Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-15 / 88. (1715.) szám

1928 íprífts 15, rm&rnxp. Franciaországban csalódást, Angliában örömet okozott Kellogg békejegírzéke „Franciaország csapdába Jutott" — Francia ellenfavaslat előtt Párás, április 14. Áz északamüerákai Egyesült Klilanmok nagykövetei! Berlinben, Londoniban, Ró­mában ée Tokióban egyszerre nyújtották át Kel- lOggnak a háborúik kiküszöbölésn kérdéséne vo­natkozó jegyzékét. A Quai d'Orsay hivatalosan je­leníti, hogy még a nyi'Mánosságrahozaftalli eMtlt alb- Ibam egyezett meg Washingtonnal), hogy a jegyesé­iként csakis az Egyesült Államok Viseli la ietól'össö- get és igy FramcdaonsZág nem köbeüiedtie mágiát a javaslat elfogadására. Franciaország a négy nagy­hatalom. fővárosában az iíletókes tényezőkkel már tudatta, hogy a köze1!! napokban francia efcnja- Vaslaira kerül sor. Pártié, április 14. A Kellogg-jegyZék lényege röviden a következő: Az Egyesült Államok, Ftrandiao'rszág, a Brit impérium, Németország, Olaszország, valamint! Ja­pán áililamf'őij ©Kbartározzáfk, hogy szerződést köt­nek, amelyet a következő báróim pontban fogdád­nak össze: 1. A magas szerzŐdésDkötö feleik népedik ne­vében ünnepélyeséül kijeSlemitffik, hogy a metmzett- kiizi válás laérdlésieík eMnttázéwe szamtpotoliljáíból a háborút, nőm tanítják alkalmas esZfeörauck ét; tair- tózíkodni fognak mliinlt politikai eazköznidk m igénybevételéitől. 2. Megegyeznek abban, hegy a vitás kérdé­sek és konfliktusoílc megoldásált, bárminő ePelcUc- tiiek is legyenek, sokaidra fogják máBÍkiójppeta mfcjgkésétodlni, mint békés eszközökkel. 3. Ezt a szerződést a szerződő felek orszá­gaik törvényeinek mdgífeReítöon ratifikálják' és a szerződés abban a pillanatban lépjen éledbe, mii­kor a naltiítikálló oknuinyok az illettékds tényé- sokhoz kölcsönösen beérkeffitek. Pánié, április 14. A párisii sjajtő rendkívül élőinkén foglalkozik Kieddogg jegyzékével és amennyire eddig megáillapittbaitó, a jegyzék nagy csalódást, hozott. A legtiölbb lap az EjgyesüM Álla­mok szemlére veti-, hogy hónapokig tárgyalt Fran­ciaországgal a jegyzék szövegéről és most, a leg­csekélyebb tekintettel sem volt a francia edden- jaivasiatokra. A lapok megállapítják, hogy Franitiaokteizág a jetgyzékrváflMsba bedieífátraklt már éis ha lehelte ligái; volna, legszivesebbőn neon Mytattná a tárigj’tailásdkalt, hiaineftni indeább véget vetne azoknlak. A Maiin azft Írja, hogy tiizhőnapos tárgyalás után nem sikerült a francia álláspontot Kellogg jegy­zékével összhangba hozni. Kellogg céljai most már nyiWánvalóiak. A lap reméli, hogy a többi nagyhataiktm seím fogja. az amerikai jav aisliaKla^ afáiimi, miért ez a, már megkötött bizto(uisájg|i szerződéseiket disz- kreditálná. ÍAz Eoho de Parisban Pertiinax élesen megtámad- ja a Quai d‘Oreayt és azt. mondja, hogy Bríand sZentámentaditása okozta a francia—amerikai nlé- aeíf.elDtéré.seket. A Gaulois iigy Máit fedd Csapdába jutottunk f Á baloldali sajtó szántén rezignálton ifr Kellogg jegyzékéiről. ILotndom, április 14. A francia laipokkal ellen­tétben, a Timié? vezércikkben üdvözli Kellogg jegyzé­két és a lap szerint az attmefctiJkiaJi jarvaféilialt spm- miképpein sem érinti a Iccamái egyezményt, vagy a később kötött szerződésieket. Ha a- nagyhatalmak az északamerikaii Egyesült Államok jegyzékéit és nagy hatalmúikat arra hasz­nálják fel, hogy a háborúikat kíilcüjszöböljiék, akkor ■bizonyos, hogy a világ szabadabban fog lálegaenii. Ha Anglia ezt a jegyzékeit előzőleg szigorúan meg­vizsgálja, akkor ez csak' azért történik, mert Ang­liáinak tisztában keld lennie azzal, hogy miire kö­telezi magát. Angliának tudnia kéül, hogy a szer­ződés aláírása az amerikai népeit ugyanoly miér­tékben költi, mint a többi szerződő felet és ezt a követelményt is csak azért állítja fel, mert a terv­KÖHL kapitány nek igaz sikert kíván. A® angol kormány meg akar győződni arródi, hogy ilyen nagy mértékben vállalhatja ne a felelősséget a világ többi népeivel szemben.. A Daily Telegraph szintén azt inja, hogy Anglia hajlandó a háborúit kiküszöbölni és a szerződés erkölcsi értéke igen .nagy . A nagyhatalmaknak azonban előbb arra a kér­désre kell feleletet kapniuk, hogy ez az erkölcsi érték megfelel-e a szerződés aláírása nagy érté­kének és rekompenzádja-e a világot azokért a szerződésekért, amelyek szintén a béke érdekében L/ocamnó'ból indultak ki. A Daily News és a Wiesb- míitaster Gazette hangsúlyozzák, hogy edlentmon- dás volna azt álddtani, hogy a népszövetséghez tar­tozó nagyhatalmak nem Írhatnák alá egy olyan szerződést, mely a háború kiküszöbölését célozza, mert éppen a háború kikttezöbőLése a népszövet­ség főcélja. mt^GAI/VYAOkARRTRLait n Szófiától kétszáz kilométerre fekvő Csirpana falu volt. A jelentések szerint több ház össze­dőlt és a romok sok embert maguk alá te­mettek. Mussolini és Salesf&i wémm tanácskozásai Olaszország és Lengyelország kilBpoáitsiteai magatartása összhangba hozható — MarinkovScs és TituBescu is taBáBkoztak Róma, április 14. Mussolini tegnap két­órás megbeszélést tartott Zaleski külügy­miniszterrel. Megbeszéléseik felölelték az aktuális politikai kérdéseket és megállapí­tották, hogy a két államot érdeklő külpolitikai kér­désekben Olaszország és Lengyelor­szág magatartása összhangba hozható. Ez a megbeszélés az olasz és a lengyel ál­lam közötti szívélyes viszony újabb bizony­ságául szolgál és igazolta azt a kölcsönös szándékot, amely a két ország közti jóvi­szonyt még inkább ki akarja mélyíteni. Mus­solini Zaleski külügyminiszterrel hétfőn még egy megbeszélésre jön össze. Bolgrád, április 14. Marinkovics jugo­szláv külügyminiszter tegnap hosszabb esz­mecserét folytatott Géniben Titulescu ro­mán külügyminiszterrel a nemzetközi poli­tika legutóbbi eseményeiről, főképpen pe­dig Olaszország uj balkáni politikájáról. Belgrádi politikai körök értesülése szerint Marinkovics a hónap végén tér vissza a ju­goszláv fővárosba és röviddel azután a kül­ügyi bizottságban ismerteti a külpolitikai helyzet alakulását. A magyar nemzeti párt sürgeti a bírósági szervezetről szálé törvényt Prága, április 14. A magyar nemzeti párt kezdeményezésére és ajánlatára a ma­gyar nemzeti párt és az országos keresztény­szocialista párt együttesen még 1926 közepén egy törvényjavaslatot nyújtott be a szloven- szkói ügyészségi és bírósági szervezetről a csehszlovák nemzetgyűlés elé. Ez a javaslat azonban, még máig sem került a plérmm elé, bár benyújtásától két esztendő telt el. A ja­vaslat átment a kezdeményező bizottságon és elkerült az alkotmányügyi bizottság elé, mely még 1926 december 11-én Gazsik dr., akkor« még szlovák néppárti képviselőnek adta ki,! mint előadónak. Gazsik dr. azóta unifikációs j miniszter lett s az egész törvényjavaslat hi-1 degre tétetett és nem kerülhetett máig sem j a plénum elé. ] Ugyancsak még 1926-ban, február 16-án a magyar nemzeti párt és a Bund dér Land- wirte képviselői a szlovenszkói és ruszinszkói nyugdíjasokra vonatkozólag egy törvényjavas­latot nyújtottak be, melyet hasonló sors ért. Ez a javaslat is átment a kezdeményező bi­zottságon s a szociálpolitikai bizottság 1926 május 8-án referálás végett kiadta Malik cseh agrár képviselőnek. Azóta ebben az ügyben semmi sem történt, pedig a törvényjavaslat óriási fontossága kézenfekvő. A magyar nemzeti párt és a Deutsche Zipser Partéi törvényhozó klubja most bead­vánnyal fordult a nemzetgyűlés elnökéhez, hogy tegyen a házszabályok értelmében in­dítványt a kép viselőháznak, hogy a Ház uta­sítsa a bizottságokat, hogy a törvényjavasla­tokat zárős határidőn belül tárgyalják le. Elhalasztották a % északi sarkra repülő Italia startját — Prága fölött veszi útját Nobile tábonsok léghajója — Prága, április 14. A Vecerni Ceské Slovo Behounek dr.-tól, a Nobile generálissal az Északi sarkra repülő csehszlovák radiológus­tól ma a következő táviratot kapta: „Az Italia tegnapi startja az utolsó pil­lanatban meghiúsult a kedvezőtlen időjárás miatt. Különösen Németországban rossz az időjárás. Startolunk ma vagy holnap, Prá­ga fölött szombaton, vagy vasárnap reggel szállunk át. Behounek dr.“ Az utolsó előkészületeket az Italia start­jához még szerdán tették meg. A startnak pontosan csütörtök délelőtt kellett volna megtörténnie s azon részt kellett volna ven­nie az olasz királynak is. Azonban a milánói merénylet keresztülhúzta ezt a számítást s ig ya merénylet miatt a repülést is el kellett halasztani. Csütörtökön este Nobile tábornok kiadta a parancsot, hogy az Itáliának pénte­ken korán reggel kell elindulnia. Mivel idő­jelentések futottak be, a repülést ismét el kellet halasztani, de az Italia egész személy­zetét permanens készültségbe helyezték. — Vissscaértoeizertlt Budlajpesble a Kotömrtíh-za-- írláflMlciMk utoitsó csapatta is. BaidapeisHi sízieníkJeezltlő- eégfmk telefonon jeleníti': A Kossu'tfh-aarrámKLakok uto'ksó osnpatia éjfél ültön 1 óraikon érkezel]!, meg ez orieutexpree.jzeil a magyar fővárosba. Borzalmas mlii ffildrenftést leleztth a prágai is Budapesti fllflriisisf IÁI kiszililtek — A földrengés helye még nem Ismeretes — Prága, április 14. Délelőtt tiz óra felé az állami földrengést ami intézet készüléke borzalmas Söldrengési katasztrófát jelzett, amely oly erős volt, hogy a jelzőkészülék irómja helyzetéből kimozdult. Ezt még a prágai földrengéstani intézetben sohasem ész­lelték. A földrengésnek, amely valószínüleg ismét Szmirna táján volt, oly borzalmas erejűnek kellett lennie, hegy a földrengés színhelyén egyetlen épület sem maradhatott sértetlen állapotban. Budapest, április 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A földrengés­tani intézet ma délelőtt ?0 óra 1 perc és 36 másodperckor nyolcszáz kilométer távol­ságiból irtózatos erejű földrengést jelzett. A földmozgás oly erős volt, hogy a műszer írón szerkeze te szétesett. Szófia, április 14. Reggel négy óra tájban Szófiában k>;f rendkívül erős földlökést éreztek. A második földlökés majdnem egy percen áí tartott. A földrengés anyagi kárt nem akozott. Budapest, április 14. A földrengést Sze­ged. Újvidék, Szabadka, Zombor nemcsak jel­zőkészülékek utján, de egyébként is megérez­te. Szegeden megálltak az órák és megmoz­dultak a képek a falon. Budapesten másfél óra, hosszat jelezte a kilengést a készülék, majd pedig elromlott és kiugrott a tü, A föld­rengést jelző készülék olyan borzalmas ka­tasztrófát jelez, amennyiben ez emberlakta területen törtért, amilyen emberemlékezet óta nem fordult elő. Szófia, április 14. Ma délelőtt tiz óra táj­ban Szófiában és környékén erős hnllamzásu földrengést éreztek, amelynek centruma a Zita visszatért Lequeitőba San Sebastian, április 14. Zita exkirály- né teljesen gyógyult állapotban visszatért Lequeitőba. A pozsonyi angol konzulátus rövidesen beszünteti működésé! Pozsony,'-április 14. rPozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Hir szerint a pozsonyi angol konzulátus rövidesen be­szünteti működését. A pozsonyi angol kon­zulátust annak idején azért létesítették, hogy közvetítse az üzletkötéseket az angol kereskedők és a pozsonyi kereskedők kö­zött és hogy angol vízumokat adjon. Miután a pozsonyi kereskedők üzleteiket nem az angol konzulátus utján bonyolították le, a vizumforgaloin is kevés volt, a konzulátus létjogosultsága megszűnt. Az angol kormány nem hive az úgynevezett „vizitkártya“- rendszernek, ezÓTt a pozsonyi angol konzu­látust, amelynek fentartása évi 2000 Iont sterlingbe került, beszünteti és csak tiszte­letbeli konzulátus lesz Pozsonyban. Erős hidegek Középeurépában Prága, április 14. Tegnap az egész or­szágban hirtelen 1 égnyomásváltozás állt be. A hőmérséklet a köztársaság délnyugati vidé­kein plusz 7—10 C fokra siilyedt, mig a köz­társaság más vidékein még nagyobb hőöü- lyedés mutatkozott. Helyenként erős hava­zás volt és a hőimére éklet a 0 fok köré sü- lyedt. Szlovenszkóról is erőis hidegeket jelen­tenek. Briíx, április 14. Tegnap dél óta a hő­mérséklet zuhanásszerűen csökkent és hő esett. Az Érohegységben helyenként tiz cen­timéteres hó takarja a hegyeket. A bőm ér­sekiét mínusz 3 fok. Budapest, április 14. A fővárosban a hir­telen beállott líősülyedés után a hőmérők mínusz 4 fok Celsiust mutatnak s hasonló hi­degekről érkeznek jelentések a Tiszán-túli vidékekről is. 1 csehszlovák távirati Iroda még a cáfolatokkal is késik Prága, április 14. A Prágai Miagyar Hírlap április 13-idői számlábam közölt) egy londoni1 táv­iratot, mely hírül adta, hogy Bones külügyminisz­ter talállkozást keres Robhenmiene lorddal. Müvei Bemes külügymiinisztter küöpolitilk'a'i •ténykedtéeo egyformán érdekli CsehszíLo'vákiia valamennyi pol­gárát, szükségesnek találtuk, hogy ezt a táviratot regisztráljuk olvasóink előtt. A londoni távirat­hoz más tipusu írással kommentárt fíMümlk, me­lyet a csehszlovák felhivattáloe rövidlátásában, vagy valószín iilleg a magyar nyelv hiányos isme­retié miialt ugyancsak „'londoni*4 táviratnak nézett. A kommentárban Bene6 kíiiügymindsztennek a De Telegraaf április Ő-ifci számúban megjelent cik­kére utaltunk, amelynek tartalmát április 11-én ismertették a budapesti' magyar lapok és egy po­zsonyi magyar napilap. Bár lapunk félnappal ké­sőbb jelenik meg, minit a pozsonyi lap, a Benes- fSéie nyilatkozat ismertetését elhalasztottuk, mert a hivatalos hírforrásnak, a öTIK-mlak megszólalá­sát Vártuk. A hivatalos csehszlovák távirati iroda azonban sem aznap, sem a következő napon nem nyilatkozott' s nem cáfolta meg sem a budapesti sajtó, sem á belföldi magyar lap birét, ezért ápri­lis 13-án nyugodt lélekkel idé^hettiülk a cikk tar­talmát a pesti sajtó interpretálásában. A távirati iroda harmadnapra mégis föléhredt kötzismíert szundikálásából ée a ma reggeli' lapok részére végre cáfolatot adott ki. A cáfolatban a követke­zőket írja: — Az amszterdami1 De Telegraaf „Közép- euirópa és a Kfiantamt'4 óimén április 5-én dikkett közölt Benes miniszter tollából1. A oikk annak az előadásnáfc rövidített kivonata, melyet a minisz­ter a prágai rádióba mondott január 26-án. Azon­ban az a mód, ahogy a legutóbbi napokban a ma­gyar lapok a Telegraafban megjelent cikket idé­zik és kommentálják, ©llehtmondásbn van az új­ságírói pontossággal és tisztességgel'. A magyar lapok a miniszter cikkéből' MfeZakátotttak néhány mondatot, csszeforgatták, hozzátettek néhány ki­gondolt mondatot és fordulatot, melyek a cikkben egyáltalán nem fordulnak elő s az egész cikket épp annak ellenítléttévé fordították ki, mint amit Benes dr. külügyminiszter mond. — (Érdekes, hogy ugyanígy hamisította meg egy csehszlovák lap és annak nyomán a legtöbb prágai láp a Prá­gai Magyar Hírlápban megjelent Radice-ínterju tartialmáít íb, sőt maga a távirati iroda is ezt az interpretációt cáfoltattta meg Radícosal.) Iíogy tehát a Benes-cikk lapunkban a most cáfolt formában megjelenhetett, azért a felelőssé­get a két teljes napiig késedelmezö bivafelos cseh­szlovák távirati iroda lassúságára hériiiufc St ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom