Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-08 / 83. (1710.) szám
1XSB április 8, vasárnap. ^R^CAI-7V\AGfe\RHTRME> Világszimpátia kíséri a nemzeti kisebbségek jogos törekvéseit Szüllő Géza nyilatkozik a P. M. H. számára brüsszeli és génit utjának eseményeiről és eredményeiről — Miért nem megy el a kisebbségi világsajtó a kölni kiállításra? — Szlovenszkói magyar lőiskolásohGéniben A nagy. klr. áll. pincegazdaság fajborai és magyar konyha csak Homolka Tokaji Pincéjében; Palals Hiunlone Hangverseny! Tánc! Bacsfa, április 6. (Kiküldött munka társunktól.) Szüllő Gáza dr. neauzetgyüliési képviselő, a keresztényszocialista párt országos elnöke, kisebbségi életünk fáradhatatlan vezéralakja, a napokban tért vissza külföldi útjáról, ahol — mint arról már beszámoltunk — részt- vett a 'népszövetségi ligák uniója kisebbségi bizottságának Brüsszelben tartott gyűlésén, majd Párisban a kisebbségi konferencia elnökségének értekezletén s végül Genfet is meglátogatta. Szüllő Géza dr. erről a külföldi útjáról s az ott végzett munkájáról kiküldött munkatársiunknak a következőkben volt szives felvilágositást adni: A brüsszeli tanácskozások — Brüsszelben Csehszlovákiáiból Bra- bec szenátor, Medinger Vilmos szenátor és én vettünk részt a gyűléseken — kezdte meg interjúját Szüllő Géza dr. — Ennek a gyűlésnek leglényegesebb tárgyát képezte- egyrészt az angol Sir Walter Napiemek a népszövetség előtt lévő úgynevezett Siaaten- los-ek ügyéiben való eljárási módozatoknak és ügyviteli szabályoknak az elfogadása, a másik kérdés volt a románok által benyújtott javaslat, amelynek tendenciája az volt, hogy a kisebbségvédelem ne csak a monarchia utódállamaiban lévő államok kötelességét képezze, hanem hogy azok a kötelességek, amelyek a kisantant államait nemzetiségeikkel szemben kötelezi, ki terjesztessenek necsak ezekre a kisebbségekre, de kiterjesztessenek a világ minden kisebbségére nézve is. — Az első kérdést bizonyos módo-sitások megbeszélése végett elhalasztották, mert inig mi ebben az eljárásban lehetőleg igyekeztünk a kisebbségek és a Staalenlosek jogait megerősíteni, addig természetesen a kisebbségi államok reprezentánsai az államok jogait akarták szilárdítani és ebből a kontroverziából a szokás szerinti albizoit- sági él-halasztási indítvány volt a kivezető vb Románia és a kisebbségi kérdés — Pozitív eredményt értünk el a románok indítványánál, mert ezt az indítványt sok felszólalás után, amelyek között éa is résztvettem, elvetettük. Elvetettük pedig azért, mert a románoknak tendenciája egészen világos és átlátszó volt. — Ők nem azt akarták, hogy hatékonyabbá tegyük a kisebbségeknek az egész világon való védelmét, hanem azt célozták, hogy elsősorban is az Európán kívül élő mindennemű kisebbség ugyancsak jogi személynek minősíttessék és ezáltal mintegy közvetve üssenek egyet Angliának és Olaszországnak kolonizáld,si politikáján; de célozták azt is, hogy nagyobb zavart és káoszt idézzenek elő és eltereljék a figyelmet attól, ami lényeges: hogy az utódállamokban lévő kisebbségeknek ügyét —■ hogy ugv mondjam — felhígítsák a többi kisebbségi ügyekkel és ezáltal generalizálva ezt az égető kérdést, valahogyan kiküszöböljék az európai köztudatnak a gondolatköréből. Belgium politikai életének keresztmetszete — Belgiumban ezek -alatt ,a tárgyalások alatt módom volt találkozni Belgium számos neves tényezőjével. Belgium a leggazdagabb államok egyike a világon. Telve van nagy tradíciókkal a közéletnek egész levegője s a tenger melletti fekvés, valamint nagy gyarmati politikája által — annak ellenére, hogy Európában területe kicsiny — állami érfiai nagy látókörnek és hatékony részesei a világ intéző politikájának. Belgiumban, amely állam különben most fogja ünnepelni önállóságának 100 éves jubileumát, most teszi le a vizsgát az a jogfilozófiai tétel, hogy mi jobb: egy paipirosalkotmány-e. amelyet kiagyaltak a jogtudósok és azután rákényszeritettek egy nemzetre — ezt & szót: kiagyaltak, hangsúlyozottan mondom ahelyett, hogy kieszeltek, mert a kettő közt a különbség a tiszta értelem —, vagy pediglen, hogy jobb-e az alkotmány, amelyet a históriai precedense, természetes evolúciója ad meg egy népnek. — Belgiumnak alkotmánya az elmúlt század harmincas éveinek kezdiete körüli liberalizmustól telített. Azt a gondolatvilágot inkorporálja, hogy valójában nincs faji és nemzetiségi különbség egy állam lakosai között. Ezt a gyönyörű tételt száz esztendő alatt az élet egészen meghazudtolta, me;' ma Belgiumban a flamand és vallon kérdés nagyon éles és igen kcserii ellentéteket teremtő faktor lett és az ország ipari centrumaiban igen erős tényezővé vált a kommunizmus. Ezenkívül csodálatos változatosságok vannak minden politikai tüneményben is Belgiumiban, ahol vannak világnézleti azonosságok, amelyek között azonban különbséget terepit a nemzetiségi öntudat, s vannak ismét nemzeti öntudati hasonlatosságok, amiket pedig szétválaszt a világnézleti különbség. Vannak Belgium politikájában aktivisták és vannak negativisták, vannak Belgium politikájában olyanok, akik a fáktól nem látják az erdőt és vannak olyanok, akik az erdőben csak a falevelek zengését veszik észre. Belgium a béke nagy barátjának híve, de megsértett semlegessége következtében a militarista szellem ott majdnem olyan nagy, mintha legalább is drágában lennénk. A kormányok vá'Uozandósága és a parlament mellérendeltsége, amely meg nem old semmit, de zavarosabbá tesz mindent, olyan miljőí teremtett, amelynek megértéséhez csehszlovákiai gyakorlatom által magamat képesnek tudtam minősíteni. Ebből a szemszögből érdekes megállapításokat és nyilatkozatokat volt módomban hallani a vezető államférfiak közül többektől is. Meg voltam hiva egy ünnepélyre, amelyet a belga és h relációk kimélyitése végett az írek tiszteletére adtak. Itt láttam azt a nagy kultúrát, amely Belgiumnak azt a kivételes állást adja meg. hogy ott a szocialisták frakkban járnak, a legelőkelőbb szállodákban laknak s ott a szocializmus nem jelenti megtagadását a társadalmi konvencióknak. A kisebbségi mozgalom jelentősé gének alapjai — A kisebbségi konferencia elnökség1 ülésén Wil.fan dr., az olaszországi szlovének képviselője, Sülnem a nn, a Lettországi neme lek képi viselője, Motzkin, kisebbségi zsidó képviselő, a spanyolországi katalánok kép viselője és én vettünk részt. A kisebbségi kérdés európai fontosságát a mi mozgalmunk és mindig a törvény határain álló jogos pretennóink által tudtuk és tudjuk fentartani s a mi álláspontunk, amely kizár minden irredentizmust. amely kizár minden revolúciós törekvést s amely kizár minden olyan megnyilvánulást, ami nőin a létező jogok keretén belül a jognak szigorú eszközével akarná kikényszeríteni kisebbségi jogaink elismerését, ez az álláspontunk az, s ez a mi lojális magatartásunk az, amiben sikerünknek kulcsa rejlik. — Egyértelmű elhatározásra jutottunk afölött, hogy Gertiben fogjuk eztdén is megÜzemünk legnagyobb büszkesége és sokéves munkásságunk dicsőségei a világhírű motorüzemre berendezett tisztító cséplőgépeiül!. Magveszteség nőikül dolgoznak, tisztítanak és önmaguktól szortíroznak WICHTERLE & KOVÁRIK R.-T. PROSSNITZ tartani az európai kisebbségek konferenciáját, megállapodtunk a tárgyak tekintetéber is, amiket a konferencia elé fogunk vinni és elhatároztuk azt, hogy a Kölnben rendezendő sajtékiállitáson a, kisebbségi sajtóval részt nem veszánk, egyrészt azért, mert a sajtókiállbáson az elkobzott lapok ki nem állíthatók, másrészt meg azért, mert a kiállításon való részvétel nagyon költséges. Kivételt csak a zsidó kisebbség képez, amely részt fog venni a kiállításon, bár én tréfásan megjegyeztem, hogy a sajtóban ez egészen felesleges Sztiüő Géza génit munkája — Géniben a népszövetségnél a ki sebbségi kiutasítások és az illetőségi jogsérelmek tekintetében beadott petíciók ügyében tettem meg a szükséges lépéseket. — Itt két fontos, a kisebbségi életünkre esetleg befolyást gyakorolható megbeszélésben volt módom résztvenni. És pedig az egyik az, hogy felkerestem Géniben Oboisy professzor urat, mert szeretném, ha az ott létező református alapítványok egyikét meg tudnám szerezni egy szlovenszkói magva: református teológus számára. Egyúttal érintkezésbe léptem a Rockefeller-alapitvány titkárságával, hogy a Genfben létező L/Insti- tute universitaire des hautes études inter- nationales kurzusaira be tudjak juttatni a mi egyetemi hallgatóink közül legalább egy et. Ez ugyan még csak a kezdeményező lépés volt, de e tekintetben most már idehaza fogjuk a kérdést a megvalósulás felé előkészíteni. — Utam eredményével meg vagyok elégedve, mert örömmel látom azt, hogy az egész világ valamennyi tényezőjének szimpátiáját bírja minden olyan törekvés, amely a törvény keretein belül maradván, törve nyes jogainknak elismerését követeli. Briand, a magyar karikaturista és a szentgotthárdi Sutkörlevelek — Végül pedig, mivel ludom, hogy egy interjú rendesen unalmas - s az enyém •sem tesz ez, alól kivételt —, el akarok mon dani egy kis epizódot, amely találóan jel letmzi Briand szellemességét, s amely epizód a magyarokkal is vonatkozásban van é; némi derűt ad erre a szürke monotoniára — A szentgotthárdi affér iárgyaiá»ako, Tánczos altábornagy beszéde alatt Brianc közbeszólt s megkérdezte, hogy mivel igazolja Tánczos azt a magyar tételt, hogy í fuvarlevelek rendben voltak. Tánczos altábornagy egy elegáns gesztussal a zsebébe nyúlt és átadott egy iratcsomót, mondván ime itt van! — A siker nagy volt, de Tánczos tábornok később elképedve vette észre, hogy az átnyújtott iratok nem a valódi fuvar’ ' etek voltak, mert azokat a tábornok titkára otthon felejtette Budapesten.' A hibát azonnal jóváteendő, rögvest exkuzálta magát hivata losan a kormánymegbízott s azonnal bemutatta a hiteles és hitelesített máso'aíokat (copie oertifiée), s intézkedett, bogy az eredetiek azonnal lehozassanak. De a faktum az volt, hogy Briand-t, mint gyakorlott politikust bosszantotta, hogy Tánczos tábornok szónoki sikert aratotl, anélkül, hogy ezi igazán megérdemelte volna. — Géniben most is ott volt a legkiválóbb karikaturisták egyike: Dezső mester, aki magyar fiú, s a gyűlés alatt lerajzolta Bri-andt-t, majd odaadta neki kérve, hogy írja alá. Briand, az örökké szellemes gall államiéra félig haragosan, félig mosolyogva csak ennyit mondott Dezsőnek: — Igen, ön magyar, persze, de jól van! —■ majd elvette a rajzot s ezt irta rá: — Copie certifiée aprés löriginal pár Briand —■ hitelesített másolat eheti után, Briand. DIST0L NEtÉLYKÓN ELLEN Kapható műiden ayőspszertárhan csak álSafsrwssi rasdelesrs A földm. min. 88982-IV. b. 1927 sz rendelete értelmében 1 a SIOTffiL áráaak felit az állam megtérít! | K FSIerakat: MED1CA, Bratislava || KWWMWKKaKKKKXWKMKKXKaBWWKXKKMBC Füssy Kálmán ötven éves A napokban ünnepelte Füssy Kálmán magyar nemzeti párti képviselő születésének ötvenedik évfordulóját. Ezt az alkalmat politikai barátai, nagyszámú személyi tisztelői és hívei felhasználták arra, hogy őszinte ragaszkodással ünnepeljék a kisebbségi magyar politikának ezt az érdemes vezetőtagját. Füssy Kálmán a magyar gazda legszebb erényeit egyesíti magában. A gyönyörű szál magas ember már külső megjelenésével imponál, hatalmas termetéből erő sugárzik, jóságos kék szemei élelmességet, határozottságot és bátorságot árasztanak, szépen csengő hangja, kerekded, okos mondatai lekesitenek, meggyőznek és hitet meg reményt öntenek hivei leikébe. Nemcsak Komárom környéke, nemcsak a Csallóköz magyar gazdatársadal- ma ismeri, szereti és becsüli Füssy Kálmánt, hanem az egész kisebbségi magyarság tisztelettel adózik kiváló erényeinek, buzgalmának, a közügyekért való lelkesedésének és izzó fajszeretetének. Két keze becsületes munkájával művelte földjét és teremtett jómódot családjának, de mindig szakított magának időt az önképzésre és a közügyekkel való bajlódásra. Már férfikora kezdetén tevékeny részt vett a gazdatársadalom mozgalmaiban. Amikor nagyatádi Szabó István megindította a magyar gazdatársadalom politikai és gazdasági szervezkedését, Füssy Kálmán az elsők között volt, akik a kibontott zászló körül tömörültek. Tevékeny részt vett a szövetkezeti mozgalomban, amelyben értékes munkájával igen szép eredményeket ért el. A világháborút mint komáromi vártüzér küzdötte végig, az összeomlás után nem állott kiskitüen félre, bízott a magyar gazdatársadalom életerejében és szükebb pátriájában megindította a politkai szervezkedést, úgyhogy az 1920-ik választásokon mint a magyar kisgazdapárt listavezetője mandátumhoz jutott és azóta állandóan tagja a prágai parlamentnek, ahol különösen a magyar gazdatársadalom érdekeiért fejt ki elismerésre méltó munkát. Most mint a magyar nemzeti párt értékes képviselőtagja dolgozik a nagy művön, a városi és falusi magyarság egységbentartásán a közös nemzeti ideálok megvalósítása érdekében. — Férfikora delelőjén szeretettel köszöntjük Füssy Kálmánt és" kívánjuk, hogy az elkövetkező küzdelmekre őrizze meg ruganyos fiatalságát, páratlan tetterejét, izzó magyarságát es örökké megnyilvánuló optimizmusát. KÉMÉNY GÉZA, KASSA, Fö-utca 32-34. 17 * T* l #* Telefon: 758 Püspöki palotában Tavaszi kelme-újdonságok, selymek, luxusfehérnemük nagy raktára Külön szönyegosztály Telefon: 758 3
