Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-13 / 86. (1713.) szám

1928 február 18, péntek.

A félhivatalos lap Irredentizmussal vádolja Snaczkyékat

Prága, április 12. A félhivatalos Cs-eeko- slovenská Republika vezércikkben foglalkozik a szlovák néppárt ellenzékének meghiúsult zsolnai gyűlésével és az autonomieta ellenzék állítólagos céljaival.

— Ez a csoport, melyet az Autonómia dmü lap oly lelkesen támogatott — írja a C. R. — átlátszó célt követett. Mihelyt a szlovák néppárt belépett a kormánytöbbségbe és a kormányba és az ellenzéki taktika helyett programja megvalósítása érdekében a pozitív együttműködés taktikáját választotta, az újdonsült „autonomisták“, kiesé korán, azt hitték, hogy elérkezett a kedvező pillanat s megkísérelhetik a szlovák néppárt széles népi rétegeinek elszakitását, hogy átvezessék őket egv olyan táborfba, mely

az autonómia jelszava alatt egéssan máét késűtotí elő, mint Szlovonszká antonóiniájál

Bizonyára nem véletlen, hogy e® az raj autonomista akció összeesik a rothermerizmussal s ugyancsak nem lesz véletlen, hogy valóságos ujjongáesal fogadta, a magyar sajtó, mely most azt mutatja, mintha nem tudná, miről van tulajdonképpen sző s az akcióban a szlovák nép elfordulását látta Hlin- kának és Hlinka pártjának pozitív politikájától. Az uj autónomista csoport kialakulatlan programja körülbelül ilyen volt:

szétrobbantani a Hlinka-pártot,

mely bár őszintén autonomieta, de azért ugyanakkor őszintén a csehszlovák köztársaság alapján áll, még ha programjához híven az államot Republika Cesko-Slovenská- nak is nevezi, Hlinka pártjának szétrobban- iása után pedig továbbmenni akár a magyar királyság keretein belüli Szlovák-ország autonómiájáig is, már amennyiben Budapest hajlandó volna ily mi „autonómiára".

— Szlovenszkó fiatal tartomány —- írja ar rém Látó® és tréfás intermezaő után később a félhivatalos —, itt

a pártoknak még nincsenek bevált é§ hossza évek gyakorlata által stabilizált - tradícióik.

Ha a kommunista pért ezen a földön oly nagyszámú választót nyerhetett meg, mért

volna teljesen kizárva a lehetősége annak, hogy egy bizonyos párt vagy csoport, mely ugyancsak félrevezető jelszókkal és hangzatos szavakkal dolgozik, egy, két vagy három év alatt, ha nem is diadalmas, de legalább is meglehetős sikert ne érjen el. Még az évek egész sora el fog telni, amig a politikai munkára alig tiz éve fölszabadított nép nem lesz többé a legkülönbözőbb kalandorkodés

Sxenf-Kvány megbetegedett

és fiirdobe megy

A magyar nemzeti párt elnökségéhez intézendők a pártvezérnek

szóló hivatalos Beveiek

Délszlovenszkői szerkesztőségünktől.

Szent-Iivány József, a magyar nemzeti párt vezére, a rossz tavaszi időjárás következtében meghűlt és pár nap óta betegen fekszik. Orvosai a pártvezért eltiltották mindenféle szellemi munkától és tevékenységtől s üdülés céljából fürdőbe küldték. Szent- Ivány József e napokban utazik fürdőre, ahol előreláthatólag több hetet fog tölteni egészségi állapota teljes rendbehozataláig.

A pártvezér betegségével kapcsolatban a magyar nemzeti párt ezúton fordul a nyilvánossághoz azzal a kérelemmel, hogy a pártvezér kímélése szempontjából mindazok, akik valamilyen hivatalos ügyben levéllel vagy kérelemmel fordulnak a pártvezérhez, minden ilyen természetű levelet ne az ő címére, hanem a pártelnökség elmére (A magyar nemzeti párt elnöki hivatala, Rima-szombat, Tompa-tér 1. szám alá) küd- jék, ahol azok haladéktalanul elintézést nyernek.

ügy a párt, mint az egész magyarság soraiban nagy sajnálattal vették a gyengélkedés hírét és Szent-Iványnak tisztelői és barátai számos táviratban kívántak mielőbbi teljes gyógyulást.

Modusvivendl a kormánykoalíció

és a szocialisták között!

Prága, április 12. Tegnap megkezdődött a parlamenti bizottságok munkája. A legnagyobb érdeklődésre a szociális biztosítás módosításéi tárgyaló szociálpolitikai albizottság munkája számíthat Az albizottságban ugyanis a szocialista ellenzék is megfelelőképpen képviselve van. A félhivatalos Prager Presse vezető helyen bejelenti, hogy a kormánykoalíció nem zárkózik el az ellenzékkel való esetleges modug vivendi megkötésétől s hajlandó a parlamenti kisebbség képviselőivel ezirányban tárgyalni. A fél- hivatalos lap hivatkozik Viskovsky húsvéti nyilatkozatára, melyből azt olvassa ki, hogy a* agrárpárt kész a kompi omisszumra.

A Prager Presse a munkáspártok álláspontjáról a következőket írja:

— Az ellenzéki pártok, melyek az ellenzékiséget nem öncélnak, hanem csak eszköznek és útnak tekintik, bizonyára nem lesznek olyan intranzigensek, hogy a közeledést hasonlóval ne viszonozzák. A kisebbség sem ragaszkedhatik teljesen álláspontjához, ha egy olyan kompromisszum létrehozásáról van szó, melynek lényege éppen abban van, hogy a benne szereplő valamennyi érdekelt fél bizonyos mértékű lemondási készséget tanúsítson.

A Národrai Politika egy kormánypárti vezető politikustól kapott információja alapján azt erősítheti, hogy a koalíció pártjai között semmi nézeteltérés nem volt a szociális biztosítás módosítását illetőleg s érintetlenül fönnáll a kormánykoalíció bármilyen kiegészítése, illetve megváltoztatása kérdésében elfoglalt régi álláspontjuk is.

termékeny talaja. Hogy még m-ost is ilyen termékeny talaj, ez nem a nép rovására írandó, hanem aaok rovására, akik szándékosan megrántják és most le szeretnék aratni vetésük gyümölcséi

— Az Autonómiát lelkesen terjesztették a magyar irredentisták is. A lapot hatalmas példányszámban olyan -személyek adták ki, akiknek a saját -élettér, tartásukra alig voltak anyagi eszközeik. De kinek a pénzén? A kérdés valóban jogosult. Az „autonomis- ták“ elleni első nyert csata azonban nem elegendő. A föladat sokkal mélyebben fekvő.

London lordtnalorja vendégül látta Sipficz polgármestert

London, áprftfe 18. London tosdnnfaja tegnap

SLpőcs poágsftmaortetet tendétatáteotn fogadba. A l«nd- mnjor megtmntaftta Budapest poigjáínxwtfltriémiaTi a l<wűmajfl«rWfe fed s®ákhá®áim«k tártránvoeságaát majd melefe hangom dedikált fényképet arixitt át Stpőea Jenőnek. A l«ndimajoT beszélgétés köab-en mlqgum- liietóe, hogy Koeeuihwt loaüdcwi tartó-rkotdaiM, idie- jén Londoni dM*po4gáinárrá rátaertoffitáik, irtajd kijelentette, hogy rövidesem etMto^rab Bvrtapfístrle. A látogWtás végfém Söpör z brirtot a nevét a* aorwny- kÖTyrlbe. amelybe oatak & kütömősen nagyrmbcfeotitt vemdégieJv ncrc-eli kerübwflí be.

Otven százalékos drágaság! pótlékot kapnak a régi nyugdíjasok?

Prága, április 12. A régi nyugdíjasok ügye, mint ismeretes, még mindig elintézésre vár a szenátusban. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint ideiglenesen úgy akarnak a nyomorgó régi nyugdíjasokon segíteni, hogy 50 százalékos drágasági pótlékot fizettetnek ki nekik, amit a végleges nyugdijrendezés életbeléptetésekor természetesen levonnának.

A koalíció nyolcas bizottsága Ismét megkezdi munkáját

Prága, április 12. A koalíció nyolcas bizottsága kedden ül ismét össze Bradács agrárius képviselő elnökletével, aki már felépült betegségéből. A nyolcas bizottság a szociális biztosítás reformjához benyújtott ellenzéki módosításokkal fog foglalkozni. Azonkívül valószínűleg az országos bizottsági választások ügye is szóba kerül. A cseh kormánypártok a választásokat csak az októberi jubileumi ünnepségek után akarják megejteni, mert attól tartanak, hogy a választási agitáció a cseh pártok közötti ellenségeskedést még jobban kiélezné. Az országos elnökök kinevezése azonban jóval a választások előtt fog megtörténni. Az elnökök' személyét illetően elkeseredett kulissza- mögötti harc folyik a koalícióban, mivel minden egyes kormánypártnak más-más a jelöltje.

Szíriában végrehajtották az első választásokat

Damaszkusz, április 12. Tegnap tartották meg az alkotmányod szír nemzetgyűlés választásait. A választások nyugodtan mentek vég-be, a mérsékeltek győzelmével-végződtek és az extrém nacionalisták súlyos vereséget szenvedtek. Sekhig Eddin miniszterelnök kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy a francia-szir feszültség megszűnt. Szíria népessége elismeri a francia mandátumot és kész a Franciaországgal való együttműködésre. Szíria valószínűleg a. köztársasági államformát választja. Az extremisták ax előfordult szabálytalanságok miatt -c lasztáeok megsemmisítését követelik.

Szmtrnát újabb FStdrengés fenyegeti

Kcemtoatön&poly, április 12. Stmyrria könnyökének lakosságait -tegm-p délután és az el-mul-t éjszaka újabb földlökések boZiták rémületbe. 'A rengés ismét Tor halton jelentkezett a legerősebben, amelyet az első katasztrofális földrengés félig elpusztított. A veszélyiezitetett -vidékein tegn'ap d'él <5to újból öt ven ház dőlt össze. Emberélet-ben nem történt veseJteség, meri: a lakosság az első rengés óta a -szabadban tanyázik.

ALÁZATOS ÉLET

KIS REGÉNY

i

Irta: SZITNYAI ZOLTÁN ;

(13)

— Istenem, Istenem, — sóhajtott fel az öregasszony. — Jaj már megint milyen szórakozott vagyok. No csak, kóstold meg. Ugy-e sós? Mindent, mindent összecserélek. Azt hittem, hogy cukor.

Déltájban magához eszmélt a beteg.

— Mama, üljön ide az ágyam szélére. Csend volt.

— Hát sok a baj. — Csönd percekig. — Tudom, nem sokáig. Aztán örök béke.

— Gyulinkó, édes fiam, ne hidd, fel fogsz gyógyulni... — De a fojtogató sírástól már

alig tudott beszélni.

— Édes jó mamám, ugy-e nem voltam

rossz fiad?

— Drága, egyetlen jó fiam.

Sírtak. Riza az előszobában haílgatózott. Neki is megindultak a könnyei. Előbb csak könnyek, aztán felcsukloít hangosan a sirás. Befutott a konyhába, odaborult a gyalult asztalra és úgy zokogott. Egészen egyedül volt. Csak ő maga. És most érezte, mennyire csak ő maga.

Ebédután csak ketten maradtak a házban. A beteg és az édesanyja.

— Mama, ha jön valaki látogató, be ne bocsássa Gyulához. Senkit. Tandlich azt mondta, a legkisebb izgalom is megárthat.

De alig ment el Riza, csöngettek. Falus- syné volt.

— Bizony már utolsó óráit éli. Most kissé megint eszméletén van. Szegény, szegény i Gyula. Jaj, édes jó nagyságos asszony, mi marad nekem az életből. Olyan jó volt mindig. Soha, soha csak egy kcsfirii .szavát scJaK

lottföSh wP* m

— Talán a jó Isten segít még .

Az öregasszony csendes sírással rázta a

fejét

—- Már nem, már nem. A jó Isten őt magához akarja. Az én egyetlen jó fiamat. De l azért tessék bemenni hozzá, ha a nagyságos asszony nem fél az ilyen nagy betegtől. Mást nem is engednék be, de a nagyságos asszonynak örülni fog. Tudom. Nem is volt eszméletén és a nagyságos asszonyt olyan sokat emlegette.

Az ajtó halkan kinyílt és beléptek a beteghez. Nyitott szemekkel, szomorúan nézett maga elé. Szilváné csontos, öreg kezével meg- simogata a homlokát.

— Gyulinkó, itt van Falussyné nagyságos asszony, örülsz? — A beteg szemek felcsillantak.

— örülök, nagyon örülök.

Az öregasszony csendben kicsoszogott. Errvedül maradtak. Falussyné odaült a beteghez, az ágya szélére és .csak nézte őt, csillogó, hálás szemekkel. És mintha nagyon gyöngén bólogatott volna a fejével. Helyeslőén, elégedetten.

Hát mégis beteljesült.

Falussynénak megdobbant a szive. Feléje hajolt a betegnek és úgy kérdezte, lágy hangú szóval:

— Mi teljesült be, tanár ur?

Szilva csodálkozva nézett rá.

~ Hát nem tudja? Az álom. — Pár pillanatig lehunyva tartotta a szemét és ajka körül boldog visszaemlékezés mosolya tündökölt. — Amikor először volt itt. Éjjel. így, mint most, az ágyam szélén. Megsimogatta a homlokomat. Éreztem hajának érintését. Minden olyan nagy, boldog melegség volt bennem. Aztán hirtelen eltűnt. Azóta minden hideg lett. Azóta vártam, egyre vártam. Féttem, hor^r elmegyek és nem jön el mégegyszer hozzám. De most itt van. Ugy-e? És nem is álom. Ez valóság. Ugy-e?

homlokát és ujjainak vége beleért gyér fürtjeibe.

— Igen, ez valóság.

Szilva megmozdította fáradt, vékony kezét és lassan, alázatosan az ajka felé húzta Falussyné simogató kezét. Égő szemével kö- nvörögve nézett reá.

— Megengedi? Szabad?

És amikor Falussyné könnyektől ragyogó arca igent intett, forró ajka hosszú, lázas csókot lehelt a kezére.

— Köszönöm, köszönöm.

Falussyné újból megsimogatta, aztán mindkét kezével átölelte a beteg homlokát. És igy nézte sokáig. Mintha a testvére volna ez a beteg, a testvére, akinek tálén senkije sincsen. Lassan fölóje hajolt és hosszú csókkal koszoruzta meg a homlokát.

Kniyilt az ajtó. Az Öreg Szilváné jött be. A szobában nagy csend volt. Szilva lehunyt szemekkel feküdt, száradt arcán mosolyok játszadoztak.

Nézte őket együtt. Az asszony könnyes arcát, a fia békés mosolyát. A leikéből egy mély sóhaj röppent el és ráncos arcán végigcsorogtak a könnyek.

Az előszobában, amikor Falussyné már elmenőben volt, szeretett volna valamit mondani, hogv ő tudja, hogy a nagyságos asszony jót tett a fiával, de nem voltak szavai. Ehelyett alázatosan meghajolt és megcsókolta a fiatal asszony kezét.

Ezalatt oedig odabent Szilva tanár ur az

örök világosság felé lépegetve, azt mondogatta magában:

— Lám, lám, jő az Isten és senki sem halhat meg anélkül, hogy életében legalább egyszer boldog, nagyon boldog ne lett volna.

Nemsokára Riza is hazajött. Suttogva kérdezte az előszobában:

— Hogy van?

— Most kicsit elaludt.

— Volt itt. valaki?

— Nem Riza, senki, igazán senki,

~ lm iiim nüt iwi IMlMi ititim

kinyitotta az ajtót és belépett a betegszobába. Pár pillanat múlva kijött, az ajka halott- fehér volt és remegett.

— Mama, drága mama, én úgy félek, nem merek bentmaradni. Gyula nem válaszol, csak félig behunyt szemmel néz maga elé, néz és úgy mosolyog, mintha nagyon boldog volna.

Az utolsó dallam

Nagyon szép volt Szilva tanár ur temetése. Három asszony állt a sírjánál. Az egyik meggörnyedt, öreg testtel, alázatosan a sir felé hajolva, mely nemsokára neki is otthona lesz. Kisirt szeméből lassan szivárogtak a könnyek és mintha azt mondták volna: Édes jó, rossz, rossz fiú, elvetted az anyád jogát, hogy te sirasd meg őt az elmúlásban azért: az edes kínért, mellyel szült és azért a félelemmel meggyötört gyönyörért, mellyel felnevelt. És a másik asszony hangosan zokogva átkarolta az érckooprsót és mintha azl: mondták volna a könnyei: Édes jó, rossz,

rossz fiú, mégis az enyém vagy, mert én fogok a legjobban megbünhődni, örökre bűnhődni, hogy nem nekem születtél, de nekem lettél és magamra hagytál titokzatosan, idegenül. És a harmadik asszony, hátul a tömeg közt, hófehér arccal, legyőzött könnyekkel, élő szoborként maga elé meredt és mintha megölt könnyei azt sírták volna: Édes jó,

rossz, rossz fiú, mért tetted, hogy most siratlak, mint drága halottamat és mégsem adhatok a te emlékednek egyebet, hiába vádolnál érte, csak baráti kezem simogatását. és szeretetem testvéri csókját adhatom.

Nagyon szép volt Szilva tanár ur temet é- se. És ennek szépségéből ugyebár nem vont el semmit sem az, hogy az ö Összetöri életű í nem temetett maga alá senkii, hogy ugv huh lőtt. a sírba, ahogyan porszem a tengerbe, n víz meg se loccsant, gyűrűk se támadtak nyo! mán, ahogy elmerült.

2