Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás

1926 á/ptOht I, raMmap.

Szemtől-szembe Clauson-Kaas hadnaggyal, a rongyos hadsereg vezérével, aki Dániában

„történelmet csinál”

A munkanélküliség miniatürproblémája a tejjel-mézzel folyó Dániában — A huszár* hadnagy nem ismeri a szociális kérdések tudományát, de van szive és tud cselekedni — Hogy lett a finn szabadságharc önkéntes hőséből — munkanélküli? Clauson Kaas hadnagy elmondja a rongyos hadsereg felvonulásának történetét

A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása

KopeoAága, asáardo* 31.

iSBRteiQB fttet • BÉSDfldeuaéiSBQiMciaefc ma már

n&ésta Dégútasseaibo csak Chui&OB-Kiaaa ata-oek ne- mees&bt tüntető vónriomitya.

A dán főváros népe taáajfdoofaéppien araik a kűUöldi topóidból értesakU hogy Otocwoca-Kaa* hadnagy veaebéee altett veiami hét-nyoioeaer umzatka- wéliküloM áJDtó töníetőcsapat voonüi KopeuMgö felé. Iliéivé csak okait vonnám, mért műre Kopeo- fcágáiba a h&r megéifceaiett, a íékwalatott jétmlbor büntetők ismét faiu(juácbe, Jütttwmd Wevároekáfoa tértek vissza.

Kopenbágúbnn pedig igazán semmi kfitósuösehlb ingáimat nem okozott a dolog a a® emberek csak agy «m3)é8ce®tek meg crdüá:

— Na, mák megint öbuuHm-'Kaaa atoméit vaíaHBB .^tík*U“.

Ki hát os • ClacssoeHKans, «fcfiir® aésnelydk mint valami ojj Mussoltoá-tjelöltről, mások rodiai a dán UnriibeqgihOT&C, a kommuasáistók. periig vad gyü- KÜettei1 emlékemefo meg, a lapok aaoolbaax hasábokat imák — KKKK^tác — ^#tadl“-(jteár® a vannak, afc& Sefpsóváliva áiMtgatják:

— Es aj ember heleHowSI még a éta JwsfcóMta.

tffioUo nkriecM IMA rffit a mfariiemfeá

■aBaat, abban Móriban egyhangúlag megegyeEttek, hogy bátor, sDökfimnodd ffiefaó, legofeosalbb, ha íeü)- herésem s tőle magétól tadom meg eddigi étettőr- •testét, eddigi „StSkkT-fleét • J&tf terveit.

Hajsza a Mnemes vad** után

r-' A QKinllBzteaetetSkbGa, vagy a hőre* e&taozéM HttSéetiec, SüKtdán^boa könnyebb eljutná, mát* eut m bot ftt, hol Ott sxdkidgáM vök huMArtoxinagyot, Cánka egyik legjobb katonai repülőjét, megt-aMim.

Kfiffldjük. a telefonnál. Kopenh ágában ugyszól- iMta mámdarikdaieik van teftefooja. Itt mándeoköt el leltet telefonom árai. Ha mtedeotkét igen, danson - jKaast énért ae. Beülök a CbemopoíKte-asaélloda «e- lefousDobájába a a tetefonneik&eaaBnony szövésén. tel- ajánlott segítségével eiketzxljük haysáoliw a nemes

— Talán a npQDSMna meg.

BeptiSfiMr:

— Kapok Óta ment láttak. VoÍRboJ vidékien Jár, Msgy — repüL

De csak van te&foö^i?

—• Az keltene csők szegénynek! Akkor már Igazán mielőbb át kéne repülnie az óceánon.

— Tebát hoí fceiressük? Mi a toikáscáime? A Itokésmu/tatóbaB nem fc&M&juk.

— A lakását má sem budink, legteSUeWb az ap- m, de ott nem leOsife.

Tehát mégse szütetett rőeraalbeécafibaii, Kopeai- hágtáíbein élnek a szülei, tŐMk majd araik megtti- dsiinlk valamit

Tcdofttokönyr:

CtousoudLaas Q. A, F. Kiflim. Veöder^ade 33. Ceoteaü 15—15.

— Igen. Nem, oem te&fife náfiuaiik a igazán nem la tudjuk, hol lehetne e percben megtelátbut A to- kásoitme: Wiltemoesgade 12.

A ikopeűMgati házaidban h&dor hétamiekter a nSnos niévmutató. Legtelíje-bib a nagyobb irodáik a emellett üzleteik függesÉ^ük k4 tébliáiScait a ikapu- eijihain.

Willemioleegad© 12:

Munikásféte jön lefelé a lépcsőn.

— Nem ismeri véletlenül OlaJUSoanKiaajs hadnagyot? Melyük emeleten van a lakása?

— Ölaueon-Kaaet ? már hogyne djstmeriDéaiL Az eteő emeleten Mikik, itt a földszinten takarüí rá agy asszony. Ott kérdezősködjék a hadnagy után.

Barátságos, jdkiépü asszonyság nyit ajtót, jól beszél németül:

— A hadnagy ur ninos ottboc. Három napra

JnWlandlba uitazotL AaJlberg mellett fog valamdMbe felolvasást, vagy előadást tartami. Megadihatom azonban az ottani pontos óimét: csütörtökön és pénteken Hjöriimgbem lesz a Bolger Frfies fogorvosnál laJktük. Hogy bova megy anman, «Zt majd a fogorvos un* fogja megmondani Hétfőn azonban baeaijön. Ha hajlóval érkezik, uraságod már reggel beeaélhiet vele.

Néhány sort -hagyok hátra résziére. Eddig tehát el jutót tűnik, héttfőn talán szembekerülök végire eazel a misztikus dán. hőssel.

Hétfőn Koildingiból tárvirat érkezik dtmenwe: „Bim 7.45 Dienstag Mosglem Hanptbaíhníhoff. Eeoinzeddhem biau* fiadba Spaasieríbnit C&ansctn- Kaa*“

Egy exprens-találkozó

Reggicf 7A5. Otanson-Kaae:

— Ezúttal csak röviden á Hibáitok rendeltkezé- sóre, inkább abban állapodjunk meg, estefelé hol és mikor beszélhetünk nyugodtabham. Ma még imn- gefeg elimt'ézmiifvaióm lesz. Éjjel ‘isnuét Aallborgba

áfásom, be önnek te aükalmas, este hétkor a hajónál vámom. A váözxMStlétásm!

Valóságos távtúraJt&til-us ez az ember- Nem, haj, a M, hogy végre szemtőlHszembe kaptam.

AJboaony, tömosi, vdHágosesőke. mini a dán <jem- gerpant, kUárosoit, ketmóny vonásuá vauuteik, iebeí vagy 35 éves, lehet, hogy még több, a dánoknál sohasem kebel tudni, a sós tengeri tevegó ftria- sif, férffit ftetattt, a nőknél feleslegessé teszi a púdert és a ronge-tA 'keddi nap különben nagy meglepetéssel acoolgái a kopenbágaiaikmak. A multhetá vándorut- jukba® feHtartóZtaitatt é» feloszlatott munkanéükiü- lieket

a koownaaifrt* numkásvezetólk titeödbon ismék raogB«ervicfl!té& 8 keítteeénrelL, hánmasArail hav osetmipószték a fővárosiba,

KSadtáJk a nagy titokban terj,esztett jelszót: már- cáas 20sán feltűnés nélkül összieveTÖdüink a k5z- pontt pályaudvar a a Raadbus Plndaen (városháztér) tájén a katonáé rendben meneteltünk a CShrá- stSansboarg SM — a parlament efló.

Clauson-Kaas hadnagy rongyos katonái

A kommunista cainy bevált, mintegy 1500 tüntetőnek flikerült Kopenhágába jutnia e a felvonn- 'láa prograinRZierüeoi folyt Je, a rendőrség nem bántotta őket, hiszen példás tiesteöségtudóssal viselkedtek, estére azonban az egész 1500 emberből álló tüntető társaságot a Sudholm-neik nevezeitt dologtháaba invi'tálta a polgármester, Viggo öhri- etenjsen. Azt mondják, éjjelá szállásra s még néhány napra ott tartják őket- S az egész lakat alá tételnek olyan, nyugodt, finom formája van: . elvégre az utcán nem hagyhatták, fedél alá s egy tányér lemee mellé juttatták a vidékről telaándiuM- kaít. Két nap mul/va majd haaaszállttjók őket. Sehol semmi rendzavarás,

egy-toőt konrammstaiaiü féfinás és soines rajzon feivül misem sejttette a pnhlilnmrnRil, hogy itt 1500 munka- és fedélnélküM éihes ember sétái a pompás tavaszi napléaxybein ragyogó feopfSn- hágaá körzőn.

Nem te olyan mérges fajta ez az Itteni ptrote- társág, mánt a má eLkeaseredett kontüneosünk itt- ott binomy jogosan elégedetlen, dolgozni akaró, munkaniélküli népe.

A kommunistáik is inkább rósanszinüek, raáaot vörösök.

Nem te kerü®he<t Itt komoly Bavargásokira sokáig sor. Forradalomról pedig még beszélni se lehet. Az általános gazdasági felfordulás persze Dániában te érezteti hatását, az export és import körüiI3 százféle nehézség itt is megszülte a mumikaméllkű- liiiefc ezelőtt hütrből sem Ismert fajtáját. De hát mi ez a francia, német, angol, sőt most már az Amerikában te feltünedező imiunikanélikjüMségi állapotokhoz képestA mankanélkülkég problémája Dániában

Beszereztem a pontos adatokat:

Egész Dánia területén e pöüdama'ííbam 78BÖ0 .munkanéikülá van összeírva. Ezek nagyrésaét azonban rovlid íőn bel® foglalkoztatni fogják;

10.000-re tehető azoknak a munka néPkittiékracik:

« eoáma, alak egyuttail vagyontaibciofc a tényleg szüikségest is szenvednek.

Ezek tele derék munkásember, mean raljtnk nmtik, hogy betevő falat nélkül, az államtól várnak pillanatnyi segélyt.

Cirka 4000 munkanélküli annyira ügyefogyott, hogy ezek sorsát már csak azért te a* állaimnak keld a kezébe vennie, nehogy a nyomor a züllésbe kergesse őket.

Csak easeotte tehető azoknak a száma, akik

kéfteégjtetearul kétes ’ elemnek számsttanotk s veszélyt jelentve az államra, rendőri felügyelet alatt tartandók.

Hétsaáizeaer lakosával Ko;>eTihága még fiék- Londonnak sem mondható, hol van azonban e<z a trineaer munkanélkülli Angiik milliónyi munkanélkülijétől?!

őszinte meggyőződéssel mondhatom tehát Ctemson-iKaas hadnagyinak:

— Egy sző panaszt ee, hadnagy ur, Dánia mégte csak a legboldogabb országok egyike!

Pattogó kandallótüz mellett.,.

A hajóállomásnál pontosan találkoztunk. Megrendelte a kabinját, elintézte az eűdntéznávalóit s aztán kedélyesen megjegyezte:

•— így ni. És most két teljes őriánk van a be- Bztélgetésre. Beülünk a Phoemx-eaálloda társalgó- jáiba, hajóüadulástig rendelkezzék velem.

A Phoenix száalépésnyiire van a Szít. Anna- tértffls a hajóállomástól. Átsétáltunk. Közben egy rendezői szalagos mumkásféle fogta el Gteiusoin- Kaast s jetentéet tett neki m este történtekről.

Mindjárt be te mutatta:

— Oltó Jeassem. Hadnagylooímmbam aífisatem volt. Kitűnő, megbiizható emjbcr. Kiétnapi fogságból szabadult ki, szegény, tegnap. Napokig munka után szaladgált, minden pémse elfogyott, engem nem talált, annyira éhes volt, hogy végre is rászánta magát, hogy kenyeret bo Múljon. Eziért két napra becsukták. Nesze, fiiam s most gyere velünk, majd t» te beszélhetsz valami érdekeset s talán együtt mehetünk még az este megnézni a Sudb óimban elszálíláisoltaka'L Már tetefonáltattam a pa- rancano'kmk.

A Phoenix kisebb tóasalgéjáiban pattogó kandal lótüz mellé telepedtünk.

— Ezt szeretem, látja, ezek a kedélyesen lobogó lángok Angliára emlékeztetnék. Ott éreztem magamat legjobban, — kezdte a beszélgetést CStau- soe-Kaaa. — Te, fiam — szólt « munkáshoz —, ülj oda egy székire, nesze egy szivar, majd néha kérdezünk.

Kéziratot, kefelenyomaitet hozott e percben egy nyomdász! na*.

— Bocsánat, csak átfutom. A Dansk National Forlag nagyszerű direktora, Fredslund-Andiereen, egy-kettőre megiratta velem a mozgalom történetet, a munkanélküliség megszüntetéséire vonatkozó részletes tervezetemet s Íme, már itt az első nyers példány. Holnapután sok ezer példányban olvassák D'ániaszerbe könyvemet, intézkedem, hogy az első példányokból önnek is küldjenek. Kimutatom benne, hogy ha van. is nálunk munkanélküliség, a dán munkás józan, okos, belátó, megfelelő vezetés meifeít Európa legjobb munkásosztálya 8

az a kevés, de mindmeaetane ■mszed.elmossé is váltató kommunista, ha izotláfoii tudjuk, nem fogja fellázáttatni Őket. 'Bermészetesen nem szabad összetett, kézzel néznünk a dolgokat, mielőtt komolyan elkeserednének, segiteoi keli a mun'lkauélkültie'ken. Részletes terveimet könyvemben fejtem M, a kormány dolga azoknak praktikus keresztülvitele.

Miután, végzett a nyomdával, folytatta:

— Tehát elsősorban zz élettörténetem érdekli. Helyes, ön legalább élethűen fogja megirmi, a dán és a külföldi lapok úgyis annyi tücsiköt-bogarat ffitttoáltaik össze személyemmel kapcsolatiban, hogy ikülön sajtóirodát kellene szerveznem, ha minden valótlan, vagy téves híradást meg akarnék cáfolnti. Hol hősnek, hol kalandornak állítanak be, pedig

én semmi más nem vagyok, minit egy közönséges, lehet., néha túlságos lelkes emhervailolci, akinek egy kis szive te van s aki, ha tud, segít azokon, akik iászomlnak.

A kis Dácia „nagy" embere

— Tudja, hogy jellemezte valaki előttem hadnagy arat?: „Ez az ember egyelőre tuinagy a mi kiücisi Dániánkhoz."

Megjegyzésemet udvarias hóiknak vette s szomorú mosollyal nyugtázta.

— Tehát, parancsára, az élettörténetem: A régen ideköltözött norvég GMuaoca-családból származom. Ma már azonban tisztán dán fiamáiiia vagyunk s az egyesített OMiuison-Kaas nevet használjuk.

A magyarországli Kásás báród család, létezéséTŐI tudok, Ők is északról származnak s tudioau- hmI vérszeriinsti rokonaink.

A gárdalhuszárezredben szolgáltam. Mint hadnagy a tortelékba vonultam, elvégeztem a repülőlisati tanfolyamot s azóta ennek a szakmának szenteltem életemet. Kiképzésem javauészét Franciaországban szereztem. M'indiig a nagyvilágba vágytam, beutaztam s berepültem Angliát, Franciaországot, Németországot, Portugáliát, Ausztriát, FdnmMmdoi s egyéb európai területeket, beszélek angolul, németül, franciául, spanyolul), olaszuk finnül s ami azonban skandináv szemipontfcói1 legfontosabb, a norvég és svéd nyelvet is úgy birom, mint a magunkét, pedig éppen, mert hasonlítanak, mind a hármat jól beszélni nehéz és ritka dolog. Muzikális vagyok, könnyen tanulom a nyelveket.

— Gyerünk azonban tovább az élettörténetemmel1: Az 1918-diki általános felforduláskor

a finnek szabadságharca keltette fel bennem a legnagyobb roikouszexivet.

A finnek emberfölötti erőlk'ödése az Sk-et letfipomd készülő orosz boliseivástáiklknl SEjemben. imponálóan hatott.

A finn szabadságharc önkéntese

— Hátha segítségükre lehetnék!

Mint képzett és sokszorosam kiprólváiN repülő,

Majutebeim tűm tábotruoöcnM jeJ^eűitikeztem. Elfogadtok, do bárom hétig nem foglalkoztattok. Ott lézengtem közöttük, beoszto&t nem kaptam.

— Huiszonliároméves voltam (ahá! tohát pontosain 33 éves), telve tett vággyal, bosszantott és elkeserített ez a tétlenség.- Egy este később érkeztem a vacsorához, a tisztek mór mind asztalnál ültek, egyetlen hely

HárványBapok

bútorokhoz, kávéházi asztaloknak, pultoknak, kapcsolótábláknak, különféle márványfajból gyári áron szállít:

HORN kisipar • gyártelepe, Bafiská-Bystrica.

volt csak egy őszsraakállas ötreg ur mellett üres. Tisztelettudóan, megkérdeztem, helyet foglalhatok-e, ő szívesem felelt e az egész vacsoráidé alatt íkedveoem elrbeezéügetetb

•— Noa, hogy tetszik önnek mtímálunk?

— Sehogy — feleltem szokott öszinteiségemmiel —, éo nem vacsorázni és őgyelegnd, hanem a fennek saaibadttóghoioát segit'eni jöttem s nem tudom, miért, három hete nem kapok beosztást. Pedig képzett repülő s minden feladatra kész vagyok.

— Három nap múlva távirati idézést kaptam a vezérkara főnökséghez. LeMtemenetem nyugodt volit, mégis kiseé megdöbbentett a citolás.

— A vezérlcard főnök óhajt önnel beszéíind, —■ szólt az adjutáns, akinél aa idéző távirattal jelentkeztem.

— Belépek a belső szobába:

a vezérkari főnök az az öreg ur rótt, akinek a minapi vacsorám hámatomat edpamaszo&tann- A keleti front egy teljes negyed részére terjedő

hatáskörrel repülőosztagparancsnoknak nevezett kfi.

— Végrel Itt aztán képességem s vakmerőségem számára szabad teret kaptam. Harminchárom éves őszülni akaró fejemet meg kell néha csóválnom, ha tíz év előtti bolondságaimra gondolok. A fő, hogy sikerültek. Egy-kétszer a főidre i<r pottyantam, de hát

engem, ngy látszik, nem érhet a levegőben komolyabb baj.

(A levegőben nem, csak amikor a földre ér, törik

ki egyszer a nyaka — gondoltam.) Végigküzdöt- tem az egész függetlenségi harcukat, velük szenvedtem, velük örültem győzelmüknek,

minden kitüntetést megszereztem, egyetlen külföldi vagyok, akinek a hivatalos finn repülő jelvényt is megadták, viselését engedélyezték. Manneheim tábornok a legnagyobb hadi kitüntetéshez a kardokat is megküldette számomra. Aztán hazajöttem, itthon is dolgozni akartam, 8

kiderült, hogy nincs nekem való munkakör,

— munkanélküli lettem én is.

Talán innen ered nagy szimpátiám a munkás- osztály munkanélkülijei iránt, saját testemen tapasztaltam micsoda érzés az, ha az ember tele van tettvággyal, dolgozni akarással, s 33 éves korában munkanélkülivé kell válnia.

A repülés és a munkanélküliek

apostola

De én azért teremtettem magamnak munkakört Bejárom az országot szabad előadásaim keretében propagandát csinálok a repülésnek. Véleményem szerint

azé az országé a jövő, -melyik a repülést teóriában éa praxisban a legmagasabb tökélyre fejleszti.

Ezalatt nem azt értem, hogy háborús szempontból az az ország a legerősebb, amelynek a legtöbb és legjobb repülőgépe, hanem amelynek a legügyesebb és legvakmerőbb repülői vannak- Ügyes és merész repülőket akarok Dánia számára nevelni. Ez egyelőre a saját magam választotta munkakör és részben életcél. Utazásaim közben ös^zekötteté be jutottam a néppel, a legszegényebbekkel, s a legsajnálatraméltóbbakkal, a munkanélküliéi;' 1 is, a

megtanultam őket becsülni ű sajnálni. Nekünk, a felsőbb körökhöz tartozóknak kell a néppel foglalkoznunk, de csak ha ismerjük s a szivéhez tudunk férkőzni, vezetésüket nem eza- ban olyanoknak átengednünk, akik visszaélnek jóhiszeműségével s esetleg az uralkodó osztályok ellen lázitják. Álljunk mi az élükre, s segítsük szóval, jó tanáccsal, de tettel is.

Rongyosok seregének élén

— Amint értésemre jutott, hogy Jüttland felől munkanélküliek tüntető csapata kélt vándorútra, fölösleges összetűzésein- elkerülése végett eléjük utaztam, beszédet intéztem hozzájuk, • megkérdeztem, akarják-e, hogy vezetőjük legyek.

Nem leheltek ekkor még többen, mint batszázan. kommunista egy se volt közöttük. Négy napig meneteltünk a legpéldásabb rendben. A parasztoknál háltunk, mindenütt szeretettel fogadtak és megvendégeltek.

Egyetlen ember se volt a négy nap alatt részeg, se renitens.

Ellenőrizhetetlen, hogy útközben nemkívánatos elemek is csatlakozzanak, a mivel a kommunistáknak nem tetszett, hogy én csillapítom és rendben tartom a tüntetőket, s nem engedem, hogy akár a hatósággal, akár a polgársággal összetűzésre kerüljön a dolog, lazítani kezdték a népet s azt hiresztelték rólam, hogy a finnek szabadság- harcában a munkásosztály ellen harcoltam, orosz testvéreiket gyilkoltam. Amikor pedig az igazságügyminiszter és a belügyminiszter rendeletére Fredericiában szétoszlattak bennünket, s a tüntetőket bazaküldték, nyíltan megvádoltak, hogy a népet elárultam, s a kormány megbízásából jöttem csak eléjük, álltam az élükre,

hogy kitudjam szándékaikat, s a kormánnyal egyetértőén megakadályozzam, hogy Kopenhága ellen vonuljanak. Becsületszavamra kijeleateiHU

9