Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-30 / 76. (1703.) szám

1888 mtodha 80, ptefe*. 9 ^SzinHÁz«ZEr>^ A POZSONYI MOZIK MŰSORA: iRiEDOöTOE: Kelet lángokban. TÁTRA: őfensége mint bártáneos. ADLON: Egy szép asszony utolsó éjszakája. ELI TE: A halottak vára. * (Sebestyén József dr.: Smetana.) Ügyesen foglalja össze Sebestyén mindazt ebben a könyv­ben, amit a cseh zene legnagyobb mesteréről mondani akart. Rövid pár oldalon igen plasztiku­san rajzolja meg ezt a megrázó életet és háttér­nek azt a kort, amelyben a cseh nép nemzeti ön­tudata ébredezni kezdett. A könyv második felé­ben a Smetana-kompoziciók tartalmával foglal­kozik. A könyv, amely a pozsonyi Kultúra kiadá­sában jelent meg, hézagpótló, mert Smetanáről ilyen jól megirt, áttekinthető életrajz eddig nem jelent meg magyar nyelven. (•) Hány éves korukban kezdték a sztárok? Egy amerikai lap most körkérdést intéarett a filmsztárokhoz, hogy hány éves korukban kezd- i ték meg pályafutásukat. Kiderült, hogy Mary Pickford 14 éves korában, Lilian Gish pedig 15 éves korában filmezett először. Lón Chaney már 12 éves korában lépett fel először színpadon. Buster Keaton csodagyerek volt és már hat éves korában lépett fT az egyik amerikai színpadon szüleivel. (*) Reinhardt az amerikai színházról. Rein- hardt, aki most a Semmeringen piheni ki az ame­rikai fáradalmakat, az amerikai színházról eze­ket mondotta: „Amerikában a színház óriási len­dületet vett. Igaz ugyan, hogy a szellemi irányt Európától veszik kölcsön, de mindazonáltal a szín­házi fejlődést komolyan kell venni. Valami uj van odaát keletkezőben. Faszcinálő az amerikai melodráma, a zenés burleszk. Az amerikai tánc elragadó és igazán rendkívüli valami, a fiatal ország igazi megnyilatkozása. Alig van színpad, amelyen egy igazi tánccsoda nem jelenne meg. A tánc ritmusa sokkal szigorúbb, mint nálunk és szinte mentes minden földiségtől. Amerika most Reinhardt-szinházat akar építeni, de ez még csak terv és nem bizonyos, hogy megvalósul-e. Legkö­zelebb filmet fogok rendezni, mert a filmrende­zés Amerikában a rendező számára igen érdekes feladat Hiszen Amerika Chaplin birodalma, ez pedig ma a* egyetlen ember, aki képekben tud költészetet produkálni. Chaplin nem fUmesit meg regényeket ée drámákat, hanem maga filmpoéta. Ott mutatja meg igazán, hogy mit tud mint ren­dező, ahol nem lép fel személyesen, hanem csak rendez. És ex a rendezés csodálatos". A NAGYKAPOSI URÁNIA MOZGÓ MÜS03A: Március 31-én: A különös betegápolónő. Vígjáték. Április 1-én délután és este: Európa lángokban, YQágaláge*. T^ŰVÉSZET-mOPALOM Ma ünnepink Gorkij hatvanadik születésnapját Gorkij ma 60 éves. Emrópaszerte nagy ünnep­ségeket rendeznek a nagy író tiszteletére. Egész Oroszerszagban nemcsak a tudományos és irodalom intézetekben tartanak előadásokat, hanem a na­gyobb gyárakban néhány órára szünetel a munka és a munkásságnak előadást tartanak Gorkij je­lentőségéiről. A színházak csak Gorkűj-daraibokat adnak elő. A költő mürvei milliós uj kiadásokban .jelentek meg és ezeket az olcsó példányokat az egész országban szétosztják. Az orosz lapok külön Gorkij-számokat adtak ki ma. Sorrendbe, ahol a beteg iró él, már eddig több ezer sürgöny érke­zett. — Érdekes ebben a pillanatban, amikor Szov- jetoroszország ünnepli Gorkijt, víssraetmiékennl az linó első találkozására Leninnel, ő maga irta még ezt a találkozást és bár szimpatikusán rajzolja meg Szovjetéroszorsaág első uralkodójának alak­ját, a sorok közt megáratLanul ott lappang az a nagy idegensóg, amely kettőjük között minden ko­molyabb megértést és intenzivebb eszmecserét megakadályozott • Lenin az első találkozásnál azt vetette Gorkij szemlére, hogy az „intellektrüeBek" tárvoltartják magukat a forradalomból. Gorkij fel­jegyzi, hogy amikor Lenin Beethoven Apassionnta- raonátálját hallotta, így szólt hozzá: „Csodálatos! Talán a legnagyobb, amit ember alkotott. De nem szeretem a zenét, mert eltógvifja az embert és bénítja akaraterőjét" Gorkij hozzáfűzi, hogy Le­nin nem nagyon akart érintkezést tartani a művé­szettel, nehogy befolyásolja őt az. Két szlovenszkói verseskönyv Juhász Árpád: Búcsúzó, Kassa. — Nemes Budaié: Menny ée Pokol, IÁptósseaaitmiiklós. A legutóbbi napok láraterméee két nagyon kü­lönböző irányú és súlyú verskötetet boaott. Juhász Árpádnak, a kassai költőnek búcsúzó, tehát (álláfő­leg!) utolsó ée Nemes Bndnének, egy egészen fia; tál liiptószentaniklóéi poétának első verseskjömyvét. Nézetem szerint nagyon jó jel, ha egy költő a búcsúzáét szenvelgi. A költő ilyenkor azt hiszi, hogy kürta magát, azt hiszi, miniden mondanivaló­ját elmondta: de ez rendszerint neon jelent mást, mint azt, hogy a költő önmagáig érkezett. Megta­lálta önmagét. Megunta a versbedhináka elsajátított fegyverzetét, fölöslegesnek, banálisnak tartja a versikülsőt, a poétikai programot ée most már — csak tiszta lírát tud adni. Egészen ilyen a Juhász „Bucsuzója". Ez a mi­niatűr terjedelmű (32 oldalnyi) verskötet egy me­rész indulás® expresszionista költő fáradt ritmusú beszéde, lebiggadt révbeérkeaése. Igaz, a versek számát tekintve, Juhász nagyon hallgatag költő lehet. De nem számmal és rőttel mérik a verset, hanem belső súly szerint- És Ju­hász bárhogy is stilizál, bármennyire igyekszik is kitekerni ittkytt szava és esze járását, az utolsó ©1- rajzolt kézvonásáíban is tiszta poéZist ad. A kifor­rott őszi poézis ez. Juhász nem Mába fut az ősz színeihez, a szüret bépeabez, a múlttá válás me- lamidhióliéijá leng végig minden sora fölött­Van egy verse, mely arnnyötyözetü foglalatja Juhász egész poézisének: a Harminc év ciimii. Ezért az egy versért érdemes volt a kötetet kiadni. Egyi­ke a legszebb alkotásoknak, miket a szlovenszkói magyar irodalom egyáltalában megtermett. A leg- bisztűltabb expresezionázmtUB. Nem rikolt, nem torz. Hangja egész eredeti Juhász-Arpád-hang. Ez a vers túl fogja élni a kötetet, de Juhászt is. Juhász expresszi'oniamusa nem téveszthető össze az aktivisták önkényes dobálkosásával, a „ca- ifiatolás" művészetével, ö a félmult expressZiondz- uius fia. Ez az első expresszionizmus a realizmussal szemben dekadencia volt, de azért még a natura­lizmusból sarjazott. Az első expresszionista' festők tökéletes anatómiai tudással stilizáltak, túlhang­súlyoztak, „jiellégeisiteitek". Az utánuk következő generáció miár ilyen szilárd naturális alapok nél­kül kezdte az expresszié kifejező művészetét. Ezért amiig az első expresszionista generáció (az iroda­lomban Ady, s kissé az impresszionizmusból indu­ló Kosztolányi) miég Mztos, találó kézzel és stilus- érZékkel alkotott, addig a fiatalabbik már az irra­cionális Btiikusba lendűl, kirúgja lába alóli a valóé talaj utolsó maradványait és az űrbe, az iimaginá- ráius önkényességbe tornyozza föl problémáit. Ady expressZionlizmusának babonás mélységét és szép­ségeit épp a realitásban gyökerező szimbólumok adják s ennek az alkotási módnak erejét és hatá­sát távolról sem tudta megközelíteni a háború utáni aktív izmus technikótlan, amorf keresése. Ady egy realista látású kor után jötf. a szeme, a nyelve, az ecsete biztosabb volt, miint a mai fia­talok tétova a szándékosa® kusza, zavaros stílusa. Hogy egy párhuzammal jellemezzük: Ady a maga ösztönös biztosságát rejtette bele a bizonytalannak stuMzált expresszionista vonalvezetésbe, a mai fia­talok a maguk bizonytalanságát dadogják bele az expresszáonázmus erőszakos és határozott merészre stilizált vonalvezetésébe. Juhász a régifajta expresszionisták nemes mű­vészetét űzi, bár lépíen-nyomon mást szeretne csi­nálni ő is szeret torzítani a mondanivalóim. Ere- deÜ'eskedésböL Néha sikerül is neki a torzítás. Ekkor torz verseket szül. Hyen példáiul az Isten című. De ha nem törekszik a cSinéltságna, hanem álomijárők biztonságával önmagát adjá, akkor ösz­tönösen a legfkrisíál ytisztább poézisre tévednek ujjal Nemes Endre az uj expresszionisták fiatal prototípusa. Stunm und Drang, menny és pokol. Kevés menny és sok pokol. Csupa ellentét, vad diszharmónia. A világ képében még a káoszt látja, tobzódik a szóképekben és látásának ideges káo­szát tudatosan képzavarokkal szereti érzékeltetni. Deiílamációija tulhangos, látása sötét, közérzete lá­zas. Sok fájásról panaszkodik, de világfájdalma 23 évéhez viszonyítva túlsók. Meglep egy-egy szép, eredeti meglátása, egy-egy biztos jelfemzésü erős sora, de aztán túlzott erő és erőszak zavarja meg rajzát. Zavarólag hat tuluiaturáás, vaskos és sok­szor demagóg szókészlete. Világnézetének centrumában, a humánum irán­ti rajongás áll. Érdekes, hogy poézisbeli végletke- reséee dacára elítéli a szélsőségeket. „Nem vagyok azsán-p rovokatőr, sem Krisnamui-ti, sem Booth tá­bornok, vagy Danton, csak idealista, vérmes idea­lista. Nihilista kölyköket látok sok testben, és bur- asujnyakra éhes kérges markot... Ugyan embe­rek, testvérek, minek forgatjátok föl a földet?" — mondja prózaias hangján egyik versében. Nemes könyve a sok kakofónia tartalmi for­rongása és nyelvi femiegyerekeskedéeei dacára is erőt árul el és ígér. Szerelmi ciklusának eleven, eredeti érzéki színei vannak, de összhatásukat agyonüti, egy-egy vaskos szó: az „utca-rongya"- poéZiieéuek föltőrése. Ha Nemes legyőzi vaskoeságát, tavaszi Stunm und Dnangjániák költői felelőtlenségeit s megsza­badul a tobzódó diszharmőnáakereséstől, akkor verseinek egyéni értékei jobban érvényesülni fog­nak. Darvas János. • (Görög ünnepi játékok Girgentiben.) Ér­dekes művészi tervvel foglalkozik most az olasz kormány. Elhatározta, hogy a szicíliai Girgentiben május 9—20-ika közt ünnepi játékokat fog ren­dezni. A régi görög templom romjai előtti térsé­gen fogják a legjobb olasz szinészek a klasszikus görög tragédiák egész sorozatát előadni. • (Conan Doyle Budapesten.) Budapestről je­lentik: Conan Doyle, a híres angol iró május hó folyamán Budapestre érkezik és ott felolvasást ÉmMrny * (Myriam Harry: Kleopátra szerelmi élete.) Eddig úgy élt képzeletünkben évezredes tradí­ció alapján, m‘ . az alexandriai Circe, a nap­keleti boszor'.'..Íny, a Lagidák vérfertőxő leánya, a koronás kurtizán, a ledérség monstruma, a „sötét egyiptomi szőke", akinek éppen olyan fekete a lelke, mint a bőre, Shakespeare gipsyje, a barna nílusi kígyó, a pokolfajzatu cigányleány, aki meg­babonáz bűbájos kotyvalékalval, rabul ejt ár­mányával s elemészt érzékeinek hevével, az akko­ri világ legtündéribb városában, ahol együtt lobog minden égtáj napjainak és fajtáinak bujasága. De ezt a képet ellenségei, a rómaiak és a zsidók rajzoltá. Kleopátráról, akik gyűlölték őt. S a rómaiaknak volt is rá okuk, mert három leg­nagyobb emberük, három világhódítójuk nyögte a bűbájos keleti királynő rabláncait: Pompeius, Caesar és Antonius, b a gyűlölt keleti nő már ott trónolt a Janiculuson s majdnem a büszke Köztársaság királynőjévé tette magát. Ezt a képet vette át Shakespeare és Shaw is, az a két angol iró, aki Kleopátra alakját az újkor számára fel­dolgozta. Myriam Harry, aki egyik legkitűnőbb ismerője Keletnek, aki a helyszínen próbálja visszaálmodni Alexandria régi csillogását, egé­szen más, természetesebb, emberibb s ezért bi­zonyára hűségesebb képet próbál adni Kleopátrá­ról, aki minden valószínűség szerint aranyhaju macedón leány volt: nem fekete egyiptomi nő, hanem szőke Lagida. Egyiptomi emlék vagy föl­jegyzés nem maradt utána, de szerelmi életét följegyezte a világtörténelem, amelynek legizzóbb perceit- n, a római világbirodalom kialakulása percében keverte a kártyákat. Myriam Harry könyve nagyszerűen megérezteti ennek a percnek jelentőségét s könyve nemcsak érdekfeszi tő sze­relmi regény, hanem eleven, káprázatos színekben csillogó korrajz is. Kleopátra tragikus sorsához népek sor-Tragédiája kapcsolódik s Kleopátra két csókja között két világ véres harca robban egy­másba. A könyv Kállay Miklós művészi fordítá­sában jelent meg magyarul. Kapható lapunk könyvosztályában. Ára fűzve 26 korona. • (Megalakult a Munkácsy-céh Budapesten) Budapestről jelentik: A magyar festészet meg­mozdult: közös táborba csoportosultak a leg­nevesebb magyar művészek. Az egyesülés a Mun­kácsy-céh nevét vette föl és a magyar festő­művészet reprezentánsainak részvételével alakult meg, irányokon felül áll, és az összes magyar tehetségeket egyesíti magában. A céh kapocs a művészek és a műgyűjtők között. Tagjainak mü­veiből a műgyűjtő tagok számára állandó kiállí­tásokat fog rendezni a céh. Ezer tagra számítanak az egyesülés vezetői. A magyar festőművészet ezzel az egyesüléssel megoldotta a maga problé­máját. Márk Lajos, Ivány-Grftnwald, GVitz, Kem- stock Károly, a céh legreprezentánsabb miivészpi már nyilatkoztak is az uj egyesülésről. Márk Lajos, aki az alakulás kezdeményezője volt, a következőket mondotta: „Mikor hosszú amerikai tartózkodás után hazajöttem, azt láttam, hogy Magyarország a legkiválóbb képzőművészetet ex­portálja a nagy művészi centrumokba. Láttam, hogy milyen nagy megbecsülésben részesül a magyar művészet a külföldön és ugyanakkor idehaza, az itthonélő művészek kispolgári életet élnek ős igen csekély anyagi megbecsülésben van részük. Meg kellett tehát ezt a kérdést oldani. A Munkácsy-céh feladata egy uj atmoszféra meg­teremtése, hogy a festő azzal a tudattal üljön le vászna elé, hogy amit fest, azért úgy morális, mint anyagi téren megkapja az elismerést. Az uj céh ezer műgyűjtő-vásárlót jelent. Ezáltal a mű­vészei erőteljes fejlődésnek indul, másrészt pedig értékesebb lesz az a festmény is, amely jelenleg már a műgyűjtők birtokában van." Kemstock Károly többek között azt mondotta, hogy mennyi­re szükséges egyesülésbe tömörülni, azt bizonyít­ja, hogy Németországban hatalmas propagandája van annak a müvészetellenes irányzatnak, amely például azt mondja, hogy minél több ablakot a lakások falaira, festmények helyett. Ez elkm a közöny ellen kell felvenni a harcot és Magyar- országon ez lesz a Munkácsy-céh feladata. . iSpoiav A magyar vivők fölényes győzelme az olaszok felett Petschauer dr. és Gombos az összes meccsüket megnyerték — Pulitti gyöngén szerepelt — Budapest, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Szerdán este folyt le Horthy Miklós kormányzó, az olasz követ, valamint nagyszámú előkelő közönség jelenlétében a Santelli-vivóakadémia kereté­ben a magyar-olasz vivómérkőzés. E verseny az olimpiász előtt az utolsó próbamérkőzése volt a magyar csapatnak. A magyarok 13:8 arányban fölényesen győztek. A győzelmük annál értékesebb, mivel ezt az eredményt a legjobb olasz kardvivók ellen érték el s igy valószínű, hogy a magyar vivőktől ezúttal sem lehet elvitatni az olimpiai győzelmet. Részletes eredmények a következők: Bini (olasz) győz Kalmár ellen (5:1) Marzi (o) győz Glykais ellen (5:3) Pignotti (o) győz Széchy ellen (5:1) Gombos (magyar) győz Salafia ellen (5:1) Petschauer (m) győz Marzi ellen (5:1) Széchy győz Anselmi ellen (5:2) Gombos győz Bini ellen (5:4) Pulitti (o) győz Garai ellen (5:2) Petschauer győz Salafia ellen (5:1) Glykais győz Pignotti ellen (5:3) Marzi győz Kovács dr. ellen (5:3) Gombos győz Pulitti ellen (5:4) Anselmi győz Kalmár ellen (5:4) Petsehauer győz Bini ellen (5:8) Garai győz Marzi ellen (5:4) Glykais győz Pulitti ellen (5:3) Kovács dr. győz Pignotti ellen (5:2) Gombos győz Anselmi ellen (5:2) Salafia győz Glykais ellen (5:4) Bini győz Garay ellen (5:2) Petschauer győz Pulitti ellen (5:3) A versenyen a legjobban Petschauer és Gombos, valamint az olasz Bini szerepeltek. A lo^elkeseredcttobb küzdelem Gombos és Bini közt folyt le, minden menet után válto­zott az eredmény és a 4:4-es asszó után Gom­bos a maga javára döntötte el a meccset. )( A Csehszlovák Tennisz Szövetség hivatalos ranglistája most került nyilvánosságra. A lista­vezető természetesen Kozseluh János, akihez viszonyítva a Csehszlovákia legjobb tenniszezői sorban a következők: 2. Menzel, 3. Gottlieb, 4. Rohrer, 5—8. Ardelt, Malecsek, Soyka, Zaoralek, 9—10. Marsalek, Pipes, 10—11. Bertrand, Havelka, Nedbálek (Pozsony), Novotny, Stejskal, 15—19. Herrmann, Klein (Pozsony), Skrivánek, Tyrs, Woffek, 20—25. Fröhlich, Hoffmann, Holub id., Just dr„ Röders, Rudis dr., 26—28. Bárczy (Besz­tercebánya), ifj. Holub, Wertheimer, 29—36. Gottesmann dr. (Kassa), Haller, Hellmich, Lie- bisch, Ringhoffer, Urbach, Weiss, Zálabsky, 37. Zedwitz, 38. Wölfell és 39. Hecht L. (Zsolna). — Szlovenszkó szempontjából a lista kissé hiányos. Mindenestre helyet érdemelt volna Bulla, aki Szlovenszkó és a tátrai magyar bajnokságot nyerte, ugyancsak jobb helyezést kíván Gottes­mann dr. is. — A CsLTA a női játékosokról nem állított össze hivatalos ranglistát. )( Svoboda, a csehszlovák nemzeti csapat jobbösszekötője ma egy villamos összeütközésnél megsérült Amennyiben vasárnapig sérülése meg nem gyógyulna, helyette a válogatottban Bécsben Stepán játszik. )( Csehszlovákia—Ansztria válogatott futball­mérkőzését a belga Langenus vezeti. A Prága— Bocs várcsközti meccs bírája Cejnár lesz. )( A canncsi tennisiverseny nőiegyea bajnok­ságát Aussem Cilly nyerte, aki a döntőben köny- nyen verte Corbierit. A férfiegyes bajnokság meccs nélkül Cochet kezébe jutott. Froitzheim, aki a középdöntőben az angol Kingsleyt kétszer 6:4 arányban legyőzte, a döntőben nem állott ki a francia világbajnok ellen. )( Norman Brookes, Ausztrália legjobb ten- niszjátékosa a Riviérára érkezett. Brookes Wimbledonban is játszani fog. ahol a páros játék­ban a yorki herceggel, az angol király ifjabbik {iával iátszÜL / )( A profi-bojkott miatt krízisbe jutott a né­met birodalmi futballszövctség. Berlinből jelentik: Mint ismeretes, a német birodalmi futballszövet- ség (DFB) nagy bizottsága Berlin, Dél-, Észak- és Délkeletnémetország szavazataival elhatározta, hogy a profi-bojkottot enyhíteni fogja. Ezen ha­tározat ellen Nyugat- és Középnémetország, vala­mint a balti államok óvást jelentettek be és azt az indítványt tették, hogy ebben az ügyben május 5-ére Berlinbe rendkívüli közgyűlést hívjanak össze. A helyzet most kezd elmérgesedni. Észak- németország vasárnap kerületi ülést tart, amelyen Linemann szövetségi elnök megindokolja a profi­bojkott részbeni feloldásának szükségességét. Hamburg, Észak legnagyobb szavazó-tagja a leg­határozottabban a feloldás ellen van és amennyi­ben Északnémetország is a bojkott-ellenesek sorába lépne, úgy a május 5-i nagygyűlésen valószínűleg szakadásra kerül a sor a bojkott­ellenesek és a bojkott feloldása mellett kitartó országrészek futballszövetségei között. )( A« amerikai Davis Cup-teamt Tildén meg­lepetésszerűen állította össze. Mexikó ellen John Hennessay, W. Allison és W. Johnes szerepelnek. A team a világ legifjabb Davis Cup csapata, mi­után mind a három játékos alig húsz esztendős. A csapat tartalékja a 16 éves F. Coen. )( A kassai MLSz válogatott vasárnap a cseh­szlovák zsupával mérkőzik. Kassáról jelentik: A szezon első válogatott mérkőzését most vasárnap tartják meg a kassai kerületben, mely alkalom­mal az MLSz válogatott legénysége összeméri erejét a csehszlovák zsupa együttesével. Az MLSz bizottsága tegnap este tartott ülésén jelölte ki azokat a játékosokat, akik mint válogatottak a zsupa ellen fognak játszani. Eszerint az MLSz válogatott együttese a következő: Wuek (Húsos), — Duma (KAC), Tomasek (Eperjesi Törekvés), — Gajdos (KAC), Tinkacsin (Húsos), Lövy (ETVET), — Jurenko (K. Törekvés), Grobár (Eperjesi Törekvés), Heidecker Zoltán (KSC), j§gg§g|pi £KA<4

Next

/
Oldalképek
Tartalom