Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-01 / 51. (1678.) szám
4 ^PRAXiAI'i v lAJGféAIfc'MIP3tí£Q 1928 máraus 1, esttttrtflc. 12.960ingyenebéd 64.800K értékben 52 egyetemi hallgató részére a magyar társadalom szeretetasztalánál Léváról újabb ötezer koronás társasadomány érkezett február 20. A* ingyeu-eblédHakicliiő többé BWm a Prágai Magyar Hírlap magánakciója, hanem u egész magyarságé. Miniden város, miniden falu sgynegy önálló kis munkaoentrumáá aWciuM, mindenütt önkéntes rebotoeai vannak a miagyar gondoláinak, a kultunnumkámk. Mert a diáknyomor- ral vivőit harc: ez ma a legszebb és legkézzelfoghatóbb sikerű egyetemes magyar kulturmunka. És városainkban a legnemesebb verseny folyik: a jótékonyság gyakorlásában Való gyönyörű versengés. Rimaszombat, Losonc, Besztercebánya, Léva, Kontárom, Zólyom, Rozsnyó, Tremcsén, Ungvár, Nagy- mlilhály, Ipolyság után most Érsekújvár, Kassa, Pozsony lép sorompóba. A koszai akció önkéntes vállalóija Yámay Ernő dr., aki gyakorlati alapra akarja fektetni az ottani munkát g ezért az alábbi fölhívásának közlédére kért föl bennünket: Kassai Magyarok! Szeműnk előtt folyik az a nagyarányúivá kibontakozó és napról-napra sikeres állomásokkal (jelzett, valóban nemes célkitűzésű, minden mel- íékgondolattól mentesített hatalmas akció, mely magyarságunk kttotudatába, mint a Prágai Diák- menza ^ingyen^ebéd “-akciója, erőteljesen és gyorsan ment át. Folyik országszerte az egyesületek, asztaltársaságok, nemesen érző és megértő egyének gyűjtése, adakozáisa. Kassán is többen buzgólkodmak az áldozatkészség részittoérő munkája körül, de igaz az, amit ezen akció gyakorlati megvalósítása, hogy ugymondjam, technikai keresztülvitele kapósán megírtak, hogy igen sokan nem veszik maguknak a fáradságot, ami az adományul szánt összegnek postautalványon való megírásától a postahivatalig megteendő úthoz s az ezzel járó pár kisérő sor meg- Írásához szükséges. Ismerve a lélek nemesebb megnyilvánniásá- hoz való készséget, bízva a magyarság áldozat- hoziatálának adottságában, de ugyancsak figye- üeanbevéve azt, bogy a napi robotos munka, időhiány, ezek a technikai gátlások sokszor állítják meg a® áldozd óhajtó kezet az adomány tényleges teljesítésében, bátraik vagyunk felajánlani segítségünket, szeretnék elhárítani az adakozás, ólja elöl az utolsó csekélyebb akadályokat. Felkérjük tehát Kasea város társadalmának mindazon nemes gondolkozása és érzésű tagjait, akik akár nevükkel, akár név nélküli leróni óhajtják a főiskolás magyar diákok asztalának fen tartásához szükséges áldozat adóiját, akik a Díátomenaa asztalánál ülő kassai diákok sorsát, Jövőjét szivükön viselik, bogy hozzák be, vagy Küldjék be pár {irodánkba bármily összegű pénzadományaikat s ml gondoskodni fogunk az flez- szegnek időnként az illetékes helyre való eljuttatásáról. Meg akarjuk könnyíteni az adakozó ezárányn lépéseit, ez az egyik célunk, másik pedig az, hogy nagyon szeretnék elérni, hogy Kassa város társadalma súlyához, nagyságához, ismert lelkesedéséhez képest, elől legyen az ingyenebéd rekordlistáján! Magyaros testvéri köszöntéssel: Várnay Ernő, a magyar nemzeti párt főtitkára. (Pértiroda Fő-u. 87—89. I. em.) Legutolsó elszámolásunk óta ofly tömegben érkeztek be egyszerre adományok, hogy helyszűke következtében egymás után több számban részletezve adhatjuk közre a névsorokat- így elsősorban a lévai magyarság nagyszerű áldozatkészségéről kell beszámolnunk. Nagy Béla dr. ügyvéd fáradhatatlan munkájával Léván és Léva környékén 5077 koronát gyűjtött a magyar menza alapjára, ami 1015 ingyenebédet biztosit a magyar diákság részére. A menzabizottság készséggel teljesiti az adományozók azon kívánságát, hogy ebből az összegből elsősorban lévai diákok részesüljenek ingyenebéd-segélyben. Nagy dr. egyúttal jelzi, hogy akcióját még nem zárta le végleg s még újabb sikereket remél. Léva női voltak az elsők, akik hatalmas akcióit kezdtek a menza érdekében i ez az újabb adomány az Ő kezdeményezésüknek gyönyörű betetőzése. A nemes adományozók névsorát a következőkben adjuk. (A lévaiak neve mellett nem tűntetjük föl a város nevét.) Nagy Béla dr. 106, Kersék János dr. 50, Klaim Ödön 55, Kleiszner Pál 55, Jánosé Jenő 105, Stopéi Béla 25, Borosányi és Csornák 105, Antal Gyula 50, H. J., 50, F. D. 5, P. J. 10, Fekete Vince dr., Zseliz, 10, Bojszia József 60, Neszler János, Zseliz 50, Gyapay Ede dr., Léva, 50, Söhweineoker István oég, Zseliz, 50, Denk János 100, Horváth Gyula 20, Koposák Rezső 10, Vlesek Ferenc dr. 50, Túri Nagy János 25, Smekal A. 20, Ghymessy Mihály 10, Frasch József 50, Rónay János, Nagykálna, 60, X. Y. 5, Frech ár 50, Koetyek József 15, Szócső Sándor 10, Weil Ferenc 5, Gyurcsek, Kirikoezmály, 10, Mlihalik János, Nagyeuirány, 100, N. N., Niagy- surány 20, Gagany, Nagysurány, 40, Koipernicky Kornél 5, Ceernák László 5, J. L. 30, Strixi Miklós 10, ld. Mordinyi Gusztáv 25, Prözsák Ernő 10, Bella Antal 20, Csorba Győzőmé 25, Krumpel Járnom é 50, Jónás Imre, Alflőgyőröd, 100, Gyurcemka Tercsiké 5, Iílavács József és neje 5, N. N. 50, Honén József 50, dr. Bolemané Zorkőozy Ata'la 100, ÍH. J. 10, Holly Gyula 50, feder Kálmán 50, Bo-ros Gyula 50, Boros Béla 50, Bőm László, Zseml&r, 10, Egy öreg lévai 100, Boháoa Gusztáv, Somogyi Man- cd, Lévai Manci, Kovács Jenőmé 12, Poucsetidh Pál 10, Torma István, Nagymegyer, 50, Szabó István 5, Miagyar László 25, Zeóká 10, Gaidtt Sándor 20, Pirik-drogéria 30, Knapp Géza 200, X. J. 200, Balog Sándor dr. 100, SmogrovÜcs Árpád 50, Kertész Lajos 20, Laöhky Elek 30, Engel Pál 50, Pető Imre dr. 100, Fried Gyula 60, Kern Testvérek 50, Léva Város 200, Dumabank 100, Kmoekó Béla dr. 300, dr. Kimorikó Bélámé 200, Jozefceek Géza 100, Jo- zefosek Irén 100, Weinberger László 30, Rónay Gyula 20, Adler 50, Steiner Ernő 20, Szilárd Samu dr. 50, Lantér Lipót dr. 50, Laulfer Oszkár 20, Lie- bermamn Leó dr. 100, Knapp Dávid 100, Steiner Cscflcár dr. 50, Weinberger Zeigmondmé 20, Pártos Vilmos dr., Zseliz, 50, Papp József, Vaxaány, 80, W. V., Lomtó, 30, Sírnék István dr. 50, Kípke Ági gyűjtése 50, Perger Aladár dr. 100 korona, összesen 101ö ebéd ám 8077 kar. kéezpóns- összegben. Alapy Gyula dr. Ivén Komáromból legutóbb 050 korona adományt számoltunk el egy összegben. Az adományozók névsora a következő: Káillay Emidre dr. ügyvéd 100, Wi taueek Károily dr. 100, Laky Testvérek, kereskedők, 50, Lakatos Károly my. igazgató 50, Polony Béla dr. rendiőrorvoB 50, Horváth Gófborúó 30, Vidéki plébámíia 10, N. N. (leflaő havi résziét) 5 korona. Ezek szerint hiaví-egy-ebéd -alapunk a lévai uj adományokkal 12.900 ingyenebédet reprezentál 64.800 korona értékben. Ez az összeg 52 diák teljes ebédellá fására lesz elegendő. A ha'vi-egy-ebéd-akeióval párhuzamosan, a prágai dtiókleányok „Otthona" számára, mint régebben összegszerűleg jeleztük, Ipolyságról dr. Sail- kovszky Jenőmé gyűjtéséből a következő adományok érkeztek: Jablánczy Évűké 50, Rózsa Olga 50, Rózsa Gabriella 50, Untenberger Gy. 20, Marisén Béla 30, Schramm F. dr. 50, Reviczky D. dr. 50, Juhász Zoltán 25, özv. Foreterné 25, Kátser 9án- dormé 50, Tóth 10, továbbá „egy göímöri magyar" adománya 50 korona. A zempléni földkérdés az igazság iémwkéwélé^m A földreform melléktermékei: a munkE&élktiliek tömege és az uj fölcSesurak kasztja — Szlovensskói szerkesztőségünk Interjúsorozata — Nagymihály, február 29. Méltán magérdemelten keltett a legszélesebb körben is feltűnést a P.M. H. szloven- szkói szerkesztőségének interjú - sorozata, melyben Szlovenszkó egyes vidékeinek társadalmi, politikai és gazdasági életéről adtak az egyes kérdések legkiválóbb szakértői véleményt. Az interjusorozat egyes cikkei bevilágítottak az ország különböző részeinek életébe, de nemcsak a jellemző adatokat legyezték fel krónikás hűséggel, hanem behatoltak az aktuális kérdések mélyébe és felszínre hozták azokat az okokat, melyek a gazdasági és társadalmi test egészséges vérkeringését alákötik. A következőkben Zemplén dolgos népének életéről, szenvedéseiről és panaszairól fognak cikkeink beszámolni A P. M. fi. szlovenszkól szerkesztősége megszólaltatja a zempléni politikai és gazdasági élet kimagasló egyéniségeit, az ő szavukon át mutat rá a sérelmekre, hibákra, de az orvoslás és a javítás módjára is. Zempléni interjúsorozatunk első cikkében a földreform alapvető fontossága problémájával kívánunk foglalkozni és a szakértői vélemények reflektoránál akarjuk megvilágítani azt a helyzetváltozást, amelyet a földreform végrehajtása idézett elő Zemplén gazdasági viszonyaiban. A földreform zempléni végrehajtásáról két kiváló szakember, egy gálszécsi ügyvéd és Hajna Sándor dr. nagymihályi ügyvéd mondják el véleményüket, amely dacára annak, hogy a téma néha egyenesen provokálja a súlyosabb politikai bírálatot, mindvégig megmaradnak a szigorú tárgyilagosság és szakszerűség keretei között. A földrefont Gáiiiécs vidékén Gálszécsi informátorunk két oldalról világította meg a földreform végrehajtásának eléggé nem hibáztatható módját. Megállapítja, hogv a földreform keresztülvezetésénél párt- politikai szempontok jutottak érvényesülésre, de emellet feltűnő az is, hogy a földigénylők szükségletének kielégítésénél messze túlmenően vették igénybe a nagybirtokokat. Előfordult például, hogy hat-hétezer holdas birtokból a tulajdonosnak <"«ak a törvény szerinti minimumot, 250 hektárt hagytak meg, holott a föld- igénylő gazdák között legfeljebb ha ezer- ötszáz-kétezer holdat osztottak fel. Szembetűnő fogyatkozása a reform végrehajtásának az is, hogy a maradékbirtokokat túlnyomórészt politikai érdemek szerint osztogatták, a szétnemosztott földbirtok után pedig a földhivatal szedi a béreket anélkül, hogy a tulajdonos abból egyetlen fillért látna. Jogi szempontból ezt az eljárást nehéz megérteni, mert ha el Is ismerjük a földreform szükségességét, ezt csakis annak előfeltételezésével tehetjük, hogy a lefoglalt földből az igényjogosultakat elégítik ki. Nem lehet azonban a törvény végrehajtóinak intencióit bírálat nélkül elfogadni akkor, amikor elveszik valakitől a birtokot, hogy adományozásokkal egy uj földarisztokráciát teremtsenek. Sajnos, ez nem elszigetelt jelenség, hanem a gálszécsi járásban szabályként jelentkezett a földreform végrehajtásánál. Az érem másik oldala Ez az érem egyik oldala. A másik oldalon a földreform maradékbirtok-politikájának szomorú következményei láthatók. Hihetetlenül elszaporodott a munkanélküliek elkeseredett tömege. A íagybir tokokat lefoglalták, szétparcelláztáik s a gazdatiszteket, ispánokat gazdákat, béreseket, kocsisokat, akiknek a nagybirtok tisztességes exisztenciát adott, szélnek eresztették. A gazdaságokban nem tudnak elhelyezkedni és túlnyomórészt állás nélkül lézengenek most is. A nagybirtok cselédségét, ha állampolgárságukat igazolni tudták, 2000—4000 koronás végkielégítéssel vagy 1—2 hold földnyi kártalanítással bocsátották el. Ha a cseléd pénzt kapott, pár hónap alatt fölélte, a csekélyke föld pedig csak arra elég, hogy családjával elnyomorogjon rajta. Gál- szécsen bőven látni a munkanélkülieknek ezt a sajnálatraméltó csoportját, melyet talán még súlyosabban érinett a földreform, mint a nagybirtokok tulajdonosait. Azt talán fölösleges is hozzátenni, hogy a munkanélküliség növekedésével egyenes arányban terjed a kommunizmus és sorozza zászlaja alá az elkeseredett, nyomorgó embereket. A gálszécsi helyzetképet az adatok precíz felsorolásával egészíti ki Hajna Sándor dr, nagymihályi ügyvéd nyilatkozata: Zemplénben, a nagybirtokok hazájában » mondta — az államfordulat után nagy változások következtek a birtokelosztás tekintetében. A zempléni nagybirtokosok már jóval a háború előtt áttértek az intenzív gazdálkodási rendszerre és ezzel kapcsolatban egymásután rendezték be birtokaikon a mezőgazdasággal egybekötött ipari üzemeket. Andrássy Géza, Sztáray Sándor és Harmatta Andor jószág- igazgató együttes fáradozásának eredményeként 1911-ben megvetették alapjait a terebesi cukorgyárnak, amely a cukorrépa termelésének fellenditésével a zempléni vidékeken nyugati nívóra emelte a gazdálkodást. A belterjes földműveléssel és a fokozatos pénzügyi jóléttel nőtt a kisgazdák és a földtelenek földéhsége, amelyet Zemplénben nehezen lehetett kielégíteni, mert a nagybirtokok túlnyomó része hitbizo- mány volt és a tulajdonos, ha akarta, sem juttathatott földet a népnek. A zempléni nagybirtokok sorsa — Az uj állam építői a földreform jelszavával jöttek és a forradalom első hónapjai után a birtokpolitika Zemplénben kényszer- bérletek formájában nyert ideiglenes elintézést. A lakosság széles rétegei ugyanis nyugodtan és józanul illeszkedtek a változott helyzetbe, de a nép egy kisebb rétegében a forradalmi hangulat hatása alatt kielégíthetetlen. féktelen vágy támadt a föld után, A birtokok erőszakos elvételével és a nagybirtokok teljes megszüntetésével akarták ezek a földkérdést megoldani, de szerencsére Krisko Mirutin zsupán és a gazdasági felügyelők még idejében közbeléptek s a forradalmi mozgalmakat a megrázkódások elkerülésével vezették le. Átmeneti megoldásnak választották a kényszerbérletet, mig a végleges megoldás a földreform-törvény alapján kezdődött meg 1920-ban. Egymásután kerültek sorra Zemplénmegye nagyobb birtokai, úgyhogy ma már az erdőbirtokok kivételével úgyszólván az egész vonalon végrehajtották a földreformot, amely a zempléni földek tulajdonviszonyában lényeges eltolódásokat idézett elő. Nem érdektelen most, amikor a csehszlovák földreform-törvény és végrehajtásának módja a nemzetközi bírói testületeket is foglalkoztatja, főbb vonásaiban fölvázolni azokat a, változásokat, melyeket a földreform Zemo- lénmegyóben okozott; Seregszemle a tar földeken —< Andrássy Géza parnói és kemencei uradalmai 36.000 katasztrális holdat foglaltak magukba, mig ugyancsak az ő tulajdonát képező betléri uradalom 40.000 holdból állott. Parnón és Kemencén 2500 holdat mentesítettek a reform alól. a földhivatal 1500 hold szabadkézi eladására adott engedélyt és összesen 8500 holdat igényelt. A birtok legnagyobb részét kitevő 23.000 holdnyi terület sorsát a közeljövőben végrehajtásra kerülő erdőreform dönti el. Sztáray Sándor nagymihályi uradalma 20.500 katasztrális holdat tesz ki. A földreform alól 2100 holdat mentesítettek, szabadkézből 1500 holdat adtak el, a földhivatal 5000 holdat vett igénybe és 11.000 hold erdőbirtok ügye ezután kerül eldöntésre. Andrássy Sándor hardicsai, velejtei és homonnai uradalmainak 15.000 holdjából 1600 holdat hagytak és 900 holdat szabad kézből adott el a tulajdonos. A birtok többi részének átvételéről most folynak a tárgyalások. Az Andrássy Dénes-féle hitbizományból Maldeghen Lajos cseb-lazonyi uradalma 3500 holdban az állami földhivatal ellenőrzése mellett kerül eladásra. Andrássy Gyula tőketerebesi 8750 holdas hftbizományából 500 holdat mentesítettek, a többit a földhivatal igényelte. Almássy Pál 1700 holdas garanyi birtokából az állam 390 holdat igényelt. Berchtold Kázmér 1300 hold nagykáz- méri birtokának állományában 300 hold képezte az igénybevétel tárgyát. Vécsey László 2400 holdas birtoka és Szlrmay Sándor szomotorl uradalma a földhivatal ellenőrzése mellett szabad kézből kerülnek eladásra. Mentem a menthetőt — Á földhivatal ezeknek a nagybirtokoknak lefoglalt holdjait túlnyomórészt a falusi földigénylők kielégítésére használta fel és csak kivételes esetben tartott meg maradékbirtokokat. A földreform-törvény rendelkezései nemcsak a nagybirtokok egységes gazdálkodási rendszerét tették ki súlyos megrázkódásnak, hanem radikalizmusukkal a nagybirtokos osztást olyan érzékenyen sújtották, amilyenre a földkérdés történetében alig találni példát. A nagybirtokosok idejében egyesületbe tömörültek és parlamenti képviselőik utján is igyekeztek a kormány szigorát valamennyire enyhíteni, de ezek a kísérletek eredménytelenek maradtak. Amikor a harc meddőségét belátták, a zempléni nagybirtokosok elveik fen- tartása mellett a kölcsönös engedékenység útjára tértek, hogy megmentsék, ami menthető. A megmaradt birtokrészeken sikerült a racionális gazdálkodást biztosítani s a szabad kézből való eladások legalább részben pótolni tudják azokat a rendkívüli veszteségeket, melyeket a földhivatal által lefoglalt és megváltott földek nevetségesen alacsony értékelése következtében szenvedtek. Egy kiváló cseh jogtudós tragédiája Prága, február 29. Egy kiváló cseh jogtudós aelkiötsszeroppanáeána k tragédiájáról számol be a prágai rendőrségi krónika. Hrdina József dr., a brimni egyetem volt docense minieztertanácsosi rangban, minit vezetőtisztvieelő teljesített szolgálatot a kozmjunkaügyi minisztériumban. Képzett, kitűnő jogász volt Hrdina dr„ aki tudományos munkáival jó nevet szerzett és általános megbecsülésnek örvendett. Eredetileg egyetemi pályán akart maradni és a brűnni egyetem jogi fakultásán tanári katedrára pályázott. Csak rendkívüli tanárságot ajánlottak fel neki, amit nem fogadott el és elkeseredve hagyta faképnól az egyetemet. Visszatért Prágába, a közmunkaügyi minisztériumba, ■*,<s tudományos és publicisztikai munkálkodását ezután is folytatta. Jogi tanulmányai, könyvei és cikkei gyors egymásutánban láttak napvilágot- Barátai az utóbbi időben úgy vették észre,,hogy Hrdina dr. lelki egyensúlya nincs a legnagyobb rendben. A kezdődő elmezavar tünetei mindihatározottabb formában jelentkeztek. Nemrégiben a miniszteri tanácsos azzal a kérelemmel fordult az egyetemhez, hogy fossza meg őt doktori címétől. Amikor az egyetem a különös kérelmet elutasította, Hrdina dr. a legfelsőbb bíróságnál tett panaszt, melyben éles kífakadásokkal bírálta az egyetemet és a bíróságot. A legfelsőbb bíróság a komolytalan panaszt elvetette és a harcias jogászt kétszázkoronás pénzbüntetéssel sújtották. A mellőzött jogtudós erre a csehszlovák álltam vezető testületéihez és állarn- férfiáihoz fordult leveleivel, melyekben elfogultsággal és tudatlansággal vádolta meg a bíróságokat. Végül tehetetlen, elmezavaros dühében az állaim méltóságait is megtámadta és sértésekkel halmozta el. A sértő tartalmú levelek a rendőrség kezébe kerültek és egy rendőrtisztviselő tegnap hivatalából a. rendőrségre vezette Hrdina dr. miniszteri tanácsost, akinek fellépése és egész magatartása az elmeznvart ember benyomását keltette. A rendőrorvos pár percig tartó megfigyelés után elrendelte, hogy a miniszteri tanácsosi szállítsák elmegyógyintézetbe.
