Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-19 / 91. (1718.) szám
im áprflto 19, tamr&k. ^^(OTMAGteftHrRLSE? 11 . KöZtiAZPA^ÁGT . A részletfizetéses üzlet az anerlUal tudomány meéulláéiSásáSiaii Elkészüli a részletfizetéses kereskedelmet szabályozd térvény uj tervezete Prága, április 18. Az igazeágögyminisztérium az elmúlt napokban küldte széjjel a részletfizetéses kereskedelem szabályozását célzó törvényjavaslat uj tervezetét A kormányhoz közelálló lapok szerint a tervezet beváltja a részletfizetéses keresk. szabályozásához fűzött reményeket s kielégíti a szakkörök által emelt igényeket. A régi törvény hangsúlyozta, hogy a részletfizetéses kereskedelem fejlődését kivált az akadályozta, hogy a fogyasztók érdekeit nem óvták kellően. Ezt a passzust az uj tervezetből kihagyták. Az uj tervezet •tekintetben számos klauzulát tartalmaz, amelyek nemcsak a fogyasztók, hanem az eladók érdekeit is .nyomatékosan védelmezik s ez utóbbiaknak megfelelő jogi védelmet nyújt. A részletfizetéses flzlei különösen a mai leromlott gazdasági körülmények között egyik jelentős ágazata a kereskedelemnek. Ezért az ügy aktualitására való tekintettel nem lesz talán érdektelen, ha ismertetjük a részletfizetéses üzlet tudományos vizsgálatát, amelyet Amerikában, a részletfizetéses kereskedelem igazi hazájában ejtettek meg: Egy nemzedékkel ezelőtt az idősebb Rockefeller megbízta a Harward-egyetem egyik tanárát, hogy tudományos szempontból vizsgálja meg az amerikai iparban tapasztalható trusztmozgalmat. Abban az időben feltűnést keltett, hogy a tudomány Ítélete elé kerül egy addig kizárólagosan gyakorlati szempontokból | elbírált kérdés. Ez a mentalitás hozta meg a részletfizetéses üzlet tudományos megvizsgáltatását is. A gondolat egyik legnagyobb amerikai banknak, a Banké rs Trust Company-nak elnökétől, Sewart Prosser-től indult bi. Frosser gondolata az volt, hogy egy feltétlen tekintélyű, elsőrendű közgazdasági iró, függetlenül bármiféle befolyástól, vizsgálja meg ezt a rendszert és ennek hatását. Prosser gondolatát magáévá tette John I. Raskob, á General Motors Corporation elnöke és megbízta E. R. A. Seligmant, a Columbia-egyetem professzorát a kérdés vizsgálatával. Seligman professzor ,aü nemcsak amerikai, hanem világtekintély, azzal a feltétellel vállalkozott a munkára, hogy Raskob és társai minden általa kívánt adatot rendelkezésére bocsátanak és kifejezetten beleegyeznek, hegy Seligman tudományos kutatásainak eredményét az esetben is közzétehesse, ha ax a részletüzlet károsságát állapítja meg. f- Évekig tartott ez a munka, amely egy közel ezeroldalas könyvben a napokban jelent meg. Nag7 érdeklődés előzte meg és fogadta. Érthető ez Amerikában, ahol részletre lehet kapni villát, autót, lakásberendezést és jég nélkül működő refrigeratort. Ugyanez az érdekeltség nálunk is megvan, a különbség csak az, hogy amiért aa amerikai ember a mellényzsebéből fizet ki 1—2 dollárt, azért mi részletüzlet alakjában hajlandók vagyunk exisztencián- kat is lekötni. A jogosult kíváncsiság nem teszi érdekfeszitővé Seligman profeszor nagy szorgalommal megirt müvének részleteit. A végeredmény azonban, amely a részletüzlet jogosságát állapítja meg, nemcsak végítélet alakjában érdekel bennünket, hanem nyolc pontban sommázott* indokolásában is. Adjuk először a részletüzlet ellen használatos ellenvetéseket, utána pedig Seligman professzor megállapításait: 1. A rószletüzlet nem egyéb, mint újfajta reklámeszköz, amelyet a tapasztalás nem igazolt. 2. Lehet, hogy a részletre való beszerzés előnyös a gépekkel berendezkedő üzemeknek, gyáraknak és gazdaságoknak, de káros tisaián fogyasztásra szánt javak árusításánál. 3. Különösen elítélendő fényüzési cikkek vásárlásánál, ami már egymagában pazarlást jelent. 4. A részletüzlet nem reálisan, csak látszólagosan és megtévesztően növeli a keresletet. 5. A részletüzlet csúnya rizikó, amely az egész hitelintézmény egyensúlyát veszélyezteti. 6. Inflációt idéz elő. 7. Az, aki részletre vásárol és. aki előbb használja el a javakat s csak azután fizet értük, a jelen élvezete kedvéért zálogosítja el jövendőjét, ami egészségtelen állapot. 8. Az átlagos fogyasztónak nincs meg az az üzleti gyakorlata és ítélőképessége, amely a hivatásos üzletembert vértezi Ezekre az ellenvetésekre a professzor a következőkben válaszol: 1. A részletüzlet oly régi, mini maga a hitel. A közelmúlt nem tett egyebet, mint hogy ezt a jól bevált rendszert uj feltételek mellett szélesebb néptömegekre kiterjesztette. Azelőtt gyárosokat, kereskedőket, sőt ingatlanvásárlókat finanszíroztak igy, most a nagy tömegek is élvezhetik az idevonatkozó előnyöket. 2. A hitel Jogosultsága nem függ attól, hogy termelésre vagy fogyasztásra használják-e. Ez a megkülönböztetés egyébként is akadémikus, hiszen a fogyasztásnak nagyrésze — ilyen maga a táplálkozás is — végélem- zésben ismét energiát termel. A hitel jogosságának is mérve az, hogy hasznos-e. 3. Lehetetlen megállapítani, hogy valóiában mi a fényűzés? Ami az egyik korban fényűzés, a másikban szükséggé válhatik. A modern világ rájött, hogy az egyénnek abba a jogába, hogy azt vásárolj te azt konzumálja, ami neki tetszik, nem kell beavatkozni. 4. A rószletüzlet nem látszólagosan, hanem valósággal növeli a keresletet, amit igazol az, bogy az autóeladások 60 százaléka részletre történik. 5. Hogy & részletüket nem csúnya rizikó, azt — legalább az autóiparban — igazolja az, hogy az ilymódon előállott veszteség 0.6 százalékot tesz ki. 6. A részletüzlet semmiesetre sem okoz több inflációt, mint az ipari célokra juttatott kölcsönök. 7. Ha valaki egy tartós használatra szánt tárgyat vesz. teljesen elesik az az aggály, hogy azt először élvezi s azután fizeti. A helyes megállapítás az, hogy fizeti, miközben élvezi. 8. Ha az átlagember sok mindenben kevésbé gyakorlott is, mint az üzletember, ablpan az arányban mind nagyobb gyakorlatú és élesebb itélőkép'es- ségü lesz, amely arányban válik szokássá a részletüzlet. Amikor ez hasznos dolgot ad a vásárló kezébe, gazdaságilag megerősíti őt. Seligman professzor a részletüzlet statisztikáját is megvizsgálta. Szerinte a részletüket távéiról sem oly nagymértékű, hogy felforgatással fenyegetné gazdasági életünket Az Egyesült Államok egy évi áruforgalma kicsinyben harmincnyolc milliárd dollár, amiből csak négy és fél milliárd dollár, tehát kevesebb, mint 12 százaléka, egyenlittetik ki részletfizetés utján. Vezetőhelyen áll az autóipar, amelynek legközelebbi versenytársa a bútoripar, ez felénél kevesebbet forgalmaz ilymódon, mint a másik. Ez a rendkívül érdekes adat mutatja, hogy az amerikai átlagember már túlhaladt a bebutoroz- kodás szükségletén. A kisember már nem bútort, hanem autót vesz. Ettől az állapottól még messze vagyunk. A részletüzlet statisztikája nálunk bizonyára mástermészetü adatokat hozna felszínre, melyeken maga Seligman dr, is elcsodálkoznék. A hasznos árucikkeknek nálunk például erős versenytársa az olyan holmi, amelyről a vásárló maga sem tudja, miért vette? Végre is rájön, hogy azért, mert az ügynök rábeszélte. Ősi európai kultúránkat még mindig különbnek mondjuk az amerikainál, üzlet, technika s a jövő megértése dolgában azonban Amerika veze.. Seligman professzor a fejlettebb viszonyok szempontjából rehabilitálta a részletüzletet, amelyről elmaradtabb közgazdaságokban talán kevésbé lenne kedvező véleménye. nőkké Praniczky József magyarszakolcai agrárius képviselőt, három elnökhelyettessé Bálint István műszaki tanácsost, a Csallóközi Armentesitő Társulat igazgatóját, FoiSó Ignác miniszteri tanácsost, a Vág jobbparti Armentesitő Társulat igiz gatőját és Spinka Károlyt, a Skoda-gyár komáromi igazgatóját választották meg. Titkárok lettek Louda dr. főmérnök és Kucsera mérnök. A választmányba Komárom, Guta; Érsekújvár és Gal- gőc városok, továbbá a pöstyéni járás egy-egy tagja, a vágsellyei, trencséni, pöstyéni és komáromi ipariársulatok képviselői, továbbá Feuer- mann Árpád (Vágvecse), Pollacsek Antal (Ulava), Ipovitz József, Dosztál Jakab, Braun Andor, Broczky István, Piskó Nándor, Weisz János ép Petr Vladimír komáromi kereskedők, iparosok és mérnökök kerültek. Az egyesület a tagsági dijat magánszemélyek részéTe évi 15 korona, testületek részére 50 korona, bankok részére 100 korona, községek részére 5.000 lakosig évi 50 korona, ezen felüli lakosú községek részére 100 koronában állapították meg. A komáromi hajózási fiókegylet 2.000 koronával járult a célhoz. Megalakult Pozsonyban a kereskedelmi és Ipari szervezetek központi munkaközössége Pozsony, április 18. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A kereskedelmi és ipari szervezetei^ központi! (mue'kiaköfZötseégle április 17.-én Pozsonyiban tartotta alakuló ülését a kereskedelmi és ipari körök nagy érdeklődése mellett, A minikakörösség célja az általános országos érdekű ügyek megbeszélése és elintézése. Huszonkilenc szervezet tartozik a munkaközösségbe Pozsonyiban, úgyhogy mintegy huszonöMiarminoezer személyt érdeklő eseményről van sző. Az első félévre a vezetést a Kereskedelmi Testület veszi át és >a munkaközösség üléseit is ennek hivatalos helyiségeiben tartja. Megalakult a Vág folyó vlzierelének kihasználására szolgáló egyesület Komárom, április 18. (Saját tudósítónktól.) Komáromban vasárnap megalakult a Vág folyó hajózhatóvá tételére és vizierejének kihasználására szolgáló egyesület az érdekeltségnek, a partmenti községek elöljáróságainak, a hivatalos hatóságoknak, az ármentesitő társulatoknak nagy érdeklődése mellett. Az alakuló közgyűlést Spinka Károly mérnök, a Skoda-müvek komáromi hajógyárának igazgatója nyitotta meg, akinek szavait Zsilincsán Imre mérnök tolmácsolta magyar nyelven. Az előkészítő bizottság jelentését Louda dr., a komáromi folyamhivatal igazgatója terjesztette elő. A prágai hajózási egyesület felszólítására annak fiókja megalakult Komáromban és most az a cél, hogy a mozgalomba a társadalom és a helyi hatóságok is belekapcsolódjanak. Az előkészítő bizottság 1925—28-ban tanulmányozta a megalakulás viszonyait, a terepet és az érdekeltségek kívánalmait. Az egyesület igyekszik a nemzetiségi viszonyokhoz is alkalmazkodni, hogy azok támogatását megnyerje és nem ragaszkodik az államnyelvhez, hanem minden nyelven tárgyal, amely a vidéken el van terjedve. Reviczky István földbirtokos több kifogást tesz az alapszabályok ellen, amelyek közül a közgyűlés honorálta azt a kívánságot, hogy az egyesület feloszlása esetén vagyona felerészben szlovák, felerészben magyar kulturális célra fordítandó. Az alapszabályok elfogadása után megválasztották a tisztikart és elA Trtra-miivek érdekeltsége a budapesti Unitas-miivekuél. A Tatra-automobilgyár jelentős résszel van érdekelve a budapesti Unitas-rész- vénytársaságnál, amelynek kapacitása 54.000 pengő. A gyárat a háború előtt a francia Renault-cég alapította. A háború alatt főképpen a hadsereg részére dolgoztak nagy autójavitómühelyei, a háború után pedig részvénytársasággá alakították át a vállalatot. A legközelebb összeülő közgvüiésen az igazgatósági tanácsba be fogják választani a prágai Ringhoffer-müvek, az ennek érdekeltségébe tartozó Tatra-müvek s a bécsi' Tatra-müvek összesen négy képviselőjét. Az TJnitas' műhelyeit ki fogják bővíteni s bennük könnyebb alkatrészeket s karosszériákat fognak gyártani a Tatra- autók magyarországi, esetleg balkáni eladásának megkönnyebbítésére. A Coská Banka közgyűlése. A Oeslkiá Banka Prágában tegnap tartotta 20 ók. évi rendes közgyűlését. A fcöngyiüllés jóváhagyta az 1927-í'k évi z&r- jfiZámadásokat. A ibamík tiszta nyeresége, az 1927óik jpvben 3,953.944 koronát tett ki, bz elmúlt évi ót- hozaftaií együtt pedig 4,004.166.09 koronára növekszik. A Ibank az elmúlt {teteti évre 4%-os osztalékot fizet, azaz 16 koronát. A keirrtskötlelm i és iparijaim rákról szóló törvény uj tervezete. Az uj kamara tör vény tervezetét már évekkel ezelőtt kidolgozták, de különböző akadályok és befolyások miatt nem került a parlament elé. Ez a tervezet a kamarákra vonatkozó vá!osztási rend megváltoztatásán kával számos változtatást tartalmaz egyes kamaráik székhelyét -és körletét illetően. 'Ennek megvalósítása elé azonban annakidején akadályokat gördített a megye- rendszer akkor még megoldatlan kérdése és számos politikai kérdés is. Közben jelentősen fciszéle- sitették a kamaráik igazgatóbizettmgaik de kiderüli, hogy ez az állapot is’ csak provizórium lehet 8 igy a kamarabörvtény (kérdésének megoldása ismét aktuális lett. Ez -ügyiben, már tárgyalások is indultak meg, de egyelőre nem vezettek eredményre. A kamaratönvény raij tervezete a Icám arák szervezeti kérdéseit is jefrentélkeny mértékben té-rdarttd. Altaílámoe héretaeléfei motrgatnrak Munlkáicsotn. Munkácsi tudósítónk jeleníti: A köztereaságsnertte megindult béremelési _ mozgalmak szele eljutott Munkácsra is, ahol az -egyes ipari szakmák mnum- káBai bérük javítását követelik. Az elkezdődött béremelési mozgalom során péntek délután, a pék- ipari munkások sztrájkot kezdtek. Ma reggel sztrájkba léptek az építő- és kőmüvessnakma munkásai i’sv mivel az eddigi 6 K órabér helyett 8 Kit követelnek óránteini, ami a köztársaság egyéb helyein (fizetett bérekbe® képest aránytalanul] magas. A sztrájk hosszabb kilátású,. ami a most megindult épütkezéseket illetőleg hatalmas kárt és veszteségeket okozhat. A vámkedvezményes gépbehozatalról szóló törvény meghosszabbítása. A prágai kereskedelmi kamara javaslatot' dolgozott ki a vámkedvezményes gépbehozatal törvényéről s ezt megkiil- dötte véleményezés végett mindazon kamaráknak, amelyek az ezen kérdés megtárgyalásával megbízott külön bizottság tagjai. A javaslat a gépkereskedőknek azon követeléseire is kiterjeszkedik, hogy a törvéüynyüjtottá kedvezményekben őket is részesítsék. A javaslat követeli továbbá a gépek behozatalára vonatkozó, már befutott kérelmek gyort elintézését is. Végül azt kívánja a javaslat, h*'^r az esetben, ha gépeknek a külföldről való behozatala iránti kérelmet elutasítják, erről nemcsupán a kérelmező céget, hanem a gépeket előállító céget is értesítsék. A javaslat végleges szövegét a kamarák véleményének az ismeretessé válása után fogják megfogalmazni. — A junius 30-án hatályát vesztő törvényre vonatkozóan a gépnagykereskedők szövetsége is teljesen nj tervezetet dolgozott ki, amely az eddigi törvénytől eltérően számos uj kedvezményt tartalmaz. A -Sote vegyi- ée gyufagyárak itt. fcöz^y ültet®. A Solo vegyi- és gyufagyárak rt tegnap tartott a meg közgyűlését Prágában. A zónsnáimadá-solk 9,144.005 korona tiszta (nyereséget; tüntetnek feli, aimoiyből <n?nt alakképpen 60 (koronát fognak (kifizetni riésEvényenktint. A® igazgatótanácsba beválasztottak Káilay József volt sztevenfalkói minása- tent és « Sodornak n stockholmi Sveateka Tándsiicika Aktáebolaget-irösziltel való megegyezése alapján ennek vezérigazgatóját. Kneuger Ivánt. A Solo >ru- sainszikói vállalata, a V mlcn n -gyufagyár Sze ütmük- lóaon (Oinadtevon) ez évben minden valószünüBlég szerint osztalékot fog tudni imáir fizetni. A vállalat 1 magyar érdekeltsége, a Szákra magyar gyű!agyár | megfelelően volt foglalkoztatva, de árai néni kli- eJégitőek. Ez év elején a svéd tröszttől megvásárolták a besztercebányai gyufagyárnak úgyszólván összes részvényeit. Ezzel az utolsó (belföldi gyufagyár, amely aniég külföldi tulajdonban volt, csehszlovák tulajdonba ment át Mezőgazdla^tíigi értéke®kit Besenyőn. A (magyar nemzeti párt értseknjváiri mezőgazdasági szakosztálya április 15-én Beseenyőn tartott gazdasigi értekezletét. Jaross Andor, az érsekuijvári (mező- gazdasági szakosztály elnöke, ismertette a szakosztály programját, majd megalakította a községi mezőgazdasági szakosztályt, amelynek vezető tagjai Furegl yá? István, Pinites András, Éliás Aint.il', Euínuglytás Ödön és Szolátr La jos lettek. A községi mezőgazdasági szakosztály elnökévé Füriig lyás Istvánt választották még. A szakosztály niegalakti- tása után Ágh László titkár gazdasági előadás keretiében ismertette Fodor Jenőnek *A kisgazda növénytor ni eszűcse" oiimüv nemrég megjeleni könyvét. A bessenyői értekezlet egyike volt az érsek- újvári szakosztály által vasárnap délután önkinl tartott, egyik legjobban eáketrült értekezleteknek, melyen igen «zíép számba a jelentek meg nemcsak a bessenyői. de a szomszédos Udvard község gazdái is, akik a szakosztályi értekezlet befejezése után a mindkét, községei közelről érámtő Zsitraa folyó szabályozá'S'áiról folytattak tárgyalásokat. Emelkedik a magyarországi szénbányászat. A most megjelent magyarországi statisztikai adatok szerint 1927-ben több, mint hetven millió métermázsa szenet bányásztak Magyarorszánon. Ez az 1926-ik évvel szemben a termelés 5.7 százalékos növekedését jelenti, az 1923-as évvel szemben azonban 9 százalékos sülyedést. Különösen a p'"- csi bányakerület nem dolgozhat még teljes kapacitásával. A termelés növekedése ellenére növekedett a szénbehozalal is és pedig az 1926-ik évvel szemben 17 százalékkal, a kokszbehozat i pedig 48 százalékkal. 1927-ben 11.2 millió métermázsa szenet importáltak Magyarországra. így fiatalít és szépít a Gorall-créme DüHlI-Pite Goraü-szappaa F51eraJia! a Ő. S. R. réscáíe: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. ÉSSTÉKTÖZS^S Nyugodt és javult ■ a prágai értéktőzsde Prága, április 18. Nyugodt üzletmenet mellett az irányzat ma javuló tendenciát mutatott. Egyes xnontám értékeik nagyöbű nyereséget értek el, a legtöbb érték azonban csak csekély mértékben szilárdult. Az ipari pia-con javultak a König&hoíi 05, Budweisi Sör 50, Solo 30, Északi Vasút 25, Cseh Kereskedelmi 20, Egyesült Villamossági, Cseh Morva, valamint Berg és Hűtlen 10, Cseh és Horvát Cukor 9, Rézmüvek 8, Chamotte, Nestomit- zi, Kolini Műtrágya és Nyugutcseh Szén 5, Egyesült Gyapjú és Skoda 4, Földi és Kri- zsik 8, Karborundum és Brosche 2 koronával. — Gyöngült a. Zettlitzi 15, Északi Vasút haszonélvezet 10, Kolini Szesz, Slag, Dux- Bodenbachi és Prágai Malmok 5, Prágai Dnx 3 és Inwald 2 koronával. — A bankpiacon a Nemzeti 20 koronával esett, mig a Prágai Hitel 2, a Szlovák 1 és az Osztrák Hitel 3 koronával javult.. —- A beruházási piacon a hadiszállitási 20, a konvertálható o és a*z uj kölcsön 2.5 íillórrel emelkedett. A Kassai Részvény 75, a 4.5 és 3.5%-os IV. államkölcsön 25, a 3.5%-os pótkölcsön, valamint a 4 és 6%-os államkölcsön 10, a konszolidációs és az 5.5%-ds IV. 5 fillérrel estek. — Exótákban nem volt lényegesebb változás.-f A prágai devizapiacon az irányzat tar toli. Brüsszel 0.175, London 0.01, Milánó 0.04 egységgel gyöngült. + Javult a budápeetíá érteik tőzsde. Mintán úgy a 'belföldi, miiéit, a (külföldi vásárlási kedv meg- élánfriiJt, az üzlet ma. barátságos irányzattal folyt. A forgalom középpontjában a montám- -és vasipari részvények á Ilof'tak,. aujelyeík, nagyobb nyereséget értek el. Később efagnádö állott be és a papírok legnagyobb része a tegnapi nívón zárul- Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Mokkái 93, Részvény sör 135.25 te FeCiten 200.50 pengő árfolyamot értek ell.-F Javult a bécsi értéktőzsde. Nyugodt üzletmenet mellett ma -barátságosabb irányzat uralkodott. Főleg az elektromossági papírok emelkedtek, a legtöbb 'érték azonban nem változóit- A beruházási piacon a vasúti prioritásokban folyt tevékenyebb 'üzlet. + A berlini érték torodén ma ismét gyöngült az irányzat, mi'Utáin a. szériiparban nem változott a helyzet. Kedvezően 'hatott a birodaUmi bank me- dáőjjetentése, amely a pénzpiac helyzetet opitómisz- fiik'Usam átéli m'eg, úgy, hogy a kezdetbeni árveszteségek csak 1—2 •százalékot teltek ki. Később a montán- és vegyipari papírokat nagyobb mérteikben dobták a piacra, úgy. hogy ezek 3 százalékos veszteséget szenvedtek. Zárlat felé az tiniéit újból megnyugodott és az árak legnagyobb része vilssza- tert az előző napi nívöna.
