Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-18 / 90. (1717.) szám
5 1928 április 18, szerda. minim nmsmumi iiwwimbbih 'PPAGAI-AVv&^MRHIRIi.J® Mit jelentenek Középeurópánah a római minisztertátogatások ? Miért tolódott át a kontinentális politika súlypontja Parisból Rómába ? — Kéi nagy diplomáciai elv küzdelme — A francia merevség az olasz hajlékonyság ellen — Mussolini hajlékonysága győzött — Magyarország és Románia közös olaszbarátságának a titka Paris, április 16. Azok a 'külföldi miniszterié togatások, Amelyek az elmúlt és az eljövendő napokban történtek és történnek Olaszországban, ha mást nem eredményeztek, mindenesetre mélyen megsértették a franciák önérzetét, ami súlyos dolog itt Parisban. „Franciaország, a szövetségeseid meglógnak" — ez a címe az egyik párisi déli lap mai vezércikkének, melyben a különben kormánypárti orgánum elkeseredéssel állapítja meg, hogy ma „minden ut Rómába vezet" — és nem Párisba. A diplomatalátogatások, ha mást nem, presztízst jelentenek s a franciáknak fáj, hogy háboru- utáni nagy presztizskészletük fogyóban van. Az olasz „Impero" nagy sebet ejtett, amikor az elmúlt napokban gőggel és joggal állapította meg, hogy a kontinens diplomáciai munkájának centruma nem a Fényesség Városa többé, hanem az Örök Város, amelybe az európai kancelláriák épp oly buzgalommal küldözgetne ma különleges missziókkal ellátott követeiket, mint küldözgették közvetlenül a háború után — Benes, Nincsics és Take ’Jonescu világában — Párisba. Franciaország nem a kontinens vezérállama többé, mint volt a Ruhr-megszáilásig, hanem egy nagyhatalom a többi között és Nagybritannia kontinentális désinteressementje után legalább is két egyenrangú féllel kell állandóan birkóznia: Németországgal és Olaszországgal, miközben Anglia és Amerika szimpátiája nagy közeledést mutat a szorgos Németország felé; lent, délen, Spanyolország gördit nehézségeket egykét gyarmati probléma megoldása elé; Oroszország komoly katonai és belpolitikai ellenfelet jelent — és most a középeurópai szövetségesekkel is baj van. Az Action Franc.aise gúnnyal Máit föl: „Az egerek kezdik elhagyni a sülyedő hajót!" Ha ennyire nem is jutott még a Quai d'Orsay diplomáciája — amelynek Briand vezetése alatt, kétségtelenül tiszteletre méltó és nemes pacifikus tendenciája van s csak az a hibája, hogy a békeszerződések merev és könyörtelen. betartására alapszik, ami olyan paradox állapotot és egy olyanféle „pax Galli- ca"-t eredményez, amely végeredményben senkinek sem kell, — mindenesetre szembetűnő, hogy a kishatalmak nem látnak többé Párisban elegendő vonzóerőt és jónak tartják, hogy magukat másutt és másféleképpen is bebiztosítsák. Két msgysítlu politikus harca Mi Mussolini sikerének és Briand sikertelenségének a titka? Mi okozza azt, hogy még azok az államok is, amelyek nem rokonszenveznek a fascizmus energiájával és lelkesülni tudnak Briand szellemének nemes és tiszta fugájáért, külpolitikai kapcsolataik keresése közben ma szívesebben látogatnak el a Palazzo Chiggibe, mint a Quai d‘Orsayre? Ha két emberre redukáljuk a két külpolitikai irányt, meg kell állapitanunk, hogy Párisban és Rómában két egyforma jelentőségű egyéniség intézi a diplomáciai ügyeket. Mussolini belpoliíikailag gigantikusabb személyiség, mint Briand, viszont ennek az utóbbinak olyan ellenállhatatlan személyes fegyverei állnak rendelkezésére a nagy nemzetközi fórumok döntő ütközeteiben, amelyek szinte játszi könnyűvé teszik számára ezeknek az ütközeteknek a megnyerését. Tévednek azok, akik Mussolini külpolitikai sikerét cézári alakja szuggeszciójának tartják, vagy a külföldi diktátorok vonzalmát a legnagyobb diktátorhoz, mint teszem fel: Pertinax, aki nem győzi hangoztatni, hogy Mussolini csak diktátorok megbízottait fogadta: a török, a litván, a spanyol, a görög, a lengyel diktátorét, sőt a magyarét és a románét is, mert a nagy francia publicista e két ország kormány- rendszerét ugyancsak a diktatúrákhoz sorolja. Kétségtelen, hogy Mussolininak nagy, gyakran ellenállhatatlan varázsa van, de ez a varázs sokkal inkább az idegen államok belpolitikájában tükröződik, mint a külpolitikában, ahol Briand varázslata, amely kigyósi- móságával, szóbokrétáival, agyafúrt őszinteségével és könnyedségével még a legvénebb diplomatarókákat is megejti, sokkal becsüi- tebb portéka, mint a duce sok büszke cselekedete. A nemzetközi politika két főéivé Ellenkezőleg, Mussolini diplomáciai sikerének titka az. hogy a duce módszere sokkal hajlékonyabb és előité i eteklöl mentesebb, mint francia kollégájáé. A francia külpolitika egyetlen dogmán épül: a békeszerződések betartásán. Ezen az alapvető tételen belül nagyszerű, sőt paciíi-, ! kus is. Briand komolyan békét akar, nemesen és őszintén, de nem engedi, hogy az 1919-es müvet megingassák. Elve a következő: ha valaki megérinti s csak a legkisebb, mértékben módosítja a békeszerződéseket, az egész épület összedől, uj versenyfegyverkezés támad és Franciaország biztonsága megszűnik. A béke- szerződéseket nem szabad bántani. Ez tabu. — De ami a békeszerződéseken kívül van, minden megvalósítható. Nem lehetetlen a francia—német barátság, sőt törekedni kell feléje, mert ez a barátság a béke kulcsa. Nem lehetetlen az európai államok teljes együttműködése, még Páneurópa sem, nem lehetetlen a gazdasági Megyenlitődés, a kartellizá- lás, a vámunió, nem lehetetlen a lefegyverzés, a nemzetközi bíráskodás — de mindez csak 1919 alapján, mert ha nem 1919 alapján történik, Franciaország elvesz. A francia nemzet görcsösen ragaszkodik a győzelem eredményeihez. Ezzel szemben Mussolini feladta a tabut. Nem ragaszkodik görcsösen a békeszerződésekhez, már amennyiben azok nem Olaszország határaira vöm atkoznak. Elve a következő: Olaszország is békét akar, de tudja, hogy a béke csali bizonyos békerevizióval érhető el. Egyszerre nem lehet tökéleteset alkotni. Fulton is föltalálta a gőzhajót, de száz évig tartott, mig állandó tökéletesítéssel elérkeztünk a mai kényelmes óceánjárókig. Nem szabad megmerevedni, nem szabad elzárkózni. A békeszerződés vagy kártyavár, vagy egy uj világ egészséges alapja. Ha kártyavár, akkor életképtelen és úgyis össze fog dőlni, de ha az uj világ egészséges és szükséges alapja — amit Olaszország százszázalékosan hisz és vall — akkor elég ellentállő ahhoz, hogy elbírja a Málló szögek és dudorok lefaragását s azoknak a gátaknak az eltávolítását, amelyek hőn óhajtott nyugodt forgását mindeddig megakadályozták. Közép és Keleteurópa Mussolini elvét fogadta el Ne kutassuk, melyik elv helyesebb. Mi föltétlenül az utóbbit tartjuk annak: a hajlékonyság remdszerét a merevség rendszerével szemben — s megállapíthatjuk, hogy a közép- európai és a balkáni hatalmak is erre a meggyőződésre kezdenek jutni. Mindenki tudja, hogy Mussolini a békeszerződések középeurópai módosításának a hive. (Jól jegyezzük meg: csak a kö- zépeurópai módosításának — mig a nyugati hatalmak békéjét véglegesnek és helyesnek tekinti, mint különben Stresemann és Briand is.) És mégis, a közép- és keleteurópai hatalmak megbízottai e félreérthetetlen nyilatkozat után valóságos rajokban keresik föl Rómát, hogy tárgyaljanak, barátkozzanak, szövetkezzenek Mussolinival, akinek külpolitikai elveit helyesnek és jónak találják. Mit jelent ez? Azt, hogy a közép-' és keleteurópai bizonytalanság oly nagy, a népeknek a jelenlegi állapotok között annyira okuk van egymástól félni, hogy kétségbeesetten keresnek valamilyen — bármilyen — megoldást. Azt, hogy a francia merevség politikája elvesztette vonzóerejét. Azt, hogy a közép- és keleteurópai népek nem tekintik már tabunak a békeszerződést, azaz gazdasági és politikai előnyökért, őszinte és hátsó gondolat nélküli kibékülésért szívesen föláldoznak egy-két jelentéktelen békeszerződési pontot, amely amúgy is csak li §!a$* hivatalos ulti cáfolta a Hussolfai-ZaEosMI taiáiftóxáshoz füzii komhlffiácföfta! Zaleshi küiüaymiBlszler a Ienwel-maspar Beszerző! Milánó, április 17. Az olasz lapok élénken foglalkoznak Mussolini és Zaleski lengyel külügyminiszter eszmecseréjével és különösen a hivatalos lapok óva intenek attól, hogy a két állam külügyi képviselőinek tárgyalásaiból messzemenő politikai konzekvenciákat vonjanak le. A hivatalos Messagero szerint Mussolini és Zaleski eszmecseréjéből nem várhatók a nemzetközi politika újabb jelentős eseményei, hanem csupán az, hogy a két állam között a viszony kimélyül, még barátságosabbá válik s a két állam érdekeik és jogaik kölcsönös védelmével hatékonyan hozzájárulnak az európai békeprogram megvalósításához. Az európai államok külügyminisztereinek olasz- országi látogatása — Írja a lap — bizonyítékául szolgál Olaszország különleges megbecsülésének és az európai politikában való jelentékeny szerepének, de nincs benne semmi rendkívüli, ha figyelembe vesszük, hogy Mussolini miniszterelnöknek csak nagyon ritkán van alkalma idegen államok külügyi képviselőivel érintkezni. Felesleges ezért a külpolitikai találkozások mögött titkos célokat és az olasz külpolitika uj orientációját kutat- gatni." Páris, április 17. A Volonté című lap Zaleski lengyel külügyminiszter nyilatkozatát közli, amelyben Zaleski többek között kijelenti, hogy Magyarországot Lengyelországtól semmiféle nézeteltérés nem választja el és mi akadályát sem látja, hogy a két ország a legszivélyesebb egyetértésben dolgozzon az európai béke stabilizálása érdekében. Ew¥iva Ungheria —kiáltotta megafónon lobile tábornok, Szombathely felett — Két hét múlva újból utrakészen áll a léghajó — Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Nobile tábornok léghajója, az Italia tegnap Magyarország felett is elrepült. Szombathelyen a repülőtér felett keringett a léghajó s azután mintegy ötven méter magasságra leereszkedett. Ekkor a léghajó összes ablakai kinyíltak, az utasok kitekintettek és Nobile megaionon lekiáltotta: Evviva Unghcria! A repülőtéren összeverődött tömeg hangos éljenzéssel fogadta a köszöntést és ezt kiabálta vissza: Ewiva Italia! Evviva Nobile! Éljen az olasz király! Éljen Mussolini! A léghajó ezután útját Zalaegerszeg felé vette. Zalaegerszegen a léghajó a hősi halált halt katonák sírja fölé érve olasz nemzetiszinü szallagokkal ékesített babérkoszorút dobott le, amit az itt is gyorsan összeverődött tömeg meghatottan szemlélt, majd lelkes ünneplésben részesítette a léghajó utasait. Stoip, április 17. Egy napja múlt, hogy az Italia léghajó harmliii'Oótrös viszontagságos légi utazás uitán a stettimi repülőtéren földeit ért ée le- hiocgomyaotit. NobHe itáibonuoik, az expedíció parancsnoka, a kísé r leiképpen megtett középeurópai ült tapaszttalataíiróiTi úgy nyilatkozott, hegy az Itália az első próbát éráimén nyeli álfltia ki és az expedíció nyugodtan bizhiatjá sorsát a kitűnő konstrukciójú léghajóra, műszereire és gépeire. Minthogy az ítéliiáinak az Alpok és a ezi- itéaM' iparvidék teieiít hővdhatrtnaiL és saékKikápuál. kelfleft megküzdenie, amelyek kiesé megviselték, a technikai személyzet nyomban a leszállás után hozzálátott a léghajó kiineparálásához. Nobile tábornok vezénylete alatt a stetitini repülőtér hangárjóiban serényen folynak a munkáljatok és a tá!b<wmok úgy számítja., hogy Írét héten beliül utcaik esz állapotba hodbatjá a léghajót. Még tegnap megkezdjék a léggömb gázt! öltését. A Zeppelin-müvek 1200 üveg hidrogéngázt szálláto*- tak a léggömb miegt'öltttéaélre, de vaiószinüieg újabb zavarta és bántotta őket. Azt, hogy a flexibilitás politikájának, amelyet Mussolini hirdet, természetszerűleg nagyobb talaja van keleten és a centrumban, mint a francia dogmatikának. A román-magyar viszony titka A római miniszterjárásnak van egy átláthatatlan titka. A világ nem tudja megérteni, hogy miként érhette el Mussolini, hogy Románia és Magyarország békésen találkozik az olaszbarátságban. Az egyik nap Titulescu jön, másnap Bethlen. Egyszer Dúca érkezik, máskor Búd és Hermán. Magyarország fennen lobogtatja Mussolini szavait és Románia mégsem háborodik fel, sőt tovább tüntet olaszbarátságával és Rómába küldi Dúcát. Mi lehet e csodálatos színjátéknak a magyarázata? A franciák kezdik látni, hogy csak az, hogy Középeurópában nem veszik többé tabunak a békeszerződéseket s a győző bizonyos másfajta előnyökért nem riad vissza szerződések módosításától. (s. p.) mennyiségekre lesz szükség, mert az Iitátóa a le szállásnál nagy gázmennyiséget bocsátott ki. A léghajó előreláthatólag két hétig Stöttiuhetn miarad. Az északsarká kutatóul megkezdése azonban nemcsak a technikai előkészületek sikerétől, hanem attól is függ, milyen jelentések érkeznek a Spiffa- bergák jégvi szón yadr ók Nobile tábornok két-hárdm nap múlva B«r- lin.be utazik. ahoi meglátogatja a birodalmi kormány tagjait és tárgyalni fog a Nansen Frietjov elnöklete alatt működő nemzetközi sarkkutató társaság német reprezentánsa ívtál. Anglia nem tudja elhelyezni a munkanélkülieket London, április 17. A munkanélküliek kényszerfel építésének ügyével foglalkozó kormánybizottság a Times híradása szerint munkáját pesszimisztikus következtetésekkel zárta le. A nőtlen munkanélkülieken csak úgy lehetne segíteni, ha ipari iskolázottság után a vegyi iparban helyeznék el őket legalább részben, mig a nős bányászokat csak más országrészekbe küldenék, die ott is csak igen nehezen lehetne segíteni rajtuk.' A bányászoknak ki kellene vándorolniuk a domin ionokba. Több üzem beszüntetése miatt újabban ismét tizenkétezer bányász maradt kenyér nélkül. InüerpelISclti a magyar héuulselSházhan Josaphfne Baker Budapesti fellépése ellen Budapest, április 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonálja.) Zerkovitz Béla, a Royal Orfeum igazgatója május 1-től szerződtette Josephine Bakert, aki most épp Prágában vendégszerepei. Budapest egyes társadalmi körei nem akarnak belenyugodni abba, hogy a hires néger táncosnő Budapesten felléphessen és Petrovácz Gyula, a keresztény gazdasági párt képviselője a képviselőház szerdai ülésén, amely Interpellációs nap, interpellációt fog beterjeszteni a belügyminiszterhez, amelyben kérdést fog intézni hozzá, hogy van-e tudomása arról, hogy a színházakban a meztelenség a közerkölcsiséget veszélyeztető módon elharapózik és van-e tudomása arról, hogy a Royal Orfeumban azt a meztelen táncosnőt akarják felléptetni, akinek erkölcstelen produkciója már a külföldön is mindenütt közbotrányt okozott és hajlandó-e a rendőrséget utasítani a fellépés akadályozására és elejét venni annak, hogy adott esetben maga a felháborodott tömeg tegye a produkciót lehetetlenné. 5 MIT MOND HABFI? g> 00 O Lágyon „szabad" minden pálya, °Q Mórt hiszen a Schictvtal-t várja qq A világnak minden tájai 1 aS/KI/Mad i O ruhafözéshez való O oo on O őrölt színszappan o o° o<? OScR Schlcht György r.L, Auaalg^O^Q
