Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-29 / 100. (1727.) szám
4 1928 április 89, vasárnap. A modern földrengéskutatás újabb eredményei A szeizmográffá! intézetek működése A földrengések statisztikája ML A távoli területek föfldmetngiésétiről az uj&á.giol- vfcB-ó kíwööoisiéír eHőBiBötr a mieiíatoioiginMiaii im/tfétöefttelk jeteoaífoedl kapja. A pusztítás részleteiről miég eem- rnit /teán faad, de a soeíamogtrátmlaí imiteaet miüistereá pillanatok múlva feljegyzők t rengést és az initlé vet vezetősége kíxziM a sajtóval, hogy ebben és ebben rk irányba!!, mintegy 9000 ki'krai ét-ernyfiire katasztrofális földrengés volt. Először ezek a htób- hirek jelennek meg a sajtóban és az ol-vásóközöT?- 8ég csak másnap tudja meg az akkorra már a helyszínről befutóit távirati, vágy Pádí'őgelemtések- bőB, hogy a szedzmográliiaii intézet, észllelete helyes volt, mondjuk: Kaöiösatíkábain kiattasZtrofáliis rengés pusztított. így volt ez a bulgáriai' és a görög- nrazágíi rengés esetében is. Emlékezzünk vissza csak a földrengés napjának sajtóközleményéire. A Prágai Magyar Hirlap is közölte akikor az összes köZépeurópai szeizimográfiai intézetek jelentés eát, amelyek mind arról számoljaik be, hogy délkeleten, valami, 500—700 kilométernyire, tehát való- wfinüleg a Balkánon, katasztrofális rengés pusztít. ik>k groeizmogiráfiat intézet műszerei olyan élénken neágtáltak a bulgáriai kataszfréfám, hogy felmondták a szolgálatot. Az olvasóközönség bizonyosan érdeklődni fog r szeizmográf iái intézetek munkája iránt, Uiesöen •— sajnos — igen sűrűn találkozik ennek a tudományos intézetnek jelentéseivel a napilapok hasábjain- A szeizmográfjai intézetek munkája nagyban hozzájárul, ahhoz, hogy a föld belsejéről való ismeretiuk kibővüljenek és tökéletesedjenek. Büszkék teltetünk arra, hogy két magyar tudós: az elhunvit Eötvös Lőránd béró és iKővéfeligeühy Pádé professzor korszakalkotó munkásságukkal segítették elő a föld belsejéről szőlő ismereteinket, BJöveeOdgethy Radó professzor ma is világszerte elismert tekintélye a geofizSikának és speciálisán a fMÖneögéá tánánelc Pl testű ktisTíybfllnűnk wlsőuorhán agy láiSkttí? héved'és/1, * l<HdJie|aiglé»eik'eá a műszer ne(m előre jefaS, hanem egyszerűen a míegtórtént netagjést feljegyzi, rf^rátráilja. íippem ezért nem helyes, ha földtreaigést. jelző ké- «7ái!tekről beszélünk, ennek helyes magyar élaove- "óev: földrengést jegyző készülték. ' gvramja, amely olyan, mint a [árgörbe. A föld. belső lázát mutatja. A ímellékeíH ábrán látható a* a diagram, amelyet a poitsdamá geodézLaá intézett hotrtiZofoJfiáiliis ingája jegyzett íefl «a április 18-áM bulgáírtiaá katasZtroffális rengésről. A kilengések amplitúdója a földrengés erejére enged következtetni. Mennél nagyobb az amplitúdó, annál kaliamt rof áliöftlblb a rengés. Az inga kétmil- liirníóteres kilengése már jielenitékeny rengést jelez. A távoli rengések diagramjaiból nemcsak a rengés epicentrumának távolságát lehet megállapítani, hanem meg lehet határozni a földrázikód- tatások tovaterj'edését és Így köveitk'ezbetéat lehlet vonni a tóid belsejének tuilajdonisáigaiira is. Természetesen azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy hol van a rengés központja. A diagram után a szeizmogr'á'fus csak feltételez. Ha ismeri az irányt és a távolságot, olyan területiekre gondol, amelyek különösképpen szeizmikusaik. A föMrengé'sek földrajzi megoszlása ugyanis azt mulatja, hogy vannak terültetek, amelyeken a földrengés nagyon gyakori jelenség, viszont vannak olyanok is, amelyeken ritkább, vagy egyáltalán .nem fordul elő. A földrengésí silaitiisztikák alapján részletes fzeizm'ikuB térképek készültek. Mint Alapítva 1833. Telefon ü j \J s > > I ifhzwfl I A fivcg, porceüáxt ^ h nagykereskedése. • .y,yt .. | I KOSI CE, Fő-utca 49. | Nagy választék. JWáayoi árak. __ j L _ _ ___ ,__■...... ......... ■ j em lítet tűk, a Földközi tenger medencéje Európának legélénkebb ezeizmákiujs vidéke. Siebierg professzor a fölidirenjgési statisztikák alapján megálilaipiitot'ta, hogy éretnikiuit legjaláibib 8000—10.000 rengés refcz* ketóelM meg a földet. Minden óráim esik egy remglés, mindem 52 napra egy koíntiinecwtájMs ti- lálgremgés, amelyet az egész földkerdksé|gelu észlelőiek a szeiismojgiráfiaö intézetlek, mtindon 26 napra esik egy óceáni viláigrOpglés, amelynek magva a® óceán talaja alatt van. Legtöbb a rengés az északi és középdtótei Kordál- lerákban, aihol éven kint ezer a rengések átlaga, azután következik a japéni1 szigetvilág éveuMinit 430 rengéssel. Kiét befejező közleményünkben azzal a kérdéssel fogunk foglalkozni, hogy miképpen, tehet a földrengés ellen védekezni? GRETE és JOSEPHINE Irta: MÁRAI A földrengést jegyző készülék szilárdan megépített cpiilet pince helyiségében van elhelyezve olyan módon, hogy a zavaró hatásokat lehetőleg kiküszöböljék. A föld felszíne tulajdonképpen állandóan remegésben van ,Vannak miikroszefizmákuB mozgások, amelyeket durvább emberfii érzékszier- veinklcel észre sem veszünk, de az érzékeny műszer már reagál azokra. Ha egy teherkocsi elhalad az utcán, a föld felszíne a közvetlen Itiömyiékieu rengésbe jön ós az apparátus a, mikroazeizmikus rengéseket is fölveszi. Arra kell törekedni, hogy az ilyen, nem föMrengféabő! származó rezgéseket lehetőleg kiküszöböljék a szeizmográfjai apparátus működésének köréből. F/Zért valóságos kettős épületet konstruálnak, a pincehelyiséget kettős faliakkal, kettős ajtóval látják el, magáit » földrengést jegyző Ingát íb úgy izolálják, hogy azt hatalmas betontalapZatón helyezik el. A technika és tudomány fejlődésiével tenmlé- ezeiesen a földrengést jegyző készülékek is nagy étalakuláteon mentek keresztül. Már a kínaiak is ■rfozfitettek egyszerű regisztráló készüléket, n modem szerkezetű jegyző első koawtrukcáójA m oí)asz FWlsamlotól származiíiJk, aki 1784-hern haíWttiáilifca a* első miiiiszetiit a fiildVeimgféls jegyzésére. A földrengést jegyző készülék rendesen úgy épül, Ivogy egy nyugvó súlynak felWasznál'áisáVal etokibromaginetiilkiujs utón egy toll morgásba jön és na WWStlte állandóan végigszaladó kormozott papi* non nyomot hagy. így jön létre a fölidrenglé* dttaRées, április 28. Amíg az egyilk táncosnő benn a városban struocfogattail szaladgál, 8 emberi és állati ölebeivel készül ezomszMországba, aihol a vendéglátó előzékenységet odáig viszik, hogy parlamenti reklámmal várják, — addig a másik táncosnő, aki számit valamit ebben a csendes városiban, Jdinm fogad Hiet- zingben a Reiöhsgasse egyik dti'ledleziő, sár- gaMra fölszinbes házának legkisebb szobájában. Az áiblakok a kertre néznek. Ebben a kertben virult ki, érett meg és hervadt el egy kor minden virulásával és herradáJsával a valzer. ifita Bécsben, amilyen kttesinyes vagyok, mindig két dologiban leltem meg legtökéletesebben kifejezve ennek a városnak a kultúráját: az egyik Grete valze.rtánca volt, a másik az udvari spanyol lovaglóiskola. A hi'etzingi tavasz késik, Wiesentihal Grete az ablakból magyarázza nekem a kusza és iparkodó kertet. A három orgona- bokor, amit a valzer thárom Wiiesenilhal- lánya első operai fellépésük emlékére ültetett, ma már, Írjuk csak le nyugodtan, beillik mohó terpeszkedésében egész orgona- lugasnak, Az talán nem- is biztos, hogy az idő eljár, mert az időről nem tudunk semmi biztosat, — de a jelenségek és emberek hervadnak, az orgonabokrok még élnek, a valzer már nem él. Egy kor táncolta, s három fiatal lány ebben a kertben csinált művészetet belőle. Az édé-s, a szagos, a bécsi valzerből, Johanna Strauss valzeirjéíből, a wienerwald, a napsütés, a századfordulós jólét valzeréből, az el- polgáriasodott Kőzépeurópa valzeréből, a megérett monarchia valzeréből. Ez a valzer, a bécsi valzer, ahogy Grete táncolta, a monarchia Jeggyöngédebh és legbájosabb mozdulata volt. Es még, bocsánat, a spanyoliskola lovait szerettem igy ebben a városban, azt a hangot, amivel ott a lovakhoz szólották, s a lovak mozdulatait. Nem volt még egy hely a monarchiában, ahol hivatalos közegek élőlényekhez az7„al a kíméletes megértéssel, elnéző szeretettel és aggódó gondossággal szólották volna, miint a spanyol iskola alkalmazottai a lovakhoz. S ma sincs sehol a világon Iküllönb magasiskola, mint a bécsi spanyol; a köztársaság megtartotta a lovakat, s a régi rltt- melster tanárokat; tehát az iskola fajsúlyú ebben az esetben nem a. rezsimen mull, hanem a lovakon és a tanárokon. De az igazi, az egyetlen, ,a nagy bécsi exportcikk, amit ez a város a világnak adott, talán mégis Grete valzere volt. Valami megfoghatatlan könnyűség volt ebben a mozdulatban és harmónia; valami .negtéd ás, aa biztoe; de ha egyszer meg tudta oeináítm és jól állott neki ... Ez volt a nagy exportcikk, t vafoer; a Wiener Werkstaetten csak sokkal később jött. Aztán jött Merni a kávéival Aztán jött Kari Kráüss, aM megmagyarázta, hogy miért rossz a* egész. De akkor már körülbelül vége Is volt az egésznek. Nagyon szép ez a béasl défafattu, nen> tem az ilyen határozott és Mztos kereteit egy kultarámak, mint ez a hietzÉnglL keort: ke ember pontosan tudja, hogy hol van. Megy kérdem Gretet, hogy látta-e a Baker Jozefát és mit fart róla? Ezt nem azért kérdem, hogy intecrjut csináljak, mert ahhoz se ó, se én. nem ériünk; de az ilyen problémákat, mint Baker Jozefa, szeretem megfelelő helyekre adinesz- szálni, s Bécsben. Grete, aki megcsinálta a valzert, az egyetlen kompetens, hogy ítéletet mondjon Jozefáról aki megadta a jazz-tánc- nak a végső fonmátlanságát, — ahogy Grete megadta a valzernek a végső formát. S ha már 1928-ban miwdaketten találkoztak itt Bécsben... De azt mondja, hogy nem látta soha, amit nagyon sajnál, ö, Grete, már beutazta az egész világot a valzerrel, kőiűMíte a bécsi mosolyát és mozdulatait, meglebegtette a keringŐt a világban, mint egy pusztuló birodalom selyemzászlajái, e most már hazajött Hietzingbe, leült itt a kertben és nem akar semmit. Az Apol-lo-ezinházba oe szokott bejárni. Kérdem, meddig akar itt maradni, a kertben? örökre, azt mondja. &s hogy a jazzrÓl mit tant? Megállapodunk abban, hogy nagyon érdekes, ha őszinte. Biztos, hogy itt készül valami, egy forma ebben a görcsben, egy ritmus ebben a ritmusgyalázásban, s a végén mégis egy forma, ami készül, tehát művészet készül Most már látom, hogy hibás az egész kérdés. De neki, Grétének, Johann Strauss dolgozott; Jozefának, neki kis «zomora nléger népd álén ekesek dolgoztak, oukornádttőrés- kÖzben nyögték az első nyávogó melódiáját annak a bánatnak, amiből megszületett a jazz. De azért nem nézte uieg Jozefát, mert nem szokott bejárni a városba. Bárba se iszokott járni. A valzerről. beszélünk, s mondom neki, hogy most megint nagy nonais- sanoe-a van ennek a nemes táncnak, á nagyvárosok muLatóibám ezt kezdik táncolni, s a tánc-jósok ezt mondták be jövőre. De ezen máT igazán csak mosolyogni lehet, s okos, finom kezét felemeli egy elhárító mozdulattal, s elutasítja magától az egész föltevést. Mindegy, hogy mit fognak jövőre a bárokban táncolni. A valzer, az igazi, egy kor mozdulata volt, s ez a kor meghalt. Ford, igén, ő szokta még táncolni a valzert. Hozzá aztán egészen különösen illik is. Grete már nem táncolja többé. Tapintat kérdése az ilyesmi, j» Aztán arról beszélünk, hogy mi van Oroszországban, i mi lehet az egészből, különös tekintettel arra a mellékkörülmény re, hogy azt le csak embereik csinálják, s emberekkel történik az egész. Később, mikor behozzák a lámpát (mert Híetzingben még behozzák a lámpát) Párásától beszélünk, s megegyezünk benne, hogy ott sokminden nincsen egészen rendben; még később, mikor a lámipa füstölni kezd és muri van a kanóc miatt, Dadáról kezdünk beszélni, « megegyezünk benne, hogy aftt sokmándeu kissé túlságosan te rendben vasai Grete, aki végigíwróWa a mfent Orees- onsaágoo, Párteon és Dadán, « legnagyoÉMS megértéssel beméi Jozefáitól, edd most kezdi végtghondam « jazzt Pártaon és Dadám ’A (fontos az, hogy egy kor őerakrfém íejézae íá magát abban a müvészeCben, amit 'teftesner. A valzer forinté® káíefozte magát Neön tehetek stóla, én aseseéem JosaCát te, Iffikd* Mlf műm SZOBjSX I CM ttDOIIKtt WOflSK é/xeklL, moftböt egy tetót nem értet Tte ér nnűv» egyik egy kertben fog SScd Bostonba® ée snefankóESras 'emléke^áseeí meséi majd egy ojságfotónak a Jazzról Keíembéri Sándor: * Szent találkozá TaksStétben bolyongtam ?*egényen > rád bozótok tépdesték sokáig lelkem drága, csillogó ruháját. — Kellett már, hogy jöjjön valaki, ki pnha késed simogatva meggyógyítson s felélesszen s letörölje rólam a sok vért és sírást — Már a halál ólálkodott mögöttem, mikor derengés jött 8 Irdatlan erdőkből a rétre értem. A messzeség mögül éppen felszegte vörös fejét a [Nap, keeses fűszálak kínálkoztak lábam alá és szerteszét a harmatcseppek milliói a te drága arcod csillogtatták felém. — Aztán te jöttél: ruhád tündérek szőtték napsugárból, szemedben a tavak tisztasága fénylett. kezed a jóságot hintette szerte. — Találkoztunk. Hozzámléptél s részvéttel szóltál hozzám. Feleltem és megszántál és kezed pnha jóságával sok-sok sebemre balzsamoztál gyógyírt. Közben lelkem felitta valódat, mint szomjnságtól áléit vándor a kristályforrások vizét s életre-kelve felujjongott: t — te vagy az, kit öröktől keresek s most titkos rejtekembe zárlak, hogy ezután úgy hordozhassalak, mint igaz pap a templomok szentségét. •) A „Bús sorsunk: a csók” c. versciklusból. MARGIT gyógyforrás Svaljava Kuszinszkó a gyomor, belek, húgyhólyag ós különösen a légzőszervek hurutos bántalmainál igen jó hatású még akkor is, ha vérzések esete forog fenn Kedvező részletfizetések.! Mindenkinek a lakását legolcsóbban és lesmodernebbül rendezi be Kedvező részletfizetések! F. Mazda bútorgyára. Praha ¥111., Podllpného 997.
