Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-22 / 94. (1721.) szám
1928 április 21, gombát Benss ismét konfBtierádós tervét propafiálía Páris és London diplomáciai köreiben A üiiilsESte Zeitung Benes MUfUdl iiUAnab rugóiról — A csehszlovák külpolitika a németek hárotnokiala gazdasági szorításától tartva mindenáron megakadályozni igyekszik Ausztria csatlakozását 'J' Prága, április 21. „Miért utazik Benes?" cinre ti ir hosszabb cikket a Vossisdhe Zeitung mai számában WiÜhelm Neumann, a berlini Ul'Iste in-sajtó ügynökség prágai képviselője. — Benes dr. — mondja a cikkíró — minden feltűnés nélkül látogatta meg Parist és Londont és éppen azért, mert ez alkalommal nem keltett feltűnést, megérdemli, hogy foglalkozzanak vele. Masaryk elnök, Benes, vagy akármelyik más csehszlovák miniszter arra a kérdésre, hogy mi az összefüggés egyrészről Bethlen gróf és Zaleski, másrészről Benes útja között, rá fog mutatni Csehszlovákia térképére és igy fog szólni: Nem viseltetünk gyűlölettel Németország iránt, de félünk a német nép számerejétől és gazdasági fejlődésétől. Mi csehszlovákok végre kivívtuk nemzeti önállóságunkat és azt meg is akarjuk tartani Németországban 60, Ausztriában 6.5, Csehszlovákiában 3.5 millió német él, összesen 70 millió német, akik három oldalról vesznek körül minket, 9 milliónyi csehet és szlovákot. Országunk a német gazdasági terrénum gyújtópontjában fekszik s ilyen körülmények között védekeznünk kell. — Ez a beállitás magyarázza meg, miért vannak a csehek Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen. „Nem követelhetik tőlünk — mondotta egy vezető csehszlovák diplomata —, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozásába beleegyezzünk, mert ez hatalmam nagynémet gazdasági területet teremtene. Kilenc millió hetven millióval szemben: nem arány." — Benes terve odakonkludál, hogy a dun ámen ti államokat laza gazdasági egységbe foglalja össze. Ez az egység Ausztriából, Magyarországból, Jugoszláviából, Romániából, Bulgáriából és Csehszlovákiából állana. A koncepció részleteivel még senki sincsen tisztában és Csehszlovákiában a legjobb szakemberek és politikusok azon törik fejüket, miképpen lehetne ennek a gazdasági egyesülésnek megfelelő keretet találni. Benes dr. természetesen nem zárkózik el az e téren fölmerült nehézségek elől, mindazonáltal munkához látott. Elsősorban arra törekszik, hogy eloszlassa a külföld ama kételyét, hogy uj politikai hatalmi eszköz megteremtésén fáradozik. A népek heterogén összeállításával bizonyltja, hogy nem akar a status quo ellen merényletet elkövetni. Majd kimutatja, hogy ezek az államok gazdaságilag egymásra vannak utalva. Mind- azáltal kétségen kívül áll, hogy a terv nagy RíeBerlestséreSí or80na8yír» líagemdorí «*"•*!» Világhírű templomi orgonák, protpokt3lpolc, villámot fujtatá- szericezet. KitfinB ajánló levelek elsftrangu szaktekintélyektől. 54 ive* tapasztalat. 1927-ig 2270 új orgonát taraitOnk. Brueknar, Rlegor-fála orgonáján játszik. nehézségekbe ütközik, mert először is Olaszországot és Németországot kell terve számára megnyernie, lévén e két álam igen közelről érdekelve az említett országokban. Azt mondják, hogy Benes dr. Centben tárgyalt erről S'tresemannal. Benes kimutathatja, hogy rendszere nem irányul a németek ellen és amikor Seipel dr. osztrák kancellár Prágában járt, ebben az irányiban informálta a kancellárt. Hátramaradt Olaszország. E tekintetben igen érdekes elolvasni azokat a kommentárokat, melyeket a Beueshez közel álló sajtó fűzött Zaleski lengyel külügyminiszter római útjához. A Tüdővé Noviny szerint Franciaországnak és Angliának nagy érdeke, hogy Középeurópa konszolidálódjék. Németország e kérdésben nem foglal el álláspontot. Olaszország azonban — mondja a lap — minden középeurópai nagyobb állaim- kapcsolatban veszélyt keli hogy lásson s ezért támogatja Magyarországot a kisan- tant ellen. Olaszországnak azonban sokkal veszélyesebb egy nagy Németország, úgy hogy Olaszországnak majd választania kell Középeurópa konszolidálása és Ausztriának Németországhoz való csatlakozása közt. — Benes tervének nagy akadálya Magyarország. Az összes arra irányuló kísérlete, hogy Magyarországot megnyerje koncepciója számára, sikertelen maradt. Walkó magyar külügyminiszter ironikusam utasította el Benes tervét. Magyarország a trianoni békeszerződés revízióját követeli, azonban a Rotbermere-akció Csehszlovákiában, nevezetesen a szlovákoknál olyan ellenzésre talált, hogy bizonyossá vált, hogy Csehszlovákia felelős politikusai nem fognak belemehetui határkiigazitásba. Benes dr. azonban azt hiszi, hogy idővel ezt az akadályt is le tudja bírni. Parisban úgy látszik föl biztatták, hogy Londonon keresztül kísérelje meg Magyarországnak terve számára való megnyerését. Hagy változások a lengyel diplomáciai karban Berlin, április 21. A Berliner Tageblatt varsói jelentése szerint a diplomáciai karban nagy változások fognak történni. A külföldi diplomáciai tisztségeket uj emberekkel fogják betölteni. Hir szerint nemcsak a berlini és belgrádi, hanem a párisi és londoni követeket is vissza fogják rendelni. Az utódokról eddux még nincsen semmiféle hir. fiQtieifi ö é M6 R$ KA; Tg VA ' C^WM-AUKeRfeuc-spo? GOrtÖVRUM-G$L!KűRG^.nt •AOZNTAVA: Mandarin - Cacao - Dló-Crémo - Cherry, Trlple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű „Késmárki kiállításon aranyéremmel kitintetv*‘‘ „A NemrctkSri Dunokiállitáaon aranyéremmel kitüntet^*, Ungvári és komáromi kiálliíáson kitüntetve Borzalmak kastélya — BÖNÖGYI REGÉNY — Irta: Edgár Waflace a) ELŐSZÓ Bármily hírhedtek és érdekesek is egy bóbként borzalmas gon ősz tetteik révén azok a szerencsétlen kiváltságosak, akik bekerülnek az elmebeteg elítéltek broadmoori fagy házába, — őszintén szólva, illetlenség, hogy ne mondjuk: igazságtalanság, hogy éppen ők állítsanak pellengérre valakit, akii, akárcsak őket, az orvosszakértők véleménye és a könyörületes esküdtszék utalt ebbe a reménytelen intézetbe. Ám azért mégis gyakran ujjal mutogattak John Flack- re, amint ide-oda lődörgött az udvaron, a kezeit bátra dugva, fejét a mellére lógatva. Magas, ösztövér, öreg ember volt, akin lötyögött a szürke darócruha; sohase állt szóba senkivel és öt magát is ritkán szólították meg, —- Ez Fiaok — a Fiack. A földkerekség legagyafurtablb banditája — Az őrült John Fiack — kilencszeres rablógyilkos — Akiknek a lelkét csak egyetlenegy gyilkosság terhelte, büszkék voltak rövid világos perceikben és a maguk módja szerint, az „öreg John“-ra. A fegyházőrök, akik cellájába zárták éjszakára és vigyáztak rá, amíg aludt, nem igen panaszkodtak rá, meri az öreg nem sok vizet zavart és egyetlen egyszer se jött rá a diühróham, amelynek ártatlan áldozata gyakran kórházba, őrjöngő tettese pedig kipár nézői t oeilába kerül. Idejének legnagyobb részét ítássál és olvasással töltötte, mert igazi mestere volt a tolinak és bámulatos gyorsan irt. Több mint száz kis irka-füzetet teleirt már a ,,Gonosztetiek‘‘-ről szóló nagy munkájával. A íegyházigazgató nem bántotta, sőt kedvezett neki: megengedte, hogy megtarthassa a kéziratait, remélve, hogy annak idején a fegyháznak különben is érdékes múzeumát gazdagíthatja vele. Egyszer, és ez nagy kitüntetés volt, John Fiack kölcsönadta egyik 'Írását az igazgatónak, aki megdermedve olvasta végig. A cime az volt: „Hogyan kell kirabolni a bank páncél szobá já t, amelyet csak két tisztviselő őriz." Az igazgató katona-ember volt s ahogy olvasta az értekezést, üreg-megállt, a verejtéket törülgetve homlokáról, mert ez a tiszta, olvasható kézírással irt dolgozat sajátos módon emlékeztette a hadosztály-támadás taktikájára. A szerző nem hanyagolta el a legjelentéktelenebb részletkérdést se: előre látott minden eshetőséget és gondolt :is reá. Nemcsak megadta annak a kábítószernek az összetételét, mellyel „le kellett venni lábáról az éjjeli őrt", hanem megmagyarázta azt is, hogyan lehet megszerezni ezt a szert: „Ha nem tud hozzájutni másképpen, ajánlom, hogy menjen valamelyik, külvárosi. orvoshoz és panaszkodjék neki a következő tünetekről... Az orvos receptet fog írni s az orvosságban, kis mennyiségben, meglesz a kábítószer is. Hat ilyen orvosságos üveget kell. szereznie « a következő módon lehet kivonni belőle a szükséges 'kábító-szert.. — Sok ilyen értekezést irt, Fiack? — kérdezte az igazgató álimélkodva. — Mint ez? — vonogatta Fiack megvetően a vállait. — Ezt csak pusztán szórakozásból Írtam, hogy fölifirissitsem az emlékezetemet. Már hatvamhárom könyvet irhám erről a tárgyról * ezek valamennyien kifogástalanok. A hat év alatt, mióta itt vagyok, a legcsekélyebb javítást sem tudtam kieszelni í annyira tökéletes az én régi módszerein. , Vájjon tréfált-e Fiack? — Megzavar o- dott elméjének a csapongása volt-e ez csupán? — Az igazgató, aki ismerte az öreg Fiack hóbortjait és rögeszméit, neon volt tisztában vele. —• Azt akarja mondani, hogy megírta a büntettek lexikonát? — kérdezte tamás-kod- va, — Bs hol van ez a könyv? Gúnyos mosolyra vonta vékony ajkait Fiack, de nem felelt. Ez a hatvamhárom. kézzel Írott kötet volt egész életének munkája.. Az a munkája, amelyre valóban büszke volt. Egy másik alkalommal, mikor az igazgató ismét előhozta ezt a rendkívüli irodalmi munkát, dörmögve jelentette ki: — Óriási vagyont adtam ezzel minden okos ember kezébe: főttéivé persze — tette hozzá —, hogy elszánt fickó s a könyvekhez még idejekorán hozzáférhet: mert a tudományos találmányok mai korszakában holnap már elavult dolog lehet, ami tegnap még szenzáció volt. Az igazgató nem nagyon hitte, hogy valóban megvannak ezek a veszedelmes könyvek, de kevéssel e beszélgetés után -más meggyőződésre jutott. Mert Scotland Yardból, ahol. pedig ritkán hajszolnak agyrémeket, nem sokkal aztán Broadlmoorba érkezett Simpson főfelügyelő, akit éppen azért léptettek elő a magas állásra, mert sohase szaladt fantáziák után. Beszélgetése nem volt hosszú az őrült John Flack-kel. — Azokról a könyvekről szeretnék valamit tudni, Jack — mondta. — Mert szörnyűség lenne, ha rossz kezekbe kerülnének. Ravini azt állítja, hogy vagy száz kötetet elrejtett valahol — — Ravini? — hördült föl John Fiack és vi csór gáttá a fogait. — Hallgasson Ide, Simpson! Csak nem gondolja, hogy életem fogytáig itt tarthatnak ezen a borzalmas helyen? Meri ha ezt hiszi: keserű csalódás érheti rövidesen. Valamelyik sötét éjszakán meglógok innen, hallja — ha tetszik,: akár az igazgatónak is megmondhatja ezt — és akkor lesz holmi leszámolásom Ravini vak Tompa fahangja .rikácsolva recsegett az indulattól és szemeiben föllobbant az a vad, gonosz láng, amit Simpson nagyon is jól ismert. — Szokott-e nappal is álmodozni, Sim.pson? — folytatta az őrült fegyeac. — Uj módszert dolgoztam ki arra: hogyan lehet baj nélkül megugrani egy millióval; ez az egyik, de nem fontos — A másik meg Ree- der: megmondhatja neki az üzenetemet. Arról álmodozom, hogy találkozom vele valamelyik ködös, homályos éjszakán, amikor a rendőrség nem tud tájékozódni, hogy honnan is jönnek a segélykiáttások — Es a har- 7nadik álom: Ravini. Giorgio Ravininek csak egy szerencséje lehet: ha előbb meghal, mint én kiszabadulok innen! — Maga őrült! — jelentette ki Simpson. — Hát hiszen éppen azért vagyok itt — bólintott rá John Fiack őszintén. Ez a beszélgetés Simps.onnal és az a másik az igazgatóval volt a Írét leghosszabb párbeszéd, amit John Fiack hatévi broadmoori tartózkodása alatt folytatott. Amikor nem árt, többnyire kint őgyelgőtt a íegybáz udvarán, hátul összekulcsolt kezekkel, feje a mellére kókkadva. Időnként meg-megfor- dult a magas kőfal tövében is és voltak, akik azt mondták, hogy ezen keresztül dobálta ki a leveleit. — de ez nem volt valószínű. Sokkal inkább lehetséges volt, hogy talált valami megbízható küldöncöt, aki ki- csempészbe titkos jelekkel irt számos levelét és egy-lrétszavas választ hozott rájuk. Nagyon jó barátságban volt azzal a felügyelővel, aki vigyázott .rá; s egv szép hajnalon átvágott nyakkal találták meg ezt a fegyőrt. JL mimBaBrx>znj TTmexrotmaur^MM !■■■—■ i xzztnaMmTxii&Kmnmmamrmmmanmmmm* ii iKnaKMawBBMMPMMWWPWNivwp«»y«wwivi:.>gWu#gr9ii»i ■ wa jl |A természetes OtCTBGEB keserüviz lyomor és béltisxtitó hatása páratlan. I Az igmándit ne tévesbe össze másfajta keserHi/jzzell Kapható mindenütt kis és nagy flueiilicíi. Schmidthaner hútyáUalat Komárom.
