Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-14 / 87. (1714.) szám

V tA3U*AR*HlftliA£? Közcíaxpa <Ácn A romániai fafermeiés statisztikai adatok tükrében Az 327-ik év a romániai fakereskedelem fekete é«e volt — Az ui esztendőben emelkedik a puhafakivitel Prága, április 13. Romániában a fakeres­kedelem a termelés nagysága, a kiviteli ér­ték és a vámvédelem tekintetében a közgaz­dasági életben elsőrendűen fontos szerepet tölt be. A romániai fa, elsősorban az erdélyi puhafa, igen kedvelt márka a világpiacon és három irányban hagyja el az országot: a feketetengeri és dunai kikötőkön, első­sorban Galacon át, valamint a magyar ha­táron és Németországon keresztül. Görögország, Egyiptom, Olaszország, Francia- ország, Magyarország, Svájc és Németország a romániai fa elhelyezési területei, mig kon- kurrens államai Lengyelország, Csehszlová­kia, Jugoszlávia és Ausztria. Románia hat és fél millió hektár erdő­séggel rendelkezik, amelyből 51 százalék ma­gántulajdon, 28 százalék az állam és 21 szá­zalék jogi személyek tulajdonában van. Egész Románia területének 25 százalékát borítják be az erdőségek, amelyből 2.6 millió hektár bükkös, 2.4 millió hektár tölgyes és egyéb lombfa, 1.6 millió hek­tár pedig tűlevelű (fenyő) fa. Országrészenkint a kővetkezőképpen oszla­nak meg Románia erdőségei: Erdély 3.4, Re-» gát 2.5, Bukovina 0.4, Besszarábia 0.2 millió hektár. (Kisajátítottak Erdélyben 623.000, a Regátban 87.000 hektárt.) Az évi növekedés, vagyis az a mennyi­ség, amely a kitermelésre megérett erdősé­gekből kivágható, anélkül, hogy az erdőállo­mány csökkenne, hektáronként minteov 2.5 köbméterre, összesen tehát 17 millió köbmé­terre tehető. Ebből 600.000 vagon tűzifa, 150,000 vagon kü­lönféle fűrészelt és faragott fa (deszka, léc, gerenda), a többi pedig talpfa, celln- lózefa és hasonlóak, amelyek értéke feladóállomáson mintegy 4.5 milliárd lejre becsülhető. 1 Romániában 513 fűrésztelep és 335 kü- j lönféle faipari gyár működik 74.000 lóerő felhasználásával és 60.000 munkást foglalkoz­tatva. Az ipari részvénytársaságok közül az 1925-ik évben 178 tartozott az erdő- és papír­ipar körébe, amelyek másfél milliárd lej alaptőkét képviselnek. A fentieket számbavéve az európai látó­körű szemlélő bizonyosra venné, hogy a ro­mán kormány teljes erejével támogatja faiparát. De Romániában éppen ennek az ellenkezője történik. A fuvardijak igen magasak s a tarifarevizió ügyében már fél­éve folyik a tárgyalás, de az uj tarifa, amely állítólag a szállítási dijakat csökkenteni fog­ja, még ma sem készült el. Csupán tervezete került a nyilvánosságra s ebből kitűnik, hogy egyes cikkek díjtétele még az eddiginél is magasabb lesz. A magas fuvardíjakon kívül más nehézségei is vannak a romániai faexportnak, amely az 1927-ik évben súlyos válságba is jutott. A ter­melési engedélyek nehézkes megszerzése, a vagonhiány, a pénztelenség, az építkezési hiány, a súlyos közterhek és adók, a magas vámok, azonkívül a lej fluktuálása, amelynek magas árfolyama az exportot valósággal lehe­tetlenné tette, — mindez hozzájárult ahhoz, hogy a romániai fake- reskcdelmet az elmúlt esztendőben sú­lyos veszteség érje. Csak ezéven mutatkozik javulás főkép­pen a faszakma legnagyobb ágában, a puha­fában. A termelők, javarésze kartellszerü megállapodást létesített a puhafaexportra, amely az egész Európában mutatkozó ía- hiánvt is kihasználva, nemcsak lehetővé tette a puhafa kivitelét, de el­érte azt is, hogy a romániai puhafa le­egyszerűsített osztályozás mellett konve- niáló árakon kerüljön külföldre, úgyhogy a puhafapiac jelenlegi helyzete tel- 1 jesen kielégítő. A rimaszombati bőrgyár kálváriája Rimaszombat, április 13. (DéHszlovenszíkéd sz^rkesztőségünMól.) A szlovén szkói sajtó mostanában több isben fogla lkoaoü a szlovenszkód bőripar sajnálatos helyzetéivel és egyhangúlag a kormány segít­ségéi követelte a bőripar megmentése érde­kében. A szláv enszkói bőripar központjában, LiptoszentmildósoTL, ahol a környéken 16 bőr­gyár dolgozott és látta el a volt Magyarorszá­got bőrtermékekkel, mostanáig már hát gyár teljesen beállította üzemét, mert egyrészt el­vesztette régi nagy állami szubvencióját és másrészt elvesztette úgyszólván egész régi piacát. A rettenetes krízis eredménye az, hogy a régi 1500 munkás helyett ma csak 340 munkás dolgozik, a többi elvesztette kenyerét és munkamélkül nyomorog. Hasonlóan szomorú sors érte a virágzó rimaszombati bőrgyárat is, mely az átala­kulás óta, épp úgy, mint a liptói bőrgyá­raik, nagyobb összegű invesztalással akar­ta modernizálni üzemét. A modernizált és megnagyobbított bőr­gyár kitűnő minőségű bőrt állított elő, me­lyet messzeföldőn kedveltek s a gyár 80 ma­gyar és szlovák munkása biztos kenyeret ka­pott a gyártól­Az invesztálás folytán azonban a gyár súlyos anyagi helyzetbe került s a rop­pant magas kamatok megrendítették a gyár létét, úgy hogy 1926-ban az érdekelt idegen tőke nyomása alatt kénytelén volt beszüntetni üzemét, mely a rimaszombati viszonyokhoz képest aránylag nagyszámú munkáscsaládnak jutta­tott megélhetést. A munkások kenyér nélkül maradtak s azok, akik messzibb vidékről kerültek a gyár­hoz, olyan helyzetbe kerültek, hogy mai na­pig sem tudtak hazautazni s csak az elkeseredettek és munkátlanok seregét szaporítják. A gyár abban a kivételes helyzetben van, hogy egész könnyű segítség és jóakarat mel­lett, ami a kormánynak is érdeke, újból üzem­képes lenne s igy közérdekű volna, hogy a kormánykö­rök és illetékesek mindent megtegye­nek, hogy az egykor virágzó gyár újból és mielőbb felvegye a munkát és meg­kezdje üzemét. A gyár tulajdonosa, Píaitzner Igo, múlt nó végén személyesen járt el Peroutka ke­reskedelemügyi miniszternél, aki kihallgatá- t:on fogadta, informáltatta magát a gyár viszonyairól s megígérte, hogy a gyár talpraállitásá- ban segítségre Lesz. Miutt héten Niisch Andor nemzetgyűlési képviselő Rimaszombatban jártában szemé­lyesen is érdeklődött a gyár ügyed iránt és megtekintette a gyártelepet, melyet haldok­lásra ítéltek. A rimaszombati bőrgyár üsembehelye- aése nagyfontosságu volna nemcsak a város iparosai és kereskedői szempont­jából hanem a munkásság érdekében is, hisz az egyremásra tartott munkásgyülóseken állandó elkeseredés hangja szólal meg a mun­kanélküliség emelkedése miatt. A magyar uralom a szlovenszkóti bőrgyá­rakat is anyagi támogatásban részesítette, ha ennek szüksége mutatkozott és ez a politi­ka nem is tévesztette el célját. A volt felvi­dék munkássága, így a rirnaszouiibati. munkás­ság is megelégedett volt a biztos kenyérke­reset megnyugtató érzésével. Az uj rezsim eleinte teljesen figyelmen kívül hagyta a spe­ciális szlovenszkói érdekeket, de ma már so­kan rájöttek airra, hogy ez rossz politika volt és a gazdasági talpraállás csak egységesen és kivételek rendszeresítése nélkül valósithaitó meg. Mikor ez a belátás már leszögezést nyer a hivatalos fórumok előtt, akkor csak a jóakaratra és a kormánykörök közérdekű se­gíteni akarására van szükség és ehhez appel- 1 álunk, hogy a gyár üzemfelvételét haladékta- talauul tegyék lehetővé azzal a támogatással, mely az illetékeseknek úgyszólván sémimi megerőltetést nem jelentene, de a gyárat ki­emelné a haldokló vállalatok seregéből és visszaadná 80 munkáscsaládnak a nyugalmat és a megélhetést. A roonátnfiaá pertiro|te<aiwipaaí, a pttrtafin kJriMI vámjának Imzáilílitásáérft A roméindái peftiroieuim- nagyiipiarosok a napokban ködbemjártak a romiam kormánynál és ©lőtetrljeezítaN-'élk atzxwi kérésüket, hogy a kormány sdállitsa le a pamaffiim kdJvditleOi vámját 17.009 ledről 500 ledre, továbbá, hogy a ká- valMme szánt panafliln. vasúti viilt'öMdiját csökkentsék és hogy az 1 kg. uitán járó 9 fedés fogyasztási a diót n» hajtsák be a M/vdltelre szánt) párafinküMeoiíé- nyefeniél és Végű®, hogy a parafdngyertyák kiviteli 'iSdetsékét vagononként!1 500 leire ezá'1 tiltsák le. A gaJtacá kereskedelmi kamuara egyúttal infltervemdáillt a kormánynál az irányban is, hogy a mezőgazda- sági szindikátusok számára importált zsákok be- i hozatal! vámját 26 leíród 2.80 ledre száMisák le. MÜirfdkéí iwterverned ó, amely szorosan érinti a ceeh- sZfeváik érdieké® köröket i'S, megüehelítős megértés­sel találkozott a kloirmány részéről. Nem lett fizeitésképtielkta a Keleti Jiaifeaib tor­naijai cég. Lopunk április 1'2-dki számában a Prá­gád Hitelezői' Védegylet jei'eoitóse alapján jelen - •dettiito, hogy KeOletd Jakab tornaijai kereskedő fit- zetiélsképtedleo-lettt. A cég most annak a kczlfescre kiér fél bemmütríket, hogy ez a hlilr nem feilel meg a vo lóságnak, amit ezenmél1 készséggel helyre'iga- aüumk. íi Aa áprilisi cukormennyiség a kontingens 7 szándékát teszi ki. A eukorfinomitók és nyers­cukorgyárak tegnapi közös ülésén belföldi fo­gyasztásra áprilisra a kontingens 7 százalékát tet­ték szabaddá az 530 koronás változatlan ár mel­lett inkluxive szállítási pótlék. Ezzel az ezévi sza­baddá tett eukormennyiség az ezévi kontingens 57.5 százalékát éri el mait óv ugyanezen hónapjá­nak 60.5 százalékával szemben. A tavalyi kontin­gens, mint ismeretes, alacsonyabb volt az ez évinél. Az oetrani szénbányászat erős sülyedése. Az Ostrau—karwini bányavidék isimét szorongatott helyzetbe került, amit a kedvezőtlen szénszálli- tási lehetőségek idéztek elő. Ennek következté­ben a szénbányászat márciusban 72 ezer tonná­val esett és összesen 900.184 tonnát tett ki. A kokszgyártás 8.000 tonnával emelkedett összesen 187.499 tonnára, a brikettgyártás 6.620 tonnával 12.770 tonnára esett vissza. A bányamüvekben csökken.ik a munkások létszámát. Uj angol—amerikai pénzügyi és ipari tröszt alakult. Londoni pénzügyi és ip iri körökben ki­hirdették egy uj angol—amerikai, pénzügyi társa­ság megalakítását több millió font sterling alap­tőkével. A társaság tagjai a nagy „lmperial Chemical Industries ltd.“ és számos előkelő ame­rikai nagyiparos és pénzember. A részvényeket nem fogják nyilvánosan jegyezni. Sir Alfréd Mond kijelentése szerint az uj tröszt a nagybrittániai, az egyesültállamokbeli és az európai szárazföldi pénzügyi, kereskedelmi és ipari vállalkozásokat fogja támogatni. A váltójog unifikálása. A váltó- és cse>kk)forgalom szabályainak az egységesíté­sével meghízott nemzetközi komité tegnap Géniben összeült a francia delegátus elnök­lete mellett. A bizottságban Németország, Lengyelország, Svájc, Belgium és Csehszlo­vákig vannak képviselve. A bizottság egy konvenció kidolgozásával foglalkozik, amely elsírni taná mindazon ellentéteket, amelyek az egyes államok törvénykönyveinek a kü­lönbözőségéből erednek. Anglia belép a luxemburgi acélkartellbe? Middleboroughból jelentik: A koncentrációs gon­dolat a londoni vas- és acélipar tendenciózus fel­fogásával szemben az itteni Cleveland kerület- monlániparában jelentős tért nyert. Az acélnagy­iparosok azon a véleményen vannak, hogy mint nemzeti szervezet és tárgyalási közület eléggé szi­lárd egységet alkotnak, hogy Anglia nevében be­léphessenek a nemzetközi acélkartellbe. Az ango­loknak a luxemburgi kartellhez való csatlakozása főképpen a kvótakiszabásban és az üzembeszünte- tési követelésekben bukkant akadályra. Ennek ellenére a nemzetközi kartell legrégibb ellenzői­nél is kedvező a hangulat a csatlakozást illetően. A kartellgondolat terjedésére jellemző az itt életbeléptetett öntöttvasipari eladási egyesülés, amely nem csupán az árakat szabályozza, hanem tagjainak lehetővé teszi, hogy rendeléseiket ki­cserélhessék. Ezzel azt akarják elérni, hogy mind­egyik mü csak azon megbízásoknak tegyen ele­get, amelyeknek elvégzésére műszakilag különö­sen megfelel. Sstrájkmongalmak a brfinni iparban. Ezen a héten különböző brünni üzemekben bérviszályok törtek ki, amelyek végül is sztrájkokba torlódtak. A Zbrojovka-fegyvergyárban a szerszámkészítők léptek sztrájkba bérdifferenciák miatt, mire ma kizárták őket. Holnap egyeztető tárgyalásokra ke­rül sor. A Beran és fia textilcégnél szerdán ezer munkás lépett sztrájkba politikai okok miatt. A munkásság pénteken fölveszi a munkát. A lengyel szén dumpingja Csebszlo rákiában. Az utóbbi napokban számos esetben kínáltak lengyel szenet Csehszlovákiában dumping-árakon, igy például a pozsonyi dunai gőzhajózási társa­ságnak is. A nehézségekkel küzdő csehszlovákiai szénipar ennek megakadályozására intézkedése­ket fog sürgetni a kormánytól. A Nova r.-t. osztaléka. Budapestről jelentik: A Nova forgalmi r.-t. az 1927. üzletévre 3 pen­gős osztalékot fog kifizetni az előző évi két pen­gős osztalékkal szemben. A Böhmisehe Unionbauk 10 százalékos osztalékot; fizet. A Böhmisdbe Unionhank tegnap tartotta meg 56. évi rendes közgyű­lését Prágában. A kimutatott 33,755.557.33 korona tiszta nyereségből 5 százalékos osz­talékot és 5 százalékos szuperosztalékot fog­nak kifizetni, azaz részvényeik int 20 ko­ronát. A párkányi kikötőt össsekötik a vasútállo­mással. Több ízben jelentettük, hogy a párkányi kikötő felépítésére hamarosan sor kerül. Újabb értesülés szerint a párkányi lrikötő kiépítését csupán a komáromi kikötő legszükségesebb föl­szerelése után kezdik meg. A párkányi kikötőt a vasútállomással öt kilométeres hosszúságban ösz- szekötik. 250 ezer fémmunkást zártak ki Szássorstóg- ban. Jelentettük, hogy a szászországi íémnagyipa- rosok szövetségeinek az egyesülése elhatározta a bé.rmozgalmat indított fémmunkások kizárását. A határozatot tegnap foganatosították és mintegy 250 ezer fémmunkást zártak ki. A molnárok forgalmi adójának átalá­nyod fása. A kereskedelmi kamarák és a molnártestületek tegnapi közös értekezlet tén elhatározták, hogy megkérik a pénzügy­minisztériumot, hogy utólagos intézkedés­sel rendelje el, hogy a földművesek gaboná­jának a malomba való beszállítását és a malomtenmókek kiszállítását, még ha ezen termékek a földmiveseknek mint fogyasz­tóknak is vannak szánva, ne zárják ki a for­galmi adóá talány alól. Uj szövetkezetek Ruíunsikóbaa. Nyéresházáu a napokban fogyasztási szövetkezetét és Várkul­csán szövetkezeti hitelintézetet alakítottak. ÉRTÉKTŐZSDE Tovább gyöngült a prágai értéktőzsde Puága_ április 13. A heti idüitmóra valló tékin- tetted, a tőzsde Leóvteten hangulatíbari nyitott, a« irányzat nagyobbrészt gyöngülő tendenciái muta­tott. Az árfolya m vesz tőségek azonban nem voltaik magymérertiiek. — A.% ipari piacom vesztett: Sdhoel- fer 35, Lsaakosah Szén 30, Koliaui Szesz 15, Dtux— Bódédba chii, 13, Prágád Vas 11, Berg és Hüftön 10, Skoda és Cseh Cukor 7, Aussigii. Vegyi 5, Koüiuli Műtrágya és Brumm GApek 4, Imwadd, SoLo é« Hor- vát Cukor 3, Poldi 2 koronát. Javult: Tejipar 90, Cseh Kerefekedelmi 17, Ápolta 15, dhamotfde és Sel'lder 5, Marsnör 4, Rczramvek és Siimtmeningi 2 koronával. — A. bankpiacon a Nemzeti 10, Z&lvrao és Cseh Eszkompt 3, Országos és Prágád Hálbel 2, Sport) 1 koronával esett!, jiaivullt a Cseh Uedton 3, Agrár 1 koronával!. — A beruházási piacom oűi- csóbibodott a 3.5 és 4.5%-os negyedik 25, atz 5%-os 30, a 4%-os pőtt 15, a 6%-os negyedik éls lisztiköl- csöo 5 Mdérrel. A 3beg-prior irtások, valamint kas­sai- részvényeik 10, az 1923. év! betruMzári 15, a beasuiirizási-közlokedösi 5 fiillénre‘1 eaneUkedoft. — Exótákbam a Oaisse Comimuule-jájrad'ié'kok eziilár- duMak, a többi értékek, gyöngültek.-f A prágai devizapiacon szilárd irányzat uralkodott. Berlin 0.025, Brüsszel 0.030, Zürich 0.10, London 0.05, Páris 0.01, Budapest 0.025 egységgel szilárdult, csak Milánó és Bukarest gyöngültek 5, illetve 15 fillérrel. + Javult a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsde bizakodó hangulattal nyitott és az árfolya­mok kialakulása javuló tendenciát vett fel. Az első üzletkötések után azonban szélcsend állott be, de miután a külföldről jó hírek érkeztek, a barátságos irányzat végi" tartott. Az átlagos ár­folyamemelkedések 1—2 százalékot tettek ki, a Fegyver, Bauxit, Lámpa és Magnesil 5 százalékot nyert. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelen­tésében nem szerepelt értékek közül a Moktár 04, Részvénysör 137 és Féltén 203 pengős árfolyamot értek el. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. A speku­láció vásárlásai folytán úgy a belföldi, mint a külföldi papírokban barátságos irányzat uralko­dott. A csehszlovák papírok árfolyamkialakulása nem volt egységes. A legnagyobb forgalom a sör-, építési-, vegyi-, vas- és euiorértókekben, vala­mint a budapesti papírokban folyt Az üzlet azon­ban végig szűk keretekben folyt és igy az árfo­lyamnyereségek nem voltak jelentősebbek. + Ujaíbo boán a benftuu értóktófisdém. A teg­nap me-gkeadett: smüérdnf&a ma íoíyftatóctett, m&veil a küSflöMrfl, flöeg Amerikából ée HdELao- ddiáibólt nagyobb vásáriölei megfcÍKBáwok irtottak be. A forgalom köBéppoautjátoan a nahiéz epetíüálús é® montónértélcttk- áÓottaik. A ezüLárduflás esekfbem az ériléfeekben. 8—6 HzáaaMk'ot tett ki. A fjofoíbri pöaoo- kon nyugodt űried mellett 2—3 eaáaaMkoe volt az emelkedés. A kedvező hanguSatihoz nagyban boz- zájiáTUll!; a pénzpiac folyékonysága, ahol a íiapi- pénri 6—8 ezáahléfem ifehéteBt beszerezni. ÁRUTdZSDI + A prágai ternrónytttesdán gyönge látogatott­ság és lanyha iiránvaat uraliked-oitt. Csupán a buaa és rozs tartott, árpa nyiuigoctt, tengeri változa-tHian vtoflit. Egyéb áruiban meim volt váBtozáfi. + A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- árujegyzés prompt Aussig loko és kikötő 177.50 —180, decemberre 177.50.-f A mai budapesti gabonapiacon, amint azt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány- zz’ jól tartott volt. A következő árfolyamokat je­gyezték: Tiszavidéki búza 34.25—34.45, felsőti­szai 34.15—34.35, egyéb búza 33.95—34.20, rozs 31.25—31.35, takarmányárpa 30—30.25, sörárpa 32—34.50, zab la. 33—33.25, zab közepes 32.75— 33, tengeri tiszavidéki 27.65—27.90, egyéb tengeri 27—27.25 pengő. + A beriKná tearmérnytőasdén nyugodt űriét mellett az líránytzait m&m volt egységes. Búza 256—* 264, rozs 208—071, árp« 245—285, zab 254—260, tengeri 238—-240, búzaliszt 35125—35.75, mzsdiazt 35.75—38, buaa- és rozsikarpla 17.50, VdíktÓTia-'boT- só 46—57, kde ehető borsó 35—37, lakaTmánybor- eó 26—27, peíuBtka 24—25.50, lóbab 23 —24, bük­köny 24—26, repoepogácsa 19.60—-19.70, lenpogá­csa 24—24.20, szárazsaelet 14.60—14.90, burgonya- Oetezeifek 26—26.60 márka. + A tengerentúli gabonapiacokon a követke­ző árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter II. 150.50, III. —, búza májusra 149.12—149.25, júliusra 148.62 (p) 128.75. (a), szeptemberre 147 (p) 147..25 (a), tengeri mixed TI. prompt 101.25, májusra 99, júliusra 102.12, szeptemberre 103, zab májusra 57.62, júliusra 51, rozs II. prompt 124.12, májusra 123 (p) 123 (a), júliusra 119.25 (p) 119.25. (a). — Newyork: búza hard winter II. 167.25, red winter II. 189.25, mixed durum —northern manitoba II. 176.12, rozs II. 138.50, kanadai malátaárpa 106.50, tengeri mixed wes­tern IT. 122.50, liszt la. spring clear 6.75—7.—. — Winnipeg: búza májusra 150.12, júliusra 152, zab májusra 68.87. — Kansas City: búza red winter II. prompt 162.25. — Minncapolis: búza I. northern spring prompt 142.12. — Buenos Aires: búza májusra 11.61, júniusra 11.85, tengeri má­jusra 7.50, júniusra 7.50,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom