Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-13 / 86. (1713.) szám
Pozsonyban, az iskolavárosban óriási az iskolaépület-hiány Ahol egy épületben reggeltől estig 1750 növendék fordul meg naponta A délutáni tanítás hátránya — A magyar tanítóképző előadói 6 kor. 40 fillér óradijat kapnak — Kihalóban a „kosztosdiák** 1928 február 13, péntek. Pozsony, április 12. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Reggelenként külön iskolavonatok szállítják Pozsonyba a környékbeli falvakból a diákokat. Pozsonyt iskolavárosnak is szokták nevezni, abol tiz-tizenöt középiskola mellett főiskolák, rengeteg elemi iskola neveli az ifjúságot a jövő életre. Egész kis hadsereg telne ki abból a sok diákseregből, akik naponta Pozsony iskoláiban szűk padokban szorongva hallgatják tanáraik előadását. Észrevétlenül, máról-holnapra nyíltak meg uj iskolák, azonban uj tantermekről megfeledkeztek gondoskodni az illetékesek. Állítjuk, mert úgy van, hogy Pozsonyban ma a legnagyobb iskolanyo- mornság uralkodik. Botrány az, hogy Szlovenszkó fővárosában az iskolák férőhely szempontjából menynyire túlzsúfoltak, ami semmi esetre sem lehet előnyös a diákság és a tanszemélyzet egészségére. 25 osztály 17 tanteremben Fölhozunk példákat: A Torna-utca 11/b alatt van az állami polgári fiúiskola. Ebben az épületben nem kevesebb, mint huszonöt osztály növendékei nyernek kiképzést tizenhét tanteremben. Itt vau ugyanis elhelyezve az első számú polgári iskola (szlovák tannyelvű) kilenc osztállyal, a második számú polgári iskola négy szlovák osztállyal és a német polgári iskola tiz osztállyal. Reggel nyolc órától este kilenc éráig szakadatlanul folyik a tantermekben a tanita s, mert még az iparostanonciskola esti tanfolyamát is ezekben a tantermekben tartják. A 17 tanteremben naponta körülbelül 1750 tanuló fordul meg. A tantermek szellőztetésére, tisztogatására alig jut idő. A túlzsúfolt gimnáziumok De nemcsak a pozsonyi polgári iskolákban, hanem a volt líceumban, amely most állami reálgimnázium, ugyancsak tarthatatlan a helyzet, A Védcölöp-utcában van ez az iskolaépület magyar, szlovák és német párhuzamos osztályokkal. Reggeltöl-eatig folyik itt is a tanítás. A hét három napján délelőtt, a másik három napon délután járnak egy-egy osztály tanulói az iskolába. Némelyik iskolában déM 12 órakor kezdődik a tanítás, amikor is a tanulónak már 11 órakor meg kell otthon ebédelnie, hogy 12 órakor az iskolában lehessen. Ez határozottan a gyermek fejlődésének a rovására megy, de káros a tantestületre is, mert a legjobb esetben egy-két órai ebédideje van a tanárnak. Ezért valóságos vetélkedés folyik a tanárok között a délelőtti érákért. Ilyen tanrend mellett annak a napi robotban holtrajfáradt tanárnak hogyan maradjon még ideje önművelődésre vagy7 kulturális, társadalmi munkára? Ha még oly lehetséges is, elaprózzák, idegeit felőrlik a lehetetlen tanrend miatt előállott fáradalmak. A németek tiltakozása Úgy tervezik, hogy a második német polgári iskolát a Téglamezőn építik fel. E terv ellen a német Kulturverband erősen küzd, mert a Téglamező és környéke inkább szlovák, a belváros pedig német, úgy hogy a német polgári iskolát inkább a belvárosban kellene íeiépittetni. A hiányos képesítés A köztársaság tízéves fennállása alkalmából az iskolaügyi minisztérium elrendelhetné, hogy7 a polgári iskolákban végre olyan tanerőket alkalmazzanak, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek, mert sok olyan tanár működik ma a polgári iskolákban, akinek csak elemi iskolai képesítése van, sőt filozot- terek és kellő gyakorlat nélküli fiatal tanítók ülnek a polgári iskolai katedrákban. Ennek a következménye, hogy a polgári iskolák nivó tekintetében mélyen alatta állanak a régi idők polgári iskoláinak. A magyar tanítóképző mostoha sorsa Á múlt év őszén megnyílt Pozsonyban a magyar tanítóképző is negyven növendékkel (30 fin, 10 leány.) Az ott alkalmazott tanerők 6 korona 40 fillér óradijat kapnak. Ilyen díjazás mellett elképzelhető, hogy micsoda kedvvel tanítanak, sőt az a csodálatos, hogy egyáltalán kap a tanítóképző megfelelő tanerőket. A tanárok helyzete A tanárok helyzete sem a legrózisásabb. Pozsonyban J9^alábly^^^,tac# működjél a különféle iskolákban. Sokan súlyos anyagi gondokkal küzdenek, mert a fizetésüket a pénzügyigazgatóság hanyagsága miatt alaposan megnyirbálták. öt-hatszáz koronás havi adóhátralék-levonása van sok tanárnak, ami csak úgy állhatott elő, hogy a pénzügy- igazgatóság későn állapította meg adójukat. Á másik sérelmük a tanároknak a fizetési könyvek megszüntetése. A régi időben a tanár fizetési könyvet kapott, amibe pontosan be volt vezetve az összes járandósága (törzsfizetés, adó, levonás sbb-). Most a tanárok is, mint a többi állami tisztviselők, fizetési ivet („platóban list“) kapnak és azzal veszik fel a fizetésüket. Már most mivel igazolja később, hogy adóját tényleg kifizette? Eltűnnek a kosztosdiákok Pozsony iskolaváros jellegét bizonyítja a sok internátus. A Pray-utcaihan 270 diák nyert elhelyezést, vagyis tele van. Ugyancsak tele van az Imca internátusa, a Szent László- internátus s most van épülőben egy uj nagy internátus. Mint közintézményeket csak örömmel lehet üdvözölni az internátusokat, amelyek azonban lassan-lassan a halálát jelentik a „kosztos diák“-rendszernek, ami sok szegény özvegy és nyugdíjas asszonyt juttatott kis mellékkeresethez. Hovatovább a magánhelyen lakó kosztos diák ritka lesz, mint a fehér holló, mert az interné tusok ezt a régi típust lassan egészen kipusztitják. R. ,T. Piros-fehér-zöld lobogó alatt FiiimébóS megindulnak a magyar hajók a Levente és Egyiptom felé Herrmassss Miksa kereskedelmi miniszter Miiéné&an nyiBaft- kox&tt a r®TBdszeres magyar ^ajójárstokréi és a magyarolasz kereskedelmi szerződésről Milánó, április 12. Az olasz és a külföldi sajtó képviselői előtt Herrmann. Miksa magyar kereskedelmi miniszter, aki a nemzetközi áruminta- vásár megnyitására érkezett Milánóba, úgy nyilatkozott, hogy nem gazdasági tárgyalások megindítása céljából jött Olaszországiba, hanem kizárólag a kiállításra, amelyen Magyarország ebben az évben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vesz részt. A hírlapírók azután afelől tudakozódtak, igaz-e, hogy Magyarország Fiúméból kiindulva rendszeres hajójáratokat fog létesíteni? A magyar kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy a magyar kormány tárgyalásai a trieszti Cosulieh gőzhajózási társasággal kedvező befejezés előtt állanak és egy vagy két hajózási vonal létesítéséről van 8*ó, amelyek magyar zászló alatt Fiúméból indulnak ki a Levante felé, illetőleg Egyiptomba. Ezt a magyar hajózási vonalat egy budapesti társaság finanszírozza, amelyben a Cosulieh társaság érdekeltséget vállal és a társaságot a magyar kormány bizonyos állami támogatásban fogja részesíteni. Ezeknek a magyar hajózási vonalaknak, amelyek Fiúméból magyar zászló alatt fog ják a forgalmat fentartani, további kifejlesztése a gazdasági eredmények mértékétől függ. A délszláv kormánnyal csak a tranzitó- íoegálom kérdését kell szabályozni. A küszöbön lévő kereskedelmi szerződéses tárgyalásokról azt mondta Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, hogy Olaszországgal még ebben a hónapban folytatni fogják a tárgyalásokat, az elvi megállapodás tulajdonképpen már kész és csupán részletkérdések tisztázása van hátra. A német birodalommal a tárgyalások nem jutottak még túl az első jegyzék- váltáson és a tulajdonképpeni tárgyalások csak akkor indulhatnak meg, ha a magyar gazdasági delegáció felszabadul, miután most másfelé va n elfoglalva. Ahol Bethlen Gábort magyar királlyá koronázták ■— Séta a besztercebányai tavaszban — ii. Besztercebánya, április eleje. Kedves vezetőimmel, Bothár Sándor dr.-ral, Kiszely Károllyal 'és Halécius Kálmánnal, a keresztényszocialista párt itteni titkárával ragyogó tavaszi verőlényben bejárom a várost. Ahogy a vonat Zólyomnál északnak fordult velem, már megcsapott az a különös levegő, ami a hegyvidéki embert mindig valami ünnepélyes boldog hangulattal tölti el: a hegyek lehelete. A Garam áradt-sár- gán rohan a lévai síkság felé, mint egy hatalmas kígyó. A farka valahol a Királybegy hómézőin nyugszik, de itt, a dereka táján már virágokat és sárgán pompázó sombokrokat tükröz. Köröskörül pedig még havas- fejű fantasztikus hegyormok metszik összevissza a látóhatárt, az embernek már felfelé kell nézni, magasak. Ez a levegő szorosan összetartozik a képpel: ott kezdődik csak, ahol a dombok lágy vonalainak vonulatát ezek a fantasztikus, egyenes vonalakból összeugró bátor csúcsok összevisszasága váltja föL Miniden fordulóban más és más a kép, a hegyek közel jönnek, tolódnak, eltűnnek, megint felbukkannak, mint kaleidoszkópban. Ez a felvidék és aki a hegyek közt nőtt fel, az, hiába, mégha százszor is szereb Petőfi „Alföld “-jót, ha a magyar kiépet már kiskorától fogva góme&kuttal és síksággal tamrUa is meg, az mégis nyomott és szürke lesz, ha síkon jár, ahol a jegenye a legmagasabb étet és csak ott szép neki a természet, ahol hegyeket lát és erdőket érez. ívelhet a másik szimbólum, de hogy az nekünk szép, az csak beképzelés, benővel^,, vaíami kis csalás \ A kisáUomásnál már aszfaltra lépünk, véges végig ezen járunk. A nagy Garam-hid, jobbra a fürdő, a vasutu teán az YMCA-palo- ta, szemben vele az épülő Národny Duim, s a főtérre vezető nagy kapuboltozat fölött az erdőigazgatóság óriás palotája, mindjárt elragadják az érkezőt. A főtér pedig szinte páratlan a maga nemében. De ezt este kell látni, mikor pazar villanyfényben úszik. A Beniczkv-ház csodálatosan szép orma mellett a városháza, a nagy torony, följebb a vár, a plébániatemplom és lefelé a Bethlen-ház felé a hatalmas dísztér olyan, mintha a legszebb német városok egyikében lennénk. Az utca tiszta, mintha mindig ünnep volna. Aki Besztercén lakott, ha csak rövid ideig is, az mindig honvágyat érez utána. # A főtértől délnek vezető utón vau a Bethlen-ház. Magas sima oromzatával olyan, mint egy várkastélyt A kapu fölött latin föl- irtás, a kapu alatt zegzugos, festői szögletekkel tarka, komormélységü udvar, szép, szinte félelmetes. Ebben a háziban kiáltották ki magyar királynak annak idején az erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort. Kissé lejebb, a Bothár-ház felé ott függ még az utcai oldalon a hatalmas láncszemekből kovácsolt lánc, amivel az országgyűlés idejére az utcát elzárták a tömeg elől. Történelem itt minden második ház. A főtéren van az első magyar telepes háza, A mai főtér és környéke régen várfallal volt körülvéve. A mai várnak nevezett rész csak fellegvárnak szolgált. A métpW -JMMnnR. éaaqtáaadnfcig még ingvaroknak sem engedte meg, hogy a falon beliül építkezhessenek. # Megyünk a vár felé. A vártemplom Árpád-kori románstilben épült. Pillérei, szobrai a késői gótika csodái. Külön érdekessége egy az oldalába beillesztett hatalmas dombormű: „Az olajfák hegye“. A homokkőből, Feitstoss modorában készült dombormű, mely tarka és erős színekkel van kifestve, a XVI. század elejéről való. Külön érdekessége, hogy a háttérben nem Jeruzsálemet, hanem a várat ábrázolja, ahol maga a dombormű is áll. Jól felismerhető rajta a plébánia négyszögletes tömbje, ami valóságban is ott van jobbkézre egy pár ugrásnyira. A templom legértékesebb része a Szent Borbála kápolna, a régi összes bányavárosok szanktuáriuima — Szent Borbála volt a bányavárosok védszenbje —, szintén a XVI. század elejéiül, 1504-ből való. A szárnyas oltár egyik része külön figyelmet érdemek A festett fa domborművűn egy hajót támadnak meg lovaskatonák. A lovasok öltözete és •felszerelése tisztára keleti, szinte törökös. Kevés ilyen nyugati eredetű szenikép van, amelybe keleti, magyar motívumokat keverve látunk. # A temetőt a régi bányászbástya, vagy mint nevezni szokták, a Mátyás-ház választja el a templomtól és a vártértől. Rajta az évszám: 1479. Ebben van a muzeuan, melyet Bothár Samu dr., Bothár Sándor édesapja, Sohweng József és Holesch István buzgalma és áldozatkészsége hozott össze. Különösen Bothár Samunak vannak halhatatlan érdemei a múzeum berendezése körül, aki maga is, mint nagy régész és ásványgyüjtő, pazar és értékes ásvány-, érem- és kér amik a-gyüjte- ménnyel vetette meg a müzenni alapjait, melyet aztán 1908-ban Divald Kornél rendezett be. Kiszely Károly szives készséggel vezet és magyaráz. Sorba megyünk a különböző osztályokon. Megmutatja egy üveglap alatt a várost alapitó, illetve legrégibbről fenni aradi pri- vilégiális diplomát, melyet még IV. Béla király adott Besztercebánya bányavárosnak szabad királyi jogokkal 1255-ben. # Magyar történetem és magyar múlt jár itt a falak között. Valaha gazdag vidék központja volt e* a város, ahol a munkásság és a szegény hegyvidéki nép nem ismerte az elkesere> dóst, se az életben, se a politikában. A Ga* ramnvente fel- és lefelé gyárakkal volt tele, gyárakkal, ott, abol se szén, se megfelelő nyersanyag nem volt: e gyárakra még inkább ráfizetett a magyar állam, csak azéri* hogy ennek a szorgalmas garammenti népnek, amely a hegyek szegényeihez tartozott, kenyeret és munkát adjon. Most romok beszélnek erről a mullról is. # Elgondolkozva megyünk a tavaszi napsütésben. Volt itt egy magyar irodalmi társaság is, a Madách-Társaság, amely szép munkát végzett. Ma persze már évek óta nem működik. A legintenzívebb társadalmi munkát ma talán az YMCA csinálja, melyet a bét Velko- borsky-testvér, köztük Ferenc, a költő vezet. Messziről, Pilsen környékéről származnak. De az YMCA-nak sincs itt. — sajnos —• magyar osztálya, csak egy fiatal magyar ember van náluk mint titkár alkalmazva, a kassai Uj Társaság szerkesztője, Lukinics Frigyes. A magyar egyesületek működését itt kere sztülhuzták. Ma a hivatalosak szeretik Besztercebányát „Perla Slovenska“-nak emlegetni: Szlovenszkó gyöngye. # Észak felől a meleg tavaszba belecsillog a hideg hő: a Prasiva, a Gyömbér és a Krizsna hűvös-havas orma. Györy Dezső. így fiatalít és szépít a fiörall'Crénie Sorall-puder (Torüli-szappan Falcrakat a C. S. R. r átélni Vörös Rák gyógylár, Bratísüava. .ii...m' ■■ 1,1 4