Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-29 / 100. (1727.) szám

1928 Április 29, raaánuty. KözciAZDA^Ácn. Csehszlovák körök szerint Magyarország a esihszSovik-maivar kereskedelmi szerződés felmondására készül Hoi9 értelmezik Prágában Hermáim magyar kereskedelmi miniszter expozéját? Prága., április 28. Hexmaain Miksa magyar kereskedeimi miniszter a kereskedelmi tár­ca költségvetésének tárgyalásánál szerdán nagy beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy a magyar exportot fokozni kell, mert a behozataf óriási mértékben emelke­dett. Felemlítette, hogy ax európai országoknak meg kell talál­ni ok a megértést, különben nem verse­nyezhetnek Amerikával s kijelentette azt is, hogy Magyarország ezen felfogás elöl sohasem zárkózott el, aminek példája a tömérdek kereskedelmi megállapodás. A miniszter ily értelmű beszéde után an­nál meglepőbb egyes prágai lapok mai híre, amelyet egy jól értesült kőnyomatos hozott forgalomba s amely arról szól, hogy Magyarország a Csehszlovákiával kötött kereskedelmi szerződés felmondásának a gondolatával foglalkozik. ' A híradás szerint: „A csehszlovák érde­kelt körökben különleges figyelmet ébresztett Hermanm miniszter nyilatkozata. A miniszteri nyilatkozat, valamint a magyar sajtó erről szóló cikked palástolt fenyegetést tartalmaz­nak, ami a szomszédán amokkal való kölcsö­nös kapcsolatokat illeti. Az illetékes körök nem hajlandók ezekben a rejtett szavakban a Csehszlovákiával fennálló kereskedelmi szerződés felmondására irányuló fenyegetést látni, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nehezen gyógyulnak azok a sebek, ame­lyek a saerződéstelen állapotban keletkeznek. Magyarország számára a saerződéstelen álla­pot nem hozná meg viszonyainak javulását, hanem éppen ellenkezően a legnagyobb gaz­dasági nehézségeket, mert a statisztika azt mutatja, hogy Magyarország Csehszlovákiára kivitelé­nek teljes negyedével van ráutalva s hozzá olyan áruban, amelyet Csehszlovákiá­nak nem volna nehéz más agrárállamokban, nevezetesen Jugoszláviában beszerezni s ez utóbbi állam csak üdvözölné azt a lehetősé­get, hogy a magyar konkurrencia kiküszöbö­lése után sikeresebben helyezkedhetne el a csehszlovákiai fogyasztópiacokon. Ezzel szem­ben teljesen meg lehelt érteni a magyar ter­melési és kereskedelmi körök azon igyeke­zetét, hogy Csehszlovákiában főüzemeik szá­mára fiókokat állíthassanak fel a magyar áru kedvezőbb s élénkebb közvetítése céljából, vagy pedig, hogy esetleg propagandairodákat rendezzenek be a különleges magyar termé­kek csehszlovákiai fokozottabb terjesztése cél­jából. Nyilván erre az akcióra vonatkoztak azok a nem pontos hírek, amelyek arról tud­tak, hogy Magyarország Csehszlovákiában a földművelési minisztérium egy expoziturájá- nak a felállítását tervezi'1. Ezzel a hírrel kap­csolatban csak annyi megjegyezni valónk van, hogy a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés — amint arra már több ízben rámu­tattunk — csak a történelmi országokbeli iparnak és kereskedelemnek nyújt előnyöket, de Szlovénszkó érdekeit nem védelmezi s nem mozdítja előre, viszont magyar rész­ről is igen sok kifogás és panasz hangzott már el a magyar—csehszlovák szerződés ellen. Ami a magyar földművelési minisztérium egy prágai expozituráján ak a felállítását illeti, ez — mint jelentettük — komoly terv s nem „pontatlan újsághír" s ennek a tervnek a ke­resztülvitelére még május vagy junius hóna­pokban sor kerül. ffi gazdasági miniszterek a szlceenszErói Ipar Indieiduá* lis támogatásáról Prága, április 28. ’Á gazdasági miniszte­rek a napokWi értekezletet tartottak, ame­lyen az iparnak nyújtandó szubvenciók kér­déséről tárgyaltak. A kérdés megtárgyalásá­nál az állami segélyakcióéri folyamodó kérel­mekről volt sző, amely kéréseket főleg a szlo- venszkói (liptószentmiklósi, losonci stb.) ipa­rosok temjesztették elő. Tekintetbe jönnek itt egyes vállalatok vagy egész vidékek, amelyek vagy háboruutáni válságon mentek keresztül, vagy pedig exisztenciájük került veszélybe azáltal, hogy földrajzi vagy egyéb változások folytán elvesztették fogyasztópiacaikat s gaz­dasági kapcsolataikat. A gazdasági miniszte­rek tanácskozásán nem intézték el az egyes kérelmeket és pedig azért, mert a kormány­nak előbb még elvi határozatot kell hoznia arra nézve, hogy ilyen inviduális esetekben, amidőn egyes vidékek foglalkoztatásáról vagy közvetve az állam érdekéről van sző, lehet-e bármilyen támogatást nyújtani. A kérdés még egyszer szóba fog kerülni illetékes helyen. ffiz utódállamok végletesen rendezik a Utal előtti adós­ságokat a május 2-án kezdidS római konferencián Becs, április 28. (Saját tudósi tónktól.) Megirta a P. M. H., hogy Ausztria, Magyaror­szág, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Olaszország pénzügyi delegá­tusai május 2-án konferenciára ülnek össze Rómában a hábornelőtti adósságok végleges rendezése céljából. Az európai tőzsdék már napok óta reagálnak erre az eseményre és az ezüstjáradékok és prioritások árfolyamai né­mi emelkedést mutatnak. A tőzsdék tehát op- ti misztikusaik, ámbár eddig a kötendő meg­állapodások részletei nem szivárogtak ki. Pénzügyi körökben az eshetőségeket a követ- kezőkénoeu ítélik meg: A papir- és aranyjá- radékokra a békeszerződések az utódállamok számára kötelezővé teszik az uj valutákban való konvertálását. Mindegyik utódállam kö­teles a papir- és ezüst-adósságokat azon a kurzuson átvenni, amelyen 1919-ben a régi osztrák-magyar koronát kicserélték. Ezen elv ftzeri.nt 100 régi. korona névértékű járadékok fejében az egyes államok a következő oévér- t ékekben lemnek kötél esek uj kötvényeket kibocsátani: Ausztria 100 osztrák korona, vagyis 1 ga­ras, Magyarország 100 magyar korona, vagyis 0.80 fillér, Csehszlovákia. 100 csehszlovák ko­rona., Lengyelország 7íPlengyel márka, Romá­nia 50 lej, Jugoszlávia 25 dinár, Olaszország 60 líra. Az egyes államok terhei között való aránytalanság tehát igen nagy. Ennek követ­keztéiben uj megegyezésre van szükség. A be­váltást az utódállamok előreláthatólag egye­síteni fogják és egymás között számolnak majd el a teherviselési kvótáról. Az aranyra és nemesvalutára szóló kötvények beváltási kulcsát az utódállamok tudvalevőleg már évek előtt az innsbrucki és gráci konferenciákon rendezték. Az aranyjáradékok beváltási kul­csát 32, a valuta-kötvényekét 27 százalékban állapították meg. Jugoszlávia és Románia azonban ezeket az egyezményeket nem ratifii kálta, úgy hogy a május 2-án kezdődő római konferencia ezeket is újra tárgyalás alá veszd Pénzügyi körökben remélik, hogy a római ta^ nácskozások meg fogják hozni a háboruelőtti adósságok végleges rendezését. 17.7 millió pengővel csökkent a magyar jegy­forgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyíorgalma az április 23-iM kimutatás szerint az április 15-iki állománnyal szemben 17.7 millió pengővel csök­kent. A csökkentést előidézte az, hogy az elmúlt üzleti héten váltótartozásokra a visszafizetések folytatódtak, miáltal a váltótárcaállomány 8% mil­lió pengővel apadt és az érckészletből történt de­vizaeladások révén 5.7 millió pengő bankjegy folyt be. Az állami zsirószámlákra 6.3 millió pengő befizetés, ellenben egyéb számlákról 3 millió pen­gő folyósítás történt, úgyhogy végeredményben a zsiróállomány 3.3 millió pengővel emelkedett Két osztrák nagyvállalat fúziója. Bécsi tudó­sítónk jelenti: Értesülésünk szerint a régi közös úllamvasut-társaság, a Steg, amely többek között a resicai müvek tulajdonosa és a Warchalowski- féle gépgyár, amelynek ugyancsak érdekei van­nak az utódállamokban és az utolsó években fő­ként a román vasutak számára végzett nagy szál­lításokat, május havában fuzionálni fognak. Felemelik a cukor árát? Az angol nyers- púkor vámoknak a leszállítása s így a csehszlo­vák finomított cakorkivitel súlyos korlátozása még mindig a csehszlovákiai gazdasági élet középpontjában áll. A kormány még nem nyilvánította ki, hogy mily ellenTendszabá- lyokat szándékszik életbeléptetni, vagy mi­lyen intézkedéseket tenni a finomított cukor­kivitel. további biztosítására, a gazdasági té­nyezők részéiről pedig mind sűrűbben hang­zik el az a nézet, hogy a csehszlovák finomí­tóknak Angliában kell érdekeltséget vállal­niuk. A Prager Börsenkurier külön kiadást adott ki, amely száma kizárólag az angol rendszabály által teremtett helyzettel foglal­kozik. A lap felemlíti, hogy a cukoripar min­őén bizonnyal elsősorban a cukoradómak méi- termázsónként 20 koronával való leszállításá­ra fog törekedni, de veszélyesnek jellemzi azt a felvetett ötletet, hogy ezen adóleszállitás révén kiviteli bo nifikációkat teremtsenek, mert Csehszlovákia mini ipari exportáltam nem kezdeményezhet kivitel-jutatmi eljárást, az ellenintézkedés ugyanis azonnal bekövet­kezhet a többi állam részéről. Sokkal köny- nyebb volna ezzel a 20 koronával megterhelni a belfőlni cukorárat e az ipar a kartell révén külön alapot létesíthetne. A sseezadótörrémy a gazdasági fcaa/á/os előtt. A gazdasági tanács albizottsága tegnap foglalkozott iáméit a azeszadótörvény tervezetével. Az albizott­ság az egyes termelési csoportok termelési költsé­geinek a megállapításával foglalkozott oly óéiból, hogy mteg lehessen ítélni, mily mértékben volna jogosult a gazdasági szeszfőzdéknek a fogyasztási adón kívül termelési adóval íjb való megteatheDése. Az albizottság az# a baitórozaltiot hozta, hogy a pánzügymlnisZtiériruTnot felkéri, begy egyes mező­gazdásági és ipari szeszfőzdékben a jövedéki ható­ságok utján kalkulációs próbáit eszközöljön. (FFFA.) A danzingi kikötő és Szlovenszkó. A napok­ban Prágában tartózkodott Wiczkov/ski dr., a dan- zigi kikötő igazgatótanácsának tagja egy tarifa- szakértő kíséretében s a Csehszlovákia és Dan- zing közötti forgalom lehetőségeit tanulmányozta. Az ut eredményeképpen május elején már tár­gyalások is indulnak meg a csehszlovák—dan­zingi közvetlen tarifára vonatkozólag s ezeken a tárgyalásokon résztvesznek a német éa lengyel vasutak képviselői is. A danzingi kikötő Cseh­szlovákia, főleg azonban Szlovenszkó, Morvaor­szág és Szilézia szempontjából igen nagy jelen­tőséggel bir, mert a három országrész a kikötő atrakciős szférájába esik. Tarifálls szempontból Is egészséges konkurrenciát jelentene az egyez­mény a trieszti és hamburgi tarifaharcban. Kiélesedett a nyitramegyei mezőgazdasági munkások bérharca. Nyitrai tudósítónk jelenti: Jelentettük hogy több nyitramegyei uradalomban bérdifferenciák miatt a munkások beszüntették a munkát. A nyitrai járási hivatal tegnapra egyez­tető ankétot hivott egybe, amelyen a munkások delegáltjai előterjesztették követeléseiket. A mun­kásság az 1925. évi kollektív szerződés keretén belül kívánja a kérdés rendezését, követeli a munkabérek s a természetbeni járandóságok fel­emelését. A földbirtokosok szövetségének titkára, Sümeg dr. kijelentette, hogy a követelések ebben a formában még alapját sem képezhetik a tárgya­lásoknak, mert a kollektív szerződés megvan s újnak a kötéséről ez év közepén nem lehet sző. Ez alkalommal legföljebb a napszámosok bérét lehetne emelni, mig a többi vitás kérdés rende­zésére később kerülhetne a sor. Megállapodás a két fél között nem tudott létrejönni, csak a mun­kaadók jelentették ki, hogy hajlandók a mostani szerződés érvénybemaradása mellett bizonyos kulcs szerint renumerációkat adni. A munkások képviselői ebbe a megoldásba sem mentek bele, úgyhogy most már az újabb egyeztető tárgyalá­sokra csak az országos munkaügyi hivatal előtt kerülhet a sor. xx Európa kontra Amerika. Ilyen és hason­ló feliratokkal voltak az utóbbi időben az ameri­kai újságok s folyóiratok tele, melyek a nyilvános­ság figyelmét az indianopolisi versenyre hívták fel, mely a francia Hispano-Suiza és az amerikai Stutz automobilok között volt kitűzve. Aki az amerikai automobilizmus viszonyaiba csak kissé is beavatott, él tudja képzelni, hogy a versenyt mily általános és óriási érdeklődés előzte meg, különösen, ha a verseny előzményei is ismerete­sek előtte. A versenyt t. i. egy vita hívta elő, melyben azt állították, hogy az amerikai széria­kocsik jobbak és gyorsabbak, mint az európaiak. A francia nagyiparos, Weymann, kinek neve ka­rosszériái révén ismert, az amerikai Stutz müvek igazgatójával 25.000 dollár (850.000 korona) ösz- szegü fogadást kötött, hogy minden amerikai szériakocsit legyőz és vállalkozott arra, hogy az amerikaiakat erről saját országaikban győzi meg. A feltétel az volt: szériafelszerelésü szériakocsi­val megszakítás nélkül 24 órát futni. Az erősebb és könnyebb nyolchengeres Stutz kocsi ellen Weymann saját hathengeres Weymann-karosszé- riáju Hispanó-Suiza kocsiját állította fel. (Cseh­szlovákiában, mint ismeretes, a Skoda-müvek úgy Hispanó-kocsikat, mint Weymann-karosszériákat is építenek.) A verseny tehát nem direkt verseny­kocsik, hanem rendes szériagyártmányok között került lebonyolításra. A versenyzők nevei, a ko­csik márkája, a fogadás magas összege, a szokatlan körülmények, melyek közt a verseny létrejött, a valódi amerikai reklámmal karöltve a matchet elsőrangú sporteseménnyé tették. Az amerikai sajtó a Hispano-Suiza kocsit „The best European Cár" rri . vei illette, mellyel nem csak a Hispanók magas kvalitását akarta elismerni, hanem a Stutz kocsik biztosra vett nyerését is ezáltal akarta jelentősebbé tenni. A match a francia és amerikai Automobilszövetség védnöksége alatt április 18- és 19-ikén került lebonyolításra. A Hispano- Suiza fölényes győzelme az amerikai kocsira egyenesen lesújtó volt. A Hispanőnak már a hete­dik kör végén sikerült egy 227 kilométeres előnyt szereznie. Az amerikai kocsi a tizenkilencedik órában feladta a küzdelmet. Ebben a pillanatban az amerikai kocsi 1172 kilométert tett meg és a Hispano teljes 247 körei, vagyis 1000 kilométerrel volt előtte és 19 óra 21 perc alatt 2184 kilométert és 489 métert tett meg 112.951 kilométeres átlag- sebességgel Ha a Stutz folytatta volna is a ver­senyt, a Hispano előnyét már nem tudta volna be­hozni, mert ez több mint 200 kilométernyi átlag- sebességet követelt volna meg. A verseny ered-: ménye újra tanúbizonyságot tett a Hispano- kocsik kiváló tulajdonságairól és egyúttal az amerikaiaknak saját országukban bebizonyította azt, hogy gyakran mily téves az amerikai széria gyártmányok fölényéről az európai kocsik felett elterjedt hiedelem. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyer­mekének, mint a Tapsifüles nyuszika. FÖLDBIRTOKOSOK és ERDÖI11TERMELOI1 figvelmebe <R német technika legújabb és legtökéletesebb oiománya a RAUPEN5TOCK láncostapn jTOCH ía n krendszerü TRAKTOR mely szánt, boronát, hengerel, oet, arat, csépel, oontat és mint a hernyó, — kúszik át minden akadátyon. OezérképciselőG és állandó raktár, hol fenti traktorok mindenkor üzemben is láthatók és részletfizetésre is kaphatók: BRATIA GÖMÖRI KOSICE Moldaoská okr. 30. Képolselök felnémetnek. - Kölségoetés kloáncrtra Ingyen. SOTinden nagyságú és gyártmányú cséplőgépek, motorok és az összes gazdasági gépek nagy oálasztékban, állandóan raktáron oannak. Mm—i ii - ................. 11~11—■ r»•.rm-ovatT*nautar*w*'-jlAjsrnwjiwy*ww i 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom