Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-26 / 97. (1724.) szám

1028 áprill* 28, ostttörtíJk. Fény derüli Mata Háti, a német kémnő tragédiájára Claude Francé, a francia film büszkesége árulta el a jávai táncosnőt, grófnő lett és Paris legirigyeltebb asszonya, de a telkiismeret nem hagyta nyugodni és öngyilkos leit — Az élő-hatott harca a halott-élővel- A P, M, H, párisi munkatársától — Pária, április közepe. „•Gyűlöletet, féltékenységet és csalódást láttam csak magam körül. Kérem Istent, hogy vegyen magához. Hivom a halált és kérem az embereket, hogy temessenek el egy magános, elhagyatott zugban, ahol végre békében kipi­hentem magam**. Ezeket a megrázó sorokat nem csalódott szerelmes, nem bankrottőr, nem gyógyítha­tatlan betegségben szenvedő ember, hanem Claude Francé irta, Páris legszebb, legkörül- rajongottaibb asszonya, a francia filmvilág ra­gyogó csillaga. Bámulók és rajongók tábora mesébe illő kincsekkel halmozta el Claude Francét, kinek párisi lakása a Rue de la Faisanderie 31. számú palotájában muzeum- számba ment. Ebben a palotában találkoztak azok, akiknek Párásban, Berlinben, Newyonk- ban és Londonban rangjuk, nevük, vagyo­nuk volt. Az amerikai multimilliárdos itt ve­télkedett a legnagyobb nevű francia politiku­sokkal. Költők, zenészek, szobrászok itt mu­tatkoztak be a legválogatottabb közönségnek. Elismerésre az talált s az érkezett be Páris- ban, akit Claude Francé akart. És ez a csoda­szép, dúsgazdag, irigyelt, körülrajongott asz- fizomy akkor, amikór a hírnév óg dicsőség, a szépség és gazdagság magaslatán állott, saját maga vetett véget életének, Páris, a végtelen, a vágtató Páris meg­borzongott, mikor megtudta ezt a váratlan tragédiát. Senki sem tudta, mindenki izgatot­tan kereste az okot. Claude Francé bucsusorai nem derítettek fényt a sötét drámára és csak most, mikor a párisi sajtó hirtelen elhallga­tott, kezd magától megoldódni a rejtély. A párisi lapok eddig hasábosán foglalkoztak Claude Francé öngyilkosságával, most pedig azért hallgattak el, mert kitudódott, hogy Claude Francé, a francia film büszkesége, Páris kedvence, nem is volt született fran­cia asszony, Wittig Bangának hívták és a német Svájcból származott "A háború kitörésekor egy berni fogorvos tanítványa volt, azonban különböző véletlenek láncolata következtében az egyszerű berni német fogtechnikusnő Franciaország legna- gyobbstilü kémje lett és 5 volt az, aki Mata Barit, a holland-javai táncosnőt a francia vezérkarnak kiszol­gáltatta. Mata Hari, aki a háború előtt Párist a fe­ketefejére állította, aki üstökösként vágtatott el Páris egén, Claude Francé bűvkörébe ju­tott és a két asszony mérkőzésének volt ered­ménye az a golyó, amely Mata Bari életét a vincennesi erdőben kioltotta. 1915-ben sebesülteket cseréltek ki Fran­ciaország és Németország között. Az egyik se­besült Ohilly grófja volt, aki becsületszavára fogadta, hogy a berni felvidék egyik kicsi sza­natóriumából nem fog kimozdulni. így került Ohilly gróf a fiatal, nagyon szép Wittig Han­ga közelébe, aki akkor a svájci Vörös Kereszt szolgálatában állt. A két fiatal beleszeretett egymásba és a szép Hansa regényes hajlamá­nak engedve, a gróf megígérte neki, hogy fel- gyógyulása után megszökteti Lausannebe. Lausanne ebben az időben a nemzetközi kémkedés központja volt. Itt adtak egymás­nak találkát az egyes országok kémei és el­lenkémei. Az ügynökök itt játszottak egymás­sal 'és a halállal, itt kerestek és vesztettek el vagyonokat. Lausanne rendkívüli képet nyúj­tóit. A kávéházakban és a bárokban az ellen­séges kémek úgyszólván a fegyverszünet égi­sze alatt találkoztak egymással. A berlini Wilhelmstrasse kéme itt koccintgatott barát­ságosan és minden veszélytől mentesen a pá­risi Quai d'Orsay frissen érkezett kémével. Ebbe a miliőbe, ahol a kém élete kedélyes, érdekes és barátságos volt, cseppent bele a párisi gróf karján Wittig Hansa. A fiatal fran­cia tiszt és valóban gyönyörű szép, fiatal ki- sérőnője nemsokára a város életének központ­jában állott, mindenki csak velük foglalko­zott és az emberek találgatták, hogy ki lehet ez a két érdekes ember. E beszélgetések, súgd ol ózások és híresztelések nemsokára el­jutottak a főhadiszállásig. Chilly gróf és a szép Hansa nem sokáig örülhettek íausannei magányuknak, mert a gróf azt a parancsot kapta kormányától, hogy egy igen súlyos és titkos missziót, hajtson végre lehetőleg min­den fellőné.; nélküli és a francia kormány azt a szándékát is tudatta vele, hogy a misszió sikeres keresztülvitele érdekében avassa be Wittig ITansáf, is a dologba. A gróf elmondotta megbízatását a fiatal és tudatlan lánynak, aki minden akadályon % keresztül hajlandó volt követni szerelmesét, hogy igen nagy veszélyek előtt állanak. Meg­mondta neki, hogy a halállal játszik, mert Franciaország a*t a feladatot bízta reá, hogy Németország legveszélyesebb kémét, Mata Barit, a hol­land-javai táncosnőt leplezze le. Csak egy asszony segítségével lehetett ezt keresztülvinni, csak egy asszony tudta a másik asszonyt ebben a küzdelemben le­győzni és csak egy asszonynak sikerülhetett önmagáról és a francia grófról a másik asz- szony gyanúját eltéríteni. Hansa annyira sze­rette a francia grófot, hogy kész volt szerel­mesének a legnagyobb áldozatot is meghozni és beállt kémnek. Alig történt meg ez az el­határozás, a fiatal svájci íogtechnikusnő ra­gyogóan. szép és győzelmes nagyvilági nővé változott át. Az ápolónői köntössel együtt minden félelem tovatűnt és a francia kormány nem volt fukar. Wittig Hansát a legragyo­góbb toalettekkel a Rue de la Paix látta el és a briUiánsok vagyont értek, amelyeket Pá­ris szállított legfelsőbb parancsra. A francia és a német titkos ügynökök versenyeztek ér­te és Wittig Hansa egyaránt sokatigérően mosolygott Franciaország és Németország felé. Trencsénteplic-fflrdö a,Eénesvőigy‘ (Csehoszlovákia) 8 hőforrása és iszapfürdői biztos sikerrel gyógyítanak : esést, kőszrényt és IschlasL GRAND-HOTÉL 200 szoba. Modern vezetés. Hldeg-melegrlz- szolgáltet&s. Többi gyógyhizben kényelmes szobák és pensio 45 Ké-tol. — Felvilágosítás: Treneséntepliez fürdő Igazgató­ságnál. - Információs iroda Kassám Váry Gyula cég, Koílce, Fő-u. 76. — Telelőn; 820. Közben a lausanneiak tudtán kívül nagy ti­tokban Párisba utazott. Úgy látszott, hogy a szerelemnek vége szakadt, mert többet soha­sem látták együtt Chilly gróffal, míg egy na­pon mint bomba vágott Lausannebe a hir, hogy Mata Harit letartóztatták. Másnap Wittig Hansa eltűnt a városból és ekkor mindenki tisztában volt a dologgal. Mikor a hadbíróság termében Wittig Hansa tanúvallomást tett, Mata Hari sorsa meg volt pecsételve. Mindmáig senki sem tudta meg, hogyan folyt le ez a borzalmakban és drámai fordu­latokban bővelkedő tárgyalás. Csak Wittig Hansa, a későbbi Claude Francé tudott min­denről és vele néhány igen magasrangu fran­cia tiszt. Röviddel Mata Hari kivégzése után Chil- íly grófnak és Wittig Hansának nem kellett tovább folytatnia a színjátszást; a gróf megju­talmazta merész társnőjét, aki legyőzte Páris kedvencét, Mata Harit, oltárhoz vezette és Wittig Hansából Chilly grófnője lett. E pon­ton az érdekes asszony szerelmi- és kémke­dési regénye nem ér véget, sőt ellenkezőleg: pszichológiai szempontból itt veszi kezdetét. Fejszével verte agyon alvó édesapját — Tízévi fegyházra Ítélték a gyilkos leányt — Eger, április 25. Neuroklau községben élt egy Lili József nevű házaló, szorgalmas mun­kásember, akit azonban egész életén át a balsors üldözött. Egy ízben szerencsétlenül járt, a lábát törte és nyomorék lett. Mégis fá­radhatatlanul dolgozott és becsületesen gon­doskodott három kiskorú gyermekének ne­veltetéséről. Sok bajt okozott a házalónak 21 éves leánya, Lili Mária, aki szerelmi kalandjaival, viszálykodásaival állandóan fölzaklatta a ház békéjét. Múlt óv junius 16-án a házaló felesége és három gyermeke dúlt arccal, rémülettől el­akadt szóval hívta haza rokonát, Meinl Ven­cel munkást. Elmondták, hogy egy fél órával ezelőtt szétvert koponyával, haldokolva talál­ták ágyában a házalót, aki búcsúzóul csak annyit mondott: „Várjál csak, várjál../* Az­után felesége kezei közt lehelte ki lelkét. A gyilkosságról értesitették a hatóságo­kat és a helyszínre kiszállt törvényszéki bi­zottság megállapiíotta, hogy az öreg házalót a gyilkos hét fejszecsapá*- sal ölte meg. A meggyilkolt ember felnőtt lányai, Má­ria és Anna igyekeztek a nyomozó hatóságok élőit azt a látszatot kelteni, hogy az ismeret­len tettes rablógyilkosságot követett el. A nyomozás azonban hamarosan helyes útra te­relődött. A házaló szobája előtti kert földjén meztelen láb nyomait találták és nem telt sok időbe, mig megállapitották, hogy a lábnyomokba pontosan beillik a házaló leányának, Lili Máriának a lába. A csendőrség gyilkosság gyanúja ^ alatt tartóztatta le Lili Máriát és édesanyját. A leány beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy megvárta, mig édesapja elalszik és az­után fejszével a fejére sújtott. Az első ütés után az öreg már felemelke­dett, de a fejsze másodszor és harmadszor is lecsapott rá. Ekkor jött a szobába Mária édes­anyja, aki nem volt a tervbe beavatva és ré­mülve látta, mit tett a leány. Együtt határozták el, hogy rablógyilkos­ság látszatát keltik. Mária egyébként a rendőrségi kihallga­tás után egykedvűen ismerte be bűnét és okát abban adta, hogy meg akart szabadulni apjától, aki állan­dóan fenyegette, korholta. A tegnapi főtárgvaJáson az esküdtibirák megállapították a leány bűnösségét és a bí­róság tízévi {egyházzal sújtotta. Az Ítélet hallatára az addig cinikus nyu­galommal viselkedő leány ideggörcsöt kapott és összeesett. Audiencián I Jánosnál, aki hazájában az egyetlen adófizető A kis Lichtensiein hercegségnek egyetlen katonája van, az is vmszhhóí, minden 400 lakosra esik egy képviselő és a 88 éves IS, János évenként kétszer minden alattvalóját meghallgatja Chillyék szerelmi házassága nem volt boldog, mert a fiatal grófnő nem tudott szabadulni at­tól a gondolattól, hogy ő okozta Mata Hari halálát Lelke elborult, melankólikus lett és ál­mában mindgyakrabban jelent meg Mata Hari. A szép grófnő hiába menekült a zajos Páriából Algéria magányába, lelki egyensú­lyát többé nem tudta visszanyerni. Egy éj­szaka Ohilly gróf Biskrában nem találta meg feleségét, aki, mint a gróf megtudta, egy ka­ravánnal elhagyta az oázist, még pedig egy idegen férfi kíséretében. így válásra került a sor. Hansából és Chilly grófnőből Claude Francé lett. Ez alatt a név alatt iveit fel még egyszer a rendkívüli nő pályája: Claude Francé lett a francia film királynője. Mindez nem tudott rajta segíteni 'és minél gyorsab­ban teltek az évek, minél nagyobb lett a hír­neve és gazdagsága, annál szomorúbb, halá­losabb lelket rejtegetett a csodaszép test. A‘ Mata Hari kivégeztetésének pokoli víziója végre is arra kényszeritette, hogy ítéletet mondjon önmaga fölött és önma­gán bosszulja meg azt, hogy társnője vé­rét kiontotta. A csatát vesztett Mata Hari a halálon túl újra felvette a küzdelmet a győztes asz- szonnyal és a második összecsapásnál a ha­lott győzte le az élőt: Claude Francé követte vetélytársnőjét az életben és a halálban. beszélni kezd, frenejózsef-kabátjának két szár­nyát tanáros mozdulattal térdére húzza. — Egész uralkodásom alatt — mondja — csak népemért éltem, mindig népem javát akartam. Hiszen úgy szeretem őket, mintha valamennyien gyermekeim lennének. Az utol­só évtizedek, a háború utáni évek társadalmi következményeit államokban már hatvan év­vel ezelőtt — és azóta is állandóan — megva­lósítottuk. Leszerés? Lichtensteinben 1866 óta nincs katonaság. Amikor seregeim — a né­met államszövetség csapataival együtt har­coltak — visszatértek a garibaldisták elleni harcokból, alaposan leszereltettem őket. Azóta csak egyetlen egy katonája van Lichten- steinnek. Az is viaszából, a vár múzeumá­ban . « . Mindhárman mosolygunk. — És az alkotmány? Legszélesebb pol­gárjogok, parlament, minden 400 lakosra egy képviselő, összesen tehát tizenöt. A törvények a parlament elfogadása után a nép szankicőjá- ra várnak. A törvények fölött népszavazás dönt. A törvényt csak akkor szentesítem, ha népem is elfogadja. — Igaz az — kérdezem —, hogy Fensé­ged országában nincs adófizetés? — Igen! A liclitensteini polgár nem fi­zet adót. — Az ország egyedüli adófizetője az uralkodó — szól közbe a főudvarmester. — Csak a kötél ességemet teljesítetni — fe­leli II. János. — Bizony, a múlt évi őszi ár­vízkatasztrófa is borzasztó károkat okozott. Rengeteg pénz kellett és kell az árvízkárosul­tak fölsegitéséhez. De ezt is kiheverjük — mondja bámulatraméltó bizalommal. — Saj­nos, az öregség sokban akadályoz. De az ál­lamügyek valamennyiére igyekszem épp úgy hatni, mint fiatal koromban. Nyolcvannyolc év nagy idő ... s időm legnagyobb részét az öregség igényli . . . Az audiencia véget ér. Az uralkodó herceg visszavonul lakosztályába. Szelíd szavaiból megértettem, hogy trónja miért nem ingott meg a trónok bukásakor. Akik nyugtat felé utaznak, alig veszik ész­re, hogy amikor Feldkirchennél elhagyják az osztrák határt, a vonal fiz percig egy különös kis orszá­gon robog át. Ez a kis államparány: Líichtenstein. Lakosai­nak száma tízezer; az ország fővárosa, Vaduz, ezemégyszáz lelket számlál. De ez a kis orsza- gócska nemcsak azért nevezetes, mert oly pa­rányi, hanem azért is, mert polgárai megelé­gedettek és meri a nagy világégés után itt ma is szilárdan áll az uralkodó trónja. A kis Lichlensetin uralok dA ja, II. János az egyetlen német monarcliA, aki ma is uralkodik. Ez a csoda rögtön érthető, ha közelebbről megismerjük az uralkodót és uralkodásának rendszeréi. II. János ma 88 esztendős, Európa egyik leggazdagabb .embere, a világ egyik leg­értékesebb képgyüjt eményének tulajdonosa. Ez év november 12-én ünnepli trónia lépésénél; hetvenedik évfordulóját. Rendszerint Becsben él, palotájában, amely a Burg közelében, a Bankgasse és a Miseritengasse sarkán áll. lm nen évenkint kétszer látogat haza, ilyenkor végiglátogatja kis országát s meghallgatja min­den polgárának kérését. 17. János ma földia bécsi palotájában a Prágai Magyar Hírlap tudósitóját. Amikor a kitűzött andenciára megjelcn tem, meglepett, hogy a komor palotában si­sakos örök nem állnak őrséget, a kapu tárva- nyitott és csak egy portás ül a kapu alatti pá- i bolyban. Az agg uralkodó a palota elsőemeleti kék szalonjában fogad. Érdekes ember . . Haja, szakálla hófehér, arca, szeme szelíd, alakja magas, egész lénye a jóságos apa típu­sa. Hatalmas támlájú karosszékben ül, mö­götte Krátáéi főudvarmester áll, aki negyven éve kíséri hűségesen. Hangja szelíd és mielőtt Sajda síére Rraíoehvilí ellen Prága, április 25. Ma kezdődött meg a prágai országos főtörvényszéken Gajdai tá­bornoknak Kratochviili őrnagy és Solovjev tisztiszoVga elleni becsületsértési és rágalma- zási pőrében a felebbezési tárgyalás. Első fo­kon a biróság Kratochvil őrnagyot öt heti fog­házra és 6000 korona perköltség megtéríté­sére Ítélte, de az iélet végrehajtását attól tette függővé, hogy az elitéltek Írásbeli elégtételt adjanak a panaszosnak. A mai tárgyaláson a panaszos Gajda távollétében a referens bíró ismertette a per anyagát és az elsőfokú ítéle­tet. Az iratok ismertetése a déli órákig tar­tott.. Délután kezde meg a bíróság a Gjda el­leni fegyelmi ügy aktáinak felolvasását. A lárgyalás iránt a közönség csőkéi \ érdeklő­dést mutat. A bizalmasabb természetű fegyel­mi akták ismertetésénél a biróság valószínű­leg el fogja rendelői a zári tárgyalás*. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom