Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-08 / 57. (1684.) szám

2 megelőzni és elkerülni. A tanácstagok a ír*&- ritó kérdéseiről, a vámszabályokról és hasonló ügyekről beható tanácskozásokat folytattak, és annak a lehetőségét vizsgálják, miképpen le­hessen a szerződésben megállapított vizsgálati elvet nemcsak megőrizni, hanem megerősíteni. A Maiin szerint Briand a tanácsülésen indít­ványt fog beterjeszteni, amely szerint a nép­szövetségi titkárság hatáskörét bővítik ki, mert a tanács ülései nagyon távoleső időben történ­nek, a tanács nehezen mozgatható szervezet, és ezért a főtitkárságnak nagyobb hatáskörrel kell rendelkeznie. Táncos rs$f!8a«s©x2Sa Az Oenvre mai számában hosszabb interjút ^özöl, amelyet munkatársa Táncos tábornok magyar delegátussal folytatott a szentgotthárdi affér ügyében. A tábornok szerint nem 3zabad megleled­kenni arról, hogy a kisantant a Magyarországon létesített katonai ellenőrzés fennállás óta ál­landóan alkalmat keresett a Magyarország belső ügyeibe való beavatkozásra. Ebben azonban a nagyhatalmak okos magatartása mindig meg­akadályozta Most a kisantant nj ürügyet kere­sett és talált arra, hogy Magyarorszag ügyeibe avatkozzék. Az egész magyar közvélemény meg van győződve arról, hogy a népszövetségi vizs- ] gálát köpenyében tulajdonképpen Csehszlová- í kia és Jugoszlávia kivannak beavatkozni Ma- 1 gyarország belső ügyeibe. Magyarország soha­sem törekedett arra, hogy a szerződésben vál­lalt kötelezettségei alól kibújjon, sőt kötelezett­ségeit a leglojálisabban iparkodott teljesíteni, bár ebben a kisantant sokszor el akarta gán­csolni. A tábornok kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a népszövetségi tanács beéri a Ma­gyarország által beterjesztett akták megvizs­gálásával, és nem rendel el egyéb vizsgálatot. Szerdán sitiit illésen tárgyalták a szentgotthárdi affért Géni, március 7, A szentgotthárdi af­fér ügye, amelyet a népszövetségi körök­ben ma már szentgotthárdi komédiának ne­veznek, meglepetésszeriileg nemcsak a ta­nács titkos ülésén, hanem nyilvános ülésen is szőnyegre került. A tanács mintegy egy óra hosszat tárgyalt, amikor a titkos ülé­sen déli tizenkét órakor meglepő fordulat következett be. A népszövetségi házban egybegyüít diplomatákkal, a delegációk tit­káraival, az újságírók hadával, akik között különösen jugoszláv és magyar újságírók vannak nagyszámban, azután az elegáns es­télyi öltözékben megjelent hölgyekkel kö­zölték, hogy a tanácsülés nyilvános lesz, mert a tanács titkos ülése Briand indítvá­nyára elhatározta, hogy az affért nyilvános ülés tárgyalja, anélkül, hogy az ügyet zárt ülésen nyilvános tárgyalásra előkészítené. A várakozók mint a megbolygatott méhkas rohantak a nagy üvegverandára, amely a szigora ellenőrzés dacára szinte szempil­lantás alatt színükig megtelt. Mindenkit meglepett az a nagy udvariasság, amellyel Urrutia elnök a kisaníanínak a tanácsban helyet nem foglaló delegátusát, a jugoszláv Foíicsot és a csehszlovák Veverka követet, valamint Táncos tábornokot felszólította, hogy a tanács nyilvános ülésén vegyenek részi Rögtön a tárgyalás elején nagyon Iz­gatott hangulat mutatkozott, mely azután az ülés egész tartama alatt megnyilvánult Az a tény, hogy a magyar kormány nem külügyminiszterit küldte a tanács felvilágo­sítására és így természetesen Csehszlová­kia és Jugoszlávia sem Benes és Marínko- vics utján képviselteti magát, szemmeliát- hatólag idegessé tett egynéhány tanácsta­got és nem járult hozzá a hangulat megja­vításához. Á gyűlés megnyitása után Tlfuíesca ro­mán külügyminiszter emelkedett szólásra, aki a kisantant másik két államának nevé­ben is nyilatkozatot tett. Beszédének lénye­ge abban állott, hogy Bukarest, Prága és Beígrád kormányai a szentgotthárdi affér­ban általános érdekű ügyei látnak és nem olyan speciális esetet, amely csak a kisan- íant államait érdekelné. Ha ezek a kormá­nyok elhatározták, hogy a tanácshoz for­dulnak ebben a kérdésben, ezt csak az ál­talános érdek szemelött tartásával tették, amely megköveteli az ünnepélyesen elis­mert szerződések tiszteletét és a népszö­vetségi tagságból eredő kötelezettségek tel­jesítését. Tlíulescu szavainak elhangzása után az elnök Veverka követet szóFtotta fel nyilatkozattételre. Veverka kijelentette, hogy a román külügyminiszter szavaihoz nincs hozcáíennivalója. Táncos tábornok beszéde következett ezután és már a beszéd elején Titulescu izgatott kedély állapotban jelentkezett szólásra. A terem atmoszférája egyszerre túlfűtött lett. Táncos tábornok nyugodtan beszélt és a tanács figyelmét rá­irányította azokra az okmányokra, amelye­ket tegnap a tanács elnökének átadott és kijelentette, hogy felvilágosítás céljából ter­mészetesen mindenben rendelkezésére áll a tanácsnak. Teljesen a tanács bölcsességére bízza, hogy az ügyet min (fen oldalról, igaz­ságosan megvizsgálja. Sajnálattal kell meg­állapítani, hogy Magyarországnak viszo­nya szomszédos államaival nem jó és a kis- antantnak a népszövetségnél tett mostani lépése semmivel sem járult hozzá, hogy ezt a viszonyt megjavítsa. Ennél a kijelentésnél kiáltott közbe Ti­tulescu hevesen: —• Kérek szót! Szót kérek! ­Táncos tábornok ezután kétségbevonta a trianoni szerződés 143. fejezetének alkal­mazhatóságát a szentgotthárdi esetre és ki­jelentette, hogy Magyarországnak jelenlegi helyzetében különös gondossággal kell őrködnie szuverenitásán. Azzal a kérelemmel zárta beszédét, hogy a tanács teljes pártatlansággal tanulmányozza z beterjesztett iratokat. Meg van győződve arról, hogy ez a tanulmányozás minden to­vábbi intézkedést feleslegessé tesz és a ta­nácsot teljesen kielégíti. Ahogy szavait befejezte, Titulescu ugrott fel és nagyon élesen foglalkozott Táncos be­szédének azzal a részével, amely Magyaror­szágnak és szomszédainak viszonyára vonat­kozik. Kijelentette, hogy Táncos tábornok job­ban tette volna, ha beszédének ezt a részét elhallgatja, ö mint külügyminiszter még soha­sem adott feleletet olyan interpellációkra, amelyek bizonyos Magyarországban végbe­ment eseményekre vonatkoznak és ez meg­felelően bizonyítja a román politika békés szellemét. Azt akarja hinni, hogy Táncos be­szédének ez a része bizonyos meg nem fon- toítságból eredt. A maga részéről nem helyez súlyt a konradiktorikus fejtegetésekre. Táncos tábornok erre visszaírtasitotta azt a feltevést, mintha ő megfontolatlanul nyi­latkozott volna Magyarországnak szomszé­daihoz való viszonyáról. , Ezeket a kijelentéseket érett megfontolás­sal tette és kötelessgének tartotta elmondani, hogy a kérdést mindlen oldalról megvilágítsa,' Titulescu erre azza lfelelt hogy ha Tán- oos tábornok beszéde érett megfontolás kö­vetkezménye, akkor a helyzet még rosszabb. A népszövetség fogja ezt megállapítani. Sok­kal inkább becsülöm a népszövetség szelle­mét, jelentette ki Titulescu, minthogy ebben iíéteikedhetném. Urrutia elnök tanácsosnak látta, hogy az éles szóharcnak vége ívessen és felszólította a tanácstagokat, hogy az előterjesztett jelen­tések ügyében foglaljanak állást. Vzzel meg­kezdődött a vita. Chamberlain áll fel elsőnek és azt java­solja, hogy a népszövetség hármas bizottságot küld­jön ki, amely megvizsgálja a beterjesz­ted nyilatkozatokat és okmányokat, vala­mint az egyéb anyagot. Ez a bizottság a tanács egyik legközelebbi ülésén, még a mostani ülésszak folyamán terjessze elő jelentését. A kisantant képviselője, valamint a ma­gyar kormány delegáltja kijelentették, hogy a javaslatokat elfogadják. Briand francia külügyminiszter szintén elfogadja a javaslatot* azonban fölveti a kér­dést, miért nem szerepel az okmányok közt a szállítólevél, másodszor pedig ml indította Magyarországot, hogy a géppuskákat •Iposz- tifca. Táncos Gábor azt válaszolja, hogy a s sál­it rólevé' ott van az okmányok között annak másolatával együtt, Briand másik kérdésére az a felelete, hogy a magyar kormány nyom- 'tan az eset után bejelentette, hogy milyen el­járást fór követni a géppuskákkal, Ezt a köz­leményt az egész külföldi sajtó átvette. Briand a válasz első részét köszönettel fogadja, a válasz második részére azonban megjegyzi, hogy érthetetlen, miért ragaszko­dott Magyarország a géppuskák megsemmisí­téséhez még akkor is, amikor tudta, hogy 1928 március 8, csütörtök. j Érelmeszesedés-neurasthénia csont, bőr. mirigy bajoknál, golyvánál, hüdé- sekriél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angolkóros gyermekeknél a CsisilódBrém Gyósirviz écJá«BIQr> cSősö Gt?hon! ivó és ffőe'dS&esváíai kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen fel­világosítást nyújt a Fürdőigazgatóság Csizfürdo- Óízkupele. Kapható gyógytárakban, drogériák­ban, ásvány vizkereskedésekben. az érdekelt államok milyen lépéseket tettek ez ügyben. ./i Táncos Gábor: A magyar kormány a fennálló nemzet­közi szabályzat előirásait követte, más­részt pedig a népszövetségi tan,ács csak akkor járhat el ez ügyben, ha már hatá­rozatot hozott. Ariiig ilyen határozat ' nincs, Magyarország cselekvési szabad, ságát semmi sem köthette Scialoja szólalt fel ezután, aki felesleges­nek tartja, hogy egyes részleteket feszeges­senek és kéri Chamberlain 'indítványának el­fogadását. Ezután Urrutia elnök határozatilag ki­mondja, hogy a tanács elfogadja Chamberlain javas­latát és háromtagú bizottságot küld ki, amelynek tagjai lesznek Hollandia, Chile és Finnország képviselői. A bizottság szükség esetén igénybe veheti a népszövetségi szakértők közreműködését. Bulgária népszövetségi Ec€£c$£ne A népszövetség pénzügyi bizottsága lé­nyegében befejezte a bolgár kölcsönre vonat­kozó tárgyalásokat. A bizottság a népszövet­ségi tanácsnak indítványozni fogja, hogy a bolgár nemzeti bank statútumainak bizonyos módosítása esetén Bulgáriának öt millió font sterling köl­csönt folyósítsanak. A módosítások lényegükben, a bolgár valuta stabilizálására és a banknak részvénytársa­sággá való átalakítására vonatkoznak. Azon­kívül a bankban népszövetségi ellenőrzést léptetnek életbe. A kölcsönt a bolgáT vámok biztosítják. Mayr-Harting a német aktivizálásról Prága, március 7. A cseh lapok erősén foglalkoznak Mayr-Harting igazságügymi­niszter Trautenauban tartott beszédének tar­talmával. Mayr-hLarting azt áhította, hogy Csehszlovákia eilső éveiben teljesen a milita- rizmus kezében volt, amiben a cseh szocialis­ta pártoknak is nagy részük volt. A német aktivisták főigyekezete volt a vám és kon- gruatörvény megszavazásával szétrobbanta­ni a nemzeti koalíciót. JÉSí vagy m etsoszere&s REGéNV- ieWÁ\aRAI 3^ND0R í«o) Erre a gonodsságra most komoly szük­ségem van: a pénzt hazahoztam a bankból s itt hever a fiókban, ennek a füzetnek a fe­dőlapja s az első oldal között. Tizenegyezer- hárőmszáz. Jól átszámoltam. Minden meg­jegyzés nélkül fizették ki. Az igazgató szemé­lyesen adta át Nem kérdezett semmit', ugy- látszik, megbántottam tegnap. Azt hiszem, most jó helyen van a pénz. Egészen egyedül vagyok a házban. Me­hetek, jöhetek, senki nem ellenőrzi. Fogad­hatnék látogatókat, senki nem tudna róla. Akárki meglátogathat, nem látja senki. Becsuktam a zsalukat és kulcsra csuk­tam az ajtót. Most nem figyel senki. Nem haill senki. Kiabálhatnék akármit, együtt le­hetnék akárkivel — egyedül vágyók, nem lát, nem hall senki. Ma délután becsomagoltam a nagy kof­fert. Azt akarom, hogy minden a helyén le­gyen. Ha történne valami, ha el kellene utaznom, műiden kéznél van. Két ruhát tettem a kofferbe, két pár cipőt és fehérneműt A koffert odaállítottam az ágy lábálhoz. A' fiók kulcsát, ahol a pénz hever, elrejtettem az ágy matracaiban. Senki nem találhatja meg. Vigyáznom kell, szükségem van az óva­tosságra. A város fcicsi- Minden pillanatban híre terjedhet annak, hogy a pénzemet ide­haza tartom Amig távol vagyok, betörhet valaki. Éjszaka megtámadhatnak, Fegyverem nincsen. El kell készülnöm minden eshető­ségre. Ebben a városban, ahol mindent tud­nak, még azt-is, hogy ■ időnként megállók az utcán és elgondolkozom, azá,iw>liK>iíi kéi'i- az­zal, hogy megsejtenek valamit a pénzről, amit idehaza tartok. Gondoskodnom kell. valami­lyen fegyverről. A lőfegyverek szerkezeté­hez nem érlek. Mindenesetre behoztam a konyhából a baltát s idetámasztottam az éj­jeli szekrényem mögé. Ha fölébredek arra., hogy valaki az ablaknál motoz, vagy az aj­tót feszegeti, rögtön kezemügyében van a 'balta. Erre szükségem van s ez még számom­ra a legcélszerűbb védelmi eszköz. Nem lehet tudná, mit terveznek a vá­rosban ellenem? Lehet, hogy azt hiszik, va­lami kincs van nálam. Mindenesetre védel­mi állapotba helyezem a házat. Az igazgató tehát számol azzal, hogy jövőre nyugalomba .megyek? Ezek mindent ismernek, az emíber legtitkosabb gondolatait is ismerik. S Madár panaszkodott reám?,,. Mrst jut eszembe, hogy ma magamhoz akartam hívni Madárt. De az óra alatt nem értem reá, hogy törődjek vele. Majd holnap. Holnap biztosan. Ma eszembe se jutott, hogy a világon van. Azt hiszem, nem is láttam. B. ma sötétkék nullában volt. Még soha nem láttam rajta sötétkék ruhát. Valami fé­nyes anyag volt, nem selyem, de hasonló. Nyári ruha, rövid ujjakkal. Ma láttam elő­ször a karjait. A karjai halványbarnák, vé­konyak és hosszúak. Még soha nem láttam a testéből ennyit meztelenül. A nyakán is mélyebben kivágott ez a ruha. A két karja könyöktől meztelen volt. A könyöke egy kissé hegyes. Fáradt tehetett, talán a melegtől, .úgy. ült,, .hogy a lejéi a tenyerébe hajtotta s két karjával fel­könyökölt a padra. Ma különben rossz napja volt. A szemed karikásak, az arca vékony, a szája cserepes és vértelen. Lehet, hogy sokat tanul. Két hét múlva érettségi. Valami módon szeret­ném értésére adni, hogy az érettségi egy nagy svindli, s fölösleges ennyit tanulnia. Lehet, hogy éjszaka nem alszik. Tegnap éj­jel tizenegy után elmentem előttük, s jobbra a kaputól, ahol a lakás van, még fényt lát­tam. Szeretném megmondani neki, hogy a legnagyobb oktalanság, ha tanul. Nem erről van szó. Ma valószinűtlénnek tűnt föl nekem, hogy ne vegyen észre semmit, de semmit. Azt hiszem, Vencel masszázsa mégis segít valamit. Mintha a két ránc nem lenne olyan mély. Ha közelről nézi az ember, megleli még, de messziről, különösen reggel, ha a fodrásztól jövök, s ‘ha borotválás után be- puderezte az arcomat, alig látni. Lehetetlen,, hogy ne vegyen észre vala­mit. Valamit. Osak annyit, hogy élek. Ha egy fára gondol valaki úgy, mint én, minden ere­jével, az egész életével, az egész testével, az egész leikével, ha egy fára gondol az ember igy, annak is tudomásul kell venni valamit. Lehetetlen, hogy néha, egy pillanatra, csak annyit észre ne vegyen, hogy a világon va­gyok, azon túl is, hogy minden reggel kilenc­től tízig Tacitust^adom elő. Lehetetlen, hogy ember és ember között semmi ut ne legyen. Egy hajszálnyi ut, csak annyi, amin átgund a másikhoz egy kis csöpp nyugtalanság. Az már elég lepne, egy kis csöpp nyugtalanság. Attól rosszul aludna; Ez az érzés, hogy hullok és zuhanok, minden reggel visszatér. Ezzel ébredek- Éb­redés után kábul lan fekszem néhány pillana­tig, abban a reményben, hogy az egészet csak álmodom, most mindjárt felébredek s minden rendiben lesz, rossz álom az egész, R. és az iskojft, a város, Hggy nji.ö­den rendben van s nekem semmi közöm sen­kihez. Ezzel ébredek. Aztán tudom már, hogy nincsen igy, de még félálomiban, erőlködve és ijedten, iparkodom továbbaludni, abban a re­ményben, hogy talán sikerül vissza tuszkolni még mindent az álomba, sikerül az álom ro­vására imi az egészet. Aztán felébredek és tudom, hogy rólam van szó. Minden igaz. Nekem kell kitalál­nom valamit, ami enyhíti az egészet.. .Mint aki felébred a narkózisból és látja, hogy igazat sejtett, levágták a kezét, vagy a lábát. Min­den hiába, a szerencsétlenség itt van, S sáp- padtan visszaesik a párnákra és behunyja a szemét. Azt hiszem, ha elutaznék, gyorsan, még ma, most, ahogy ezt a mondatot leírtam, ven­ném a koffert, ezt a füzetet, a pénzt, kimon- nók az állomásra és elutaznék valahová, ta­lán meggyógyulnék még. Talán még ki tud­nám heverni. Minden gyógyul, ha idejében kezelik. Lehet, hogy az utazás az, amire igy félig felkészültem, ez a menekülés, tálán er­re, készülök. Nem tudom. Talán még nem késő. De tudom, hogy nincs erőm elutazni. Hiába utaznék, most láthatom inég két hétig. Ez már a nyár, érzem a csukott ablakon át is, Ez már a nyár künn a városban. Sokan járnak az ablak előtt. Néha lassabban jár­nak, mintha lassítanának előttem. Az előbb, azt hiszem, meg is .állt valaki a kapum előtt. Minden pillanatban várom, hogy csöngetnek. Levelet hozhatnak, jöhet valaki. Most megint. Ez a postás órája. Megállt a ház előtt Levél Tímártól. Német bélyeg vau raj­ta,. A levél vastag, visszaküldte a tíz oldalt, amit kitéptem a füzetből. Vissza ragasztom eze­ket az oldalakat. A levelet is ideragasztom az első oldalra, a pénz mellé. Hamburgból ír. Ugylátszik, ágyban fekve ;irt,,mert cer.uzairás íiflgjjon kusza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom