Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-21 / 93. (1720.) szám
2 BmesgMiHweeimeeaeamweMeíeBEsanMimeMimeasKiwm 1928 április 21, szombat Törvényjavaslat az egyesületi jogról A rendelkezésre álló Jogforrások felhasználásával készítette: T&RKmY JÓZSEF dr. szenátor, a magyar nemzeti párt országos elnöke , ii. s1. A jelen törvény értelmében jogképes beiktatott egyesületek felett az egyesület székhelye szerint illetékes járásbíróság jogosult az ellenőrzést gyakorolni s e végből az egyesületnek minden rendes és rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét, az igazgatóságnak határozatait havonta ösz- szegyüjtve, a számvizsgáló bizottság összes jegyzőkönyveit. észrevételeit, jelentéseit, továbbá az egyesület rendes közgyűlése elé kötelezőleg beterjesztendő évi jelentéseit, amelyben * tagok számáról, a tagokban történendő változásról, az egyesület kifejteti működéséről, az egyesület vagyoni állapotáról a kellő felvilágosításoknak bent kell foglalva lenni, köteles az egyesület az illetékes járásbírósághoz mindég beterjeszteni. 2. A járásbíróságnak jogában áll a jogképes beiktatott egyesületektől a szükségesnek talált felvilágosításokat mindenkor bekérni és az igazgató- sági elnököt, illetve az igazgatósági tagokat és a számvizsgáló bizotság tagjait a szükségesnek talált felvilágosítások érdekében meghallgatásra bármikor beidézni. Joga van a járásbíróságnak az egyesület igazgatósági tagjait, illetve számvizsgáló bizottsági tagjait 1000 koronáig terjedő és 15 nap alatt végrehajtás terhe melleit kiszabható rendbírsággal sújtani, amennyiben az egyesület, illetve annak igazgatósági, illetve számvizsgáló bizottsági tagjai a bekivánt felvilágosítást a felhívó végzésben előirt záros határidő alatt meg nem adják, A rendbírságot kirovó járásbirósági végzés ellen egyfokú felebbezésnek van helye az illetékes törvényszékhez. 3. Amennyiben a jogképes egyesület székhelye szerint illetékes első fokú közigazgatási hatóságnak nyomatékos gyanúja van a tekintetben, hogy valami jogképes egyesület az 50/1923. számú törvény §§-aiba ütköző, illetve a közbékét avagy a közrendet sértő működést fejt ki, úgy írásban indítványozhatja az illetékes járásbíróságnál a szóbanlévő jogképes egyesület ellen a vizsgálat elrendelését. Az illetékes járásbíróság köteles az indítványt 3 nap alatt az illetékes államügyészséggel közölni és ugyanekkor 8 napon belül megtartandó határnapra tárgyalást kitűzni és arra az illetékes államügyészt, a jogképes egyesület igazgatósági elnökét, illetve az alapszabályban meghatározott helyettesét megidézni s nevezettek í meghallgatása után elsősorban végzéssel határozni abban a kérdésben, hogy a jogképes egyesület ellen a vizsgálatot elrendeli-e avagy az indítványt elutasítja. A vizsgálatot elrendelő határozat ellen perorvoslatnak helye nincsen. A járásbíróság a vizsgálatot elrendelő végzésben határoz az indítványt tévő közigazgatási hatóság által megjelölt bizonyítás kivétele tárgyában, azonban a bizonyítást ezenkívül le elrendelheti, ha eztszükségesnek találja, vagy ha ezt a közigazgatási hatóság indítványától eltérőleg az államügyész vagy a jogképes egyesület képviselete kéri. A vizsgálat a lehető legsürgősebben folytatandó le és lehetőleg 8 napon belül befejezendő. A vizsgálat befejezése után a Járásbíróság a feloszlatás kérdésében azonnal határozni köteles! Ha a halasztás veszély- lyel járna, úgy a járásbíróság a vizsgálatot elrendelő végzésében a feloszlatás kérdésében hozandó végzésének meghozatalátg terjedőleg a jogképes egyesület működését felfüggesztheti. Azok az egyesületek, amelyeknek működése fel van függesztve, senfmiféle tevékenységet sem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármilyen időben megjelenni. 4. Ha egy jogképes egyesület székhelye azé rint illetékes I. fokú közigazgatási hatóság a jelen törvény 10. §-a alapján indítványában a jogképes egyesület azonnali feloszlatását kéri és indítványához perrendszerü bizonyítékokat is csatol, ebben az esetben a járásbiróság az államügyésznek és a jogképes egyesület igazgatósági elnökének vagy az alapszabályban megjelölt helyettesének az indítvány beérkeztét követő napon történő meghallgatása után, amennyiben az államügyész csatlakozik a feloszlatást kérelemhez és a jogképes egyesület képviselete által a csatolt bizonyítékok meg nem erőtlenittettek s a Járásbíróság semmiféle bizonyítási eljárást szükségesnek nem tart, tartozik a Jogképes egyesületet minden viza gálát nélkül azonnal feloszlatni, amennyiben pedig további bizonyítási eljárás, illetve vizsgálatot tart szükségesnek, tartozik a jogképes egyesület működését azonnal felfüggeszteni. A csalóit bizonyítékok perrendszerü és kétségtelen voltát a járásbíróság a bírói szabad mérlegelés, Illetve az érvényben levő bűnvádi eljárás szabályai szerint ítéli meg. 5. Az illetékes Járásbiróság a közigazgatási hatóság vagy az államügyész Indítványa, illetve valakinek a feljelentése, illetve , kérelme nélkül is hivatalból elrendelheti valamely Jogképes egyesület feloszlatását, amennyiben a saját pj- lenőrzési észleletei alapján arra törvényes okot talál. ^ 0. Ha valamely Jogképes egyesület feloszlatását ezen egyesületnek tagja kéri, amennyiben fennálló tagságát igazolja és kétségtelen és per- rendBzerü bizonyítékokkal igazolja azt is, hogy a jelen törvény megfelelő §-ában meghatározott feloszlatást ok fenn forog, akkor a járásbiróság ugyan úgy jár el, mintha az Illetéke* közigazgatási hatóság tette volna az indilványt. Ha a feljelentéshez nincs olyan bizonyíték csatolva, amely a jelen törvényben meghatározott feloszlatási ok fogalma alá vonható cselekedet, illetve működés nyomatékos gyanúját igazolná, akkor a járásbíróság a kérelmet vagy egyszerűen elutasítja, vagy elrendeli az államügyész, illetve az egyesület képviseletének a meghallgatását és a jelen §. 3-ik bekezdésének analógiájára határoz. 7. Ha nem egyesületi tag tesz feljelentést a jogképes egyesület ellen, akkor azt a járásbiróság haladéktalanul átteszi az illetékes államügyészséghez s amennyiben az államügyész a feljelentésben foglalt kérelemhez nem csatlakozik, úgy azt minden további nélkül elutasítja, amennyiben csatlakozik, úgy a jelen §. 3., 4., illetve 6. bekezdésének analógiájára határoz. 8. Ha a jogképes egyesület alapszabály-ellenes, de a jelen törvény szerint feloszlatási okot nem képező működést folytat, avagy az alapszabályba vagy törvénybe ütköző közgyűlési határozatot folytat, úgy a járásbiróság jogosult a jogellenes működés megszüntetésére, illetve az alapszabályba vagy törvénybe ütköző közgyűlési határozat megváltoztatására záros határidő mellett az egyesületet végzéssel felhívni. Ha a záros határidőn belül a bírói felhívást az egyesület nem teljesít, úgy az eset súlyosságához mérten vagy 100 koronától 5.000 koronáig terjedhető rendbírság mellett felhívja újból az egyesület igazgatóságát a felhívásnak záros határidőn belül való teljesítésére vagy elrendeli az egyesület működésének a felfüggesztését azzal,, hogy az a jogellenes működés megszüntetését, illetve a jog, illetve törvénysértő közgyűlési határozat megváltoztatását kimondó közgyűlési határozat beterjesztése után az fel les* oldva. A jelen bekezdés alapján kibocsátott járásbirósági végzések ellen egyfokú '^folyamodásnak van helye az illetékes törvényszékhez. A felfolyamodás a végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt adható be. 12. §. A nem jogképes egyesületeknek működését az illetékes első fokú közigazgatási hatóság őrzi ellen és a területi hatásköre alá tartozó valameny- nyi nem jbgképes egyesületeket nyilvántartó egyleti könyvet vezet. Az egyleti könyvbe minden uj alakulást, az egyesület alapítóinak és tagjainak nevét, foglalkozását és lakhelyét, és az egyesület megszűnését be kelt jegyezni. Az ily egyesület minden gyűlésének megtartásához előzetes köz- igazgatási engedély szükséges. Az elsőfokú köz- igazgatási hatóságoknak, illetve az általuk kiküldött köziga-gatási vagy államrendőrségi tisztviselőknek az ily egyesületek gyűléseire, a min-, denkor bejelentendő helyiségeikbe bármikor szabad bemenetel), a gyűlések jegyzőkönyveibe, az egylet pénzkezelésébe s összes irataiba bármikor betekinthetési joguk van s általában az általános ellenőrzés gyakorlására jogosultak. Az illetékes I. fokú közigazgatási hatóságnak, amennyiben nyomatékos gyanúja van arra, hogy az ezen jogképes egyesület a jelen törvény 10. §-ában meghatározott feloszlatási ok fogalma alá vonható működést folytat, jogában éli az egyesület ellen vizsgálatot elrendelni, azt lefolytatni és az egyesület működését a vizsgálat tartamára, illetve a belügyminisztériumnak a feloszlatás kérdésében hozandó végha*f "ozatáig felfüggeszteni. Azok az egyesületek, amelyeknek működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet sem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonGsízi Jód-BFóm Gyógyfürdő Ajánlva; Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr, mirigy cs izületi bajoknál, golyva, izzadmányok, hndések, angolkór és vérszegénységnél stb. Jódos ffirdffk, hidegvizkurák, fény- kezelés — Otthoni ivő-fürdokurák Prospektust küld a ^Fürclőigazgatóság Csizfiirdő, Cizkúpele. A parasztiért egész Rosnénlában a betiltott gyulafehérvári nagygyülésre késiül fül A kííüföScSa kütesütaft kereső Braíianu-kormáity újabb fcis&arca Londonban Bukarest, április 20. A nemzeti parasztpárt vezetősége kommünikét adott a lapoknak, amelyben kijelenti, hegy a máj&s 6-ikára összehívott gyulafehérvári kongresszus elhalasztásáról már s;r-ó sem lehet. Ennek a hétnek folyamán elkészítik az ország népéhez intézendő manifesztumot és szétküldik a megyei tagozatoknak, amelyek azután minden faluba eljuttatják azt. ^ Mi-vo-K '! Londnn, április 20. A Financial News szerint a román kölcsönt kezdeményező francia gazdasági szakértők útja, akik az angol bank és a newyorki Federal Re*orv© Bank részvételét szorgalmazták a kibocsátás műveletében, kudarcot vallott. Lehetséges, hogy a kölcsönt ki fogják bocsátani később Newyorkban, azonban semmiesetre sem Londonban. Az egész kölcsönt a francia Nemzeti Bank fogja átvenni, miután azonban még nem sikerült a háború előtti román kölcsönök francia kötvény bír t okosai v al megegyezni, a kölcsönkibocsátás jó ideig nem leltet aktuális. Mécs lásiRó útlevelének tlifeéaap©s e&issseéfa ©gy utlevélügy a nagykaposi járási hivataltól eljut a nagykaposi járásbíróságig — Fodor Miklós intervenciója a belügyminiszternél Prága, április 20. Fedor Miklós, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője legutóbb a belügyminiszterhez benyújtott kérdésében egy oly sérelmes ügyben követel sürgős vizsgálatot és intézkedést, amelyre a Csehszlovákia határain túl élő magyarság is fel fog figyelni s amely nem a leghizelgőbb fényt veti arra a közigazgatási gyakorlatra, amivel Szlovenszkón az utlevélkérdést még ma is kezelik. Mécs Lászlónak, a szlovén szkói magyarság és az egyetemes magyar irodalom büszkeségének útleveléről van sző, amit a múlt év julius eleje óta „állítanak ki“ az illetékes hatóságok, de a mai napig még mindig nem sikerült az utlevélkiállitás és útlevél- kiadás „nagy“ munkáját az illetékeseknek befejezniük. Mécs László, mint Martoncsik József premontrei kanonok és nagykaposi plébános útlevél iránti szabályszerűen felszerelt kérvényét 1928. év julius hó elején adta be a nagykaposi járási főnökséghez. Azóta a szimpla utlevélügy a következő hivatalos helyeken fordult meg: 1. A nagykaposi adóhivatalnál, ahol az összes hátralékos adókat ki kellett fizetni. 2. A királybelmeci pónzügyigazgaíósági kirendeltségnél, amely mint pénzligyPhatóság az útlevélnek két évre való kiadását javasolta. 3. A nagykaposi járási főnökség katonai nyilvántartójánál. 4. Majd « kassai hadkiegészítő parancsnokságnál, amely az aktát mint nem oda tartozót, az eperjesi hadkiegészítő parancsnoksághoz irányította. 5. A kassai zsupáni hivatalhoz. 6. A zsupáni hivatal elnöki iktatójában kezelte az ügydarabot, majd a kassai pénzügy igazgatós ághoz küldte át annak eldöntése végett, vájjon helyesen járt-c el a királyhel- meci pénzügyigazgatósági expozitura? 7. Ismét a zsupáni hivatalhoz kerültek az iratok. 8. A kassai államügyészségtől információt kértek az útlevelet kérelmező személyére nézve. 9. Négy hónapi hallgatás után a nemleges büntetőlapot Nagykaposra küldték át, az útlevél iránti kérvényt azonban ismeretlen helyen visszatartották. 10. A nagykaposi járásbiróság kiállította a nemleges büntetőlapot. 11. Legutóbb pedig felszólították Mécs Lászlót, hogy a premontrei rend prépostjától szerezzen be egy oly értelmű nyilatkozatot, amely szerint a prépost beleegyezik az útlevél kiadásába. Ez a bürokratikus huza-vona tökéletesen azt a látszatot kelti, hogy az illetékes hatóságok a magyarság e kiváló s európai viszonylatban is ismert és nagyra tartott költőjének nem akarják kiállítani azt az útlevelet, amire Mécs Lászlónak jmint csehszlovák állampolgárnak kétségbevonhatatlan, törvényes joga van. Fedor Miklós kérdése végén felteszi a kérdést a miniszterhez: hajlandó-e az ügyet sürgősen megvizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest intézkedni, hogy az útlevelet Mécs László-Martoncsik József részére haladéktalanul kiadják? Az ügy sürgős elintézése a csehszlovák állam presztízse szempontjából is fontos, miután az ügy elmérgesedése kultur bot ráuy- nyá nőheti ki magát. Erre pedig egy a külföldi jóhirnóvre adó államnak igazán nincs szüksége. sági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármely időben megjelenni. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen 8 nap alatt beadandó, felebbezésnek van helye Szlo- venszkó országos elnökéhez. A felebbezésnek halasztó hatálya nincsen. A, vizsgálat befejezése után annak eredményéhez képest vagy megszünteti az eljáró közigazgatási hatóság a nem jogképes egyesület ellen az eljárást vagy azonnal felterjeszti az iratokat a belügyminiszterhez a feloszlatás kérdésében való határozathozatal végett. A belügyminiszter a feloszlatási jogot csak akkor gyakorolhatja, ha a jelen törvény 10. §-a értelmében arra törvényes ok van. 13. §■ 500 koronától 6000 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntetendők azon egyesületek alapitói, igazgatói, vagy ügyvivői, vagy bármily névvel megjelölt intézői, amely egyesület a feloszlatást kimondó jogerős birői határozat vagy belügyminiszteri határozat után törvénytelenül tovább fennáll vagy a feloszlató végzésben a feloszlatás alapjául megjelölt törvényes ok fentartása mellett újra alakul- Ugyanezen büntetés alá esnek mindazok, akik valamely feloszlatott egyesület tagjainak összejövetelét bármiképpen előmozdítják. (Folytatjuk:.) Hájas s!s§ hetében fejezi be munkáját a szociálpolitikai albizottság Prága, április 20. A szooiűlpöli!bükéi allbiaortb- eáig ma délieiSt* folyta liba Csűrik és Itöibáy ' képrvüise- ilők eMMrtévsl a emoiáliis biztoeitóB módosító ja- .vtaislaibáaiak harmadik paragrafusa feletti vitáit Eb a szakasz ugyanis az uj biastositási osztályokra vonalközük és amnyflbain ifcér ©1 a jelenleg érvényben lévő törvény erre vonafkoaő emikaszátólt, hogy egy ug osztályt DétfieSit a legkisebb jövedelmű alkalmazottak résziére. A mai vitáiban rései vétkeik az összes eHlenzíéQci jgz^okök, továbbá. agrárius képviselő, a ' njépiíóíiélbi minisztérium részéről pedig Jankó dir. és RrebQtec dr. Aa előadó a* Més beKejjéaíáse eMftt réEEletesec. nefletefcáfe. az dhangaoUt eMteoaStít1 beszédekre és rámutatott Mtra, hogy — {)t korona egy menzaebéd: JRavonta ég szer láss vendégin egy, magfair diákot! M n$ arotály tényleges kedvezményi jelent mindazon munkások részére, akiknek na/pd bére nem haladja meg a tíz koronát Ebek a munkások rofckainíÉság esetén, vagy aa aggkor b eáSíltáu al ugyanannyi rnkJcamteági illetékeit kapnak, mdnt amennyi a jövedelműk voJt Rtéeaflteőeetee megvíti-tták még a legfelsőbb Mmóságrualk azon határozatát is, hogy bebegsegélyző áfetményelkeit csakis azokért a napokért kell Sb- zeftná. amelyeken a munkás ténylegesen dolgozik. Aa eÜtLenztéiki szónokok rámutattak arra, hogy ezzel MborttjiSk a betegsególyzdtpénztárak pénztári, mér- iegték Az eíöadó vösexxnt hivatkozott a jte&eniLeg érvényben. lóvé törvény 159, §-óra, amelyet a módosító jarvasláffbao is érvényesítenek, hogy rossz pénzügyi viszonyok mellett megengedhető a be- tegsegéflyaőpénztóri: illetékek Memelóse. Minthogy a módosító javaslatnak, még csak köröm §-áit tárgyalták le, az albizottsága munka az ledtídigft jelek szerint május 3—4-ig fog tartani. Az albizottság legközelebbi ülését kedden dlélnifán 3 órakor tartja meg. Katasztrofális áradás Szibériában Moszkva; április 20. Szibériából katasztrófái is áradásról érkeznek jelentések. Az Altei- hegységhez vezető utón 24 falu és város áll víz alatt. Már eddig is sok a halottak száma és az anyagi kár beláthatatlan. A parasztok min- i denüket elvesztették. Hádossv Imre látogatása Stracbe főügyésznél és TSrehy törvényszéki elnöknél Budapest, április 20. (Budapesti szerkesztőségünk. telefonjelentése.) A büntetőtörvényszék folyosóján ma nagy meglepetést keltett Nádossy ímre megjelenése. Nádossy felkereste Sztraahe Gusztáv főügyészt abban az emlékezetes szobában, amelynek küszöbét utoljára 1920 január 5-én lépte át mint szabad ember és onnan már mint fogoly távozott az ügyészség Markó-utyai fogházába. Nádossy ma jelentkezett az ügyészség elnökénél, majd Töreky Géza törvényszéki elnöknél és mindkettőjüknek köszönetét nyilvánította, hogy érvényesítették rá nézve a kormányzói kegyelmeit. Az ügyvédeknek és az újságíróknak nagy csoportja tódult ki a folyosóra, amikor N(idos$y kijött a szobából, akik üdvözölték a voít 'országos .főkapitányt. Nádossy szivélye- sen viszónozta az üdvözlést
