Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-07 / 56. (1683.) szám
■ 1928 március 7, szerda. A múlt aranjuezi szép napjai és a sivár, roboios jelen a zempléni igazságszotgáliatás krónikájában Nágymihály, március 6. A Fő-utca és Sulyovszky-utca sarkán egy szerény, nemesen egyszerű emeletes ház a maga barokstilü kettős tetőzetével: a járásbíróság épülete. Ide visz magával Holló Zoltán dr. ismert nagymihályi ügyvéd. Reggel kilenc felé jár az idő. A kapu előtt tarkaruhás falusi emberek csoportokba verődve tárgyalnak. Van ott magyar, szlovák vegyesen, akik már régen végrehajtották az unifikálást és gyönyörűen megértik az ő maguk csinálta terminus-technikusaikat, a két nyelvnek a táblabirói latinságával és a Bach korszak németségével, meg egy kis zsargonnal kevert keresztezését ... Amott a falusi korcsmáros. Figyelve hallgatják a nagy tapasztalatu férfiú tanácsait, melyeket pazarul osztogat az egyik félnek, hogy a következő percben már a másik felet oktassa és a végén mindenkép neki legyen igaza ... Hangos lármával vitatkoznak az ellenfelek. Már-már megegyeznének, mikor beleszól a vitába az asszony, mire a szenvedélyek újból felviharzanak. Aktatáskával hónuk alatt jönnek az ügyvédek. Közeledtükre diszkrét suttogássá lágyul a beszéd, nehogy meghalljanak valamint belőle és a tárgyaláson rájuk olvassák. Egyszerre csend lesz. A csoportok ketté válnak, hogy utat nyissanak egy fáradt arcú embernek, aki most gyűri le magában otthonának, családjának, nehéz életének hazulról hozott gondjait, hogy mire a kapun belép, már semmi egyéb ne legyen, mint a törvény szigorú és emberséges őre: a b i r ó... A kalapok lekerülnek a fejről. Aki háttal áll, annak a szomszédja megrángatja a szűrét és halkan figyelmezteti: „pan járásiőszolgabiró“... Lássa, — mondja Holló Zoltán dr.: ez a tisztelet. ez a becsiilés őszinte és igaz, de ez egyúttal minden, amit Justiciának ez a becsületes, meg- közclithetetlen papja cserébe kap az idegeiért, az egészségéért, az egész életéért... És most átveszi, a szót Holló Zoltán dr. Beszél a múltról, amelyet a távolság szépítő ködében, mint csillogó, muzsikás mesét perget le és szól a jelenről, fiatalos hévvel és optimizmussal... Régi idők, boldog emlékezetik emberek,.. Ez a tisztelet első sorban az ügyvédi kar részéről jár ki a jé bírónak, akinek munkáját az ügyvéd tudja leginkább megbecsülni és értékeim. Különösen igy van ez vidéken a járásbíróságoknál, ahol az ügyvéd állandóan együtt dolgozik a bíróval, ismeri annak minden lépését, minden gondolatát. A bíróság és ügyvédség közti harmonikus viszony itt az igazságszolgáltatás eredményes működésének legbiztosabb záloga, de nélkülözhetetlen tényezője is. Nagymihályban a bíróság és az ügyvédi kar közötti viszony úgy a hivatalos, mint a társadalmi érintkezésben mindig szívélyes, sokszor valósággal bensőséges és meleg volt. Néhai jó Bereznay János vezetőjárás- birósága idején élte fénykorát a két kar bensőséges együttérzése, azokon a kedves, társas vacsorákon, melyeken az ő vezetése alatt sokszor a késő éjszakai órákig forgatták a paragrafusokat és a boros-fiaskókat valamelyik kis vendéglő meghitt külön szobájában. A jogászközönségen kívül csak örley Ödön dr. kórházi főorvos volt ilyenkor hivatalos, hogy az ő szelíden kiegyenlítő metódusával első segélyben részesítse azt, akit a vita hevében a többiek túlságosan lebunkóztak. Sok tanulságos, komoly szó és még több jóizü tréfa hangzott el ilyenkor és bizony, a birói tekintély még sem szenvedett miatta. Ez idő alatt fejlődött ki az ügyvédek közt is az a meleg, kollegiális viszony, amely még ma is példaszerű Nagymihályban. Egyébként addig nagy utat kellett megtenni, mig a birák és ügyvédek a kis korcsma fehér asztalánál találkozhattak. Mert az idősebb ügyvédek beszélik, hogy például Mattyasovszky Mórnak, aki a 90-es években vezette a járásbíróságot, egészen más volt a birói tekintélyről való felfogása. Már a hivatalos érintkezésben is kimért, ceremoniás volt. Mikor tárgyalások alkalmával az ügyvédek befejezték mondókájukat, akkor ünnepélyesen felállt és bejelentette, hogy „a bíróság zárt tanácskozásra vonul vissza" s ezzel fogta az aktákat, bement a szomszéd szobába, hol sokszor egy fél óráig tanácskozott, — egyedül. Az első nagymihályi republikánus l Az ő idejében még más hangulat uralkodott a két kar közötti jóviszony ápolására rendezett vacsorákon, ő volt a vendéglátó házigazda s a vendégek sorában ott voltak az összes ügyvédek, élükön Sulyovszky Istvánnal. Még az öreg Vasily János bácsi is eljött, az első nagymihályi republikánus, akinek borközi állapotban megeresztett dinasztia-ellenes kiszőlásai nagy gondot okoztak azóta már szintén jobb világba költözött kollégáinak: dr. Epcrjessy Lojzinak és dr. Kellner Miskának, akiket az öreg fékentartására rendeltek ki némely ünnepi alkalom idejére. A házigazda fehér glacékeztyüben ült asztalhoz s az első fogás után poháxköszöctóvel üdvözölte g, vendégeit, ttfetek, közt következődet mondván: „Azt beszélik rólam, hogy én gőgös vagyok. Hát ez nem igaz. Mert ki kényszeritett engem arra, hogy az urakat vacsorára hívjam? És én mégis megtettem." Ezzel azután a jóviszony hosszú időre alaposan agyon volt „ápolva". A vacsorának mégis volt némi politikai eredménye, mert ettől kezdve János bácsi egy ideig nem a Habsburgokat, hanem Mattyasovszkyt regulázta borközi állapotban. De szegény jó Bereznay Jánosnak még sokkal nagyobb érdeme volt az, hogy páratlan akaraterejével és emberfeletti szorgalmával mintaszerű rendet teremtett a bíróságnál, amelyet az éveken át húzódó perek egész garmadájával nagy rendetlenségben vett át. Nem volt az a komplikált jogvita, melyet két, legfeljebb három tárgyalás után Ítélettel el nem döntött volna. ítéletei a nagy- tudásu és éles látású jogász elméjének páratlan remekei voltak. Utána Csiszár Andor következett, kiváló jellem, kérlelhetetlen kálvinista kuruc. Sajnos, őt is elragadta a halál körünkből. Örökét Lábas Béla vette át, akivel együtt éltük át a forradalmi időket. Az összeomlás után Magyarországra költözött s ma a debreceni itélő-tábla köztiszteletben álló bírája. A járásbíróság az uj korszakban Az uj érában első vezetőjárásbiránk a megboldogult Garbinszky Sándor volt, aki itt már megelőzőleg, évtizedeken át biráskodott. Kevés szavú, de annál biztosabb judiciumu birő volt, emberfeletti türelemmél, szelídséggel, végtelen jóakarattal. Valósággal kiküszködte magát az életből, mely részére csak pihenést nem ismerő munkát jelentett. Utána Szkicsák Antal dr. következett, hasonlókén nagytudásu és páratlan szorgalmú jogász, majd Konrád Hugó dr., aki az első cseh nemzetiségű biró volt Nagymihályban. Nehéz szerepét sok tapintattal és határtalan jóakarattal látta el, úgy hogy távozását a járás közönsége Őszintén sajnálta. Most Nagy Gáspár dr. a vezetőjárásbiránk, aki nagy készültségével, kitűnő ítélőképességével a bíróságot újból békebeli színvonalra emelte, szorgalmával és kérelhetetlen energiájával pedig az adminisztrációt tette mintaszerűvé. Nehéz munkájában méltó munkatársai Grtibner Antal dr. és Kaberle József dr. járás- birák. Az előbbi a polgári perek egy részét, utóbbi a büntető pereket intézi, sok tudással és törhetetlen igazságszerelettel. A bíróság békebeli színvonalának helyreállítása nem volt könnyű dolog, mert bár illetékességét 14 uj községre is kiterjesztették, úgy hogy ma 57 községre terjed ki, ennek dacára a munkaerőt egyáltalán nem szaporították, ami a meglévő státus munkaerejének a végletekig való igénybevételét jelenti. A bíróság munkája ennek dacára magas színvonalú, lelkiismeretes és alapos, pedig a polgári ügyek száma a békebeli 1200-ról ennek körülbelül kétszeresére, a büntető ügyeké majdnem háromszorosára emelkedett s most évente 1300 körül van, a hagyatéki ügyek szaporulata pedig hétszeres, bár igaz, hogy ez a nagy szaporulat részben csak egy adminisztrációs újítás következménye. A békebeli állapottal szemben most az árvaszéki ügyeket is a járásbíróság egyik ügyosztálya intézi, ami a bíróságnak jelentékeny újabb megterhelését jelenti. De ha már a statisztikánál tartunk, úgy legszomorubban a végrehajtási ügyek szaporulata beszéL Ezt a munkaszaporulatot legszívesebben engedné el a közterhek által agyonsanyargatott közönség. 1914 január 1-én 761 végrehajtási ügyünk volt, 1927 január 1-én 2395 s ez a szám 1928 január 1-éig négyezerre emelkedett. De sok könny és nyomorúság rejtőzik e rideg számtömeg mögött... Ezzel szemben örvendetes csökkenést mutat a bűnözők száma. 1926- ban még 560 foglyot lajstromoztak a járásbirósági fogházban, 1927-ben már csak 450-et. Ez is elég sok, ha figyelembe vesszük, hogy az 1913-ik évben csak 270 volt a foglyok száma. A biróság további súlyos megterhelését jelenti, hogy idetartoznak a nagymihályi járáson kívül a homonnai, szobránci és nagykaposi járások fiatalkorú bűnözőinek ügyei is. A homonnai járás nagy távolsága s a közönség iránti előzékenység okából a nagymihályi járásbiró kénytelen ide esetről esetre személyesen kiutazni s ezért felette indokolt lenne, hogy legalább a homonnai járásbíróság mellett állítsanak fel bíróságot a fiatalkorúak részére. Mai ügyvédek, mai birák Az igazságszolgáltatás másik fontos tényezője az ügyvédi kar. Tagjainak száma ezidőszerint 17, akik az összeomlás előtt a nemes múltú kassai ügyvédi kamarához tartoztak. A kassai kamara megszüntetése óta a turócszentmártoni ügyvédi kamarában vannak nyilvántartva a nagymihályi ügyvédek. A kar érdekének hathatósabb védelmét hivatott szolgálni a kassai ügyvéd-szövetség, melynek a nagymihályi ügyvédek majdnem kivétel nélkül lelkes tagjai. Az uj államalakulás előtt a nagymihályi járásbíróság a sátoraljaújhelyi törvényszék alá tartozott. Itt a nagymihályi ügyvédi kar mindenkor a legkitűnőbb hírnévnek ör- Mű0t i kpgM törvényszék alá ih igyekezett Jó hírnevét tudással, szorgalommal, lelkiismeretes munkával itt is megtartani. Az ügyvédi karnak rövid időn át, de nagy megbecsülésben álló tagja volt Slávik Mihály dr„ aki a zsupá- ni székből lépett az ügyvédi hivatás gyakorlatába, de ezt csakhamar a trencséni közjegyzőséggel cserélte fel. Nagy sajnálattal és baráti részvéttel búcsúztunk dr. Fuchs Ignáctól is, aki az ügyvédi kar egyik legrégibb és legérdemesebb tagja volt. A sors csapásaitól sújtva Budapestre költözött, s magával vitte a járás közönségének őszinte tiszteletét és megbecsülését, melyet egy élet komoly munkájával méltán kiérdemelt. Az igazságügy fontos tényezője az állami közjegyző is, ez idő szerint Beniáő Igor dr., akinek rövid ittléte alatt is sikerült a közönség rokon- szenvét elnyernie. Régebben a közjegyzőség csak két járás területét ölelte fel, ma négy járásra terjed, de a fokozott megterhelés dacára a jogügyek ellátása a jogkereső közönség osztatlan megelégedése mellett történik. Igazságtalanok lennénk, ha meg nem emlékeznénk a bírósági segédhivatalról s ennek kitűnő vezetőjéről, Demkó Jánosról. Aki tisztában van a bírósági ügykezelés fontosságával, az méltányolni tudja azt a tevékenységet, melyet Demkó úgy felettes hatóságának, mint a jogkereső közönségnek nagy elismerése mellett kifejt. Méltó munkatársa nagyszorgalmu telekkőnyveze- tőnk, Atlasz Jakab és az egész segédhivatali személyzet, amely sok esetben igen szerény anyagi díjazásért páratlan kitartással és türelemmel végzi kötelességét A segédhivatalnokok hátrányos rangosztálya A fizetéseket nemrégiben rendezték ugyan, de a segédhivatalnokok ezáltal még roszabb helyzetbe jutottak. Magasabb rangosztályokat csak törvényszéki székhelyeken létesítettek s ha oda át nem helyezik őket, akkor kilátásaik felette sivárak. Pedig az összes adminisztrációs újítások fokozott teljesítményeket kívánnak tőlük. így például a letéteket most a biróság csekkszámlán kezeli. Ez akkora forgalmat jelent, amely egy jó- menetelü vidéki banknak is elegendő lenne. A pénzkezelés anyagi felelősséggel is jár, amely a segédhivatalra hárul. Általában az ügykezelést többirányban olyként reformálták, hogy ebből csak súlyosabb munka-megterhelés állott elő, anélkül, hogy a reform egyébként szerencsésnek lenne nevezhető. Vonatkozik ez úgy a kézbesítés, mint különösen a telekkönyvi adminisztráció körül életbeléptetett egynémely újításokra. A telekkönyvben pedig áttértek az eddigi katasztrá- lis holddal és négyszögöllel szemben a hektár és árszámitásra s azt hiszem, nagyon soká tart majd, amig a mi konzervatív népünk ezt az uj számítást meg fogja szokni. Amikor még vidámságot is mért az igazságszolgáltatás De nemcsak a bíróságnál, hanem az ügyvédi és közjegyzői irodákban is felette fontos szerep jut a segédtisztviselőknek. Népszerű nesztoruk Sztankó Kálmán, akinek igazságügyi élményei a régi világ kedélyes derűjét elevenítik fel. Kitűnő svádájával és a régi patvarista körmönfont észjárásával páratlan tekintélyre tett szert különösen a járás falusi közönségénél. Gyakran megtörtént, hogy valamelyik faluban jogvita támadt két atyafi közt 8 a döntést közös egyetértéssel nem a bíróságra, sem az- ügyvédekre, hanem Sztankó Kálmánra bízták, aki ilyenkor kiment a faluba és more patrio egyszerűen Ítéletet hirdetett. Ez ellen azután nem volt appelláta, de nem is lett volna az tanácsos, mert Sztankó ismerte a falu apraját- nagyját és dörgedelmes perirataiban még az unokájára is lesújtott annak, aki elég vakmerő volt az ő tanácsával vagy határozatával szembehelyezkedni. Az igaz, hogy ismerte is a falusi nép észjárását Egy ügyvéd panaszkodott előtte, hogy egy kilátástalan per beadását nem vállalta a falusi embertől, mire ez egy másik ügyvédhez fordult, aki el is vesztette a pert A falusi később egy újabb perében megint ehhez az ügyvédhez ment és nem ő hozzá. — Kár volt a keresetet be nem adni, magyarázta Sztankó bácsi, mert az atyafi most azt hiszi, hogy olyan szamár méltóztatik lenni, aki a pert megindítani sem tudta; a másik legalább meg tudta indítani, ha már annyi esze neki sem volt, hogy meg is nyerhesse. Ilyen külön tudomány a falusi ember észjárásának, a falusi életnek ismerete és szakértő legyen, aki eligazodik benne 1 Kiszállt például a sátoraljaújhelyi törvényszék egyik tudós birája, Nagy Béla, hogy egy tulajdonközösség megszüntetési perben igazságot szolgáltasson. Meg kellett becsülni Sámogyon a közös udvarban két házat, a mögöttük lévő két kerttel együtt. Az egyik ház az utca felől épült, a másik az udvarban. A peres felek egy-egy tekintélyes földbirtokost hoztak szakértő gyanánt. Nagy Béla idegen lévén, Bereznay járásbirőtól kért tanácsot, ki legyen a bírósági szakértő? Bereznay kedvelte Elefántot, a falubeli korcsmárost, hát öt ajánlotta. A két szakértő hamar elkészült véleményével: « utcai hás dupláját éri az udvarinak, a két kis kert egyenlő értékű. Elefánt ellenkező véleményt jelentett: az udvari épület kétszer annyit ér, mint az utcai. Ezen azután mindenki elképedt, de Elefánt nem maradt adós a szakértői magyárazattal: Falu helyen máskép kell becsülni a házakat, mint a városban. Hogyan ne érne többet az udvari épület az utcainál, mikor az udvari épület tulajdonosa nyugodtan járhat lopni az utcai tulajdonos kertjébe anélkül, hogy ez megláthatná, mig a másik, ha lopni megy, kénytelen elhaladni az udvari ház ablaka alatt... Régi jó idők, midőn még ilyen és hasonló problémák nyugtalanították a kedélyeket. Megtörtént, bogy az ügyvédi segédhivatalnokok egy kiváló reprezentánsát, az azóta már elhunyt Boronkay Bélát, a becsületesség prototípusát, — zárgondnokká nevezték ki egy végrehajtási ügyben. Egy hét múlva Boronkay főnökétől azt kérte, hogy vagy állásából bocsássa el, vagy a zárgondnoki hivatala alól menttesse fel, mert a kettőt együtt nem birja. Kiderült, hogy a zárgondnokságot szóról-szóra vette s a zárlat alá vont ker&- kedés előtt virrasztotta keresztül az egész éjszakát, nehogy valaki feltörje a zárat. A nagymihályi „nagy peru Egyébként világrenditő szenzációk nem igen i játszódtak le a járásbíróság falai közt. Mindössze egyetlen ügyet jegyez fel a krónika, mely nehány í hétig izgalomban tartotta a város közönségét. I Egy kínos kaszinói kártyapártiból indult ki az ügy. A játékosok egyikéről azt a hirt terjesztet- j ték, hogy kezének ügyességével korrigálta szerencséjét, mire az illető biróság elé állította a hir terjesztőit. A város társadalmának kiváló tagjai ültek rágalmazással terhelten a vádlottak padján, i Volt köztük orvos, ügyvéd, gyógyszerész, gyáros. ; Az igazi vádlott azonban maga a feljelentő volt, akinek a tárgyaláson kellett magát tisztáznia a hamis játék vádja alól. Úgy a vád, mint a védelem a vármegye legnevesebb kriminaüstáit hozta magával, Fried Lajbis, országgyűlési képviselő és Szirinay Pista vármegyei főügyész személyében. A két napig tartó tárgyalás iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a hallgatóság számára belépti jegyeket kellett kibocsátani külön asztal volt a sajtó számára: megannyi olyan külsőség, hogy a kis város | e napokban méltán képzelte magát a világ központjának. A biróság nagyon gondosan és lelkiismeretesen tárgyalta az ügyet Még szakértőt is beidézett a tárgyalásra. Kártyaszakértőt. Persze nem kellett érte más városba menni. Akadt itt is. Életre-halálra ment a harc. Mindkét fiskális győzte ékesszólással, sziporkázó ötlettel, furfang- gal egyaránt Kihallgatták a korona tanút aki elmondta, hogy bizony ő látta, amikor a sértett a pakli aljáról húzta ki magának a szükséges kártyát Fried Lajos a keresztkérdések pergőtüzét árasztotta a tanúra, de az állhatatosan megmaradt vallomása mellett Fried Lajos igy szólt: — Hátha téved a tanú? Hátha csak optikai csalódás volt? — De nyomban belevágott Szirmay István öblös hangja: — Optikai csalódás? Talán inkább loptikai csalás! Nágymihály fényes jogászi karriéreket termelt Hanem nagy tehetségek, fényes jogászi kar- riérek termelése dolgában annál inkább kitett magáért Nágymihály. Sulyovszky István volt az ügyvédek doyenje. Páratlan szorgalma, puritán becsületessége, lelkiismeretes pedantériája, nagy gyakorlati tudása irodáját a vármegye legnagyobb ' és legelőkelőbb irodái sorába emelte. Innen hívta meg Andrássy Dénes gróf jószágkormányzónak, ' mely állásában azután országos hírnévre emelke- j dett. Irodája sok kiváló jogászi tehetséget nevelt, i Itt praktizált Schleiminger István, aki a főügyész- j ségig vitte, Oláh István, kiből kúriai biró és tör- í vényszéki elnök lett és Baloghy György, Magyar- ország egyik első büntető jogásza, hosszú ideig koronaügyész, budapesti büntető törvényszéki elnök, majd magyar igazságügyminiszter. Egyetlen ügyvédi irodából ennyi híres ember: valóban a ritkaságok közé tartozik. Itt ügyvédkedett a nyolcvanas években Balogh Géza is, aki egy cikluson keresztül a kerület országgyűlési képviselője is volt. Egy darab történelem .. • Azóta nagyot fordult a világ sorja ... A város fejlődő életével immár szűknek bizonyult a járásbíróság nemes tradicióju patinás épülete s most egy újabb épületrészt kívánnak a régihez adaptálnL Ezt majd közös tető alá kell hozni a régi stílusos épülettel. — Vájjon miként fog sikerülni ez az „unifikálás". Remélhetőleg jobban, mint a kassai törvényszéknél... Az átépítés folytán megbontották a régi épület évszázados falait s megbolygatták a pincékben egymás mellé fektetett porlepte akta-nyalábok csendes nyugalmát. Az avatatlan csak annyit lát ezeken a nyalábokon, hogy égjük szürkébb, kopot- tabb, a másik még kékes, de lényegileg mind egjüormán papir... A felásott föld rétegeit is igy nézi az ember, mig a geológus ott látja rajtuk a nagy viharok nyomát, melyek a vén földet valaha is megrázták. Bizony ezek az akta-csomók is valóságos geológiai rétegek, a gazdasági és társadalmi élet mozgalmasságainak, viharainak lerakodásai, melyekben gazdasági válságok, jólét és szegénység, urbériség és felszabadulás, fellendülés és hanyatlás egyaránt ott hagyták nyomaikat... Egy napon az ítéletek fejére a „király" helyett a „köztársaság" kerül, másnap eltűnik az aktákból a magyar szó.,. Porlepte akták... Egy darab törteneloro,^ 4
