Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-05 / 81. (1708.) szám
2 1038 ápriö* 5, wStortök. Előkészületek a szlovenszkól kozigaz gatisl választásokra Prága, április 4. A félhivatalos Prager Presse értesülése szerint a közigazgatási reform végrehajtásának előkészítése Snloven- szkőn már nagyban előrehaladt. A 'belügyminisztérium a napokban fölszólította a szlovenszkói gazdasági testületeket, hogy a szlovenszkód országos testületbe kikiiklen- dö delegátusokra nézve tegyenek javaslatot a kormánynak. A szlovenszkói országos képviselőtestület 54 tagja közül 36-ot választanak, 18 szakembert pedig a kormány fog kinevezni. Az eddigi rendelkezések szerint az ipari és kereskedelmi testületek hat taggal lesznek képviselve a kinevezett szakemberek között. A gyáriparosok szövetsége három mandátumot kap, mig a pozsonyi, besztercebányai és kassai kereskedelmi és iparkamarák egy-egy tagot jelölnek. A gyáriparosok delegáltjai közül az egyik a cukoripart, a második a faipart fogja képviselni s a harmadik tag, mint az ipari delegáció a szövetség egyik tisztviselője lesz. A kamarák is úgy töltik be a mandátumokat, hogy a kereskedelem és az ipar egyenlően legyen képviselve. A Slovák tegnapi száma jelenti, hogy a szlovák néppárt az országos elnöki állásra három jelöltet állított és jelölését beterjesztette a kormánynak. A jelöltek: Tiso József dr. egészségügyi miniszter, Fritz dr. képviselő és Méderly dr. közigazgatási tanácsos. fi londoni magyar kSvef ebédet adott Chamberlain tiszteletére London, április 4. Zidhy-Rubido Iván. báró londoni magyar követ Chamberlain tiszteletére ebédet adott, amelyen a spanyol és a •holland követeken kiviül résztv ettek az angol diplomácia és társadalom kitűnőségei. Voloslnék Rozsypal ellen Ungvár, április 4. (Ruszinszkói szerkesztőségiünktől.) A Volosin-párt vezetősége — tekintettel a közigazgatási választásokkal kapcsolatban elterjedt azon hírre, mely szerint országos (tartományú) elnök ugyancsak Rozsypal, jelenlegi alkormányzó maradna — ülést tartott, melyen egyhangúan állást foglalt Rozsypal ismert törekvése ellen. A párt vezetőé ég arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ruszineskónak csakis ruszin kHtigJvsga- tási főnöke lehet. rA legnagyobb bb mázs lenne Volosmék szerint a prágai kormányra nézve az, ha tiz év után sem találna megfelelő ruszin embert, akivel az országos elnöki széket betÖLthetné. (Rnszinszkó autonómiájáról, ugyláteziik, ezúttal sem esett szól?) Lord Róbert Cecil az európai egyesült államokról yyA harcias ösztönt, a militarista gondolkodást le kell faragni az enteriságrö?*1 London, április 4. Lord Róbert Cecil a Pesti Napló londoni tudósítójának nyilaikoaott a leszerelés kérdéséről, amelyről a követkéz őket mondotta: — A lefegyverzésen a háborús akarat megszüntetését értem. Végképpen félre kell dobni azt a gondolatot, hogy a nemzetek közt előállható viszályt fegyverrel lehessen elintézni. A harcias ösztönt, a militarista, gondolkodást le kell faragni az emberiségről. A támadó felet meg kell rendszaMIyozni, például gazdasági blokád által, fin a jövőben az európai egyesült államok formáját lá’cm, amelynek békéjét remzetközi rendőrség kell hogy fentartsa. ötévi próbaidőre kell a fegyverkezés csökkentését megszabni, úgy hogy az igazi lefegyverzés majd esak 1934-ben indulhatna meg. Európa veszélyes pontjai jelenleg Oroszország és Itália, amelyek állandó feszültségben tartják az európai egyensúlyt és nyugtalanítják az államok biztonságiérdekét. Kovnó, április 4. Voldemaras miniszter- elnök nyilatkozott a königsbergi konferex.óláról. Litvániát az vezette — mondotta — ajánlata megtételében, hogy megoldja a biztonság kérdését és biztosítsa az országot Lengyelország betörése, vagy a Lengyelország területén szervezkedő litván emgiránsok fegyveres támadása ellen. Erre a célra a Mv&n delegáció semleges, zóna létesítését ajánlotta. Á bizalom helyreállításhoz Lengyelország részéről megfelelő jókaratra van szükség, melynek abban kell megnyilvánulnia, hogy a lengyel kormány átvállalja a felelősségei a SutoalJában megkötött szerződés megsértéséért. A vasúti, postai és táviréforgalomnak újból való felvétele csak a gyakorlati szükségesség keretiben lehetséges, mert a Vilna-kérdés végleges rendezéséig csupán azt tudja engedélyezni, hogy az a lakosság, amely a demarkációs vonal mentén él, a demarkációs vonal által esetleg szétválasztott birtokán szabadon íkőzlekedhessék. A1 königsbergi konferencia már árért 1# nagy előhaladást Jelentett, meri Lengyelország ez aHkai(y>nmdt mm haez- nátta a határ kifejezést, hanem megelégedett a vámhatár megjelöléssel. Pdris, április 4. A lengyel-litván konferencia lefolyását a hivatalos Petit Párisién teljes kudarcnak 1 szovjet vérbirál újabb halálos Ítéleteket hoztak Moszkva, április 4. Ai UraLtartamány- beH Eunsnr városának forradalmi törvényszéke hat s zociáJlforradalmár bűnügyében hozott ítéletet. A foglyokat azzal vádolták, hogy annakidején az Ural területén negyven 8 z óvj e tfu nkeionáriust kiszolgáltattak Kolosuknak. A bíróság Ryserv és Osastichin vádlottakat halálra ítélte, a többieket hoez- smbb szabadságvesztéssel sújtotta. Gsizl Jód-Bróm Gyógyfürdő \ Ajánlva: Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy és izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb. Í ódos fürdők, hidegvizkurák, fény ezelés — Otthoni ivó-fürdőkurák Prospektust küld a Furdőigazgatóság Csizfürdő, Cízkűpele. ktábla elutasította Hatvány Lajos báró szabadlábra helyezés iránti kérelmét Budapest, április 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti királyi ítélőtábla ma foglalkozott Hatvány Lajos báró szabadlábrahelyezése iránti kérelmével és egyórai tanácskozás után úgy határozott, hogy Hatvány Lajos vizsgálati fogságát továbbra is fentartja. A határozat indokolása szerint a hétévi fegyházbüntetés és az 550 ezer pengő pénzbüntetés olyan súlyos, hogy Hatvány szabadlábrahelyezése esetén szökésétől lehetne tartani. — Leteplediik & tornaijai hősök emléktábláját. A tornaijai hősök emléktábláját, amelyet az újonnan épült városháza lépes1óhazának emeleti részén helyezték el, április 10-én, kedden ünnepélyes aktus keretében leplezik le. minősiti. Az a körülmény, hogy három bizottságot létesítettek, amelyekről azt sem tudni, hogy mikor ülnek össze tárgyalásra, csak külső álcázása az összeomlásnak. A felelősség teljes egészében Voldema- rmt terheli, aki nemcsak hogy meghamisította a Genfben 1927 december 6-án hozott határozatot, hanem mindent elkövetett, hogy a két ország között megakadályozza a megegyezést. Za- leskl lengyel külügyminiszter ezzel szemben újabb tanú jelét adta hidegvérének politikai tapintatának és még az utolsó napok nagyon kellemetlen megbeszélésein is nyugalmat és ügyességet tanúsítót*. Voldemaras már san- kti sem áRathat valódi szándékairól és ha a lengyel-litván konfliktus mégegysze? a nép* szövetség elé kerül, a n‘ép*zövetség le fogja majd vonni a szükséges konzekvenciákat. •ROZSÁVÁALÁZATOS ÉLET KIS HEGÉOT Irta: SZITNYAI ZOLTÁN (9) És ő meg egyre kapta az ügyvédektől a pörrel fenyegető számlákat, felszólításokat. A felesége duzzogott, a kereskedők nem hiteleztek. És amióta Strausz, a divatárus egy nap boltajtójából utánaszólt, úgy, hogy mások is hallották: Nekem a pénzre szükségem van, csodálom, hogy igy visszaélnek a jóságommal, — azóta Szilva tanár ur félve ment az utcákon, mintha szerpentint, bányászszala- mandert járna, úgy kerülgetett egyik oldalról a másikra. És remegve bujt egy kocsi vagy egy ismerős oldala mellé, ha valamelyik boltajtóban ott terpeszkedett egy-egy hitelezőnek jólíáplált, fölényes alakja. Szárnyak, amelyek már nem tudnak repülni Tél volt már. A kis házakat nyakig burkolta a hónak fehér prémje. Alig látszottak pislogó szemeik. A hegyek hátán si-talpakon futkároztak, a városban peíig, ha estére elült a forgalom és az utolsó fáradt fiákker is felkapaszkodott az állomásról, száz és száz ródli iramodott le a főutcán, a Megváltóról nevezett gyógyszertártól az Erzsébet kápolnáig. Szilváné Í3 ott siklott ródlijával, uj szvet- terben, puha hósapkában. Szilva egészen egyedül volt. Egyedül és csendben. Kényelmes öreg fotelbe ereszkedett, széket húzott maga mellé, rárakta cigarettáit, a gyufát, a hamutartót és ebbe egy kis vizet töltött, mert szerette hallani, amikor a vízbe hulló gyújtó lángja s a cigaretta parazsa sercenve kialszik. Kezébe vette Homéroszt, a költők ősapját s miközben mély szippantásokkal magábavette a narkotizáló füstöt, lelke már el is hagyta a sorokat. Jó volt igy csöndben a füstön át a ményezetet nézve. Treszka forró teát hozott be, kikészítette az orvosságon üvegeket. Kicsit még várt, tétován, az ajtóban. % — Tekintetes ur! Aztán kérem szépen, tessék ám bevenni ezeket a medicinákat. — Jól van, Treszka. Amióta Szilva betegeskedett és az is előfordult, hogy nem ment az iskolába két-há- rom napig, csak a kis Treszka gondoskodott róla. Ha ott volt az orvos, Treszka fülelt titokban az ajtóban és ő hallgatta ki a rendeléseit. Treszka futott el a receptekkel a "gyógyszertárba és pontosan, abban az időben, amikor az orvos elrendelte, Treszka állított be a priznicekkel, teákkal, orvosságokkal. Szilva szelíden tűrte ezt a gondoskodást; hadd örüljön a Treszka, hadd érezze magát gondoskodó anyának ez a szegény leány. Egyszer, amikor éppen Szilva tanár ur szobájába volt indulóban teával és priznicekkel megrakoi- tan, a méregtől kipirultan érkezett haza Riza. — Beteg az ur, — mondotta vésztjÓ3ló hangon Treszka. — Hallja, Treszka, ha maga nekem nem engedelmeskedik, már holnap szedheti a sátorfáját. — Nem megyek úgysem, az úrral senki sem törődik, csak én törődöm és ha én nem volnék, akár meg is halhatna. Szilváné megsemmisülve állott. Treszka, mint tiki kimondta az utolsó igazságot, önelégülten prizniceivel és teájával Szilvához ment. Szilváné még egy darabig ott étit. Nézte, mint csukódik be az ajtó előtte. És ez a leány csukja be előtte az ajtót. A férje és közötte. Valami hevesen megrázta. Hirtelen befutott a szalónba és görcsös sírással az ágyra vetette magát. Valahányszor betegségének egy-egy rosz- szabbodása után az iskolába ment, a^ katedrája tele volt virággal. A tanteremben a télikert bőditő illata terjengett. Szeme egyszerre könnybelábadt. Roskadozó léptekkel ment az asztalhoz. Szinte ráborult a virágokra és mig arcához emelte a drága szirmokat, mintha illatukat szívná magába, csókjait lehelte rájuk. — Kedves jó fiam, — és az ajka már vo- naglott, hirtelen leült és az osztálykönyvbe temette könnyes arcút. Február vége felé főigazgatói látogatások voltak. A szokásos konferencia után Szilva tanár urat behívták az igazgatói szobába. A főigazgató várt ott reá. A kedves ősz emberke egész az ajtóig sietett eléje és melegen megrázta a kezét. — Kedves tanár ur, mégegyszer szivemből gratulálok Nemes és nagyon érdemes munkát végzett. Ilyen eredményt nem produkáltak, legalább is az én prakszisomban nem. Foglaljon helyet. Komoly beszédem van önnel. Szokott szivarozni? Vagy inkább cigarettát? Szilva elfogadott egy cigarettát és feszült várakozással nézett a főigazgatóra. — A megüresedett bártfai igazgatói állás betöltéséről van szó. Én ezt kedves tanár ur magának szántam. Régen figyelem működését és elhatároztam, hogy az első kedvező alkalommal érdeme .szerint honorálni fogom. Magától függ már, elfogadja-e vagy sem? Szilva elkábult. Pár pillanatig büszke, mámoros őröm járta át s egy édes érzés ezt kiáltozta: „Itt a pillanat, fölemelkedsz a sárból, leszel valaki, megláttak, fölismertek. Aztán lehorgasztotta a fejét, elkomorodott és a főigazgató cipőjének jól kifényositett orrút nézte. — Ez azért is jó volna magának, mert hallom, gyöngélkedik a tüdejével. A bártfai levegő éppen magának való. Szilva tanár ur hallgatott, mert ő egész életében megszokta a szolgai engedelmességet, ő soha nem mondott ellent a felebbvalói- nak, nem merte azt mondani: „Főigazgató ur* én nem megyek, mert az én életem úgy sem tart soké, akár Bártfára, akár Algírba megyek. Főigazgató ur, én nem megyek, mert ami nekem még bátra van az életből, azt úgy akarom eltölteni, ahogy nekem jól esik. Főigazgató ur, én nem megyek el, hogy is tudnék elszakadni ebből a városból, ahol az egvptlen asszony éi, aki jó volt hozzám, az egvetJen asszony/* — N03, kedves tanár ur, mit szól hozzá? — Én, méltőságos uram, hálásan köszönöm a jóságát. De e pillanatban nem tudok választ adni. Ez nem csak tőlem függ. Mi tizennégy éve lakunk itten. Félek, hogy a feleségem nehezen tudna megválni innen. Vele is kellene beszélnem. Talán, ha megengedné méltóságos uram, holnap jelenteném be válaszomat. A főigazgató csodálkozva nézett rá. — No jól van, majd holnap. Szilva tanár ur kábultan tántorgott ki a szobából. „Hazudtál, — zúgta a feje. — Szégyenkezzél, a feleségedet használtad fel pajzsul. Éppen őt. Szilva, gyáva ember vagy. Filiszter vagy. Féltél nyíltan szint vallani. Gyáva meghunyászkodó kisember, nem merted a méltőságos urnák egyszerűen, röviden megmondani: nem! Mert hátha rossz néven venné, hogy te, a tanár, a nyolcadik fizetési osztályban, merted akarni a magad akaratát. Hazudtál, Szilva. Inkább hazudtál!“ De otthon szeretett volna mindent bevallani, megbékülni és megtisztulni. Azt mondani: „Riza! ülj ide, ide mellém. Csalódtunk a szerelemben, de egymás mellé öregedtünk, nem dacolhatunk az élettel, hát legyünk jó barátok. Nézd, én hazudtam. De ha te akarod, nem lesz hazugság a hazugság. Riza, én nem akarok elmenni ebből a városból. Nekem már nincs miért sietni, várni, menni és olyan jó itt. Most mondok valamit, de ne gondold azt, hogy szerelem. Nem, nem, ne használjunk szavakat. A szavak szegények és semmitmondók. Csak az, hogy reggel, amikor az iskolába megyek, látom őt, a templomba menni. A kapun lép ki, vagy a Szentháromságtéren jön lefelé. És ha nem látom, hát üres a nap és szegény vagyok, nagyon sezgény. Mondd, Riza, igazam van, jogom van hozzá? Riza! Édes jó Riza, akard így. Ne kelljen többé hazudnom Riza.*4 De Riza bosszús volt. ö is épp akkor jött haza. Ledobta a kalapját a sezlónra s mártir- arccal járt fel-alá. — Nem vagyok hajlandó tovább tűrni ezt a koldus állapotot. Adjon annyi pénzt, ameny- nyire szükségem van. Mintha fejbeütötték volna. A zsebébe nyúlt, kivette tárcáját és egész tartalmát az asztalra borította. Három ezüst pénz, néhány nikkel tiz-, huszíilléres és rézkrajcárok borultak azasztalra. — Ez minden vagyonom. Kudarccal viizGdött a lengyel-litván konferencia 1 francia sajté Voldemarast hibáztatja — Voldemaras meg van elSgeám az eredménnyel
