Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-22 / 94. (1721.) szám

IfSB iprffln 82, vasárnap. ^^gai-MaíAar HÍRLAP 17 Ötezer fiatat magyar gazda a töbö termelés szolgálatában A matyar nemzeti párt mezfisazdasáel szakosztályának ötéves kultnrmunkála Losonc, április 21. (Saját tudósítónktól.) Szlovenszkó köz- gazdasági életének a legfontosabb tényezője: a mezőgazdaság. Nemcsak azért, mert ez a termelési tényező áll a való élettel legszoro­sabb kapcsolatban, hanem azért is, mivel a lakosság legnagyobb részének a foglalkozá­sát képezi. Énnek dacára a szlovenszkói me­zőgazdák ügyét az irányadó körök s maga a kormány is a legmostohábban kezeli. A tönk­rement ipar és kereskedelem még meglevő értékeinek megmentése érdekében néha- néha valamelyes mozgás mégis csak észlel­hető, azonban a lejtőn lefelé rohanó mező- gazdaság végromlásának megakadályozására sehol még csak jóakaratot sem tapasztal­hatunk. Minket, magyarokat a mezőgazdaság le­hanyatlása Szlovenszkó valamennyi népe kö­zül a legfájdalmasabban érint. Az itt élő ma­gyarság ugyanis közvetlenül a magyar határ mentén, a Duna és Tisza felé siető folyók termékeny völgyeiben, szorosan összefüggő láncot alkotva, van elhelyezkedve. Itt élünk a magyar honfoglalás óta s népiiuk hosszú évszázadokon át megtartotta eredeti ősi fog­lalkozását, a földmivelést. A szlovenszkói ma­gyarság túlnyomó része máig is földmivelés- sel foglalkozik. ‘ A szlovenszkói mezőgazdaság lesorvasz- tása tehát az illető magyarságnak vág legelevenebben a húsába. Ha pedig ehhez hozzáfűzzük, hogy a ma gyár vidékeken élő iparos, kereskedő és az értelmiségi pályákon elhelyezkedett ügyvéd, orvos stb. valamennyien akár közvetve, akár közvetlenül az őstermeléssel foglalkozó nép­ből él, akkor teljes egészében bontakozik ki előttünk ^ & katasztrofálisan sötét kép, ame­lyet a magyar mezőgazdaság leromlása tár elénk. A gazdák, és pedig a kisbirtokosok ép­pen úgy, mint a nagybirtokosok, eleinte sa­ját erejükre támaszkodva, megkísérelték ele­jét venni a bajoknak. Érdekszervezeteket alakítottak, ahol szakszerűen igyekeztek a termelés normális rendjét visszaállítani. Azonban munkájukat alig kezdhették el, a kormány máris elárulta — legalább is szlo­venszkói vonatkozásban — mezőgazdaság­ellenes irányzatát. A meglévő gazdasági egyesületeinket feloszlatta, vagyonát elkoboz- tatta s uj szabadszervezetek létesítésének gá­tat emelt. Nem volt más válaszáts tehát, mint a szakirányú tevékenység felvételét politikai párt programjának keretébe beleilleszteni. Ezt a feladatot, mint programjával egyébként is teljesen megegyezőt, elsősorban a Szcnt- lvány József által életrehivott országos ma­gyar kisgazda-, földínives- és kisiparos párt vállalta magára. Majd később az ezen párt­ból kiszélesedett magyar nemzeti párt töké­letesebb alapokra fektette. A tennivalók egész dandárjával állott már akkor szemben a párt. Különösen a kis­gazdatársadalmat fenyegette a legnagyobb veszély. Az államfordulat előtt a kis- és" tör­pebirtokosok termelésének zavartalanságát és fokozását az állam intézményesen segítet­te elő, mert hisz Magyarország elsősorban agrárállam volt. Mikor azonban az agrárál­lamból ipari államba kerültünk: egyszerre minden megváltozott. A szociáldemokrata többségű kormányok olyan törvényeket hoz­tak és olyan rendeletcket adtak ki, amelyek az ipari munkásságnak kedveztek, ellenben a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságra el- birhatatlan terheket róttak. Súlyos bonyo­dalmakat okozott a rekvirálás és a gabona- kontingens beszolgáltatása. A gazdának el­vitték az egész termését az utolsó szemig s a vetés céljaira olyan magvakat utaltak ki, amelyek a mi vidékeink klimatikus és talaj- viszonyainak nem feleltek meg. Ez a rend­szer olyan káoszt teremtett, hogy a gazdák gyakran az elvetett magvat sem kapták visz- sza terméseredményül. A szegény falusi föld- mives hiába túrta, dolgozta a földjét, a tala­jának meg nem felelő gabona nem hozott ter­mést. Az állattenyésztés hasonlóképpen rom­lott le. A kíméletlenül és szakértelem nélkül végrehajtott marharekvirálásokkal megfosz­tották a gazdákat tenyészállataiktól s az egy­kor híres és virágzó állattenyésztés teljesen tönkrement. Rövid egy-két esztendő alatt a gazda nyugodt, gondtalan élete megszűnt. A falu alig hozott jövedelmet, állatokat értékesíteni nem tudott, ellenben a vagyondézsma és a különféle magas adók elbirhatatlan terheket rakták a vállaira. Egyre jobban szaporodott a hitelt igénybe vevők száma és annyira pénztelen lett. hogy a foldbirtok- reform folytán felosztás alá kerülő földet már nem volt ereje felvásárolni. A magyar földmives nép lassú, de biztos elszegényedésének ez az első ctappja tehát elég korán, alig 1—2 év alatt elkövetkezett, Némely szegényebb vidékeken azonban a teljes tönkrejutás és a kivándorlás réme is előre vetette már árnyékát. Szerencsére a magyarságnak vezérfér- fiai, akik eddig is heroikus munkát fejtettek ki a magyar javak pusztulásának a meggátlá- sában: még idejében megtalálták a módját, hogy a magyar nép rohamos elszegényedését megakadályozzák. Szilassy Béla, a magyar nemzeti párt egyik elnöke, aki egyúttal Szlo­venszkó legképzettebb gazdái közé tartozik, a magyar nemzeti párt kebelén belül megalapította az országos mezőgazdasági szakosztályt. Ez a nagyjelentőségű intézmény azt a felada­tot váltotta magára, hogy a magyar földmives népet megtanítja az okszerűbb gazdálkodási módszerekre s rávezeti a többtcrmclés rendszerére. A szakosztály hatalmas programot dolgo­zott ki s azonnal munkához látott. Szilassy Béla ezúttal is a tettek emberének bizonyult. Napok alatt kiépült a szakosztály szervezete az egész országban s a munka gyors iramban lendült előre. A szakosztály ügyvezetésével Fodor Jenőt, a kiváló szakírót és jeles szer­vezőt bízta meg. Legelső teendője volt a szakosztálynak, a mezőgazdasági szaktanfolyamok megszer­vezése. Rövidesen egész sereg kipróbált szak­erő állott a szakosztály rendelkezésére, élén Szabó István nyug. kassai gazdasági akadé­miai tanárral, a legideálisabb szakelőadóval. A megindított tanfolyamokra a falvak fiatal­sága seregestül jelentkezett. Az előadásokon a fiatal földmives nemzedék bámulatos ko­molyságot, érdeklődést, tanulnivágyást tanú­sított. A tanulástól, az ismeretek szerzésétől évek óta megfosztott fiatalság mint a homok, itta magába azt a tudományt, amelyről érez­te, hogy életekzisztenciájának elengedhetet­len kelléke a mai időkben. Ezeken a tanfolyamokon, a magyar ős- crő, a magyar faj élniakarása nyilatko­zott meg. Az az isteni rendeltetés, amely a magyar nemzetet ezer éven át ezer veszélyben meg­őrizte, most, amidőn az elsorvadás újabb ve­szélye fenyegeti: megedzette a magyar fiatal­ság lelkét s erőt, bizodalmát öntött beléje. A tanfolyamokon elhintett magvak tehát termékeny talajra találtak a magyar ifjúság lelkében. A záróvizsgák mindenütt fényes eredménnyel végződtek. Az igazi sikert azon­ban a következmények mutatták. A tanfolya­mot végzett földmives fiatalság azonnal meg­kezdette a szakoktatásnál nyert ismeretek gyakorlati alkalmazását. Az okszerűbb talaj- müvei éssel, a műtrágya, a nemesített vető­mag használatával kitűnő tcrméstöbbleleket értek el s a haladó fiatal gazdák példája kez­di magával ragadni a községek konzervati- vebb gazdáit is. Alig öt éve, hogy a szakosztály tan* j folyamsorozatait megkezdette: máris jelentős sikerek mutatkoznak. A szakosztály által | megindított műtrágya- és nemesített vetőmag-1 akció egész Szlovenszkóban fényes ered-. ménnyel végződött, bizonyítékául annak, hogy i a többternielésre való törekvés a magvar falvak lakosságúban erősen kezel tért hódítani. A jelentős termésátlag-növekedések egyre több hívet szereznek a szakosztály által meg­indított mozgalomnak. A Szilassy Béla által megindított tanfo­lyamok tehát egy hatalmas lépést jelenlenek a szlovenszkói magyar mezőgazdaság renais- sance-ában. Az úttörő munka nehézségei, a csekély anyagi felkészültség ellenére, a szak­osztály eddig kerek 100 tanfolyamul rende­zett az ország különböző részeiben. Egy-egy tanfolyam hallgatóinak számát átlagban 50-re számítva, a tanfolyamokon ötezer magyar föhlmi- vcs ifjút állított a szakosztály a többter­melés szolgálatába. A magyar földnek, a magyar agvnak és iz­moknak, ha valaha, úgy manapság sokkal többet kell termelnie, hogy a nemzet fenma- radását biztosíthassa. Ezért, tekint minden magyar ember hálával Szilassy Béla felé, aki a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztályának megteremtésével olyan utat nyi­tott a magyar földmives társadalom számára, amelyen haladva, pozitív eredményeket ér­het el, vagyonának állagát biztosíthatja s ke­ményen védekezhet a pauperalizálására törő irányzatok ellen. És hogy ezen megkezdett munkának a folytatása még nagyobb eredményekkel biz­tat, arra nézve biztosítékot nyújt, az országos keresztényszocialista párt testvéri megértése. Ebben az évben a szakosztály munkájából már részt kért a keresztényszocialista párt. is és mindenütt hatékonyan támogatta a nép javát szolgáló tevékenységében. Krisíóff Sándor. F0LDB1RT0K050I1 U ERDOKtTERMELOK FIGYELMÉBE <R német technika legújabb és legtökéletesebb oiománya a RHUPENSTOCH ír 1 m iáncostapu kij) tankrendszerü TRAKTOR mely szánt, boronái, hengerel, őst, arat, csépel, oontat és mint a hernyó, — kúszik át minden akadályon. Dezérképolsele! és állandó raktár, hol fenti traktorok mindenkor üzemben is láthatók és részletfizetésre is kaphatók: ■ 9 BRATIfl GOMORI KOSICE Motdaoská okr. 30. ftépoise&k feleseinek. - Kölségoeiés Moánatra ingyen. SHTinden nagyságú és gyártmányú cséplőgépek, motorok és az Összes gazdasági gépek nagy oálasztékban, állandóan raktáron oannak. Jugoszlávia és Ausztria között is meg­■ziiuik a vizűm. Becsből jelentik: Beavatott lelyröl a P. M. H. bécsi tudósítója arról őr­lésül, hogy az immár hónapok óta vajúdó jugoszláv-osztrák kereskedelmi tárgyalások befejezés felé közelednek, A legtöbb vitás vámtétel ügyében máris periekt a megegye­zés. A kereskedelmi egyezmény megkötését a két ország között a vizuni megszűnt elése fogja követni. Őszi rák gazdasági és politikai körökben remélik, hogy őszre Ausztria és Jugoszlávia között a vízumkényszer meg­szűnik. így Ausztria, Magyarországot és Olaszországot kivéve, az összes szomszédos államokkal való viszonylatban immár meg­szüntette a vízumkényszert. A !>énziigymiaitíztérluni a saloucutszíkói pénz­intézetek botéthaxca elleu. A szluvcnszkói ók ru- szinszkói pénzintézetek szövetsége közli' szaklap­jában, hogy a pénaügymindsKtériu'm az utóbbi idő­ben számos alkatommal figyelmeztette a pénzinté­zetek érdekké pvítml eleit néhány túlkapásra, ame­lyek különösen a szlovenszkói és ruszinszkói pénz­intézeteik között fennálló egészségtelen versengés­ben nyilvánul meg, fűiként a betétek megsaevz - sfópe voníiíkoaóam. Ez a harc oly módon jut kifeje­zésre, hogy egyes bankok a betevőket magasabb kamatok ígéretével csalogatják magúikhoz, ami a betélkaimatilúbnak az általános és iindokolatlan emeléséhez vezet és végeredményben, a hitelt is megdrágítja. A minisztérium felszólította a szövet­séget, hogy tegye figyelmessé ezen egészségtelen toborzás kövelkezmenyeiro a kebelébe tartozó 'pénzintézeteket, mivel ellenkező esetben igénybe 'kelleno venni a tisztességtelen versenyről szóló törvényt. A szövetség a pénzügyminisztérium át­iratát oly értelemben válaszolta meg, hogy az ál­tala is aggodalommal kisért küzdelemben mind- eürübben adódnak az olyan esetek, amikor a la­kosság bizalmát bíró régi pénzintézetek ellen po- liibiikai, nemzetiségi és felekezeti jelszavakkal dob gozuak. A harcban egyes bankok igénybe veszik a községek, alapok stb. felügyeletével megbízott hatóságok segítséget is, hogy egyoldalú érdekeiket megvédjék, miközben minden gazdasági szem­pontot kikapcsolnak. A szövetség maga is már szó rátétté az ..egyes, újonnan letelepedett bankok szlovenszkói. fiókjai által felhasznált káros és er­kölcstelen. módszereiket. A szesBgiaadaság mai formája, továbbra megmarad? A Národni Politika szerint Emgln's dr. pénzügyminiszter végleges határozatot hoz n nva érvényben lévő zzeszgazdaság további meghosz- eziaibbitásiáről. Ez az intézkedés a lap szerint át­meneti időre szükséges, mert a készülő adótör­vény a gazdasági tanács albizottságában támadt nehézségek és a parlament másikányu fontos el- íoglaliteága miatt augusztus l-jeti érvénnyel nem lenne életbeiéptethelő. A sílovenszkói jöitkereakedeloim remdeaése. A szlovenszkói sörrakiár tulajdonosok é* sörtflőzde- kiépviseüók az utóbbi időben akcfiót indítottak la sörkénéskedelena rendezésére. Egységes eljárásra, különösen pedig egységes sBáltMsi és árusítási föltételek létesítésére törekednek, hogy igy mér­sékeljék a mostani erős versengést. E déliből meg fogják alaJdtanl a szlovenszkói eörraktártuiajd (mo­sok szövetségét. A szlovént zkó'i sörkor eeke deleim rendezéséről a sönrakfártalagdonosok április 23-án tárgyalni fognak Prercvuban a morva sörfőzdék •képviselőivel. — Jelentettük, hogy két kolelw.to- vemszkól és egy niszimezkői. sörfőzde tárgyal ásóikat folytat a .fogyasztó.pkiora vonatkozó megegyezés ügyében. A tárgyalások még nem fejeződtek he, de kedvezően alakulnak. A Lidovó Novimy szerint nem lehetetlen, hogy az egyezség kiterjedne más szlovenszkói' sörfőzdékre is, mert a poprádi sör­gyár hajlandónak nyilatkozott a három sörgyár egyezményét a maga számára is elfogadni. A kőrösmezői határforgiáioon megnyitásáért. Eddig már ezáun'taJan ízben kérték a vasulügyi mi­nisztériumtól, hogy igyekezzék kiküszöbölni azo­kat az akadályokat, amelyek a Kőrösmezőn keresz­tül lobon yolifcamdó lengyelországi forgalom elé tornyosulnak. Mivel) ez a kérdés mindmáig nem talált meghallgatásra, az illetékes körök újabb ak­ciót indítanak kérésük teljesít énére. Mint ismere­tes, Ttuszlinszkó kereskedelmét erősen sújtja a kő­rösmezői hatvraár, mert Itusz/inezkónak jelentős része mindig élénk kapcsolatot tartott fenn Len­gyelországgal ezen. a vonatom * oda vasáruikat és tűzifát szállított ki. Ebben most meggátolja a vas­uk' összeköttetés hézagossága, ami annál is súlyo­sabb, mert a mánamarosi üzemek még a mára ma­rosi ső-vasuton is 10 tonna, árunak 1.5 kilométe­ren való aBál'litásáört 260 koronát fizetnek. A magyar textilcagykereskedők bojkottálják a csehszlovákiai és 09»trák tcxtilgvárakat A S órai Újság jelentése szériát az osztrák és a cseh­szlovák textilgyárak feloszlatták magyarországi képviseleteiket. Ennek következtében a magyar­országi textilnagykereskedők szervezetei Buda­pesten elhatározták, hogy bojkott alá helyezik a csehszlovákiai és osztrák textilgyárakat. Az im­portőrök ezentúl kizárólag magyar ügynökök ut­ján fogják beszerezni szükségleteiket. A silovenszkéi villamossági vízierőművek ki­építése. A vilamossági vízierőművek kiépítésére felállított program szerint Szlovenszkón elsősorban a Vág folyón állítanak fel villamosmüvet évi 70 millió kwh termeléssel, Ruszinszkőban pe­dig Ungvár mellett, az Ung folyón évi 20 millió jiwb termeléssel. A Vág-menti villa­mossági vizierőmü tervének a keresztülvitelével megbízott bizottság egyébként április 19-ike óta Trencsénteplicen ülésezik Bazik miniszteri taná­csos elnöklete mellett. A bizottságnak az a felada­ta, hogy a vizierőmü tervezetét végre a megvaló­sítás stádiumába hozza. A vizierőmü villanyáram­mal el fogja látni egész Nyugatszlovenszkót, ugy- j hogy az egész vágvölgyi megyére és különösen l Trencsénteplicfürdőre nagy jelentőséggel rog bírni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom