Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-15 / 88. (1715.) szám
4 ApríKs Itt, rtusánmp. Uj városháza, uj gimnázium, uj mozi, uj bankpalota, uj villák egész sora a gyorsfejíődésii Nagymihályban NagyauiíháiLy, április közepe- A hálboru előtt Nagyim ihály még' egéisaen je- 1 enitéktelen hely volt, — meséli Szemes Elírási. A aeimpILéní fal vtaik kíieihoinizoaiitíu, szürke éleit ét éi>te. A vúdágiégés legelejéin már megváltozott a helyaeite, belekapcsolódott az élet sebes iramába. 1914-ben, áz orosz elöre®}^oamiláe idején, egyszer- re HEnter'Mnd tett és az oroszok ellen induló é* az oroszok elöl menekülő emberáradat minid itt vonult keresztüli Hélsaámira éjjel lés nappal szakadatlanul jöttek és mentiek itt az emberek ezrei és a f'nénezekerefc és nyomukban, mlntiba csak a flöfld- bcül nőttek volna ki az üzletek, a szédületes forgalom fellendítette a kereskedelmet és ipart. Azután hiába, voltak a rossz évek, a forradeflttniak és az álHamíordulabot megelőző hlarcteri állapot, amikor látszóilag elpusztult minden, a tempó, a gyorsaság megtmairádlt, az erősebb vérkerdugiésre beál- litotit élet már nem engedte, letörni maigát. Az áUaanffomd'ulát után Nagymlihály ampászékhely lett, a eaflohnetnscrikóS Ze»mjpilé<n közpuirctja és fdmte máról-bolnápra áttette Sáloraljánrpiely szerepét Egy kas város, amelynek eonbeareit olíolgta a (fróas lendület és a feíMeló törtök vő vágy. Ujj/és Rzép MteaiköJt akartak, több levegőt, kultúrát és iskolákat, hogy a kis városból nagy város legyen, és nedsak riévleg, de ténylegesen főiheíl.ye (HS központtá lehessen ennek a területnek. Minden Mórnak® megindult a miumka amerikai tempóban. Na^ymáhály a mwagalmasság és nyngjtalanság) folytonosam megújuló képét trmxttaija. egy épülő városét, ától lassan lerombolnak mindent, ami regi, hogy újat építsenek helyiébe. Paloták é» viskók állanak még egymás tőszomszédságában, de már elkészültek az egészen uj utcasorok és uj városnegyedek, egy impuMv és egyre gaadlagodó élet bizonyságul. 'Ma ott tárt Nagytmi- háfty, hogy a zempléni városkák minid fa lukién t maradnak el mellette. A nagyszabású építkezések egyrészéí míég a múlt év őszén befejezték és most tavasszal megint óriási téglahalmfezjok. homokbuckák, lerombolt épületek és a munkában álló munkások százai igazolják, hogy a munka mégkétszoreződött érövét újból megkezdődött. Az n| városháza néhány héten beli#, elkészül. Oe&chBgjer Lajos tervei szerfeit a B&rhány-ftestvéírek ópfiltik. Hatalmas épületfeoJoSBZUB, uralni fogja aa egész Fő-utcáit mouuimenMMB mféreteiveiL, 1,900.000 koronát ál- dJO* rá a vámos, köílitslégleít amwrtűzáfcáóB, bosszole- járattu kölcsöto utján fedezi, A városi hi váltatokon kffVvtfat a retudótraég, a. tűzoltóság, a váróéi könyvtár nyw itt eö*elyeZést, iftft lesz a flőjegytaő mágánSa- kásla, a városi orvos rendelője és magánlakása, a fiö&teafaiflteu stíátoos ürfei, egy bank, egy gyógyszer- tár tóyesftáedifc eff, a középső traktus második emeletén les® a tanácsterem, amely a tervek szeri nlt 15 méter hosszú és 19 méter széles. A gimnázium felépítésének ügye is eldől a ködei jövőben. A város elöljárósága nemrégiben diepütácáóban járt Hodzsa Milán köz- okSatáEiigyi miniszternél az építés mielőbbi megkezdése érdekében1. Hodzsü miniszter úgy nyilatkozott, hogy a gimnázium kérdésének ügyét mór átadta a közmunkaügyi miniteztérduimnak az építési munkákra való pályázat kiírása céljából, igy hát mindén remlány még van arra-, hogy a gimnázium épülete még ez év őszéig elkészül. A gimnázium mellé uj polgárai iskolát is kap Nágymfthély a mostenl kisdedévé helyién. Ennek költségeit az állam fedezi' kölcsön alakjában, ezt a kölcsönt 20 éven át fizetendő évi 20.000 koronával törleszti a város. A járásbíróság toibőviftéeét már megkezdték, egy egészen uj 'traktussal bővítik ki a régi, szűknek bizonyult épületet, amelynek földszintjén lesz az irattár, emeletén pedig a vezető járásbtró magánlakása. A közigazgatási reform életbelépésével Nágy- mnlhály forgalma ismét meg fog növekedni, a nagymihátyi jélráe megnagyobbodik a szobrándi járással, miiért is a város vezetőségéi komolyán to'glalk^zíattjj# egy járási székház felépítésén dk kérdése. Vtivel a város anyagi erejét jóval felülim/ülják egy ií) -60 hivatalos helyiséget befogadó székház épi- 5cai költséged, állami szubvenciót kért. Ezzel a kéréssel Nagymiháily megelőzte az összes csehsZlo- VáMaa járási központokat és a belügylmin&sZté- rirumltiól azt a választ kapta, hogy az uj közigazgatási reform alapján megnagyobb-odott járások sZék- házainak felépitéséről országos törvény fog intézkedni, de mindén egyes járási székhely köteles a székház fölépítésére tőiket adni. A belügyminisztérium kilátásba1 helyezte, hogy az állam a szék- házak építését még a .járások határainak végleges megállapitáén előtt meg fogja 'kezdeni. A Capitol mozgó uj palotája még a rmifit év őszén készült el é« igazi dísze a városnak. TmpozánB, nagyslilii, ikerl estidére a kassai Fórum-morgónak, azZal a különbséggel, hogy egy raaabad téren épült) és így szépsége jobban érvényesül. Az uj mozi'j.iflllota egysaeramiiad szkiMz is; GM) .Mdeainitii ülőhely, 23 'páholy van bemnie, forgósziiín- j padá, S ölííözőjj© minden, komforttal ellátva. A Ca- j píi’tol -mozipalota mozgószinház tekintetében Oehi ! sdklágter hajóé építész és Bárbany mörnlöikiteeltviérck 1 mrankáiját dicséri, A Rolnicka Banka báteuiieleiee, a Stetára y-téren, a1 regényes Szid ray- I kastély parkjával tizemben épült palotája ugyancsak a muM év őszén kétszült el. A palotában a~j bank vezetőségének jóvoltából van egy kis napos zug: Meusson J. Tivadarnak, az ismert és divatos szlovenszkói festőmüvésznek üvegtetőé műterme, akiinek üde hangulatú paraszt zsánerképeit nemrégiben ösztöndíjjal jutalmazta1 az állam. A Torök-ntca sarkán a Durahsehlag-íestvéreik szélesfrontu Graínd-szállodája nömr-ég került befő alá. A villaváros, az uj negyed a topolyáim utón, a. Laboré mienJtén épüli*. Azt lehetne hlinmJi, hogy pavililonos hazáit sok lavegőre, csöndre vágyó tisztívliiselőtk lakjálc, pedig a villaváros a katonaság részére készült — kaszárnyának. Súlyos problémája Na'gj-míhály további fejlődésének a csatornázás és a vdzvezetiék, ameljire már kölcsönt is szerzett a Ziemská Bankánál és állami1 szubvencióira is kapott Ígéretet. Az ezirúnyu munkálatok megkezdése a szubvenció magassá'gá- tól függ. Nagy nyeresége lesz a vtátoshak a® nj gőzfürdő, amelyet egy konzowium épffltitet Oelschlager Lajos tervei alapján Bájriiány Jenő mérnökkel. A gőzfüirdő az AleTa-parkban, a város központjában, KOSICE, N*gy választék* Fő-utca 19. Jutányos árak. ideális helyen nyer elhelyezést. Költségei meghaladják a másfél millió koronát, a tervek szerint három óriási bazinja, fedett uszodája, 14 méteres pihenője les®, gőzkamrái: száraz és nedves gőzzel. Valószínűleg szeptember elsején adják át rendeltetésének. A zsidó hitközség, látva azt, hogy a gőzfürdő felépítése mem álom, hanem a reális valóság stádiumába érkezett, sietve' pályázatot irt ki a Laborc partján lévő, évek ólba elhanyagolt rituális fürdőjének átépítésére. így Nagymliihály közönsége két fürdőhöz is jut egyszerre. Még az uj vásártérről kell megemlékezni, amely a Laborc mentén, a topotyámi utón épül modern, mérlegházzal és jegytízedő-házzal egy fiatal náig^imühályi mérnök: Lándesmiann Hugó terviéi szerint, aki a kassai i'parkamarára kitűzött pályázatnak egyik nyer lese volt. A felsorolt adatok, nem is szólva a szám italian >már felépült és most épülő magánbázról, szinte megrajzolják a gáttaüan fejődés'! lehetőségek pontos grafikonját! és Nagymdhály jövőjét1 Ígéretesnek hi/rdetük. Szenes Erzsi. PARIS! NA írjcn MÁRAl.SÁNDOR — VÉRSZOMJAS VAUTEL — Páris, ápriüis 14. N'ekem végeredményben mindegy lehetne, de mégsem illik ezt igy egészen sző nélkül szemlélni, s alkalmilag nem árt megjegyezni, hogy Vautellel már lassan nem lehet bírni. i v •> f ^ Vau tel vénszomja az utolsó esztendőkben aggasztó méretet kezdett ölteni. Ezek a® aggasztó tünetek kezdetben az u. n. „disszimuláoió" tüneteire hasonlítottak. Az ideggyógyász „disszimuláció" alatt azt a tájékozatlanságot és bzonytalanságot érti, ami időnként elfogja a beteget reális képzetekkel szemben. A disszimuláció első tünete egy különös bizonytalanság számokkal szemben, a beteg nem tudja pontosan, hogy mennyi egy és mennyi huszonötezer, s ha a főpincér megkérdi, hogy hány kiflit evett a reggelihez, bevall tizennyolcezer kiflit. Átvitt értelemben a disszimuláció kiterjedhet aztán a betegnél a politika, közélet, művészet, igazságszolgáltatás, erkölcs és társadalomtudomány összes kérdéseire is. Valami mániákus lelki elefantiázis az, ami csalhatatlan jelekkel kezd kitörni Vautelen, akinek naponta másfélmillió ember olvassa az Írásait. Persze, ezt a publicitást sokan irigylik tőle; én is. Vautel pódiuma már évtizedek j óta a , Journal", egyike a legjobban elterjedt francia boulevardlapoknak, példány- számban rögtön a „Petit Párisién" mögött, ami kétmillió példánnyal vezet. Nyomában fut a Journal napi 1,200.000-rel, jóval mesz- szebb kullog a Matin a maga 6—700.000- ével s egészen a távolban következnek, 100 ezer és 200.000 között, a nagy politikai napilapok, a Ternps, a Figaro s egy délutáni .boulevardlap a maga 2—300.000-érvél, amit kizárólag csak Páris területén adnak el, az Intransigeant. Vautel a maga félhasábos „Film'‘-jében másfélmillió emberhez szól naponta. A megszólalásban pontos, lelkiismeretes és fáradhatatlan. Minden évben lemegy négy hétre a máját gyógyítani Víchybe s ez a négy hét az, amikor Vautel és olvasói pihennek. Egyebekben mindennap ir hetven sort, ha esik, ha szép az idő, mindegy neki. Betegen is szokott írni. Az még nem fordult elő, hogy Vau tel egy napra elhallgatott volna. A másfélmillió Journal-olvasó közül nagyon sokan csak Vautel kedvéért veszik Utánnyomás tilos meg a lapot.. A Journal nem foglalkozik politikával, befolyása nulla, anyaga hírszolgálat és Tiport. Vautel képviseli az intellektuális hasábot a lapban. Oktat, véleményt mond és tradiciót ápol, nemesit és fedd. Egyike a legjobban keresett francia szerzőknek. Könyveinek százezres a példányszáma, néha el is hagyja Dekobrát Egyik könyve, a „Plébános ur gazdagéinál", amit színpadi formában a magyar közönségnek is alkalma volt élvezni, elérte a millió példányt. Vautel könyvei nagyon tanulságosak, minden ben nők van, amit a francia kisburzsoá egy Írótól Ízlésben, kifejezésben, hazafiasságban és hipokrita érzékiségben megkövetelhet. A siker kulcsa, ez a tolvajkulcs, Vautel kezében van. De még könyveinél is keresettebbek a cikkei. A hetvensoros filmek, amikben naponta hozzászól a hullámzó élethez. Vau tel a legkülönösebben korlátolt emberek egyike. Az ő korlátoltsága már valahogy nem is személyi, hanem osztálykorlátoltság. ő egymillió francia rentésnek ir, embereknek, akik megfizették az adójukat, már nem dolgoznak, hanem munkáljuk gyümölcseiből élnek, hazafiak, amig ez pénzbe vagy más kényelmetlenségbe nem kerül, vallásosak, amíg ez összeegyeztethető a lelkiismeret meztelenebb követeléseivel, erkölcsösek, amiig ezt olcsón meg lehet csinálni. Vautel soha még egy sort nem irt le, amit minden francia kisrentés ne leikéből lelkedzett igazságnak érezne. <5 a 25 centi- mes-os lelkiismeret. Néhány esztendeje mintha néha elvetné kissé a sulykot. Vautel személyisége a francia sajtóban, a brandhe-on belül, egészen kivételes utálatnak örvend. Ez őt a legkevésbé sem bántja, s minden két hétben egyszer hangosan megállapítja, hogy a kartársai egyszerűen irigyek. Van egy könyve, aminek ez a címe: „Én egy szörnyű burzsoá vagyok." ő ugyan nem igy érti, de ez szórul-szóra igaz. Csöpög a tolláról a vér. Nemcsak akkor, ha politikáról ir. Az végre i« egy álláspont, hogy Vautel minden kommunistának rögtöni, de körülményes és fájdalmas ki végeztetését kívánja. A kommunisták, ha egyszer a kezükbe kerülne Vautól, minden valószínűség szerint külön h üvel ykszo r i tők at gyártanálak részére. Vau tel a guillotine alá kíván mindenkit, aki szocialista vagy expresszionista, vagy irt egy modern zenedarabot, vagy nem hisz foltéllenül Poincaréban. Egy-egy bírósági Ítélet soha nem elég súlyos neki. Ha egy rablógyilkost életfogytiglani kényszermunkára Ítélnek, akkor Vautel rögtön talárba veti magát és vérpadot kér. Ha tizennyolc lengyel rablógyilkos közül csak kettőt végeznek ki, Vautel azonnal óvást jelent be, utánajár az ügynek, és kér még két-három fejet. Ha valakit felmentenek, akkor tajtck- zik. Hetvensoros mene tekéteket fest föl a francia közélet falaira, bejósolja, hogy minden össze fog omlani, tanácsokat ad a hóhérnak, hörög és félős, hogy vérpárás szeme irás közben elhomályosul és megüti a guta. Rendkívül dühbe tud jönni, ha valami nincsen gusztusa szerint. Az Ibseu-centen- nárium alkalmából azt irta Ibsenről, hogy az egy szemtelen szocialista forradalmár volt, s ajánlja a francia hazafiaknak, hogy felforgató darabjait ne nézzék meg és könyveit ne vásárolják. Senki nem elég erkölcsös neki. A házmesterekről, akik legbuzgóbb olvasói, barátságos cikkeket szokott írni, mert a francia házmesterek mind a rendőrség szolgálatában állanak és kémkednek a lakókra. Ha kifizette az adóját, arról cikket ir; részben büszkén és öntelten bejelenti, hogy kifizette az adóját, részben óvatosan meginti a flskusí, hogy kevesebbel is beérhetné. Modern képekről ugyanazon a hangon ir, mint a rablógyilkosságókröl. A társadalom békéjének felforgatóiul tekinti a modern festőket, s undora olyan őszinte, hogy nem lehet vitába szállni vele. A pénzről valami vallásos áhitat hangján szokott írni, egészen meghatott lesz a hangja, ha ezeket a szavakat veszi a szájába, mint: kamat, vagy: járadék, vagy: követelés. Egyszer cikket irt arról, hogy a szovjet nem fizet szerzői dijat szellemi munkák tulajdonjogáért, ami a szovjettől csakugyan helytelen dolog; de olvasni kellett a cikket, amiben Vautel élő könnyekkel zokogott, el- csxiklott a tolla, ha a szép pénzre gondolt, amit a szovjet nem fizet. De igazán elemében csak akkor van, ha megróhat egy esküdtszéket, vagy egy bírót valami enyhe ítélet miatt. Van benne valami egy gyáva Maráiból. Vinnyogva követel fejeket, vért, vért, munkát Deibler mesternek, a francia hóhérnak. Reszket a tolla a meghatódástól, ha a guillotineról irhát. Külföldi problémákkal lehetőleg nem foglalkozik. Ami külföldön van, az messze van és másodrangu affér lehet csak. Érdeklődése a francia esküdtszéki tárgyalótermek, a képkiállitások, a városi közgyűlések s a konkurrens boulevardlapok pletykáira szorítkozik. Van benne valami félelmesen megszállott, valami fanatikusan korlátolt, ördögien rosszindulatú. Ha egyszer leteszi a tollat, ki fogják tömni. És milliók fognak sírni utána. Utolsó sóhajával is fejeket fog követelni, vért fog hörögni, hetediziglen. A háborút visszasírja, mert a háború szerinte edzi a férfierényt. Másfélmillió példányban üvölt, uszít, nap-nap mellett, minden ellen, ami él, mozog, nem szolgálta le a katonaéveit és nem fizeti rendesen az adóját. Most már aggasztó néha, amit csinál. Ha igy folytatja, egy napon a harmincötödik sornál reá fogják huzni a zubbonyt Kedvező rc^ictfizciAsck! Mindenkinek a lakását iegoicsöbban és legmodernebbül rendezi be Kedvig rfazietfizeaseki F. W a ida bútorgyára. PraRia ¥119., Podlinného 997. Alapítva 1833. \ Telefon «• diszinS /Ok tive$r« porccilán naífykereskedé«ee •
