Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-17 / 89. (1716.) szám
1928 április 17, kedd. <prxgai-Ma<Aarhirlap 3 A magy. klr. áll. pSneegaidaság fajborai és ma- 9 gyár konyha csak Homolka Toka|l Pincéjében; | Pa'.ais ttiunionc Hangverseny! Tánc ! E Petrogalli Oszkár emlékének védelmére A Pozsonyiban megjelenő A Nap vasárnapi számában „Petrogalli Oszikár vált a magyar reál politika első tudatos ellenzéki politikusa'1 címmel „Besztercebányai“ álnév mögé rejtőző szerző tollából por tréfáló t közöl, amelynek gondoláimé ne te részben politikai tájékozatlanságra vall, részben pedig alkalmas arra, hogy a magyar közönséget Petrogalli Oszkár nagy nemzeti célkitűzései tekintetében félrevezesse. A Nap egy másik helyen helyesen jegyzi meg: „Mi előre kijelentjük, hogy ez a vita — ha ugyan meg van politikai életünknek egy vitához szükséges eleven mozgékonysága, — ném végződhetik pozitív megállapítással, memt a Petrogalli politikájának abszolút kiboncoMsára ma még nincs nyugalmas és minden kritikai pencét elbíró terrénum.“ — De mire való hát akkor Petrogalli Oszkáir politikájáról ma, amikor helyes történelmi értékelésének ideje még nem érkezett el, egyéni és még hozzá abszolúte téves, sőt rosszkaaratu jellemzéseket írni. Bármennyire is kellemes volna egy bizonyos politikai klikknek minden áron és föltételek nélkül kormánybarát politikáját Petrogalli Oszkár emlékének soha el nun múló nimbuszával népszerűsíteni, megboldogult vezérünk iránti kötelességünknek tartjuk, hogy ezt a kísérletet visszautasítsuk és a leghatározottabban tiltakozzunk ama kegy ele ts értés ellen, amely Petrogalli Oszkár koncepcióját „a kormányzásban bészkiivánás politikájának11 nevezi. A magyarság előtt, amelynek élénk emlékezetében él Petrogalli megalkuvást nem ismerő ellenzéki harcának minden fázisa, bizonyításra nem szorul az, hogy ő — éppen ellenkezőleg A Nap beállításával — a leghatározottabban szemfo’eszáfllott minden törekvéssel, amely le akarta tenni az ellenzéki küzdelem fegyverét, mielőtt még a magyarság kisebbségi jogait az uralkodó kormányzat fenntartás nélkül el nem ismerte és nem valósította meg. Petrogalli Oszkár minden beszéde és minden újságcikke ezt a fölfogását tülkröztette vissza. Fölöslegesnek tartjuk tehát, hogy az A Nap méregkeverő állításaival polémiába bocsátkozzunk, mert azok önmagukban hordják cáfolatukat. , Hodzsa Pozsonyban beleíen- lelte a Stefanlk-akadémia közeli megalapítását Pozsony, április 16. Szlovenszkón tegnap tartották Pozsonyban az első jubiláris ünnepséget a szlovák müvészegyesület (Slovenská Umelecká Beseda) kiállításával kapcsolatban. Az ünnepségen jelen volt Hodzsa igazságügyi és Gazsik unifikációs miniszter is. Az üdvözlő beszédek után Hodzsa miniszter rámutatott arra, hogy a csehszlovák önállóság tízéves létezésének megünneplése dokumentálja az állam konszolidálódásának előrehaladását és bizonyítéka mindazok abszolút szolidaritásának, akik ezt az államot megalapították. Szlovenszkó kivétel nélkül, mint egy ember, a csehszlovák állam alapján áll, ami annyit jelent, hogy az állam elég erős úgy a belföldi, mint a külföldi intrikák letörésére, melyek a csehszlovák nemzeti egység és az állam önállósága ellen irányulnak. A csehek kultúrája kétségen kívül fejlettebb a szlovákokénál, de ez még nem jelenti azt, hogy szlovák kultúra nem létezne. Szlovenszkó a csehszlovák haza értékes része. A miniszter bejelentette, hogy a közel jövőben megalakul a Stefánik-kulturtársaság és a Ste- fánik-akadémia. Bottai olasz államtitkár budapesti előadása Budapest, április 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bottai olasz államtitkár vasárnap tartotta meg a Tudományos Akadémia nagytermében előadását a fascista állam szervezetéről. A zsúfolásig megtelt teremben jelen volt többek között Bethlen István gróf miniszterelnök, Anponyi Albert gróf, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, id. Wlassich Gyula báró, Ripka Elemér főpolgármester stb. Apponyi Albert gróf üdvözölte az államtitkárt és mély részvétét fejezte ki a milánói merénylet fölött. A közönség állva hallgatta vésrig Apponyi üdvözlőbeszédét és melegen éltette az olasz királyt, valamint Mussolinit. Bottai államtitkár kétórás előadásában ismertette a fascista államszervezést, szembeállítván azt a liberalizmussal és bol- sevizmussal. Rámutatott arra, hogy Magyar- ország mindig Védőbástyája volt az európai kultúrának, egykor a törökökkel, jelenleg pedig a bolsevizmussal szemben. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig számíthat a fascista Olaszország támogatására. A lteresz!éf!ysz©£ia!is§a párt választási gyűlése Komáromiian Szüllő Géza: A nemzeti egyéniséget megmásítani akaró kormánypsiitikávai megegyezni nem lehet A pártvezér nagy beszéde a szlovenszkéi autonémista törekvésekről és a megoldatlan kisebbségi kérdésről — Alapy Gyulát országos képviselőtestületi tagnak jelölték Komárom, április 16. Az országos keresztényszocialista párt komáromi helyi szervezete és járási körzete vasárnap tartotta Komáromban nagygyűlését rendkívül nagy érdeklődés mellett, amelynek igen nagy fontosságot adott Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, országos elnök megjelenése és beszéde. A nagygyűlésnek különös jelentőséget adtak a közeledő közigazgatási választások is s a nagygyűlés országos vonatkozásban a párt választási zászlóbontásának tekinthető. A helyi pártszervezet közgyűlése 25-én hatalmas érdeklődés mellett megtartott körzeti választmány tanácskozásának eredményéről, mely az országos képviselőtestületbe Alapy Gyula dr. irót és publicistát jelölte, akit a nagygyűlés nagy lelkesedéssel az országos képviselőtestület rendes tagjául ajánl, míg második helyen Hickisch Károly földbirtokost jelölte. Majd a körzeti választmány javaslata alapján úgy a komáromi, mint az ó- gyallai járások képviselőtestületeibe megválasztotta a párt jelöltjeit olyanformán, hogy abban lehetőleg minden pártkörzet képviselve legyen. Egyúttal a nagygyűlés kimondta, hogy a járási választásokban önálló jelöltlistákkal vesz mindenütt részt, de a magyar nemzeti párt listáival kapcsolui kíván. Mikor ezekben kimerült a közgyűlések napirendje, a gyűlés szónokainak előadása következett, melyet a teremben összegyűlt nagy közönség feszült figyelemmel hallgatott és tel- szésének minden nyilvánításával kísért. Elsőnek SziiHö Géza dr. országos pártelnök emelkedett szólásra s nagyjelentőségű beszédében a következőket mondotta: Szűnő Géza beszéde A komáromi Vigadó nagytermét szépszámú közönség kereste fel már délelőtt 10 órakor, hogy tanúja lehessen a párt vezetőinek részéről elhangzó nyilatkozatoknak. Dosztál Jakab nagyiparos, a helyi szervezet elnöke meleg szavakkal nyitja meg a közgyűlést és üdvözli a megjelent illusztris vendégeket: Szüllő Géza dr. országos elnököt (lelkes éljenzés) és Böhm Rudolf országos főtitkárt, majd rövid szavakkal ecseteli a helyi párt múlt évi életét és törhetetlen hitének ad kifejezést afelett, hogy a vállvetett munka végre elérkezik diadalához. Schindler Lajos titkár előterjeszti a titkári jelentést, mely megemlékezett a munkás szakszervezet megalakításáról, a pártéletről és a községi választásokról. A tisztujitás tartamára Domány Fe— Tisztelt barátaim! Csak egész röviden kívánok felszólalni ezen a szép lefolyású gyűlésen, hogy meglobogtassam a kereszténység és a magyarság hófehér lobogóját itt, Komáromban, ahol nemzeti hagyományaink szentelnek meg minden talpalatnyi földet, a városnak minden rögét és kövét. Ebben a városban minden magyar. Hiába írják azt ki, hogy Komarnó, ez a város Komárom marad. Hiába Írják ki azt, hogy továrna na sodovu vodu és hiába írják ki a vyhlasokat és ulieákat, mert ebben a városban, ebben az országrészben mindenaz állam minden polgára elmondhassa szabadon, amit gondol és érez, amit én csak az immunitás védelme alatt tudok sok esetben elmondani. — A magyar nemzeti kisebbségnek egyetlen erőssége politikai törekvéseiben az autonómia gondolata, amelyről Tiso miniszter egyik nemrégen tett nyilatkozatában kifejezte annak lényegét, amit én már régen hirdetek itt, az állam alakulásától kezdve: a magyar maradjon meg magyarnak, a szlovák szlováknak és a német németnek! (Zajos helyeslés és taps.)---— Egyik nemzet se törekedjék arra, hogy a másikat legyűrje vagy magába felszívja, ebben az esetben adva van a nemzetiségi békének minden feltétele, mert nekünk a saint-germaini békeszerződés értelmében kétségtelen és elvitata thatatlan jogunk van nyelvűnkhöz, a magyar nyelvhez, iskoláinkhoz és a magyar földhöz. (Éljenzés.) renc korelnök veszi át az elnöki tisztet, aki rendkívüli meleg szavakban ecseteli azt a a nagy és odaadó munkát, amelyet Dosztál elnök végzett már évek óta a párt élén, indítványára Dosztál Jakabot egyhangúlag nagy lelkesedéssel ismét elnökévé választotta a helyi pártszervezet, aki szép szavakban köszönte meg a pártnak ismételten felé forduló egyhangú bizalmát. A közgyűlés megválasztotta társelnökül Alapy Gyula dr.-t, alelnökökké pedig Domány Ferenc kertésziparost és Kovács Józses munkást, titkárrá Dosztál Nándort, jegyzőül Schindler Lajost, pénztárossá Start István kereskedőt, ellenőrökké Vida István iparost és Fogl Károly ipari munkást, valamint a har- minchattagu választmányt. A pártkörzet közgyűlése A helyi szervezet közgyűlését követte a pártkörzeté, amelyen képviselve volt tizennégy vidéki pártszervezet. Dosztál Jakab, a helyettes körzeti elnök nyitotta meg ezt a közgyűlést is. A körzeti választmány élére Kiss földbirtokos megválasztását ajánlja, aki a pártnak régi, kipróbált tagja s akit a körzeti közgyűlés lelkes óvációk közt emelt az elnöki székbe. Kiss Endre elnök formás beszéd keretében mondott köszönetét a választásért, mely az elvek iránti hűségnek szóil és ígéretet tesz, hogy személyét alárendeli a párt akaratának, amelynek támogatását kéri jövő működéséhez. Az elnökválasztás után következett Schindler körzeti titkár magvas jelentése, amely két újabb pártszervezet megalakulását, a lefolyt községi választásokat ecsetelte és megemlékezett Palkóvich Viktor volt nemzetgyűlési képviselő távozásáról és Szőke Kázmér dr. esperesplébánosnak elhunytáról. A tisztujitás során társelnökökké választották Alapy Gyula dr. irót (Komárom), Bognár Gergely dr. esperesplébános, szentszéki tanácsost (Guta), Dosztál Jakab nagyiparost (Komárom), Fekete Sándor ref. lelkészt (Nagymegyer, Gerendás Károly földmunkást (Kamáromszentpéter), Kovács József ipari munkást (Komárom), Lukovi.cs József kisbirtokost (Ekecs); titkárokká Dosztál Nándort és Schindler Lajost; pénztárossá Bocs Bélát és ellenőrökké Balogh Miklóst (Komárom) és Sándor Gézát (Dunaradvány), végül az ötven- tagn körzeti választmány alakult meg a tizenkilenc helyi szervezet delegátusaiból. Jelölések az országos és járási képviseletekbe Dosztál Jakab lelépett körzeti elnök emelkedett szólásra és jelentési tett a március kor megmaradt a magyar magyarnak a múltban és meg fog maradni magyarnak a jövőben is! (Nagy tetszés.) — Azért jöttem ide, hogy Komárom közönségét buzdítsam és kérjem, hogy küzdések árán is tartson ki tovább nemzeti érzülete mellett. Hányszor tekintett erre a városra már az itt élő nemzeti kisebbség szeme, ahol a magyar kultúra fehér zászlaja is fennen lobog és diadalmasan hirdeti a magyar fajnak nagy képességeit és értékeit. Jól tudom azt, hogy mi nemzeti kisebbség vagyunk, azt is tudom azonban, hogy ebben az államban nincs olyan átfogó nagy nemzeti egység, mint aminő Németországban a német faj, Franciaországban a francia faj, Olaszországban az olasz faj és Magyarországon a magyar faj; ebben az országban nincsen olyan nemzet, mely az egyik határtól a másikig nyelvi egységével ölelné át az állam területét, amelyen a cseh, német, szlovák, magyar, ruszin és lengyel nyelvekkel találkozunk. És ebben van determinálva ennek az országnak a sorsa és ez az: hogy ez az állam csak nemzetiségeivel harmonikusan tudja magát fentartani. — A mi törekvésünk, hogy ebben a nemzetiségi államban egyenrangú állampolgárok lehessünk lés egyformán részesedjünk a közszabadságoknak minden jogában, amely szabadságon épül fel maga az állam épülete is és ha ezt kisebbségeitől megvonni akarná, maga az állam épülete dőlne össze. Nekünk egyetlen erősségünk a törvény, amelynek a talapzatáról egy tapodtat se távozunk, törekvésűnk j pedig az. hogy A megoldatlan kisebbségi kérdés — Az európai nemzetiségi kongresszusnak egyik vezetője vagyok (szűnni nem akaró éljenzés és taps), ismerem a kisebbségi kérdéseket egész Európában és azért bizom abban, hogy úgy a magyar, mint a szlovák és a német nemzeti kisebbség meg fogja kapni itt a jogait. Nekünk erre nincsen más fegyverünk, mint a jog, ennek a területéről le nem térek soha, de ebből nem is engedek semmi körülmények között soha. (Éljenzés.) Tudom azt, hogy nekem itt jogom van megmondani azt, hogy mi elégedetlenek vagyunk, erre nekem jogot ad az, hogy he tudom azt az állításomat bizonyítani: hogy ebben az államban a kormánypolitika szelleme egészen más, mint a törvények szavában lévő gondolat! (Felkiáltások: Igaz, úgy van!) — A külvilág a törvényeket látja, a végrehajtásukat azonban mi látjuk és mi érezzük és mi szenvedjük, de éppen ezért tudom azt ebben a jubiláris évben hangsúlyozottan kimondani, hogy nekünk nincs okunk hirdetni azt, hogy ez az állam megoldotta a nemzetiségi kérdéseket. (Igaz, úgy van!) — Csak a közelmúltra pillantok vissza és rámutatok crra, hogy ebben az államban, ahol azt hangoztatják, hogy a cseh és szlovák faj azonos és egy: vérbeli szlovákokat törvényhozók in- zultáltak azért, mert ezek a vérbeli szlovákok a nekik legszentebb autonómiáért küzdeni akarva, eszmecserére gyűltek össze. A keresztényszociallsta párt is a szlovák autonomlsták — Itt tartom kötelességemnek még azt is jelenteni, hogy amikor ezek ellen az autonomlsták ellen a kormány sajtója felvette a harcot, nyíltan is, burkoltan is azt inszinuálták, hogy ennek az akciónak, amelyet Snaczky és társai kifejtettek, anyagi támogatója volt az országos keresztényszo- dalista párt. Nem látnék ugyan abban semmi bűnt, ha az országos keresztény szocialista párt támogatna egy olyan pártot, amely az autonómiáért küzd, amely gerince és tengelye a keresztényszocialista párt politikájának is, de itten kell kijelentenem, hogy ezekből a hírekből egy szó sem igaz. — Az autonómia iránti törekvés azonban nekünk szimpatikus, mert hisz csak ezfia más egészségügyi esetben egy tapasztalt orvos tanácsát kéri \ miért nem tesii ezt jl fogkrém és szájvíz vásárlásánál? t Kérjen kizárólag „THYMOLINT“ (Védjegy 32.) f
