Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-16 / 64. (1691.) szám

1928 m&rdtif 16,

Nyolcvan éve bukott meg Metternich

Ausztria rettegett vaskezü kancellárja és a forradalmi Bécs dühöngő népe elöl titokban Lipcsén és Rotterdamon át az annyira ócsárolt szabad Angiidba szökött, hogy ott menedéket keressen. 1815-től 1848-ig ö volt a lelke a legitim Európának, esküdt ellensége mindem forradalmi szellemnek és. mint emlékirataiban mfig/z mondja; „csinálta a történetetHangozhatta o királyi és császári hatalom feltétlen szükségszerűségét s korlátlan hMahnát. Európai, nemzetközi összejöveteleken maga köré gyűjtötte a koronás fejeket, hogy minden-áron szolidaritásra bírja őket azon legfőbb célja érdekében, hogy minden szabadabb szellemet, minden „forradalmisár- got“ a legkíméletlenebb eszközökkel elnyomhasson. ö nem látta, hogy Európa minden pontján az uj oszmeímasz lángocskái törnek elő. ő semmibe vette a görögök szabadságharcát, amelyben Byron résztvett és a melyért ott vérzett el az idegen országban. Magyar- országon a legnagyobb zsarnoki szigort rend- szenesitépte meg, nagyobbat, mint Bécsben és nem akarta észrevenni, hogy a magyar nép is ébredezni kezd és a forradalom szele végigvágott a Kárpátoktól az Adriáig. 1840- ben kezdett csak lassm ráeszmélni arra, hogy az Idő tov&vdgtatoit és ő messze elmaradt a jelentől és kora követeléseitől. Ekkor foigták el pe.sszknisűa sejtebnek és Rettentő vádsár gat látóét mindenütt.‘‘ Sejtelmei valóra váltak, dia a válság csak a% ő számára voit zz, míg Európának az uj életet jelentette Metternich bukása. Még megpróbálta az eiimszegü- lé*4, még hadakozott egy darabig, de semmi sem akart segíteni rajta és végre is 1847- b&n kénytelen jóváhagyni a Kos*nth és Deák éltéi sürgetett gyűlöletes refomirkafy 1848-bam, kirobban Páriéban a forradalom és március 13-án Bécs városa is visszhangzik az uj kor ritmusaitól, összeomló ban-ikádok közt menekül Ausztria leghatalmasabb embere, a TMskezü Metternich. 1851-ben tért esed; vissza Pécsbe és 1859-ben még megéli a me- genioi csatái, amelynek kafusztrőfális kimenetele az osztrák abszolutizmuson — saját életművén — halálos sebei ejlelt. Nyolcvan esztendeje most, hogy eMltemich menekült ér hogy az uj kor beköszöntött Bécsben, az uj kor, amely ma a muUé. Azóta Ausztria is tönkrement — meri a Habsburg-Ausztria szivó- sabb Metternich volt még Mettermeknél is és a kancellár politikáját mindvégig folytatta, habár külsőleg megváltozott köpönyegben. Metternich szimbólumba ennek az országnak, amely oly kicsiny volt és mégis az oly nagy és hubadmas monarchiát jelentette Európában: Kicsiny, mint Metternich, a kis émber, aki olyan nagynak gondolta magát, hogy egész Európa szabadsgának ellenszegüli és a saját akaratát az összes népekre rá akarta oktrojálni. Metternich megbukott — Ausztria összetynUM: történelmi szükségszerűség, mondják a történeteim kutatói és azok, akik ma áUnak az uj államok élén. De ez a szükségszerűség minduntáitm megismétlődik, folytonossága végtelen az emberiség történetében és csak szereplői változnak. Velük az élveik, igaz, de az uj elvek az uj Mettemichek kezében a régiek és ezért nem elavult történelmi példa ma, nydkvan évvel Metternich bukása után sem az ő esete. Uj, mert örök emberi, meri örök tévedés. Tévedés, mert egy ember azt hiszi, hogy századokat és népeket gyenge kezében összefoghat, tévedés, mert. as ember mindig téved, ha. saját alcara- tát és öntitdfliM népek akaratával és öntudatával azonosítja. Ma Mettemichet pangásosnak, Primo de Rivemnwk nevezik; kis koncepciójú emberek, akik nem tanultak Metternich példáján. Meri másként alakúit volna Ausztria sorsa, ha Metternich az leit volna, alci Mussolini, ha diktátor lett volna, aki meghallotta volna kővárnak parancsoló szavát és en- gedeámeskedetlt volna annak. Metternich csak önmaga hangját hcMotfa. ezévf. bukott ét most nyétoyOn éve. w

16.231 ingyenebéd 81.155 K értékben

65 egyetemi hallgató részére

a magyar társadalom szeretetasztalánál

Un gvár, Tornaija, Kiráiyhelmec, Tornok adományai — Gwerk Ödön egyik alkotását ajánlotta föl a havi-e&y-ebéd akcióra

Prága, március 15. A havi-egy-ebéd akció diadalmasan közeledőik befejezése felé. A magyar áldozatkészség eme páratlan szép íöl- Jobbanásának eredménye a legszebb megünneplése szomorú kisebbségi sorsunk tizedik évének.

Újabban tekintélyes adományok érkeztek. Az ungvári református kör elnöke, Kormos Gerő 800 K át juttatott el hozzánk a kör által rendezett két műsoros est jövedelméből, illetve Kormoe Gerőné és Sípos Tu~ síita gyűjtéséből

A* országos keresztényeiodaüsta párt királjiielűiecl női és leányszakosztálya immár másodszor áldoz a diákmenza javára.

A királyhelmeci magyar nők ez alkalommal 400 koronával járultak a havi-egy-ebéd. akció alapjához.

Tornaiján Balázs Andornak, a tornaijai hitelintézet igazgatójának lelkes kezdeményezésére újabb 970 korona gyűlt egybe.

Tora okról nyolc, magát megnevezni nem óhajtó nemeslelkü magyar 450 koronát küldött.

Gwerk Ödön, a szlovenszkói festőművészet neves reprezentánsa egyik legszebb alkotását ajánlotta föl a havi-egy-ebéd akciónak. A 2000 korona értékű müvet, melynek cime: „Eső után a hegyek közt“ (1924) Pozsonyban fogjuk kiállítani és értékesíteni a losonci festőgárda alkotásaival együtt. A 12 cm széles aranyráimában keretezett mű 84—96 cm nagyságú.

Mai részletes elszámolásunk a következő: Heydrich Károly gyógyszerész, Zseliz (10 ebéd) 50 korona készpénz, Szentléleky Margit, Kassa (10) 50, Keresztfalvy Miklós dr., Budetin (20) 100, Kossuth Lajosné, Kassa (február—március hóra) (4) 20, Cselényi Ilona ugyanerre a két hónapra (2) 10, D. N. dr. fogorvos, Homonna (4) 20, Orosz L. Bertalan, Cselnek (5) 25, Szőke József, Homonna (20) 100, Kozlay Kálmánná és dr. Gattinger Lászlómé gyűjtése egy farsangi mulatságon, Sze- pesszombat (21) 105 korona.

Kormos Goröné és Sípos Tusika gyűjtése: Kormos öerőné (5) 25 kor., Tomcsányi Rélá- né (4) 2Ö, Prokop Antal (4) 20, Áibrahámo- vios I. (4) 20, Keresztury Imre (4) 20, Daru

Sárdorné (3) 15, Molnár Samu (2) 10, Kodku- lics M.-né (2) 10, Kocák Böske (2) 10, Here Sándorné (2) 10, Szilágyi József (2) 10, Han- nel Antal (2) 10, özv. Rujáik Józsefnó (2) 10, Poross Zs. (2) 10, N. N. (2) 10, Rotman-Gltick (2) 10, Klein Ignác (2) 10, Piútula József (2) 10, özv. Novits Mátyásné (2) 10, Rel. kör, Ung- vár (80) 400, továbbá kisebb köri adományokból (30) 150, összesen 800 korona.

A keresztényszocialista párt női és leány- osztálya Kiráiyhelmec (8) 400 korona.

Balázs Andor ivén Tornaijáról:

Tornaijai Hitelintézet Részvénytársaság (100) 500 korona, Balázs Sándor (10) 50, Mis- pál János (2) 10, Reitler Nándor (10) 50, Somogyi György (2) 10, Hevessy László (20) 100, N. N. (2) 10, N. N. (2) 10, N. N. (2) 10, Jánosdeáik Béla (2) 10, Gamauf István dr. (10) 50, Viptórisz Sándor (2) 10, Vietőrisz

Béla (4) 20, N. N. (4) 20, Borzy Árpád (2) 10, Király Kálmán dr. (10) 50, Ferderber Jakab dr. (10) 50 kor.

Nyolc magyar ur Tömök (90) 450 kor., Borosányi Béláné, Léva (20) 100, MágocsyDietz (másodízben) (—) 50, Mézes István, Ipolybalog (2) 10, Márton Lajos, Ipolybalog (2) 10, Cseray Pál, Ipolybalog (2) 10, Kovács József (u. o.) (4) 20, Dobos Imréné (u. o.) (2) 10, N. N. (u. o.) (10) 50, Zolczer József (u. o.) (1) 5, Pucher József, Várkony (5) 25, Lenthay Ferenc, Csata (1) 5, Pirsavszky J. plébános, Ubrecs (4) 20, Sirola Károly plébános, Za- lacska (4) 20, Szvoboda Ferenc, Jenke (4) 20, Varga József erdész, Hámor (4) 20, Czandler Gyula, Csata (2) 10 kor.

Szporni Anikó, Érsekújvár (1) 5 kor., Pogány Józsefné, lkat. Huta (—) 25, Kafka József, Ruttka (—) 10, Blickhardt József mérnök, Rahó (—) 20, Bartók Endre, Nyék (1) 5, R. K. Leik. Hív., Kőröskény (1) 5, Dénes Béla, Percenice (1) 5 korona.

Mai részletes elszámolásunk szerint a menzaalap újabb 681 ebéddel gyarapodott. Ezzel

a havi-egy-ebéd akció eredménye pilla- natnyilag 16.231 ebédet reprezentál 81 ezer 155 korona értékben.

(Megjegyzendő, hogy legközelebbi számunkban uja'bb már beérkezett adományokról fogunk be számokul.)

MŰSORON KÍVÜL

Irta t MÁRA! SÁNDOR

— üzleti táviratok —

Paris, március közepén.

ríem biztos, hogy Verne Gyula százéves emlékének tiszteletére történt, de biztos, hogy a százéves Vernének is öröme telne a díjban, amit Esnault-Pelterie és Anriré Hirsch urak alapítottak a napokban, a legkomolyabb formában s széles rétegek szimpátiáját és üzleti szimatát rebbentve föl mindenfelé. A dij 5000 frank, minden évben kiosztják s célja megjutalmazni azt a müvet, ami leghatásosabban szolgálja az astronauti- ka ideáját és fejlődését.

Az astronautika ideája az, hogy, eddig még meg nem állapított módon, de minél előbb a Holdba kell már valakinek utaznia, mert szégyen és gyalázat, hogy a Föld leg- szükeb környezetéről sem tud semmi biztosat. Az ötlet nem uj; de ami eddig csak arra volt jó, hogy Verne Gyulák és Verne-olvasók fantáziáját izgassa, az kezd lassan tudomány, sőt, ami fonosabb, üzlet lenni, szakirodalommal, díjjal komidéval. hivatalos helyiségekkel, telefonnal és irodaszolgávaL A komiténak

néhány egészen komoly ember a tagja: például Rosny. az idősebb, Jean Perrin, aki megkapta az idei Nobel-dijat, Moreux abbé, a csillagász, Fickót, a francia tudományos akadémia tagja, továbbá mérnökök és mindazok, akik szakemberek részben az utazás, részben a Hold afférjai körül.

Meglepő, de való, hogy Cook még nem tagja a komiténak. Ez az egyetlen körülmény. ami sokakat indokolt szkepszissel tölthet el. Egy utazás, aminek a végcéljánál nem áll aranybefüs sapkával a fején egy Cook- hivatalnok, nem szeriőz utazás.

Biztos az, hogy az astronautika túlhaladta a fejlődés első periódusait, t. 1. azt az időt, mikor még csak arra szolgált, hogy írók, akiknek nem jutott okosabb az eszükbe, könyvet írjanak a Holdról. Ebben a pillanatban állítólag a légzés problémája az, ami az astronautikusokat izgatja; az utazás maga már csak technikai, tehát másodrangu probléma.

Ebben nincsen semmi hihetetlen,^— már mint abban, hogy egészen rövid időn belül valaki sikerrel el fog utazni közülünk a Hold(ütinnyomás tilos)

ba; az összes nagy dolgok igy kezdődtek, Róma alapítása, a kereszténység. Amerika felfedezése, a világháború; egy komítéval, aminek vállalkozószellemü urak voltak a tagjai, akik elhatározták, hogy a dolog jó és meg kell csinálni. Ha a komité szerencsés összetételű s van ideje ülésezni, a végén meg is csinálja, amit akar. El fogunk menni előbb vagy utóbb, a Holdba.

Egy előre csak az odautazásról van szó. A visszautazás fölött még deliberálnak.

S egyelőre, hogy pontosak legyünk, a szakemberek szerint se a Hold, se a Mars nem jön olyan komoly esélyekkel számításba, mint a Vénusz. Ezt a komité tudományosan meg is tudja indokolni — csupa öregebb ur, akik ezt a gáláns kiruccanást tervezik. Nem a Mars, hanem a Vénusz. A Hold csak harmadik helyen jöhet számításba.

A Farmann-gyár- egy igazgatója, egy vérfagyasztóan reális ember, akit azért tartanak, s aki csak azért él, hogy a repülésből komoly üzletet csináljon, a múltkor kifejtette nekem, hogy az aviatika mai állapotában végérvényesen megbukott Szerinte azért bukott meg végérvényesen, mert kiderült róla, hogy kereskedelmi szempontból nem rentábilis, Mindaddig, míg a gépek ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, a légköri viszonyok veszélyeinek, a szeleknek, a hónak, a jégnek, a ködnek, a levegőáramlatok ellenállásának s az állandó motordefekt veszélyének, komoly és értelmes légi hajózásról szó sem lehet. Az üzlet ott kezdődik, mondta ez a rokonszenves ur. mikor a légi hajózás minimum 16.000 méter magasságban fog lezajlani. Az aktuális magassági rekord e pillanatban 12 kilométer, de az is csak úgy, hogy a pilótának, oxygénkészletek dacára, a hig levegőben elered az orra vére. Tizenhat kilométer magasságban már nagyon hig a levegő s ez a nagy trükk: a gép szabadon, ellenállás nélkül, korlátlan sebességgel haladhat a hig- levegőjü, teljesen szélcsendes térben s veszély és rizikó nélkül ér el oda, ahová csak akar.

Mikor az igazgató ceruzával a kezében, papíron kiszámította előttem, hogy ezt az

utat Newyork—Fárist, amihez Lindbergnek három kHométer magasságban harminchat órára vök szüksége, tizenhat kilométer magasságban egy ötszáz lóerős gép minden veszély nélkül három óra alatt meg tudja tenni a hideg végigment a hátamon, mert el kellett hinni neki „Csak a légzés41 mondta elgondolkozva — „csak az oxygén-problémát kell még megoldani...“

Ez az ember az interastrális utazásról mint valami elintézett attrakcióról, a hideg őrülteknek azzal a nyugalmával beszélt, ahogy Kolumbus magyarázhatta a maga kirándulásainak lehetőségeit embereknek, akik biztosan tudták, hogy a Földet egy elefánt tartja a hátán.

Csak a légzés, mondta.

Detroitban a napokban mutatták be Lindbegnek s az amerikai légügyi hivatal megbízottjának azt az uj motortipust. ami a levegő elektromos energiának felhasználásával, minden fűtőanyag nélkül, táplálja magát nincsen karburátora s háromezer lóerőt tud kifejteni.

Pontosan ezt az ötletet, a levegő villamosságából táplákozó repülőgépet Jókai Mór feltaláló szabadalmazta ötven év előtt a „Jövő század regénye44 cimü értekezésében.

Az emberek minden nagy üzletéhez kettő kell. Egy Jókai és egy Lindberg.

Amíg csak itt röpdösünk, két-három kilométer magasságban, a repülés változatlanul sport marad. Tizenhat kilométer magasságban már üzlet. Csak a légzés.

Most. hogy egy komoly komité kezd komoly szuszogással a csillagok felé lélfegzeni, nem árt megcsinálni a kalkulációját a Vénusz üzleti távlatának.

Ma még kroki

Holnapra már riport lehet a Vénuszból.

És holnaputánra egészen jó üzlet lehet belőle — export-piac és kereskedelmi kikötő.

FrancisGy szenátor beszámolása Ipolyságon

Ipolyság, március 15. (Saját tudósitónk- tól.) Ipolyságon, ahol március 18-ára Írták ki a községi választást, az elmúlt vasárnap az országos keresztényszocialista párt nagyszabású választási gyűlést tartott. A lelkes lefolyású gyűlésen Franciscy Lajos dr. szenátor politikai beszámolót mondott.

Antalios István helyi pártelnök üdvözlő szavai után a meleg ünnepléssel fogadott szenátor hatalmas beszédben ismertette a politikai helyzetet s kiemelte a községi választások nagy jelentőségét. A keresztény- szocialista párt politikai elveiről beszélve többek között a következőket mondotta:

— Mi keresztény politikusok be akarjuk vinni a közéletbe és annak intézményeibe a kereszténység erkölcsi elveit. „De mi köze van a vallásnak a politikához?44 — szokták kérdezni azok, akik a mi törekvéseinkkel egyet nem értenek. A vallásnak annyi köze van a politikához, amennyi köze van a politikának az élethez. A politika élettevékenység, mely annál fontosabb, minél szorosabban függ össze a polgárok sorsával A politika jó vagy rossz, aszerint, amint jó vagy rossz emberek csinálják. A vallás által vezetett politikusok jók és nemesek és ha ilyen emberek alkotják meg a törvényeket, ezek jók lesznek s a jognak és az igazságosságnak szolgálatában fognak állani. Mi be akarjuk vinni a közéletbe és annak intézményeibe az emberi életnek és társadalomnak két legnagyobb erkölcsi elvét: az igazságosságot és az ember baráti szeretetet, abban a tisztaságban és tökéle- tességbeo, ahogyan azokat a kereszténység tanítja.

Franciscy szenátor beszéde további folyamán elítélte azokat a sérelmes zaklatásokat. amelyeknek a magyar kisebbség lép- ten-nyomon ki van téve. Fölemlítette például a budapesti Szent-István-nap miatti nyitrad utlevélelkobzásokat. Végül a külpolitikai eseményeikkel foglalkozott s elégtétellel állapította meg, hogy a kisantantnak a Magyarország ellen alaposan előkészített legutóbbi támadásai is csúfosan Összeomlottak.

A szenátort beszéde végén a hatalmas közönség ismét percekig tartó lelkes ovációval ünnepelte.

A keresztényszocialista párt népgyüM- sén jelen voltak a magyar nemzeti munkáspárt ipolysági szervezetének tagjai is, akik nyomban a ker.-szoc. pártgyíilés után megtartották saját választási gyűlésüket is, szintén szép siker mellett.

— Svon Hcdin megérkezett Urumcsiba. Stockholmból táviratozzék: Sven Hédin táviratot küldött, amely szerint február 27-én szerencsésen megérkezett Urumcsiba. Az expedíció nagyon kedvezően folyt le. A siu- Iriangi fogadtatás rendkívül barátságos volt. Az expedíció összes tagjai kifogástalan állapotban vannak. Urumcsi volt az expedíció főcélja, azonban Sven Hédin társasága még tovább is folytatja munkáját.

4