Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-27 / 98. (1725.) Második kiadás

fPR&GAI

1928 április 27, péntefe.

A nemzetközi leánykereskedelem megdöbbentő képe egy bécsi kiáiiiiáson

Becs, április 23.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A jövő tótén „Frau und Kind“ óimén érdekes kiállítás nyílik meg B ácsban, A kiállításon, amely a nők és a gyermekek összes szociális és egészségügyi problémáit felöleli, a különböző társadalmi intézményeken és múzeumokon kívül a népszövetség szociális szekciója is résztvesz igen érdekes anyaggal. Kunz L. József dr., egyetemi magántanár, az osztrák népszövetségi liga főtitkára, aki a kiállitáson a népszövetség anyagát összeállította, ma a következő nagyérdekes- ségü nyilatkozatot tette:

— A népszövetség célja nem kizárólag a béke biztosítása. Második és talán nem kevésbé fontos feladata a nemzetközi együtt. működés megszervezése a legkülönbözőbb területeken. Ez a feladat magában foglalja a leánykereskedelem elleni küzdelmet is.

— Sajnos, a leánykereskedelem sokkal nagyobbszabásu, mint általában hiszik. Már a háború előtt nemzetközi problémává vált és 1899-ben nemzetközi iroda létesült Londonban számos állam részvételével Az évszázad első évtizedében Franciaország kezdeményezésére egy s§reg nemzetközi egyezmény jött létre. Mindezek azonban hatástalanoknak bizonyultak.

— A népszövetséget alapszabályainak 23. paragrafusa kötelezi a leánykereskedelem elleni küzdelemre. Ennek következtében az 1920-ban megtartott I. népszövetségi közgyűlés 1921-re konferenciát hivott össze, amelynek eredményeként 33 állam konvenciót irt alá. Ez az egyezmény már a kísérletet is bünteti és intézkedik a leánykereske- dők kiadatásáról, a kivándorlók védelméről, az állásközvetítő irodák ellenőrzéséről és külön népszövetségi bizottságok kiküldéséről.

—- Az említett kongresszus által kiküldött állandó bizottság nagyszabású ankétot tartott, amelynek eredményéről a népszövetség néhány hónap előtt két nagyszabású kötetben számolt be. Az ankét 28 európai és tengerentúli államra terjedt ki.

— Megállapítást nyer, hogy a leány- kereskedők áldozataikat túlnyomó részben Délameríkába, Kisázsiába és Észak afrikéba hurcolják, ahol a szerencsétlenek nyilvános házak rabjai.

— A jövő héten megnyíló bécsi asszonyéi gyermekvédelmi kiállítás küllőn pavilonokban bemutatja a népszövetség teljes, elképesztő anyagát a nemzetközi leánykereskedelemről.

ff Dunaltid épül Óbuda mellett

Huszonkét méter széles lesz a Duna legmodernebb hídja

Budapest, április 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A költségvetési vita során a képviselőházban Hermáim Miksa kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy az óbudai uj Duna-hid megépítése küszöbön áll. A napokban a kereskedelemügyi minisztériumban szakta- nácskozás is volt a híd megépítésének kérdésben. A szaktanácskozás eredménye alapján a legmodernebb hid fogja összekötni Óbudát a Hungária-uttal. Huszonkét méter széles lesz a hid s tetején az újonnan megépítendő gyorsvasat fog közlekedni. A hid építésére a kormány nyilvános terv- pályázatot hirdet.

Amerika és Franciaország földalatti térképét magyar tudós készíti el

Rabár sanár elkészít az EStvös-Inga tökéletesítési munkájával

■ Legifjabb

közgazdasági hírek

A belföldi sertéstenyésztés fejlesztéséért. Prágában május folyamán a sertéstenyésztők konferenciára ülnek össze s ez alkalommal a nagybirtokosok és bérlők szövetségének keretén belül önálló alosztályt alapítanak. Az akciónak az a célja, hogy a belföldi sertéstenyésztést támogassa. Az alosztály a kormányt is támogatásért fogja kérni. (MP.)

A Marmaroschbank Blank & Co. szlovenszkéi érdekeltségének csökkentése, utóbbi időben a romániai Marmar oschbank Blank & Co. számos csehszlovákiai iparvállalatnál, főképpen népvállalkozásoknál vállalt érdekeltséget csehszlovákiai pénzügyi köröknek adta át. Főképpen ruszinszkói faipari és fürészvállalatokról van szó. (MP.)

A textiláruk forgalmiadójának az átalánvo- sitása. Szerdán Novák László képviselő volt miniszter elnöklete mellett Prágában a textilnagyiparosok és textilkereskedők közös ülést tartottak, amelyen a textiláruk forgalmiadójának az átalányositására vonatkozó javaslattal foglalkoztak. A vita után megállapították, hogy a cseh ipari és kereskedelmi csoportok a javaslatot helyeslik. A javaslat irányelve az, hogy az átalányt mindjárt a nyersanyagok behozatalánál kell bevezetni. A javaslat csak a gyapotiparra vonatkozik, de megtárgyalása ntán a pénzügyminisztériumba hasonló javaslatot nyújtanak be a textilipar többi ágaira vonatkozólag is. Az átalány egy kg. nettósulyu importált gyapotnál 1.60 koronát tenne ki. A javaslat azonban feltételezi, hogy a forgalmiadénak a megtérítését a kész gyártmányok kivitelénél is megengedik és pedig minden 1. kg. nettósuly után 1 koronát. A javaslatot legközelebb megtárgyalják az érdekelt német testűin lekkel és azután beterjesztik a pénzügyminisz tóriumnak. (MP.)

Budapest, április 26.

Mióta a világ nemzetgazdasága rávetette magát a földalatti kincsek feltárására és ki- bányászására, azóta a gyakorlati jelentősége is rendkívüli mértékben megnövekedett az Eötvös-féle gravitációs ingának. Báró Eötvös Lóránd, amint ismeretes, a föld mágnesesség és a tömegvonzás elméletére építette fel világhíres ingáját, amely nemcsak a gravitáció mérésére alkalmas, hanem a föld kérgében levő tömegek helyi megoszlásának megállapítására is.

Az Eötvös-féle gravitációs inga majdnem teljes bizonyossággal megmutatja, hol rejt a föld például sót, petróleumot, földgázt, szenet vagy esetleg hatalmas üregeket. A gravitációs inga teljesen a magyar zseni produktuma és & csodálatosképpen Eötvös Lóránd elhunyta után is magyar tudósok fejlesztették tovább. Pékár Dezső dT. miniszter tanácsost, a geofizikai intézet vezetőjét néhány évvel ezelőtt az angol kormány Indiába küldte különböző mérések és kutatások elvégzésére.

Pékár Dezső néhány nappal ezelőtt újabb tudományos megbízatást kapott: a francia kormány meghívta, hogy a magyar gravitációs inga segítségével készítse el Franciaország földalatti térképét.

Pékár Dezső vállalta a megbízást és így magyar tudós fogja egy csodálatos magyar műszer segítségével megállapítani, hogy mi mindent tartalmaz a francia föld mélye.

De más érdekes dolog is történt a gravitációs inga körül. Tudományos körökben már évek óta tudnak arról, hogy a Pázmány Pé- ter-egyetem fizikai intézetében

Ribár István ,a fizika professzora már egy évtizede dolgozik a gravitációs inga tökéletesítésén és kísérletezés közben szenzációs tudományos felfedezéseket tett.

Ribár professzor kísérletezései, amint megtudtuk, elsősorban arra irányultak, hogy

a gravitációs inga hordozható legyen.

Az Eötvös-féle műszer ugyanis két méter magas, úgy hogy a hallatlanul érzékeny haj- száMinom műszer szállítása emiatt hatalmas nehézségekbe ütközik. A fizikai intézetből ki- szivárgott hírek szerint Ribár Istvánnak most sikerült megoldania a problémát, amely az egész tudományos világot izgatja. De más javítások is sikerültek a magyar tudósnak. Ezekkel a javításokkal állandóan foglalkoztak a külföldi tudományos folyóiratok, úgy hogy világszerte feszült érdeklődés kiséri a módosított Eötvös-féle inga elkészülését.

Ribár Istvánt, amióta elterjedt a híre, hogy a fizikai intézetben már teljesen készen áll a módosított gravitációs inga, az egész világiból ostromolják érte. Amerika, Anglia sürgeti Ribár professzort, hogy mutassa be a tökéletesített gravitációs ingát, hogy a gyakorlati kutatás szolgálatába állíthassák. Különösen Amerikának volna rendkívül fontos a földalatti térkép elkészítése, mert már meglehetősen fogytán vannak a kőolajmedencék, holott az óriási arányban növekvő benzinfogyasztás ennek megfelelően mind nagyobb mennyiségű petróleumot követel. Ribár tanár közel másfél év óta állt ellent hajt hatatlanul az egyre erősödő ostromnak, miután egészen tökéletes gravitációs ingát akar szerkeszteni. Ez a tökéletesnek mondható inga, amint már jeleztük, elkészült és teljesen megérett a bemutatásra.

A magyar tudományos élet egyik igen fontos határállomása lesz tehát a Tudományos Akadémia legközelebbi ülése, mert Ribár István tanár be fogja mutatni gravitációs ingáját és ismertetni fogja azokat a nagyszabású kutatási lehetőségeket is, amelyeknek végzésére gravitációs ingája alkalmas. A maS

’ar kul'turfölény krónikája gyönyörű fejezet- I fog gazdagodni ezen az akadémiai ülésen.

t«nac nevű hi vatelinok, néhány nappal ezelőtt Touir foséban lakó anyja elmére csomagot küldött egj( 'barátja tutiján. Seteracot enre leiairtóztattiáik. Káihalű gátasakor bevallotta, hogy a lophat ő követte eL Eknonda, hogy a csomag azért tűnt töd neki, mert a papírba csomagolt tok sarka be volt nyomva, Mivel feladóként egy ékisezréez szerepelt, sejt ette, hogy a csotnuagibain értékes ékszer van. j A bélyegeket ezért egy másik, neon ajárthxtt küsdieményre ragaszétta lel s a gyöngynyaik- éket zsebébe rejtette.

Sertierac vallomása tehát mindenben meg&réef* tette Madame Madeton látomását. Csupán ezt merni értette Rondy detektív, hogy mit jelent a titolnaa- tos „57 darab". A médium éber állapotában nemí tudott enre vonatkozólag föMiágosiitáöt adni, de a titkot Centier ékszerész fedte föl, aki elmondta, hogy a gyöngynyiakiéík 5 7gyöaigyöt fűz egybe. Ma>< darne Madelon a tízezer fonteterlingből, amely-eít a biztosító a tolvaj kézrekerités'ére kffint, ezer fSont- stenliimget .kap. A walesi herceg gy'öngymysakéke al hónapokig tartó sikertelen nyomozás után egy médium látomása révén tehát sértetlenül meg- került.

A beszé lő madár

A walesi herceg Parisban eltűnt myakéhe egy spiritiszta médiám látomása

utján került meg

Madame Madelon transzban megadta a mesés értékű ékszer Holmijának személyleirását — Hónapokig tarló figyelés ntán leleplezték a tolvajt

A tudós

Az ornntprofasszor elfiúMtt fart Kall- goMnak.

... azután. Minős, a balog állapotú am/nyirn magíopuH. hogy ollcalniMlun lati a további Jonim Iwkt'jmnyuA laj^éplelc^ x&á- már<K m

Párás, április 26. (A P. M. H. mumikafáraátől.'

Néhány hónappal ezelőtt (bosszú óikfkekbem szá mólt he a világsajtó egy nagy párisi ékszeriopás ról. A Rite de la Paix-tí előkelő Oantier-cég, aimeb Páris legdrágább ékszerüzlete, néhány hónappá' ezelőtt egy londoni cégtől megrendelést kapót1 egy óriási értékű gyöngysor saáltiMsána. A (kiért oéj között nem volt titok, hogy

a mesésártékii gyöngysort a waitesi h«Wce(g remletHie.

A Oantlier-ciég a gyöngysort ajánlottam föladta a párisi főportán, de a kiild'emiéQ ynem érkezett mJeg Londoniba. Cartier büntető följelentést tette a rendőrségem, amely az elveszett gyöngyinyafloék tolvajának kőzrekorütésére teljes apa(prátussal megindította a nyomozást. A párisi rendőrség legkitűnőbb détektivjeí. vették kezükbe az ügyet, két titkos- rendőr: Cbarp'eotier éB Bondy pedig Londonban knllatoítit az eltűnt csomag után, de hónapokig tartó fáradságos nyomozás után Bern lehetett a tol vaj nyoimárta biiíkkiainni.

Az egyik pártiéi biztositó, amelynél a küldeményt 4 millió frankra bivJtosiitották, tízezer flonrt- sterlinigcf. azaz 1® ezer koronát irt ki a tolrvtaj kAzrdv’ri tőjének a mogjiulí&l/inazláöáira. Egy nap a biztositóbvtézetniél megjelent egy elegánsam öntözött hölgy. A hölgyet a francia vasutak egy magas- állású hii vatailmoteá Kísérte, akt: a hölgyet, mint (feleségét mutatta be ée kijelentette, hogy ■ feilcs'ágc kittinő telepatikus médiáim! és eegfilt- «égéine akar lenini a gyöngysor után ertcdtnifóny- tcloniiit kutató rendőrségnek.

A bfiztoritótáraaság iigív/jgatóijia tn-egÜelhleMb srikep- Bzissol fogadta a dkVnfi tojd'en'léeét, de ttégiifl- is abban egyezett meg az aesaoTunyal1, biogy Oartter ék- rzervsz i-''tr-ii-i'l/dólmn evjoánraot tartanaik.

Műdén a három ember a sze'ánszra ösezieülK, .a< •;'jelenít azon Bondy detektív .ta, aki ariidiótájt teát vdöaza wikórtielem nyomcwásáriói A hölgy eíI mondta, hogy párisi apiiütiszrt&kőrökíbeu Madame .Madelon móv alatt istmierilk s már számos: esetben működött, eredimlényesein közre hasonló céllal. Madame Madelon kezébe adták azt az ékszerdobozt, amelyben az ékszerész a gyöngynytakéket tartotta, amig el nem küldte Londoniba.

A módim mlkezíéjbe vértté a csillogó hátú fémito- ko(t s szemét meirnmn ráfiigg-esztetto.

Rövid i dó múlva Madame Madelon háppot'ilkus álomba esett.. Tiriasz köriben állandóan bőszéit b ezavaií a j'ieOenlévők gyorsiríáesal lerögtíJtetfék. A médium mióly, heves lélegzőé közepette a követtke- zöket mondotta:

„Nagy helyiség, sok-sok csomag. A férntok Barka bo van nyomva- Egy vállas, ritikás-feko- teksaju. szemiüveigies férfi leszakítja a osoonag- ról a papirost. A nyiakéik a zseJbében van. 264 a zsákba® van és vonáton megy. Nehezen ol- raPható. Angolul vmn írva. 57 darab. A vállas férfi a zsebéiben tartja. “

A® ékszerésrit nagy /saitedás érte, ment nem ezeket a töredezett, érthetétllien szava kát várta, hanem pontosabb adatokat. Bondy delektávmek azionban feltűnt, hogy az asszony a 3G4Jes szán nőt is kiojlette. Ugyanis egjredil a det-ektiv ttudta, hogy a csomag 264ne6 szám alatt menit el a postán. A detektív jnost már hitelt adott ia miódiuim Irainsz- ban kiejtett szavainak őb a inuegadolt szemiélyloirás alapján nyomozott tovább. A helyiség leírása megfelelt a párisi, főposta exipedioi'ós osztályának. Bondy dietektiv meigálilaipíitotia, hogy e.zen az osztályon tizenkét rilkás-fekietebarju férfi van, de Ivö- züOiik csak négyen vliaelnek szcmiüveget. S ezek közüli hármam magas, széles termetiiek. Ezt a három hivatalnokmt a, detektívek attól a pillanattól kezdve álaludóan figyelték.

A muílt hét eiején Bondy és Oharpentiiw inegálta-1 pitolták, hogy a három gyanúsiiolt egyike, akire , afflonbtwn a legövovéslbé gyaumkodtiakj, egy lámáié Se-1

Az amerikai ornitológusok körében általános feltűnést és érdeklődést keltett William Patterson dr., az ismert nevű zoológus legújabb felfedezése, aki legutóbbi afrikai tanulmányutjáről valóban szenzációs felfedezéssel tért vissza Newyorkba. Patterson dr ugyanis az ugandai erdőségekben ráakadt a beszélő madarak egy újabb fajára és néhány példányt magával is hozott belőlük, hogy a természet legújabb szeszélyének különös alkotását bemutassa az amerikai madárkutatók kongresszusán.

A természettudomány a közismert papagályok különböző fajtáin kívül csak a Mátyásmadarat sorozta a beszélő madarak közé, de kétségtelen, hogy a madárvilágnak ezek a különös példányai nem természeti adomány következtében képesek egyes szavak, sőt mondatok kiejtésére, hanem idomitójuk fáradtságos és nagy figyelmet igénylő munkája után sajátítják csak el a beszédei. Bizonyos, hogy a papagályok és Mátyásmadarak rikácsolását aligha lehet beszédnek nevezni, de a fonetikai alapon utánzóit szavak viszont egyes esetekben tisztán érthetőek. Patterson tanár most reáakadt az afrikai pintyre, amelyet latinul „Scrinus Leucopyggins“ néven tart nyilván a természetrajz. A bennszülöttek ezt a különös madarat „Csiri-kijunak" nevezik és az apró, ragyogó tollazatú madár a szárnyasok világában valóban páratlan szókinccsel rendelkezik. Az afrikai pinty több mint háromszáz különböző sző kiejtésére képes és beszédnek nevezhető hangutánzása szinte megdöbbentően hasonlit a primitív népek szótagokat összekapcsoló megnyilatkozásaihoz.

Patterson tanár nemzetközi tekintély a filológia terén. Tudományos kutatásainak és nagyjelentőségű fonetikai kísérleteinek elismeréséül a becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki őt a francia kormány s a kiváló tudós legújabb felfedezése uj lehetőségeket nyit meg a természettudományi fejlődés eddigi tudományos elveinek további kiszélesítésére, mert nyilvánvaló, hogy az afrikai pinty beszédtudománya előbb-utóbb a Darvrin-féle fejlődési tan gyökeres reformját .eszí szükségessé.

A tudós kutató, aki a Columbia egyetem madártani osztályának vezetője, laboratóriumában több mint két év óta figyeli, ápolja és tanulmányozza a kis madarakat, amelyeket a kék Nílus partjairól, Uganda és Senegal őserdeiből hozott magával. Patterson tanár kijelentése szerint két év alatt több mint háromszáz különböző szót jegyzett fel, amelyeket ez alatt az Idő alatt kiejtett az afrikai pinty, amely nem kevesebb, mint hét magánhangzót és tizenhét mássalhangzót használ beszklében. A különös madár megszámlálhatatlan szó képzésével ejtette bámulatba a tudóst és különös nyelvének gazdagsága Patterson állítása szerint talán csak a szanszkrit vagy görög nyelvvel, az élőnyelvek közül pedig ar, olasz, vagy a francia nyelvvel hasonlítható össze- Különös és egyenesen megdöbbentő a madár megnyilatkozása egyedüllétében. Az afrikai pinty hosszú monológokat tart, ha árnyékát meglátja a falon, ha pedig sokáig egyedül hagyják, valóságos gyászbeszédeket zeng bánatában. A beszélő madár egyébként rendkívül zárkózott és Patterson megfigyelései szerint teljesen tisztában van azzal, hogy más élőlény, mint az ember, — árnyékáról vagy tükörképéről pedig azonnal reá ismer önmagára. Érdekes körülmény, hogy az afrikai pinty nem szívesen mutatja he tudományát, idegenek előtt. Amikor egy alkalommal egy amerikai vállalkozó fonofilmben kivánta megörökíteni Patterson madarának beszédét, a pinty olyan halkan beszólt, hogy a fonográf tűje nem vette fel a hanghullámokat.

A kiváló ornitológus most fáradhatatlanul kutat tovább az afrikai pinty beszédének emberi szempontból való megítélése után. Ezidőszerini ugyanis még nincs tisztázva az, hogy a kis madár milyen belső behatások következtében szólal meg és hogy a külső behatások vájjon az emberekhez hasonló érzelmi megnyilatkozásokra ragadják-e őt? Patterson megállapította, hogy a beszélő pinty minden reggel ugyanazon a hangon köszönti a napsugarat, mindenkor azonos hangon ad kifejezést éhségénél, fáradtságának vagy örömének és eddig már azt is sikerült kiderítenie, hogy fonetikai szempontból a beszélő madár szavai a keleti népek kifejezéseire emlékeztetnek.

Patterson dr. érdekes felfedezése mindenesetre nagy szenzációt keltett a tudományos körök ben, ahol most általános érdeklődéssel várják a ludas !or'"ászéibúvár további megfigyeléseinek eredményéi, (—nme.) t

6