Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-28 / 99. (1726.) szám

1928 ápríjÜ8 28, sgombát. T ámogathat-e magyar lelkész cseh­szlovák pártot? Prága, április 26. Választások közeledté­vel Szlovenszké és Ruszinszkó egyes _ magyar vidékein visszatérő rendszerüséggel jelennek meg a csehszlovák agrárpárt „magyar'* expo­nensei élükön a híres Bókefi Sándorral és megkezdik a jóhiszemű, becsületes magyar nép soraiban a lelkiismeretlen lélekfogdoeást. ?A csúfosan kimúlt Csánkbpárt kudarcai óta hasztalan kísérte ugyancsak felsülés és teljes sikertelenség Hodzsáék minden „magyar" szervezkedését; hiába bizonyította be eddig minden alkalommal a magyar nép, hogy jó­zanságán és nemzeti öntudatán hajótörést szenved minden bármily ravasz kísérlet is, amely őt idegen nemzeti célok szolgálatába igyekszik kényszeríteni; — a szlovenszkói iföókhodzsák mégis tovább folytatják mester kedéseiket és minden kudarcuk ellenére is­mét megkísérlik az egyeneslelkü magyar nép megkörnyékezését. Szlovén szkőn ismét választásokra készül­nek fel a pártszervezetek. Különösen a kor­mánypártok oerkeiben élénkült meg az élet és mi sem természetesebb, mint az, hogy Hod- zsa apánk „magyar" gárdája sem tétlenkedik s igyekszik ismét rászolgálni az aranyos Prá­ga arany bizalmára. A Békefi-„vezérkar“ ez alkalomul rí Keleted öve nszkóra helyezte mű­ködése színhelyét s Zemplén és Abauj magyar földművesei körében igyekszik közkatonákat toborozni a „független, lojális magyar föld- müvespárt" számára. A Hodzsa-huszárok újabb mozgolódásá­nak sem nilajdonitunk jelentőséget és előre látjuk, azt, hogy erőlködéseikkel most sem fognak többet elérni, mint a múltban. A ma­gyarság tömegei — egy-két gyönge lelkű, mé- zes-mázos Ígéreteknek felülő embertől és né­hány érdeklovagtól eltekintve — ezután is kivon M fognak tartani a magyar kisebbségi 'politika egyenes utján és ismét győzelemre fogják vinni az országos keresztényszocialisía párt és a magyar nemzeti párt lobogóját. Az egész ügyet csupán azért tartjuk szükséges­nek itt ismét megemlíteni, mert az uj csánki- mozgoiédás centrumába belesodródott három református lelkész is. Nem tudjuk nmen megáUapitani azt, hogy a három magyar lelkészt micsoda okok kész­tették arra, hogy ebben a magyarellenes munkában nésztvegyenek, de azt innen is megállapíthatjuk, hogy tudatában vannak lé­pésük nemzetietlen, magyarellenes voltának. Ezt bizonyítja a* is, hogy ketten közülük szükségesnek tartották megcáfolni első rolnic- kárszereplésük híreit, azonban a cáfolatok megjelentetése után mégis újból megjelentek a Kocsis—Békefi-társaság egyik összejövete­lén. Ml nem akarunk pálcát tömi fölöttük és Széchenyivel valljuk, hogy ma minden ma­gyarra szükség van és még a bűnös útra tért magyaroknak is meg kell bocsátani, azonban mégis a nagy magyar nyilvánosság előtt kell foMvnunk figyelmüket arra, hogy a magyar lelkész nemzeti kötelessége ellen vét, ha nem magyar szervezetek munkáját támogatja. Lehetnek talán kény szerítő körülmények, amelyek akadályozthatják azt, hogy egyes lel­készek nyíltan kiálljanak és nyíltan résztve- gyenek a magyarság politikai és kulturális munkájában, azonban olyan kényszerítő kö­rülmények nem létezhetnek, amelyek arra késztessenek bárkit is, hogy jobb meggyőző­dése ellenére olyan pártoknak aktív támoga­Becrettyóujfalu, április 27. (Tudósitónk távirati jelentése.) A berekböszörményi ha­tárincidens ügyében tegnap a helyszínévé kiszállt a magyar-román vegyes bizottság. Román részről öttagú katonai bizottság je­lent meg Dimitreami tábornok vezetésével. A magyar küldöttséget Sehnersoh vámőr- ezredes és Fráter László, Biharmegye &1­Prága, április 27. A kormánytöbbség nyolcas bizottsága már két ízben ülésezett, azonban sem a parlament munkaprogram­jában, sem a szociális biztosítás módosításá­ban s az országos választások időpontjában nem tudott végleges döntést hozni. A koalíció tehetetlensége folytán tehát a képviselőházat sem lehet egybehívni, mert a parlament szá­mára nincsen semmiféle törvényhozói munka előkészítve. & Icépvlssfőház elnökségének ülése Parlamenti körökben nagy érdeklődéssel várták a képviselőház elnökségének ma dél­előttre egybehívott ülését. A ház elnöksége azonban tisztán csak adminisztratív ügyeket tárgyalt. Foglalkozott elsősorban a Rudolfi- nuraban történő átalakítási munkálatok ter­veivel. Az átalakításokat valószínűleg csak jú­liusban kezdik meg. Az elnökség továbbá részvéttáviratokat küldött a bolgár és görög parlamentek­nek a legutóbbi földrengési katasztrófák szomorú álltáimébói. tója legyen, amely pártoknak semmi közük a { magyar nemzeti gondolathoz, sőt attól leg­alábbis olyan messze esnek, mint Makkó Je­ruzsálemtől. Erre figyelmeztetünk minden in­telligens magyar embert, akit megkörnyékez- nek a Hodzsa-huszárok! A nemzeti kötelesség parancsszaváról nem feledkezhet meg egy magyar sem, nem feledkezhetnek meg erről a nagybári és a borsi gyűléseken szerepelt magyar lelkészek sem. ispá ja vezették. A bizottság nem tudott egyhangú megáll? no dáiSra jutni, mert a ro­mánok mereven elzárkóztak minden bizo­nyítási eljárástól és egyszerű kijelentésekre szorítkoztak. A n jgyar bizottság a tényállás tisztázása céljából hiába vonultatott fel tanu­kat, a román bizottság a tanuk kihallgatása elöl is elzárkózott. Az ellenzéki alelnökök ezután kérdést intéz­tek Malypetr házelnökhöz a parlament össze­hívása kérdésében. Malypetr elnök kijelentette, hogy a ház egybchivására jelenleg semmilyen disz­pozíciói sincsenek s erről csak a legközelebbi ülésen dönthet az elnökség. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint az elnökség jövő héten nem ülésezhet, mivel a koalíció nyolcas bizottsága csak pén­teken ül ismét össze s az ő döntése nélkül nem határozhat, az elnökség sem. Eszerint a képviselőházat csak május második fe­lében fogják összehívni. A választások termikusa: november 25 Hetekkel ezelőtt megírta a P. M. H., hogy az országos £2 járási képviselőtestületi vá­lasztásokat a koalíció pártjainak nagyobb ré­sze őszre óhajtja halasztani. A cseh nemzeti demokraták, a cseh és német agráriusok és iparospártok ily értelemben határoztak s igy nem lehet eredménye a Hlinka-párti Slovák e terv elleni tiltakozásának. Cslzi Jód-Bróm Gyógyfürdő Ajánlva: Erelmeaieaedés, ideg, csont, bőr, mirigy ás izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór és vérszegénységnél stb. jódos fürdők, hidegvizkurák, fény* kezelés — Otthoni ivó-fürdokurák Prospektust küld a Fürdőigazgatóság Csizfürdő, Cizkúpel e. A félhivatalos Prager Presse értesülése szerint a választások időpontja: novem­ber 25-ike. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási reform életbeléptetése is halasztást szenved. A törvényt tehát módosítani fogják oly érte­lemben, hogy annak végrehajtása nem ez év julius 1-én lép érvénybe, hanem csak 1929 január 1-én. Késik a szodáihis ziositás módosítása is A koalíció husvét előtt elhatározta, hogy a szociálpolitikai albizottság május 4-ig letár- yalja a biztosítás módosító javaslatát. Az al- izottságban azonban a munka olyan lassan halad előre, hogy ezt a terminust nem lehet betartani. A bizottság a mai napon az ötven paragrafust tartalmazó törvényjavaslatnak csak a 14—15. szakaszait tárgyalta le. Ilyen lassú munka mellett tehát már nem lehet a szociális biztosítási törvény módosítását julius 1-én életbeléptetni, miért is már ma azzal számolnak, hogy a módosítás végrehajtását ugyancsak jövő év január elsejére kell elhalasztani. A bizottság munkáját még a szociális biztosí­tási központ szakbizottságának véleményezési munkája is késlelteti. A szakbizottság tagjai ugyanis a javaslat sok pontjában nem kép­viselnek egységes véleményt. Véres harc forradalmárok és kormány csapatok kézéit Mexikóban Paris, április 27. A Chicago Tribüné je­lentése szerint Mexikóban tegnap véres harcra került a sor a k or mány c sáp átok s a fölkelők között, akik a* ütközet folvamán 25 halottat vesztettek. Nehézségek a TangeHionferencIán Pária, április 27. A párisi Tanger-konfe­rencia szakértői tegnap kezdték meg tár­gyalásukat a Tanger-statutum ügyében. A tárgyalások rendkívül súlyos akadályokba ütköznek, mert az olasz követelések az egész statútumot s a francia-spanyol megegyezést kérdésessé teszik. Egyáltalán nem látnak módot arra, miként lehet eredményre jutni. Berekböszörményben kiszállt a magyar-román vegyes bizottság A vizsgálsz Ggy&Bdafiu mert a románok mereven elzárkóztak minden bf ?onyi*3si eljárástól Csak május második felében hívják egybe a képviselőházat A kormánytöbbség tetsetetlensőse miatt nem dolgozhat a parlament — Az országos és Járási képviselőválasztásokat november 25-ére írják ki — A sízocsáSSs biztosítás módosítá­sát Julius helyett csak 1929 Január 1-én léptetik életbe Borzalmak kastélya — BŰNÜGYI REGÉNY — Irta: Edgár Wallace (6) A hangjában volt valami, ami meg is ■xepte, bántotta is a leányt, úgy hogy megfor­dult és fürkészve nézett a detektív,re, — Igazán azt hiszem, mr. Reeder — mondta szemrehányóan —, hogy szeretné, ha. hátat fordítanék Londonnak. Nagy meglepetésére mr. Reeder mélyen elpirult. — Ej, kérem — hát hogyan is — ezt csak nem gondolja komolyan! — tiltakozott mr. Reeder zavartan. — De mikor oly elő­nyösnek látszik — még hogyha csak ideigle­nesen foglalja is el ezt az állást. — Szelíden átpislogott a leányra. — Nekem hiányozni fog — nagyon fog hiányozni ön — hm — mise MaTgaret. Hiszen olyan jő... — itt na­gyot nyelt — olyan jó barátok lettünk, de az a — tudja, nagyon fontos dolgom akadt most és — hogy is mondjam — ez, izé — megzavar egy kicsit. Hol az egyik, hol a másik ablakra né­zett, mintha gyanakodnék, titkos halig átlód - zók lesik a szavait s aztán meghalMtotta a hangját: — Sohase beszéltem önnek, kedves rnfes ■— izé — Margaret, az én foglalkozásomnak kissé kellemetlen részleteiről. De volt, vagy még ma is él bizonyos Flack nevű gentle­man. F-l-a-c-k — ismételte, betűzve a ne­vet. — Emlékszik talán reá? — kérdezte és aggódva leste a leány szavait s mikor Mar- garet a fejét rázta, megkönnyebbülve foly­tatta: — Pedig reméltem, hogy emlékszik. Telő voltak a nevével és viselt dolgaival az újságok. De öt ó.v elolt^ersze, ön még gyér­jbűíiU wUi "'NI — ön hízeleg nekem — mosolygott a' leány: — öt év vél ezelőtt már tizennyolc ■éves folserdtiilit hölgy voltam. — Ne mondja! — csodálkozott mr. Ree- dex: — igazán meglep, hogy — Szóval ez a mr. Flack olyan valaki volt, amilyenekről csak a szenzációs detektivr égé nyékben olva­sunk: zseni, mestere minden gonoszságnak, páratlan szervező — ázó, szóval, ahogy mon­dani 'szokták: bánd a vezér, de a sző legmeré­szebben vett értelmében. FŐ1 sóhajtott és behunyta a seme'it, úgy hogy a leány egy pillanatig azt hitte: talán imádkozik ezért a zseniális gonosztevőért. — Fényes talentum — folytatta mr. Reeder, fölnyitva a szemeit: — és, bár ször­nyű ez a vallomás, magam is sokszor bámul­tam ezt a nagyvágásu gonosztevőt. Tudja, sokszor magyaráztam már: engem vonzanak a gonosztevők. De ez a Flack őrült volt. — Minden gonosztevő őrült: — ezt már sokszor megmagyarázta nekem — felelte Margaret kissé csípősen, mert aggódott, hogy ez a társalgás eltéríti őt a saját ügyiének megvitatásától. — De ez amugyis teljesen őrült volt — ismételte mr. Reeder nagyon komolyan és megkopogtatta a homlokát. — Ez az őrült­ség mentette meg az akasztójától. Hajime- resztő dolgokat müveit, de az őrült ember agyafúrtságával. Hidegvérrel lőtt agyon két rendőrt — fényes nappal, amikor a City ut­cáin hemzsegnek az emberek és — megug­rott! De végre, persze, mégis hurokra ke­rült. A hozzá hasonlók mind igy végzik eb­ben az országban. Én — izé — szintén ott voltam. Az, hogy — izé — én is ott voltam, amikor nyakon csíptük. Éppen ez jutott most eszembe, hogy Giorgio barátunkkal ta­lálkoztam. Mert m'-. Ravini árulta el nekünk Flacket, kétezer fontért. En kötöttem meg vele az üzletet, mert mr. Ravini 'is épp oly jgoppsateyő Margaret ajkai szétnyíltak a nagy ál­mélkodásban. — Ez az olasz ember? — kérdezte. — őt gondolja? Mr. Reeder bólintott. — Mr. Ravininek volt valamelyes közös­sége a Fiack-bandával — magyarázta — és véletlenül megtudta, hogy hol bujkál az öreg John. És álmában fogtuk le a vén zsiványt. — Mr. Reeder ismét sóhajtott. — Engem ir­tózatosan átkozott és megfenyegetett. Az ilyen emberek, mikor lépre mennek, rende­sen irtózatos bosszút esküsznek — izé — azok ellen, akik lefogják őket. . — Törvényszék elé került? — kérdezte a leány. — Persze — bólintott mr. Reeder: — gyilkosság vádjával állították esküdtszék élé. De hát — őrült volt — „Bűnös, de be­számíthatatlan": ez volt a verdikt, amelynek alapiján az őrültek broadmoori fegyházába zárták. Gyámoltalanul kotorászott a zsebeiben, valami közönséges ci garet t a csomagot vett elő és engedőimet kért, hogy rágyújthasson. MaTgaret figyelte, ahogy a füst, mint vékony fonál, fölfelé kanyargóit a detektív szájában léfelé lógó cigarettából. — mialatt mr. Ree- der szomorúan, szinte fásultan bámult ki a zöld parkra, amelyen éppen átrobogtak, mintha egész valójával elmerült volna a ter­mészet szépségeibe, — De mi köze mindennek ahhoz, Hogy én vidéken vállaljak állást? — kérdezte Margaret türelmetlenül. Mr. Reeder lassan a leány felé fordult: — Mr. Flack nagyon bosszúálló ember volt -- mondotta. — Igazán zseniális ember — fáj, hogy be kell vallanom: dohét igy van. És mr. Flack — izé — különösen gyűlöl en­gem és egészen bizonyos — jól ismerem őt — izé — hamarosan rá fog jönni, hogy én — izé — hogy ön, miss Margaret — izé — na­gyon kedves nekem — A fiatal leány agyában hirtelen világos­ság támadt. Egyszerre megértett mindent és gyöngéden megfogta a detektív karját. — Szóval azt gondolja, hogy azért men­jek el Londonból, mert hátha valami törté­nik? — kérdezte hirtelen. — De hát mi tör­té,ihetnék? Hiszen az a mr. Flack Broad- moorban van — vagy nem? Mr Reeder zavartan vakargatta az átlát és az autó menyezetét vizsgálta. — Hát . . , izé . , . pont egy héttel ez­előtt megszökött. És, azt hiszem, ebben a pil­lanatban már itt bujkál valahol Londonban. Margaret Belman megborzadt. Suttogva, rekedt hangon kérdezte: — 'Púd róla ez az olasz . . . Ravini? — Még nem — rázta a fejét mr Reeder óvatosan: — de azt hiszem, rnieg fogja tudni... oh, egész bizonyosan meg fogja tudni! . . . Egy héttel később, miután Margaret Beí­rnál!, meglehetős kelletlenül, elutazott, hogy elfoglalja uj állomáshelyét, mr Reeder már teljesen tisztában volt azzal, hogy John Flack hol ütött tanyát. Valami kis összekoccanás történt Mar­garet Belman és mr Reeder közt, még Lon­donban, ugyanazon a napon, amikor Marga­ret elutazott. Együtt ültek a 1 un éhnél és az egyetértést, Margarettnek egy tréfás megjegy­zése zavarta meg, amit mr Reeder — bár egyébként nem volt hiú — ezúttal mégis rossz néven vett. Margaret maga se tudta, honnan szedte a bátorságot hozzá, de mégis megkockáztatta azt a megjegyzést, hogy —• a rar Reeder pofaszakálla rég divatját múlta, ósdi viselet. — Le kellene borotválkoznia — tanácsol­ta Margaret: — mindjárt fiatalabb lenne tíz esztendővel. , (Folytatjuk.) 2 —I II ■imái ll III IWMIIIFUnHinilllllMMIH'WNl III IfcliilllM Iliiül ÍIIUIE ■Ilii l'KI <1111 'Ilii 'II Ili1

Next

/
Oldalképek
Tartalom