Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-12 / 85. (1712.) szám
1928 április 12, csütörtök. ' KÜLFÖLDI LEVELEK AZ ÉRDEKES GYILKOSSÁG Páris, április 10. A gyilkosságoknak épp ngy ázsiójuk és raii- kedyelő értékük van, mint a használt levélbélye- geknek és az antik yázáknak. Van értékes és van kevésbé értékes gyilkosság. Mindennap száz, történik, mégis egyik napihir lesz a kilencedik oldalon, a másik háromhasábos Poincaré beszéde előtt. Fölmerül a kérdés: mi tesz „érdekessé" egy gyilkosságot, illetve mi okozza azt, hogy hónapokig beszélnek róla, mig látszólagos pándánját egyetlen röpke hírben elintézik? Egy jó példa megmagyarázza. Teszem föl: Párisban most van egy ilyen érdekes gyilkosság: a Truphéne-Mestorino-ügy. Analizáljuk. Tény, hogy hetekig beszélnek róla és sikerét még a közelgő választások sem homályositják el. Egyszerű: ez a gyilkosság nem sztatikns, hanem dinamikus: növekvő erő van benne, azaz érdekességét nem egyszerre adja ki. Nő, mint a raan- dragóra-gyökér a fakir szemének igézetében, fejlődik, mint a kisgyerek megfelelő táplálék mellett. Nap-nap után újat hoz, egyre zavarosabbat, egyre szekszuálisabbat. Az emberek megszokják, mint egy családtagot és két hét múlva oly rémes lesz mindenegyes mozzanata, mintha az unokafivért érték volna incestuson. Mindenkinél máris családi tragédia lett belőle. A gyilkosságoknál fontos, hogy ne legyenek simák és befejezettek. Kacskaringósak legyenek, művészi ornamentiká- juak, vagy hibás nyomásnak, ritkák, jó márkájú példányok. Lássuk a Truphéne-ügyet. 1. Első ctappe. Sötét erdőben durva szabású zsákot találnak, benne egy fölismerketeílenségig elszenesedett holttestet' Első szenzáció. A körülmények romantikusak, a nép megborzad. Találgatja. hogy ki lehet a hulla. A rendőrség egyelőre nem tud választ adni. 2. Három nap múlva agnoszkálják a testroncsot Trouphéne ő, a híres fiatal ékszerész. Második szenzáció: egy híres ékszerészt gyilkoltak meg! 3. Ki a gyilkos? A rendőrség tehetetlen, ime a harmadik szenzáció. Hipotézisek merülnek föl s egy pillanatig az a sherlockholmesi fordulat sem látszik kizártnak, hogy nem Truphéne az áldozat, hanem ő a gyilkos. Trükkök lehetősége a láthatáron, az izgalom nő. Egy titokzatos kávésbarna automobil rejtelmes soffőrje közvetlenül a gyilkosság előtt az erdő közelében négy kanna benzint vásárolt és elszáguldott Uj sport támad: fél ; Franciaország egy kávésbarna autót üldöz. A de- í tektivek egyre tehetetlenebbek, a nép és a sajtó ! morog, annál is inkább, mert pont ebben az időben rengeteg földeritetlen gyilkosság történik Párisban. Ez is fontos. 4. Két hét múlva a detektívek megoldják a keresztszórejtvényt. Nagy a meglepetés: a gyilkos egy másik híres ékszerész, Mestorinó, a társaság kedvence. Uj szenzáció s még újabb: a gyilkost csak egy, párját ritkitóan borzalmas vallatás után leplezték le. Húsz óráig faggatták, le sem ülhetett, enni sem kapott, levetkőztették, vízzel locsolták, végre testileg, lelkileg megtörtén vallott. A lapok széltében-hosszában tárgyalják a sötét szellemi inkvizíció részleteit, melyeket a nép mohón fal. 5. Első tetőpont: a nép a Citében meg akarja lincselni Mestorinót, aki konokságával és rejtőzködésével annyira próbára tette a köz idegeit. Hisz Mestorinót senki sem gyanúsíthatta. Ott volt a temetésen, szomorú arccal és tapintatosan kon- doleált a családnak barátja tragikus halála alkalmával, mindenben kezére járt a rendőrségnek, a nyomozásnál, s különben nyugodtan végezte üzleti munkáját, mint akinek tiszta a lel- kiismerete. Most kisült, hogy ez a korrekt úriember. aki tette után még két hétig ott ágált a rendőrök és a családtagok között, ez a barát, igen ő a gyilkos! Szenzáció, mert ritka és rettenetes. 6. Mért gyilkolt Mestorinó? Az első, természetes feltevés az volt, hogy pénzért. Truphéne- nek harmincötezer frankkal tartozott és ugyanannyi értékű ékszer tűnt el az áldozat kezén a gyilkosság napján. Mestorino konokul tagad, azt állítja, hogy Truphénet egy szóváltás következményeként véletlenül gyilkolta meg a hivatalában. A hullát a falszekrénybe gyömöszölte, vele lakott egy napig, másnap zsákba varrta, kivitte az erdőbe és elégette. Erre kellett a négy kanna benzin. A nép találgat é9 kezdi sajnálni Mestorinót. 7. Az esemény fája nő és ágai bogozódnak. Nem igaz, hogy Mestorino senkinek el nem árulta tettét. Sógornője, a szép Charnaiix kisasz- szony tudott róla. Miért hallgatott a leány? A kis sógornő, Mestorino feleségének a húga, sir és — bevallja, hogy hat hónap óta sógorának a szeretője volt. De Truphéne is udvarolt neki és Mestorino féltékenységi rohamában ölt. Fortisszimó: a szerelem fugája beleharsog, egy ragyogó szépségű leány veszi át a prímet és a bűnös viszony a vezérmotivum. 8. Második tetőpont, Mestorino felesége a j riporterek előtt sírva magához öleli zokogó húgát, férjének szeretőjét és megbocsát neki. Együtt siratják Szerelmüket és dicsérik Uruk érdemeit. Mestorino dús, Mestorino jó — a két nővérnek annyi is elég volt, amennyi egyre-egyre jutott. Páris őrjöng e komplikált szerelem gondolatán. í). Mellékszenzációk tetézik a hatást. Kisül, hogy Mestorinonak más szeretői is voltak. Nem baj, mondják a nővérek és tovább siratják Hóditójukat. Kisül, hogy Mestorino talán mégsem féltékenységből ölt, hanem a pénzért. A nép véleménye megoszlik, egyesek azt mondják: szerelem, vér, mások: pénz, arany. A vita áll, az esemény fája dús lombokban pompázik és ágai köBesztercebányán Szíovenszltó leggyönyörűbb városában Boihár Sándor ár., a besztercei magyarok vezére a város társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről — A legvirágzóbb iparvárosban teljesen tönkrement az ipar és romok jelzik a gyárakat — Muliczhy István körzeti elnök a keresztényszocialista párt Garam-menti eredményes munkájáról Besztercebánya, április eleje. (D éliszlo ve ms zkód szerke satőségünMől.) Ha megtartanák a szlovenszkói városok szépségversenyét, a fejem rá, hogy Besztercebánya lenne az első. Ez a tiszta, pompás fekvésű, csadálatosan szép épületekkel gazdag város drágagyöngy a maga kerek egészével, hegykoszorus keretével s finoman előkelő hangulatával verhetetlen. Művészekkel kellene megrakni: levegője van, múltja van, egyéni lelke van. Az eredetileg német város, mely a kiegyezés után pompás fejlődésnek indult és a volt felvidéki magyar' városok közt számottevő és szimpatikus poziciót vívott ki magának, hosszú időn keresztül a béke városa volt: élt ott a nagy magyar tömeg mellett német származású középosztály, szlovákul és magyarul beszélő polgárság és iparosság, de a magyarsághoz mind ugyanolyan szeretettel viseltetett, mintha akár alföldi lett volna, sőt ennek a szeretetnek még több, a hegyvidéki embert annyira jellemző líraibb színei voltak. Az együttérzés, a barátság, a lokálpatriotizmus és a magyar érzés egyaránt virágzott. Ez részben ma is érezhető. Az idő nagyot fordult. Besztercére mostoha napok jöttek. Elvitték tőle a megyeszékhelyt s odaadták az uj kegye ne Zólyomnak. Hivatalnok város jellegét is erősen átfestették az uj hivatalnoksereggel. De a százados múlt és együttérzés békés színeit nem lehetett lemosni a város leikéről: az őslakoság java része ma is együtt érez és ha a hivatalos statisztika meg is csinálta azt, hogy a 11 ezer lakos közül csak nvolcszá- zaf mutat ki magyarnak, a magyaroknak, a magyarul érzőknek számát — besztercei őslakosok egybehangzó becslése alapján — ma is 2—3000-re kell tennünk. S ez a szám nagyon elfogadható lesz, ha kimegyünk a besztercebányai temetőbe: a fejfák nem hazudnak. És ha megnézzük a menzagyüjtés eredményét: Beszterce 4000 korona, — a pénz is igen őszinte. És ez a magyarság az őslakosság szlovák és német részének nagyobbikával ma is megtalálja egymást: közös múlt, közös mai bánatok és közös gondok fűzik össze őket. A két nép évszázadokon át jól megfért egymással és hogy ezt még mesterségesen se lehet kiirtani, legjobban az érzi meg, aki belenéz a városnak benső életébe. Hivatalosan persze ma már nincs magyar kisebbség. Nincs magyar előadás. Szomorúan panaszolják, hogy — felső nyomásra — nem engednek semmi magyar megmozdulást. Medek Annának programján csak az utolsó számát engedélyezték magyarul. Egy év éta pedig a magyarság egyetlen szórak ozását, a mozit is megrontották: a kettős feliratokból kitöröltették a magyart. De ha a politikai éleíjelenségeket megnézzük, ahol a titkosság elve alapján igazabban megnyilvánulhat a város akarata, akkor azt látjuk, hogy még ma is 4500 szavazatból körülbelül a harmadrész az ellenzéki országos kér. szoc. pártra esett, ugv hogy ma Besztercén a legerősebb párt már nem a Hlinka-párf, hanem a keresztényszocialista párt, mely eggyel több képviselőt küldött már a képviselőtestületbe, mint Hlinkáék és a má- sodbirói posztot keresztényszocialistával: Her- rich Vilmos földbirtokossal tölthettek be. mig a Hlinkáék és az agrárok mellett legerősebb kommunisták a harmadik helyet kapták. Boihár Sándor dr• a város életéről Felkerestük Rothár Sándor dr.-t, halhatatlan emlékű Petrogalli Oszkárunk unoka- testvérét, akivel együtt volt ügyvédi irodája. Ő ma Besztercén a magyarság elismert, kimagasló vezéregyénisége. Minden magyar ügyben ő képviseli a magyar feleket s mint politikai jogász, azaz védő, országos nevet szerzett magának. Kezét a város életének halkuló pulzusán tartva áll posztján tiszteletben és megbecsülésben. Szives készséggel beszélt a város dolgairól és kalauzolt végig a városon. A társadalmi élet — Magyar társadalmi életről itt alig lehet ma már beszélni. Ebben, a mondhatni szinmagyar városban ma még a húszszázalékos hivatalos kisebbségi arányszámot sem érjük el. Előadást nem engednek, a moziban sincs már magyar felírás. Külsőleg egyedül a városi könyvtárnak van magyar osztálya és magyar könyvtár- bizottsága. — A kaszinót elvesztettük, még a Kereskedelmi Kaszinóban van őslakos társadalmi élet. — Társadalmi egyletünk sincs. A magyarság a keresztényszocialiista pártban helyezkedik el, a pártáiét virágzó. Besztercebányán és vidékén van a párt szlovák osztályának legerősebb köTzetc. Politikai élet — A magyarság politikai jogait a keresztényszocialista pártban gyakorolja. A legutolsó községi választások fényes győzelmet hoztak: első párt lettünk Besztercén! Miénk a másod polgármesteri állás és mint jellemző és érdekes tünetet kell megemlítenem azt. hogy a szavazásokkor a keresztényszocialista párt mindig több szavazatot kap, mint amennyi beirt és nyilvántartott párthive van, mig több párt vezetői panaszkodtak már, hogy nem kaptak annyi szavazatot sem, mint a taglétszámuk. Ez mindennél ékesebben beszél. — Itt tényleg az a helyzet, hogy a hivatalos kimutatás nem felel meg a valóságnak. Ezrekre megy a magyar érzésnek száma. Az utcán magyar szót hallani olyan sűrűn, hogy csodálkozni kell a hivatalos kimutatás számain. De hiába, a telkekből nem lehet statisztikát csinálni. (Magam is tettem próbákat, mindenféle embert megszóliotttam, utcán, üzletekben, kávéházban, állomáson: mind szívesen és azonnal magyarul válaszolt. Tudják a két nyelvet, mint ahogy a legjobb magyarok is tudták a régi világban is és beszélnek mindkettőn, de ha a mai állapotokra kerül a szó, akkor panasz panasz után fakad a szájukról: az ipar, a kereskedelem, a megyeszékhely ... nincs vége a kesergésnek). Gyárromok és munkátlanok serege mindenfelé — Ami az ipar helyzetét illeti, az a legsiralmasabb képet mutatja. Besztercebánya kiváló ipari város volt. Egyike a legvirágzóbb magyar ipari városoknak. Gazdag és dolgos emberek lakták. Most szegénység, munkátlanság és gyárromok jelzik az idő útját. — A munkanélküliek száma meghaladja a kétezret. — Csináljunk egy seregszemlét, szomorú seregszemle: A legnagyobb gyár a székgyár volt. Ausztrália és Délamerika vették a készítményeit, virágzott, pompásan ment. 1800 munkást foglalkoztatott. Most 16 munkással dolgozik, nyers és félki dolgozásu árukat csinál, amiket Csehországba visznek és ott ké- j szitenek el. A nagy posztógyár 800 munkással dolgozott. Most 12 munkása van, egyszerű kékfestő üzem lett. A hatalmas gyufagyár 400—500 embernek adott kenyeret, most dolgozik ugyan, még aránylag legerősebben, de ez is csak 150 munkással. A nagy gőzmalom 200 munkást foglalkoztatott. Ma teljesen szünetel. A besztercebányai bútorgyár is 120 embernek jelentett életet. 600 ezer között madarak énekelnek. Valljuk be, sok kel! ahhoz, hogy gyilkosság érdekes legyen. Dinamika, potencia. De Mestorino mindennek megfelelt és beérkezett. Bizonyítja ..sikerét" az a képes vicc, amely ma délben jelent meg a Rtimenr-ben, — hisz ezek a képes viccek Páris hangulatának a legexaktabb kifejezői szoktak lenni. Egy szép fiatal leány fekszik fel-/ húzott térdekkel, pamlagon és cigarettázik. A kép alatt Musset híres kérdése áll cím gyanánt: — Miről álmodnak a fiatal leányok? A cigarettafüstben, ködszeriien elolvasható a válasz: Mestorino! Ha a gyilkosság eddig jutott, a sikere biztos. Érdekes lesz és háromhasábos. Szvatkó Pál róna értékű uj gépeit évekkel ezelőtt kérlelhetetlenül és potom áron elárvereztették — 50 ezer korona adóhátralékért! Ez is áll. Tönkrement. Az agyagárugyárnak 120 munkása volt. Ma romokban hever a telep. A cementáru gyárban 100 munkás talált életet. Meghalt. A viaszkos vászongyór (80 munkással) megszűnt. A bőrgyárban 10—12 ember helyett ma egy-kettő dolgozik. Az idetartozó nagy hermaneci papírgyár is a régi 800 ember helyett ma csak 200 munkást foglalkoztat. Egyedül a fűrészek szaporodnak elég kárára az észszerű erdőgazdaságnak. Ehhez nem kell kommentár: a számok véres beszéde megdöbbentő Petrogalli sírjánál Minden magyar, aki Besztercebányára jön, felkeresi Petrogalli Oszkárnak, a legnagyobb szlovenszkói magyarnak a sírját. Mi is kizarándokoltunk a sihhoz, a magyar fejfákkal teli tavaszi temetőbe és egy percre kalap levéve áldoztunk drága emlékének. A sírjáról és a temetőről még külön is beszámolok majd. Majd megnézve a város nevezetességeit, a házat, ahol Bethlen Gábort magyar királlyá választották, múzeumát és régiségeit, melyek ismertetésében Kiszely Károly, a kiváló szaktudós volt szives segítségünkre, aki egy külön cikkre való érdekes mondanivalókkal gazdagított, látogatást tettünk az országos keresztényszocialista párt itteni körzeti elnökénél, Muliczkv István szijjártó mesternél. Keservesen panaszolta el a kisipar halálra ítélt sorsát. Beszteroén hajdan aranykorát élte a kisipar: messze földön híres volt bőripara, csizmadiák, rézművesek, késesek, fésűsök, bognárok éltek itt nagyszámban. Ma már kipusztultak, csak hírmondó is alig akad belőlük. Van ipar, amely teljesen meghajt. Vannak iparosok, akik 10—20 emberrel dolgoztak, most alig tudják egy magukat fen- tartani. Vagyonuk elpusztult, felemésztődött, életlehetőség nincs: csak elkeseredés van. Maga is segédei egy tizedével dolgozik csak. Á kér. szoc. párt eredményes munkája Majd az országos keresztényszocialista párt körzeti munkájáról adott értékes információkat. A besztercebányai körzet, mely a párt szlovák osztályához tartozik, 1925-ben szépen szerepelt: 11.000 szavazatot szállította garamszécsi, breznói, besztercei, szalatnai, zólyomi járásokból. Most erős munka folyik a vidéken, Mu- liczky István nagy agilitással szervezi az egyes községi szervezeteket. — Kitűnő munka folyik itt, — állapította meg — és kevés munkaerővel és szűk anyagi eszközökkel. Legutóbbi nagy sikerünk a községi választásokon volt: első párt lettünk a városban, pedig az ellenpártok közül a Hlin- ka-párt, az agrárok és a kommunisták nagyon dolgoznak.. De hisszük, hogy a jövőben még előbbre megyünk. — Itt említhetem meg azt az érdekes tényt, hogy Besztercén a régi világban a munkásság körében is oly nagy volt a béke és megelégedés, hogy az első szociáldemokrata szakszervezet is csak a prevrat után alakult. Elbúcsúztunk. A kereskedelem Érdekes, hogy a kereskedések száma nőtt, de ez — sajnos — éppen nem jelenti a kereskedelem virágzását. Sőt az őslakos kereskedők nagy kárára ez csak annyit jelent, hogy az uj kereskedésekkel kell megosztani az eddigi forgalmat. A sok hivatalnokból sincs most már haszon: Csehországban és Morvában vásárolják szükségleteiket, ha szabadságra mennek. Sportélet Bothár Sándor dr. még a város sportéletéről adott felvilágosítást. Talán ez az egyetlen tér, ahol fellendülés észlelhető. A sport határozottan fejlődött. A gyönyörű város, „Szlovenszkó gy öngye “ és pompás vidéke kedvez a sportnak, turisztikának, különösen a si-sport lendült a magasba. Magáról a városról, múltjának pompás emlékeiről a következő cikkben számolok be. Győry Dezső/* 6
