Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-30 / 76. (1703.) szám

5 1928 Tnámus 30. nánteik. .ga^Mxaa^s^gCT^^mimBs^^saiij^'Br.sKCTirairiim Tilnlesca tenorral s diplomáciai obstrukclúval fenyegeti mes a népszövetséget Anépszfivsiséil döntésre Románia a „non possumus“-sa! fele! — Tltulescu szerint a népszövetség nem erőszakolhatja rá döntését a szabad államokra Bukarest, március 29. Titfulescu a ro­mán távirati iroda genfi képviselőjének hosszabb interjút adott Románia hivatalos álláspontjáról az optámskérdósben. Titufescu kifejtette, hogy a népszövetség nem áll az államok felett és a népszövetségi tanács döntése csupán egyszerű ajánlat, amelyet egyet­len szabad államra sem kényszeríthet rá. Tituleseu nem mondhatja meg előre, hogy a népszövetségi tanács 1928 márciusi döntése vóg'leges-e, mert 1923 júniusától 1927 szep­temberéig ebben az ügyben már több 'ellen­tétes döntés történt. Lehetetlenségnek tart­ja, hogy a tanács Romániától azt követelje, hogy a márciusi határozatoknak alárendelje magát, amikor két előbbi döntésénél ezt Ma­gyarországtól nem kívánta meg. Arra a kérdésre, milyen következmé­nyekkel járna Romániára, ha nem vetné magát alá a döntésnek, a miniszter azzal az eltenkérdéssel válaszolt, milyen következ­ményekkel járt Magyarországra az a tény, hogy öt éven keresztül visszautasította a ta­nács megismételt döntéseit, amelyeket meg­hatalmazottal aláírásukkal meger ősit ettek? Románia jelenlegi visszautasító állás­pontját nem szabad zendülésnek tekinteni a népszövetség ellen, mert ez csupán tartós és konzekvens elfogadását jelenti a két előbbi, egyhangúlag hozott döntésnek. A miniszter ezután megállapította, hogy a tanács legutóbbi döntését nem a Románia iránti rosszakarat diktálta, hanem a tanács abban a legjobb szándékban és őszinte re­ménységben, hogy döntésével a román-ma­gyar vitát megszüntetheti, nem szándékos tévedést követett ed. Tituíescunak azon tö­rekvéseire, hogy Románia ügyéiben ne tör­ténjék igazságtalanság, a tanács kiét egyhan­gúlag elfogadott kedvező határozatba!! felelt, mig Románia ellen csupán egy határozat szól, am elyet Ti túlesem távollétiében hoztak. A miniszter sajnálattal állapítja i meg, hogy honfitársainak neon tudja felfedni azt a nemzetközi atmoszférát, amely Géniben uralkodott és amely atmoszféra a népszövetségi tanács legutolsó határozatát is diktálta. Éppen úgy Géniben sem tudt,a kifejezésre juttatni Ro­mánia nemzeti érzékenységét. Titulesou kifejtette, hogy egyetért a ré­gebbi román kormányok külügyminiszterei­nek állásfoglalásával a vegyes döntőbíróság ügyében. Ha Románia ebbe a bíróságba nem küldött volna képviselőt, úgy távolléte miatt a pört elvesztette volna és hallgatólag elis­merte volna a magyar igények jogosultságát. Románia azáltal, hogy képviselőt küldött a bíróságba és később döntőbiráját azzal a kí­vánságig, al hívta vissza, hogy az optánsügyet a népszövetségi tanács elé terjeszti, köteles­ségét teljesítette. A népszövetségi tanács Románia bele­egyezése nélkül nem hívhat egybe újabb döntő bíróságot. Románia számára tehát fennáll a három ta­nácsi döntés, amelyeket elfogadhat vagy visszautasíthat, vagy a Magyarországgal való közvetlen tárgyalás. Minden olyan transzakció, amely a ki­sajátított magyar birtokuk visszaadását vonná maga után, a román agrárról onn összeomlását jelentené. Egyedül tehát az az ajánlat lehet a megol­dási alap, amelyet Titulesou a magyar kor­mánynak előterjesztett, de amelyet a ma­gyar kormány azzal az indokolással utasított vissza, hogy a reparáoiók fizetése problema­tikus. Románia Magyarországnak ezt a felfo­gását nem ismerheti el addig, amíg a nagy­hatalmak Amerikával szemben fennálló tar­tozásuk fizetésére azt állítják feltételül, hogy ezt az adósságot a legyőzött államiaktól befolyó répa rációkból fizetik. Mindezen kö­rülmények mérlegelésével és hivatkozással Romániának a háború idején tanúsított lojá­lis magatartására, a háború után pedig a népszövetséggel szemben tanúsított előzé­kenységére, Titulesou a tanács 1928 márciusi dönté­sére érett megfontolás után csak ezt válaszolhatja: „Non possumus!" Titulesou az interjún kívüli 900 szavas táv­iratban válaszolt a nemzeti parasztpárínak pc optánsperben hozzá intézett kérdésedre.; Válaszában megismétli az interjúban elmon­dottakat Kifejti, hogy Románia már eleve elutasítja a párisi döntőbíróság határozatát is, mert ennek a bíróságnak két tagja már Magyaror­szág javára és Románia ellen nyilatko­zott. Ha a népszövetségi tanács meg­marad jelenlegi álláspontja mellett, úgy Románia terrorral és diplomáciai ob- strukcióval igyekszik majd keresztül­vinni azt, amit igazságos utón elérni nem tudott Az optánspdr az tafernaflonal Law Association kongresszusán Berlin, március 20. Az ünternatioanali Law As- so dalion német csoportjának vitaeetélyén, ame­lyen a jogászváliág előkelőségei vetitek részt, az optónspör szerepelt a napirendéin. Siimons dr. el­nöki megnyitójában rámutatott arra, hogy itt nem két nép harcáról van szó, hámom a nem­zetközi joga élet szempontjából rendkívül fem- tos súllyal bir ez a per. A román álláspontot AmcLru Viktor dr. képviselte, aki utalt arra, hogy Romániában, lehetetlen volt egységes földreformot teremteni. Tény a®, hogy Erdélyiben szigorúan hajtották végre a reformot, sokkal szigorúbban, mint az ó-királyságban. Azon­ban a döntőbíróság csupán liibvádáöiőis esetekben illetékes, vagyis oly esetekben, amelyekben Ro­mánia kárpótlás nélkül sajátított ki külföldiek tu­lajdonát képező birtokot. Itt politikai kérdésről van szó, amely veszélyezteti a békét és a két ál­ltam jó viszonyát. Nem engedhető meg az, hogy az optánsok privilegizált helyzetet élvezzenek. A jogi felfogás az utóbbi időben úgy módosult, hogy kár­térítés nélkül is kisajátíthat az állam, ha az állam érdeke ezt megkívánja. Löwemfeld Ervin dr., aki a magyar álláspon­tot képviselte, kifejtette, hogy formailag igaznak látszik, hogy az agrártörvény nem különböztet meg külföldieket és belföldieket, azonban ne fe­ledjük el, hogy a magyar birtokosokat a megszál­láskor elűzték a román hatóságok és nem adtak engedélyt a visszautazásra. A tanács előtt csupán az az ut állott, hogy pótbirót nevezzen ki a döntő­bíróságba. Ha ezt ideiében megtette volna, nem 'került volna sor a későbibi kellemetlen fordulatra. Románia vonakodott az ügyét a hágai döntőbíróság elé vinni, holott Magyarország, bár jogilag nem lenne erre kötelezve, baji and ónak mutatkozott ma­gát alávetni a hágai Ítéletnek. A nemzetközi jog szerint, ha nem jön létre megegyezés a két állam között, a tanács egyetlen feladata a pótibirő kine­vezése. Andiru válaszában kijelenti, hogy Románia hajlandó a döntőbírósághoz terjeszteni az ügyet, azonban csupán olyan eseteidben, aimleyeldben ki lehet mutatni, hogy az op'tánsokat a román állam­polgárokkal szemben egyenlőtlen elbánásban ré­szesítették. Románia nincs abban a heyzejben, hogy végrehajthassa a döntőbíróság Ítéletét, mert ha ez kedvezőtlen lenne az országra nézve, vagy az előtt a helyzet élő# állana, hogy meg­szakítsa a diplom áciai viszonyt a nép szövet­A jugoszláv képviselőház nem akarja igazolni Hagy Ódán dr. magyar képviseld mandátumát Belgrád, március 29. Mint ismeretes, Szubotics Dusán volt miniszter helyére a lajstromos lista alapján Nagy Ödön dr. magyar képviselő került be a szkupstinába. Az igazoló bizottság azonban nem igazolta Nagy Ödön dr. mandátumát, azzal a kifo­gással, hogy nem bírja teljesen az államnyelvet. Ennek alapján a parlament sem igazolta a mandátumot és az ügyet napirendi vitában tárgyalja. A jugoszláv ellenzék egyébként tegnap a szkupstinában újabb obstrukciót rendezett, amellyel meg akarja akadályozni, hogy a kormány végrehajtsa tervét a dinár stabilizálása és az 50 millió fontos kölcsön felvétele tárgyában. A csiíári példátlan iskolai botrány két táborba szakította a község lakosságát Százakra menő tömeg vett részt az iskolaszék elleni tüntetésben Szigorú vizsgálat és büntető eljárás indult a főkolomposok ellen Csifár, március 29. Nemrégiben beszámol­tunk arról a botrányról, amely Csifár község­ben történt a tanitóválasztással kapcsolatban. A nagyszombati püspöki hivatal Maszarovics László tanítót állásától megfosztotta és elren­delte, hogy helyiére mj tanítót válasszanak. A csifári iskolaszék ezért egybegyült, hogy a püs­pöki hivatal rendeletének eleget tegyen. Már jóval a gyűlés megkezdése előtt nagy tömeg gyűlt össze az épület előtt és mintegy száz­ötven ember behatolt az épületbe, hogy ndnden eszközzel megakadályozza az ülés megtartását. A terembe tódultak folytonos kiáltozással, fe­nyegetéssel és reprodukálhatatlan kifejezé­sekkel illették az iskolaszéket s különösen az egyházi elnök és a községi jegyző személye el­len irányult a támadás. Az izgatott tömeg többszöri felszólítás dacára sem hagyta el a helyiséget, hanem egyre agresszívebben lépett fel, úgyhogy az iskolaszék tagjainak helyzete kritikussá vált. Nőhányan a lámpa közelébe igyekeztek férkőzni s próbálták azt leverni, hogy a sötétben még nagyobb zavart támasz- szanak. Sankovies László iskolaszéki elnök az iskolaszék tagjaival igyekezett kijutni a helyi­ségből, melybe egyre nagyobb számmal tódul­tak a tüntetők, akik egyöntetűen az elcsapott tanító mellett foglaltak állást és követelték, hogy az iskolaszék a püspöki hivatal rendelkezése dacára a tanítót al­kalmazza. A pap és a jegyző csak Füle János községi birő és Csuka Vilmos fedezete alatt tudott ki­jutni a helyiségből. Utánuk mentek az iskola­szék tagjai is, hogy a gyűlést a pap lakásában folytassák. Mikor az utcára értek, az ötszáz- hatszáz főnyi tömeg követte őket és szitkokkal, durv*, kifejezések halmazával árasztot­ták el Sankovies plébánost és Malkovszky Vince jegyzőt. Sárral is dobálóztak, majd mintegy kétszázan betódullak a plébánia udvarára, ahol tovább demonstráltak, szit­kozódtak, egyre azt követelték, hogy a plébános teljesít­se kívánságukat és Maszarovics továbbra is az iskolánál maradihasson. A Híradó március 28-iki számában Füle János biró aláírásával terjedelmes helyreiga­zító közlemény jelent meg, amely tagadja a botrány megtörténtét. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy „botrányról egyáltalán nem lehet sző és ezt az egész falu bizonyíthatja." Ezzel szemben leszögezzük, ho^y a példátlan botrány tényleg megtörtént és a helyszínen szerzett pontos értesülések kel nemcsak megerősithetjük, hanem az ügy eddig ismeretlen részeivel is kiegészíthetjük első híradásunkat. Tudósítónk felkereste az ügy két szenvedő szereplőijét, Sankovies László plébánost s Ma- latinszky Vince jegyzőt, betekintést nyert a hi­vatalos iratokba és a következőkben állapítot­ta meg a botrányos ügy előzményeit és rész­leteit: vil 1927. év nyarán Csifár község régi taní­tója nyugdíjba ment és az iskolaszék kiirta a pályázatot a tanítói állásra. A pályázatra két kérvény érkezett be, az egyik Maszarovics Lászlóé, a másik egy érdemes, idősebb tanítóé. Az iskolaszék Maszarovics Lászlót választotta meg, aki megválasztása érdekében nagy agi- tációt fejtett ki. Maszarovics az iskolaszék élőt gondosan elhallgatta azt, hogy a komáromi törvényszék ekölcsielen üzel­mek miatt hat havi börtönbüntetéssel és hán'omévi hivatalvesztéssel sújtotta. A büntetést a komáromi fogházban a vizsgála­ti fogsággal le is töltötte. A.püapökség termé­kiegyensulyozott lelkiélet; olyan mint a szölönedv erjedés után. Megelégedett ség:\ az emberi törekvés elért i> é g- célja. Feltétele ennek a testi jólét, az egész- séges idegek. Ruganyos járás „BERSON" • gummi- sarkon testi jólétet szerez, az idegeket kíméli. Aki BERSONT visel cipőjén, testileg, szellemileg friss„ megelégedett és derűs. És Ön? sőgíbefn képviselt államokkal, vagy pedig fotr- radaloim törne ki. 'Már pedig Románia egyiket sem kockáztathatja. Kímcz Viktor dr. bécsi jogi professzor kifejti, Ihogy a döntőbíróság a békeszerződés értelmében illetékes az ez ügyben való döntésre és ezért ha­tásköri túllépés nem forog fenn. szetesen vonakodott a választást jóváhagyni, mire küldöttség kereste fel Jantaush püspö­köt. A püspök azonban a deputációt kereken elutasította, azzal, hogy olyan egyén, aki er­kölcstelen üzelmek miatt börtönben ült, nem méltó arra, hogy katolikus egyházi iskolában alkalmazást nyerjen. A püspök utasítására tehát újabb pályáza­tot hirdettek a tanítói állásra. Maszarovics szintén pályázott. Tekintettel arra, hogy a má­sik pályázó a feltételek dacára személyesen nem jelent meg, az iskolaszék kénytelen volt ismét Maszarovicsot megválasztani és kérte a püspöki hivatal jóváhagyását. A püspökség ke­reken kjelentette, hogy nem tűri Maszarovi­csot az iskolánál és inkább éveken keresztül ne legyen tanítója és kántora az Iskolának, de érdemtelen egyénnel nem tölthetik be a ta­nítói állást. Maszarovics mindazonáltal nem adta fel a reményt, hogy kierőszakolja alkal­mazását s ezért az iskolaszék megkerülésével a tanfelügyelőséghez kérvényt irt, melyben ál­lásába való visszahelyezését kéri azzal, hogy a püspökség részéről Ígérete van megválasztásá­nak jóváhagyására. Akadékoskodása, erősza­koskodása arra vezetett, hogy a püspökség szigora utasítást küldött az iskolaszéknek, elrendelve, hogy Maszaro­vicsot, ha kell, karhatalormnal távolítsák el. Erre azonban nem kerülhetett a sor, mert az iskolaszéki ülést a felszított botrány miatt nem lehetett befejezni. Maszarovicsnak a botrány körül rendkívül furcsa a szerepe. A tanítóval a gyűlés előtt is­mertették a püspökség rendeletét és kérték, hogy békében távozzék. A tanító azonban ehe­lyett kikelt a „sérelmes" intézkedés ellen és. az este megtartott gyűlésen kitört a botrány. Amikor a botrányról szóló hirek a lapok­ban megjelentek, a püspökség újabb rendele­tet küldött az iskolaszéknek, amelyben ismé­telten elrendeli az uj pályázat kiírását azzal, hogy ezen Maszarovics nem vehet részt. Szo­morú tény, hogy a faluban valóságos hadiállapotot terem­teti az affér és a falu lakosságát két rész­re szakította. Abotrány ügyében széleskörű vizsgálat fo­lyik és rövidesen a nyitrai törvényszék fog Ítéletet mondani. A biróság döntéséig az ügy­gyei nem óhajtunk többé foglalkozni. Dallos István. Cseh Jobboldal! blokk a kerületi választásokon? Prága, március 29. A Právo Lidu érte­sülése szerint a cseh jobboldali pártok kö­zött tárgyalások folynak azirányban, hogy a kerületi választásokon a cseh polgári pártok zárt blokkban, egységes jelöltlistákkal ve­gyék föl a harcot a szocialisták ellen. A szo­cialista pártok ugyanis szintén egységes froa/taa készüknek föllépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom