Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-19 / 91. (1718.) szám

1928 április 19, cgBtorffifc GREENLY ISLAND Greenly Island nevét nem tanítják a földrajz­ban. Kis sziget ee, olyasfajta, amilyen tízezrével is akad az óceánban. Minek is tanítanák nevét, kit is érdekelne az ilyen elhagyott szigetecske? Most mégis megismerte az egész világ és a Zöldiilfi Sziget nevezetes helye lett az emberi küzdelmek történetének. A Greenly Islandon szállott lo a Bremen és három utasa. Hol van ez a sziget? Földrajzi meghatározás szerint az északi szélesség negyvennyolcadik fo- ka, valamint a nyugati hosszúság ötvenhetedik foka körülbelül az a hely, ahol ez az apró kis szigetecske elterül Észak-Amerikában a Szent Lőrinc-folyó kijáratánál, szemben a Béllé Isle- nttal, Labrador-félsziget és Uj-Fundland-sziget között Politikailag az angol birodalomhoz tarto­zik tehát, még pedig a kanadai köztársasághoz, amelyiknek ez a sziget a legnyugatibb pontja. Ami már a Greenly Islandtól délre van és nyu­gatra, a* viszont Uj-Fundland köztársaságához tartozik, amely tudvalevőleg épp úgy domíniuma Angliának, akárcsak Kanada. Ez a vidék bizony meglehetősen elhagyott része nemcsak Ameriká­nak, de az egész világnak. A sziget az esztendő legnagyobb részén ugyanis el van zárva a száraz­földtől. mert a Béllé Isle-nt befagy és ilyenkor csak a jégen való vándorlással lehet megközelí­teni a kis darab földet, ami azonban nem éppen kockázat nélkül való vállalkozás. Labrador leg­nyugatibb falva, Geneviéve, mintegy negyven ki­lométer távolságra van a kis szigettől, viszont ez a Geneviéve is valósággal az Isten hátamögött fekszik, mert a kis falucska lakosai is csak a vi­lágítótorony személyzetéből ál! és a halásztelep őreiből kerülnek ki. Ellenben magán a Greenly Islandon a világítótoronynak rádióállomása is van. Ez a Greenly Island nem Is volt ismeretes eddig másek előtt, mint c~ak éppen a nagy halász­társaságok tudtak róla. Ez a vidék ugyanis ál­latban és balban igen gazdag. A jegesmedvék, a mosómedvek, a farkasok és a sarki rókák szíve­sen tanyáznak ezen a tájon, viszont gazdaságilag sokkal íontcsabb ennél, hogy a tőkehal, a bering, á makrel és a lazac sehol sem fogható nagyobb tömegekben, mint éppen Greenly Island környé­kén. A halaknak kedves útja ugyanis ez a Béllé Isle-ut és a Szent Lőrinc-molyam torkolata, ahol ikráikat lerakják. Száz- és százmilliószámra fog-; jak itt tehát a halat és júniustól szeptemberig, amikor a halászat ideje tart, körülbelül százezer halász jelenik meg ezen a vidéken. Éppen ezért a Greenly Islandon éppen úgy, mint a környező Labrador és újfundlandi partokon, mindenütt vi­lágítótornyok és halászati állomások vannak megfelelő élelmiraktárakkal. A Greenly Islandon ilyenformán tizennégy ember él állandóan, akik ott a világítótorony körül teljesítenek szolgálatot, egyébként azonban csak május végén kezdődik meg azon a vidéken az élet, amikor az első halá-. szók megjelennek. Maguk, Greenly Island lakói, s tizennégyet, az év nyolc hónapját igy töltik magányban, az elhagyottságban. A vidék külön- nem túlságosan hideg, noha a tenger állandóan be van fagyva. Az átlagos téli hőmérséklet 25 fok, mig nyáron tíz fok meleg is van. A sziget leg­nagyobb része különben erdőség, ezért is hívják zöld szigetnek, mert partjain a nyári melegben dúsan lomboznak a füzek. A Greenly Island sohasem lehetett lakott hely, mert az algonkin-indiánusok, akik Labra­dornak őslakci voltak, még Ujfundlandra is ke­vesen mentek át és oda is inkább csak halászni jártak. Lehet, hogy eszkimók valamikor laktak ott, ők azonban azóta már feljebb húzódtak Észak- Labrador felé. Hogy a fehér ember mikor jutott először Greenly Islandba, arról viszont vannak feljegyzések. így valószínűleg ez a sziget volt az, amelyet a normannok körülbelül ezerben felfe­deztek, amikor Leii, Vörös Erik fia, nyugat felé hajózott. A normannok Helluland-ja aligha lehe­tett más, mint Labrador, 8 igy valószínű, hogy legelőször is ezt a nyugatra eső szigetet látták meg a bátor hajósok. Annyi bizonyos, hogy ami­kor 1497-ben Cabot Sebestyén és János elhajóz­tak Amerika északnyugati partjaira és felfedez­ték Labradort., elhaladtak e sziget mellett is, ép­pen úgy, mint 1500-ban Cortercal Gáspár. A ha- lászok érdeklődését és fantáziáját mindenesetre mindenkor izgatta ez a vidék, mert az angolok már 1504-ben halászállomást létesítettek a Bollet Isle-öhölben, tehát nyilvánvalóan már akkor ki­aknázták a Greenly Island öbleinek halászásra nagyon alkalmas lehetőségeit is. Mindeddig tehát csak bátor kutatók, halászok és azok jártak a Greenly Islandon, akiket köte­lességük odahajtott, A kis sziget békés csönd­jét nem is igen zavarta meg eddig semmi. Senki sem tudott róla, senkit sem érdekelt Most hirte­len a világ egyik legfontosabb pontja lett és örökre jelentős a* emberiség életében. Mr. Háry John rekordja — Egy amerikai pilóta megdöntötte a repülés magassági világrekordját. — Akkor jó magasban repülhetett... — Mi az, hogy jó magáshm? Olyan ma­gasan repüli, hogy a gép propellerkereke vajat köpüll a tejutból. ' Probléma —• Egyre drágábbak lesznek a keztyivk- 'A feleségem egészen tönkretesz. Mit lehet ez ellen tenni? Vágy neki fp/émjmlgywük et, akkor kevesebb IcezlytU visel* Csúfos kudarcba fűlt az egységes szocialista front terve Prága, április 18. Az összes szocialisták, beleértve a kommunistákat Is, az elmúlt hó­napokban arra törekedtek, hogy egységes munkástfrontot létesítsenek a mai koalíció és kormány ellen s közös fellépéssel buktassák meg a jelenlegi kormányrezsimet. Ez a közös szocialista blokkalakulás •azonban csúnya, kudarcot vallott. A kommunisták, akiknek alkalmat adtak a szocialisták arra, hogy nyilvános munkás- gyűléseken saját elveiknek propagandát csi­náljanak, élesen megtámadták a szocialista vezéreket. Azonkívül hajbakaptak már a szociálde­mokraták a cseh nemzeti szocialistákkal is s a pártlapokban egymást vádolták meg azzal, hogy átengedték a vezetést az utcákon a kommunistáknak. Ezek alapján tehát a cseh nemzeti szo­cialisták és cseh szociáldemokraták további együttműködése teljesen illuzórikussá vált. Nem jobb a helyzet a német szociálde­mokratákkal sem, akikben van annyi ge­rincesség, hogy nem dőlnek be Bechyne szép szavainak s minden internarioní-liz- musnk dacára a német nemzeti jellegü­ket nem tagadták meg s továbbra is erős harcot folytatnak a szudétanémet kisebb­ség érdekében. A németek esen nemzeti politikájuk ré­vén lehetetlenné válik a közös szociáldemok­rata blokk. Néhány hónappal ezelőtt országos ' Késmárk, április 18. (Saját tudósi tónktól.) A Kárpátegyesület idegenforgalmi osztálya hétfőn délután Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő elnöklésével nagygyűlést tartott, amelyen a szepességi vá­rosok, községek, kereskedelmi grémiumok, idegenforgalmi érdekeltségek és a tátrai für­dők igen nagy számban képviseltették magu­kat. Nitsch képviselő megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az érdeklődés az idegenforgalmi akció iránt nem csupán a Szepességon, de Aba- ujban, Sárosban és Göinörben is igen nagy, mert a jelenlegi nyomasztó gazdasági hely­zetben ezeknek a vidékeknek az idegenforga­lom szempontjából való gazdasági összekap­csolását és a lakosság részére uj jövedelmi forrás megnyitását és uj munkaalkalmak megteremtését célozza. Az idegenforgalmi osztály megalakulása óta eltelt öt hónap alatt igen nagy munkát végzett, amely azonban még eredményesebb lehetett volna, ha nem akadnak bizonyos körök, amelyek kicsinyes szempontokból eredő gyanúsításaikkal bizal­matlanságot igyekeznek ébreszteni az akció­val szemben. Ezeket a gyanúsításokat a leg­határozottabban visszautasítja, mert az ide­genforgalmi akció nem céloz mást, mint a lakosság életstandardjának nemzetiségi kü­lönbség nélküli emelését és az érdekelt vi­dékek gazdasági jövőjének megalapozását és biztosítását. Ezután Hefty Gy. Andor tanár, a Kárpát­egyesület főtitkára terjesztett elő jelentést az eddigi működésről. Jelentéséből a gyűlés ké­pet alkothatott a nagy munkáról, melyet a Kárpátegyesület az idegenforgalom emelése érdekében kifejtett. Németországban több mint húsz, Cseh­szlovákiában és Magyarországon több mint hatvan felolvasást tartottak a Tátra- vidákröl. Nitsch képviselő, Hefty tanár és Jelinek közlekedési előadó több mint 40 propagandáidon hozták össze az emlí­tett négy megye idegenforgalmi érdekelt­ségét. A németországi idegenforgalmi iroda kirakataiban kiállítást rendezett az idegen­forgalmi osztály a Tátráról, 6 külföldi város­ban fiókegyesületet, 20 külföldi városban he­lyi képviseletet és 24 külföldi városban fel- világosító szervet állított fel. A nyaralók meg­nyerésére eredményes akciót indított, a laká­sok nyilvántartását megszervezte, 24 tátravi­déki községben, idegenforgalmi irodát létesí­tett és megnyert az idegenforgalmi osztály tagjaiként eddig hat várost, négy községet, négy tátrai fürdőt, számos kereskedelmi gré­miumot, iparszövetkezetet és magánvállala­tot. A tagok gyűjtése továbbra is folyamatban marad. Nemény Vilmos dr. a sajtóosztály műkö­déséről referált. A sajtóosztály eddig 68 bél­és külföldi lapban, köztük németországi, ausztriai, magyarországi, jugoszláviai, és ro­mániai nagy lapokban helyezett, el háromiz- ben összesen 204 cikket a Tálravidőkről. Nagy .külföldi távirati irodák utján a kisebb közie­pártnapot tartott a csehszlovák szociáldemok­rata párt, amelyen felvonultatták magyar, ruszin és szlovák alosztályaik szónokait. Az ünnepi hangulat azonban csak igen rövid ideig tartott. A szlovénszkói magyar szociáldemokra­ták ma már egyáltalában szóhoz nem jut­nak, amióta csatlakoztak a csehszlovák szociáldemokratákhoz, csupán ezen párt dekorációját képezik és egyáltalában nem vesznek ítészt semmiféle fontosabb tanács­kozásokon. De nemcsak a politikai szervezetek szo­cialista frontja szenvedett hajótörést, hanem a szakszervezeti egyesülés is egymástól eltá­volította a németeket a esetiektől, mert a szakszervezeti egyesülés taglétszámban, és anyagilag megerősíti a csehek szakszerveze­tét, viszont a németek az egész vonalon gyön­gülnének. A szocialisták egymás közötti vi­szályt természetesen kihasználják a kommu­nisták s a munkásság körében éppen ezek a viszályok képezik a kommunisták agitációi- nak jelszavait. Nem lehet tehát azon csodál­kozni, ha a cseh szociáldemokraták ilyen csúfos kudarcok után belefáradtak az ellenzé­kieskedésbe s mindenáron igyekeznek a kormánypártokkal olyan plattformot te­remteni, amely újból lehetővé tenné ne­kik a kormányba való belépést. menyek százait helyezte el külföldi lapokban. A Tátráról 41 lapban jelentek meg cikkek, amelyeket Guhr dr. főorvos, Hefty tanár és mások írtak. A sajtóosztály a képszolgálat te­rén is eredményesen működött, mert több mint busz előkelő képeslapban helyezett el tátravidéki képeket. Nagy sikert ért el Nitsch képviselőnek egy a tátravidéki idegenforga­lomról irt cikkével, amely 23 nagy napilap­ban jelent meg. Bruckner Oitó igazgató és Bene Brúnó tanár közreműködésével most készül egy cikksorozat a Szepesség tizéves kulturális munkájáról és a sajtóosztály továb­bi kiépítése is tervbe van véve. Az uj vezetőség A jelentések tudomásulvétele után a gyű­lés az idegenforgalmi osztály vezetőivé egy­hangúlag a következőket válazstotta meg: El­nök: Nitsch Andor képviselő, helyettes elnök Kolos Ede bankigazgató, ügyvezető helyettes elnök Hefty tanár, pénztáros Bernáth Zsig- mond igazgató, sajtóelőadó Nemény Vilmos dr., közlekedési előadó Jelinek Richárd, ve­tített képek előadója Gross Alfréd tanár, la­kásügyi előadó Lindt titkár. Zuber Oszkár mérnök ezután arról az ak­cióról tett jelentést, amelyet a tátravidéki; utak javítása érdekében indít meg Késmárk! város és a Kárpátegyesület, és amelyről már i részletesen beszámoltunk. Többek hozzászó-1 lása után a gyűlés kimondotta az egyöntetű fellépés szükségességét és megbízta a vezetőséget egy útépítési pro­gram kidolgozásával, amelyet az illetékes fórumok elé fognak ter­jeszteni. Nitsch nemzetgyűlési képviselő be­jelentette, hogy úgy a közmunkaügyi minisz­tériumnál, mint a zsupanátusnál interveniált már és fényképfelvételekké] is illusztrálta, mennyire nem lehet a tátravidéki utakon közlekedni. Jelinek Ridhárd a tervbevett nyolc uj autóbuszvonal létesítésének előmunkálatairól és az eddig elért eredményekről tett részle­tes jelentést. Ezen autóbuszvonalak közül háromnak a közeljövőben való megnyitása anyagilag a jegyzések utján már biztosítva van. Nitsch képviselő jelentést tett azokról a lépésekről, amelyek prágai és liptószentmik- lósi illetékes helyeken a koncesszió elnyerése érdekében történtek és most már csak a ha­tóságokon múlik, hcfgy az engedélyezés sür­gős elintézésével a négy megye számára gaz­daságilag annyira fontos és altruisztikus ala­pon llétesülő autóbuszvonalak mielőbb meg­nyílhassanak. Varga Imre poprádi lelkész és városbiró nagy megelégedésének és bámulatának adott kifejezést ama nagy és eredményes munka felett, amelyet az idegenforgalmi osztály rö­vid fennállása alatt végzett. Az idegenforga­lomban rejlik a Tátra vidék jövője és ezért mindazoknak, akik a nagy munkában reszt­vettek, de különösen a Szepesség általánosan becsült képviselőjének a leghálásabb köszö­netét fejezi ki. Belóczy Sándor vol késmárki polgármester indítványára ezt a köszönetét, a .gyűlés, jegyzőkönyvbe is foglalta. VÁNDORTÁSKA \ Utcai tagylaltárusoh Az még csak hagyján, hogy ez az áprilisi idő bolondját járatja velünk, de hogy a sze­gény fagylaltárusokat kint dideregteti az utcasarkon, azt már csakugyan zokon kéne venni. Télikabátban ballagdálok egy ismerősöm­mel a korzón, a szél hegyeseket fuj, közbe hi­deg zápor szakad és ime, a sarkon három fagyialtos bosnyák tolja össze két keréken já­ró boltját. Szörnyen dideregnek a. vékonyka blúzban, elvégre télikabátban mégsem volna illő fagylaltot árulni az utca könnyüpénzü né­pének; az egyik összeveri a lapát-tenyereit és énekbe fojtja didergését. — Ujujujujujujj! — csak ennyit érteni az énekből, de ez is kellően bevilágít lelkiálla­potába. Ismerősöm szemügyre veszi a lapátkezüt és szellemeskedni akar: — Szegényke, sajnálnám, ha ráérnék!... A hideg, úgy látom, jótékonyan hat reá­juk, mint társas lényekre, valósággal barátok­ká forrasztotta mindhármukat, a vetélkedés a napos meleg időkre maradt, amikor harc fog folyni a jó sarkokért, derült vasárnapokon a népesebb futballpályákért vagy az üzletek Csimborasszójáért: az uszodáért. Mondom, békésen dideregnek egymás oldalán és bősz fondorlatok nem kavarnak bele az egy ke­nyérből élők vizeibe. Emlékszem, tavaly ugyancsak hadakoz­tak. Piros rezük alatt a fejük egyformán szel­lemtelenül sápadtas barna, egyformán nyur­gák és Uram bocsáss, egyformán piszkosak is, így hát csak sejtem, hogy a tavalyi fagylalt­árusok szívják itt a sarkon az áprilisi hideg­ben a békepipát. A tavalyi háború pontosan igy esett meg: Az uszodába járó fagyialtos két napra kó- likát kapott, alkalmasint saját nemes kotyva- lékától. Ezt felhasználta a konkurrens és egy csirlzizü csokoládéfagylalttal, mely uj iz gya­nánt hatott a sok málna és citromszurrogát után, letromfolta társát és nem engedte be többé az uszodába. Kénytelenek voltunk ezek után csirizes csokoládét fogyasztani és ebbe csak a kólikás bosnyák, elsőbbségére hivat­kozva, nem akart belenyugodni. Vendettát forralt. Itt mifelénk azoban még nyaranta is hi­degebb szelek fújnak, mint arra délen és a vendetta is átalakul, lehűl valamelyest. A kö- likás bosnyák elegendőnek tartotta, ha bérenc utján áll bosszút konkurrensén. A bérenc gondolt egyet, odament a csoko­ládéshoz és elárulta megbízóját. Bizonyára a lelke jobbik szavára hallgatott, amikor ezt cselekedte, azonban az üzletet mégsem akarta elszalasztani, gondolt tehát még nagyobbat és rávette a csokoládést, hogy vastag kötéseket rakjon a fejére. Aztán nyugodt lelkiismerettel felvette a kialkudott vérdijat és megfelezte a csokoládéssal. Hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon! Nem is itt lett volna a hiba. A baj abból eredt, hogy a szörnyűséges kánikulában főni kezdett a kötések alatt a bosnyák feje és más­nap sebektől makulátlan tisztán árulta dupla­portos vaníliáját. A kólikás rájött, hogy brá- vója alaposan kijátszotta. Most már kettőn volt a sor bosszút állni. Úgy látszik, hogy a brávó esete jobban a szivére ment, a kidobott 100 korona is égette a lelkét, mert ezúttal minden dühe a Judásra központosuk, a nap is heve­sebben tüzelt, úgy hogy az elégtételszerzést nem bízta másra, megleste egyszer este egy szűk utcában a brávót és úgy helybenhagyta, hogy a szomszédok szedték fel meglékelt ko­ponyával. Ült ezért két kerek hónapot, ült a brávó is, csak a csokoládés röhögött a markába és a csirizes iz helyett valami utánozhatatlan sós izt csempészett bele hálája jeléül hűsítő taligá­jába. Pontosan nem emlékszem már, vájjon konyhasótól eredt-e ez a definiálhatatlan iz. lehet, hogy csak marhasó volt és a kilyukadt bődön oldalán csörgött be jégszilánkokkal együtt, melyek oly kellemesen hersegnek a fogak alatt. Mondom, nem emlékszem már pontosan erre. Meg kellene idén még egyszer kóstolni azt a csokoládés fagylaltot és akkor talán ar­ra is rájönnék, vájjon a tavalyi haragosok ba­rátkoznak-e most itt kint az áprilisi esőben? Egri Viktor. Rejtélyes kérdés — A húsvéti lapok összes rébuszMt meg­fejtettem, még csak ennek a keresztrejtvény­nek hiányzik az utolsó szava. De ezt megfej­tem; ha meghalok is . . . — Vízszintesen, vagy függőlegesen? — „A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteménye** hivatalos magyar fordításának 1927. évi 6-1. füzete- most jelent meg a következő tartalommail: 141. Rende­let, mely az uj véderőn fásítást tartalmazza. A füzetet, melynek ára 17.12 K, a pénz elő­zetes beküldése esetén portómén lesen meg­küldi a kassai Államnyomda. A gyűjtemény egész évi előfizetési ára 120 K. A Kárpátegyesület Idegenforgalmi osztályának tisztújító nagygyűlése Nagyszabású propagandamunka foíyik a Tátra népszerűsítése és fejlesztése érdekében 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom