Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-26 / 97. (1724.) szám

<TOMSI^^GYARH1RIiAP A2S április 26, csütörtök. intézetet vezeti. Az igazgató előre megjósolta a legutóbbi bolgár és görög földrengéseket. !A kiváló tudós most újabb földrengési pe­riódust jelez és pontos dátumokat is ad. Sze­rinte a következő rengési periódus május ne­gyedikén kezdődik, aa Égéi óa lőni tenger vi­dékén. Május 10-én Bulgáriában, majd Kíná­ban, azután Dóleurópában lesz földrengés. Ezek kisebb méretűek lesznek, de Görögor­szágban és Délolaszországban újból hevesebb földlökések következnek be, mig végül a má­jusi rengési periódus 28-án az Alpesekben és 28-án Kisá'siában fejeződik be. A szociálpolitikai albizottság ülése Prága, április 25. A szociálpolitikai albi­zottság ma délelőtt folytatta Csűrik elnöki é- sével a szociális biztosítás módosításáról szóló javaslat' részletes vitáját. Letárgyalták a tör­vényjavaslat 7., 8. és 9. pontjait. Malik elő­adó rámutatott arra, hogy a gramiális betege segélyző pénztárakra vonatkozó rendelkezések az eddig fennálló huszonöt pénztárra vonat­koztak, de alig 8—10 ilyen pénztár fog ala­kulni, úgyhogy ezek egyáltalán nem veszé­lyeztetik a szociális biztosítás egységét. A vi­tában részt vett Win tér, Tucny, Stetka, Vavra, Krebs és Csűrik. Az ülést holnap délelőtt ki­lenc órakor órakor folytatják. Churchill háromórás költségvetés! beszéde 806.2 millió kiadás - 812.5 millió bevétel — A községi adóügy reformja — London, április 25. Kedden délután óriási Öröklődés mellett kezdődött meg az angol par­lament költségvetési vitája. Churchill terjesz­tette elő a jövő év költségvetését. Rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendőben a kormány az előirányzott kiadásokból tiz és fél millió fontot takarított meg és ebben a költségvetési évben is ugyancsak megkísérli, hogy keve­sebbet! költsön az előirányzottnál. Az állami adóssága 1928 április 1-én 7527 millió font volt 1926 párilis l-ének 7721 milliójával szemben. A jövőben az államadósság törlesztésére évenlcént állandóan 355 millió fontot fog­nak fór (Utáni. A kiadások csökkentése csak a takarékosság fokozásával volt elérhető. A kormány két és félévi működése alatt a hivatalos személy­zetet 7000 fővel csökkentették. A jövedelmi adók bevételét a pénzügy- miniszter a jövő évre 235 millióra becsüli, mig az egész adójövedelem 812.5 millióban WB——aMMBHSWPBgB—BBtB—W—BWPWBga van előirányozva. Hz 6JS millió font fö­lösleget biztositana. Ezután az éremnek sötét oldalát mutatta be. Az általános sztrájk ée a szénbányász- sztrájk következtében a szén-, vas-, acél- és textilipar kedvezőben helyzetben van. A munkanélküliség ezekben az iparágakban kró­nikussá vált. Ezután a községi gazdálkodás reformjára vonatkozó tervezetét ismertette. Hat órakor egyórás szünetet tartott, majd beszédének hát­ralevő részében a vámok kérdésére tért át. Churchill beszédének befejezése után el­sőnek Lloyd George szólalt fel és gratuláció­ját fejezte ki a kiváló pénzügyi gazdálkodás­ért. Megállapítja, hogy a költségvetési be­széd legfontosabb része a községi adó mér­séklése. A ház ezután elfogadta az adóra vonat­kozó összes javaslatokat. Az ülést ezután el­napolták. Az exportot fokozni keli, meri a behozatal óriási Híretekben emelkedett, állapítja mei Hermáim kereskedelmi miniszter A kereskedelmi fárea iilí.ségvelése a magyar parlament előtt Budapest, április 25. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjeleníése.) A képviselő­házban ma Zsitvay Tibor elnök megemléke­zett Korinthus pusztulásáról. Indítványára a Ház elhatározta, hogy jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét a görög nemzet iránt. Ezután Hermann Miksa kereskedelem­ügyi miniszter szólalt fel a kereskedelmi tár­ca költségvetésének általános vitájában. Ki­jelentette, hogy az amerikai konkurrencia erőben érezteti hatását, ami azonban nem je­lenti azt, hogy lemondjunk az ellenintézkedé­sekről. A gazdasági viszonyok mások az At­lanti óceán két oldalán és rendkívül hátrá­nyosak Európa számára, ahonnan még nem tűntek el a gazdasági életet keresztülhaso- gatő lövészárkok. Az európai országoknak meg kell talál- niok a megértést, különben nem verse­nyezhetnek Amerikával. Magyarország eme felfogás elől sohasem zár­kózott el, aminek példája a tömérdek keres­i kedelmi megállapodás. Ki kell jelentenie, hogy az Ausztriával és Lengyelországgal kötött szerződést revízió alá kell venni, mert ezekben az országokban a vámtételek erősen emelkedtek. A velünk tárgyaló államok nem várhatják azt, hogy mindig csak mi tegyünk koncesszió­kat és menjünk el a végső határig, ami már a nemzet érdekeibe ütközik. A harcot csak akkor vehetjük fel, ha egy­séges frontot alkotunk azokkal szemben, akik politikai gyűrűvel fognak körül. Ezután a miniszter a nagyipart veszi védel­mébe az egyes támadásokkal szemben és ki­jelenti, hogy a gyáripar nem oka a kereske­delempolitikai elzárkózásnak. Nem igaz, hogy a gazdasági elzárkózás okozta volna azt, hogy Németország és Csehszlovákia velünk szem­ben megváltoztatta álláspontját és átalakította ( gazdasági struktúráját. Ezután Hermann mi­niszter a kereskedelmi mérleggel és a vám­Cslzí Jód-Bröm Gyógyfürdő Ajánlva: Erelmeszcíedés, ideg’, csont, bőr, mirigy ás izületi bajoknál, golyva, Kiadmányok, büdösek, angolkór és vérszegénységnél stb. Jódos fürdők, hidegvizkurák, fény- kezelés -- Otthoni ivó-fürdőkurák Prospektust küld a Fürdőigazgatóság CsizfürdŐ, Cízkúpele. politikává! foglalkozik. Szükséges exportunk fokozása, mert a behozatal óriási mértékben emelkedett. Állami támogatással kell megszervezni a magyar exportot és ebben a tekintetben számit a pénzügyminiszter támogatására. Az államvasutak tarifapolitikájáról szólva hangsúlyozza, hogy nem tehet eleget azoknak a javaslatoknak, amelyek a tarifa csökkenté­sét indítványozzák. Ezzel szemben rámutat arra, hogy mig az elmúlt években nagy defi­cittel golgoztak a vasutak, az utóbbi két év­ben a beruházások mellett még tiszta hasz­not is felmutattak. Nem zárkózik el azonban az elől, hogy egyes szállítási tarifákon az ex­port érdekében könnyítések történjenek, de ismételten kell hangsúlyoznia, hogy a tarifa- csökkentéssel egymagában nem lehet célt ér­ni, ellenben könnyen deficitbe dönthetik a vasutakat. A dunántúli elektromos centrálé építése már megkezdődött, május közepén az épületek emelése is meg­indul és harminc hónapon belül befejeződnek az építkezések. Most már a villamosítási tör­vény végleges megszerkesztésének semmi sem áll útjában, örömmel állapítja meg, hogy a pénzügyminiszter átlátta a villamosításnak nagy többtermelési és olcsóbb termelési je­lentőségét és egyelőre nem is nagy összeg­gel, de évi 2% millió pengővel támogatni kí­vánja az elektrifikálás ügyét. Az Alföld és a Dunántúl villamosítása is rövidesen meg fog kezdődni. Hermann kereskedelemügyi miniszter ezután áttért a postaügyi beruházásokra és hangsúlyozta, hogy rövidesen sok postaépüle­tet Kell felépíteni, .mert igen sok postahivatal bérházakban van elhelyezve. Ezután Várnai Dániel szociáldemokrata képviselő szólalt föl, aki kifogásolta a MÁV luxuskocsi-építkezé­seit. , . i Szovletkonzulfttusok SzlovsnszkAn és Ruszlnszkón? Prága, április 25. Annakidején, amikor a csehszlovák külügyminisztérium tárgyalá­sokat folytatott a szovjettel megkötendő gaz­dasági modus vivemdi kérdésében, a szovjet képviselője azt íkiv&nta, hogy Csehszlovákia engedje meg Pozsonyban és Ungvárott egy- egy szovjetkonzulátus fölállítását. Újabb hír­adások szerint a szovjet úgy módosította ezt az aspirációját, hogy nem konzulátusokat ál­lítana fel, hanem a mostani prágai szovjet- misszió expozituráit szervezné meg a kát he­lyen. Sejthető, hogy ez intézmények elsősor­ban a bolsevik agitáció céljait szolgálnák. Borzalmak kastélya- B8NÖGYI REGÉNY — Irta: Edgár Wallace (4) Mikor visszajöttek a halon át, ismét lát­ták a három vendéget. Az ezredes nnagányo- an sétált; az esperes és a halvány leány együtt sétáltak és beszélgettek. Mr. Daver az Íróasztalnál ült, magas homlokát a tenyerébe támasztotta és kemé­nyen rágta a tollszárát, mikor mrs. Bút tón bebocsátotta hozzá Margaretet. — Nos, a szoba tetszett? — Természete­sen. Mikor foglalja el tehát az állást? — Jövő hétfőhöz egy hétre — igen? Ah, mily megkönnyebbülés! Látta iqts. Burtont? — Csintalanul megfenyegette ujjúval Margare- tet. — Nos, ugy-e, érti? Hát rábízhatnám, hogy fogadja a hercegnőt és adja ki az utat a hercegnek? — Lehetetlen! Rábízhatnám, hogy intézze és simítsa el az apró összekoc­canásokat, melyek természetszerűen elő­ad ódihatnak a vendégek köött? — Igaza van, kérem: ez képtelenség! Ide előkelő hölgy kell — kell, kell ég kell! Nagyobb nyomaték kedvéért hevesen bólogatott, bolondosán pislogó barna sze­meit rámeresztette a leányra és előre fity- tyedt felső ajkát elégedett, groteszk mosoly­ra görbítette. — A munkám sínyli meg, ahogy látja — folytatta: — Állandóan kizökkentenek ta­nulmányaimból olyan semmiségek eldönté­se végett, hogy hol feszittessem ki a tenni sz- hálót — Nem tűrhetetlen ez? — Hát olyan sokat tr? — kérdezte a leány udvariasan, hogy ezzel a kitérő kér­déssel 1* elodázza beleegyezéséi, ameddig csak lőhet, — Nagyon sok&tK— sóhajtott mr. Dja* ver. — Bűntényekről. Ah, ez érdekli? — A büntettek lexikonán dolgozom, — ismételte nyomatékkai, drámai hangon, — Büntettek lexikona? — Mr. Daver bólintott. — Egyik vesszőparipám. Gazdag vagyok és hódolhatok a hóbortjaimnak. Maga ez a kastély is egyik hóbortom. Négyezer fontom­ba kerül évente, de meg vagyok elégedve. Magam válogatom meg a vendégeimet. Aki untat, azt szépen ki tessékelem, hogy — már kiadtam a szobáját. Megtehetném ezt, ha a barátaim lennének? Ugy-e nem! És érde­kelnek az uj arcok. Megtöltik a házat; társa­ságot nyújtanak és szórakoztatnak — Nos, mikor jön, kérem? Margaret habozott: — Azt hiszem, hogy — — Hétfőhöz egy hétre? Nagyszerű! csa­pott le rá mr. Daver és hevesen megrázta a leány kezét. — Nem kell ám itt unatkoznia! Ha érzi a magányosságot, vagy a vendégeim untatják, meghívhatja a saját barátait. Hadd jöjjenek, mint a ház barátja! — Tehát a vi­szontlátásra, hétfőn! Margaret lassan ballagott lefelé a ker­ten át, a kiskapu előtt várakozó kocsis felé, kissé álmélkodva s még mindig nagyon ha­tározatlanul. — Megkapta az állást, miss? — érdeklő­dött a barátságos kocsis. — Azt hiszem, meg, — felelte Margaret. Visszanézett Larmes Keepre. A pázsit néptelen volt, de egészen közel elsuhanó női alakot pillantott meg. Csak egy pillanatig tartott — aztán a nő eltűnt a sűrű borostyán- bokrok közt, melyek köröskörül beszegték a birtokol körülvevő falat. Úgy látszott, hogy van valami Ösvény a bokrok közi és mrs. Burton oda menekült. Arcát bele temette két kezébe, amint vakon tántorgott ©lőre, de el­fojtott zokogása odáig elhal In!szolt, ahol a , sgdöbjbgnt „Jtaáhy éppen állt -­— A gazdasszony — mondta nyugodtan a kocsis —, kicsit bolond, szegény — II. FEJEZET criorgio navini nem volt kellemetlen kül- sejü fiatalember. Sőt a maga szempontjából, amely természetesen elfogult volt, nagyon ás hóditó jelenség volt, fekete göndör hajóval, finom metszésű nápolyi profiljával, karcsú termetével és elegáns modorával. S ha ezek­hez a természetes előnyökhöz hozzáadjuk a Savile Row úri szalonjának legdivatosabb kreációit, — a pompásan szabott ruhát, a ki­fogástalan szürke kalapot, a m:\lakikai bam­buszból esztergált fegyveTbotot, melyet ele­gáns mozdulatokkal forgatott a divatos kesz­tyűbe szorított finom kéz —, előttünk áll az arisztokrata egyéniség, melynek képét ra­gyogó lakkoipő és fényes szürkeselyem ha­risnya egészifi ki. Hozzátartoztak ehhez az elegáns külső­höz Giorgio Ravini szerencsegyürüii is. A ba­bonás olasz vakbuzgó rajongással hitt a va­rázslatokban, a ráolvasásban és szemmel- yerésben, amelyek ellen a szerencsegyürüá- vel védekezett. Jobb kezének kisujján há­rom aranygyűrűt yiselt és minden gyűrűben három nagy gyémánt tündökölt. Családi ha­gyomány volt ez a szerencsekőhaboma, amit még Saffmn Hillben szedett magába^ mint gyermek. Az arcán majdnem állandóan ott játsza­dozott az a félig vidám, félig unott mosoly, amely azt akarta mondani, hogy az életnek nincs titka, se öröme, amit ő ne ismerne már. És e<z a mosolygás igazolt is volt, mert Giorgio valóban tudott majdnem mindent, ami Londonban történt vagy történhetett. Fölve rekedt© magát a Sattron Hiíll egyszoba- konybás odújából — ahol apjának verklis- majmával aludt egy vackon —, fölver éked te magát az Írástudatlan, szurtos kölyök olyan társadalmi magaslatra, hogy most pompás lakosztálya volt a Halt Moon Street egyik hatalmas bérházában, amely — sőt a vele öss/zetfüggö egész háztömb is — szintén az ő tulajdona volt. De nem ez volt minden vagyona. A’ Continental Bank jelentékeny összeget ke­zelt „Signor Ravini" folyószámláján; az ér­tékpapírjai sokkal több osztalékot hoztak, mint amennyit el tudott költeni: de még en­nél is nagyobb jövedelme volt abból a két éjjeli kaszinóból és játékbarlangból, amelye­ket ő „ellenőrzött", hogy ne is szóljunk egyéb mellékkereseteiről, amelyek kétes és titokzatos, de annál biztosabb forrásokból ontották neki az aranyat. Giorgio Ravini szava törvény volt Ley- tontól Clerkenweilig, parancsait vakon telje­sítették a Fitzroy Squaretől egy mértföldnyi körzetben és egyetlen egy bandavezér se üt­hette föl a fejét egész Londonban Ravini en­gedetnie nélkül, — ha csak nem akarta meg­kockáztatni, hogy lepedőben szállítsák be a Midd lese x-kórházba. Most ott áosorgott türelmesen a Water- loo-állomás széles perronján, időnként arany karóráját nézegetve s a rabszolgatartő fölényes jóindulatával szemlélte a körülötte pezsgő, hullámzó élet forgatagát. Az állomás óráján negyed hét volt; Ra­vini még egyszer ránézett a karórájára és fürkészve kezdte vizsgálni a VII. vágány felől özönlő utasok tömegét. Pár perc múlva már megpillantotta a fiatal leányt, mire gyorsan végigsimitotfa selyem nyakkendőjét, kissé ferdére nyomta puha, szürke kalapját és indult a leány elé. Margaret. Bel mán t. nagyon is elfoglalták saját gondolatai és eszébe se jutott ez a sze­retetreméltó fiatalember, aki már annyiszor hozzá akart, csatlakozni azzal az utszéli fo­gással, hogy már ismerik egymást. — hiszen találkoztak is: csak nem emlékszik rá, hogy hol. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom