Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-29 / 75. (1702.) szám

X x Közca z DASÁGP . Az európai kereskedelem korlátái II. A kvótarendszer Tegyük fel, hogy egy amerikai exportőr Olaszországba vagy Ausztriába árut szállít és az égszaka folyamán felemelik a vámol, mi­alatt a szállítmány átlép a határon. Vagy pél­dául az amerikai autók csehszlovákiai képvi­selőiét már azután, hogy az autókat átszállí­tották, értesítik, hogy a vámilleték változat­lan maradt ugyan, de az amerikai autók be­hozatali kvótája már betelt. Ha csak nem jut behozatal engedélyhez, az az egyetlen me­nedéke, hogy valami drága raktárban helyez­teti el az árut Érdekes volna leltárba foglalni mindazt az árut, amelyet 4—5000 mérföldnyire szállítottak hajón annak a biztos reményében, hogy majd beengedik a kijelölt országba és amely áru most ott porosodik Közép- vagy Ke- Ieteurópa raktárainak egyikében. Ausztria -bizonyos 'kvótára korlátozza az autók behozatalát és az amerikai exportőrök arról panaszkodnak, hogy egy olyan csekély termelőkiépessiégö. országnak, mint Spanyolor­szágnak ugyanolyan behozatali kvótát szab Ausztria, mint az Egyesült Államoknak. Fran­ciaország viszont azt állítja, hogy az illatsze­rekre, luxuscikkekre és ékszerekre vonatko­zó amerikai vámszabályzat egyenesen Fran­ciaország ellen irányul. Fölösleges tovább so­rolni a kölcsönös vádakat; egy bizonyos, hogy az európai kiviteli-behozatali engedély- rendszer kölcsönös részrehajlásokra és halogatásokra ad alkálimat. Hasonlóképpen kifogásolhatók a kiviteli vámok is. Mi itt a -teendő? El kell törölni az európai kereskedelmi akadályokat és alakí­tani kell egy páneurópai vámegyesületet, fel kell állítani a vámuniót, vagyis gazdasági egy­séggé kell alakitatni Európát. III. A nemzetközi kartellek Egyes tudósok azt jósolják, hogy az euró­pai nemzetek általános kereskedelmi antant felé haladnak, amelynél egymás érdekében le fogják száMtaná a vámokat, míg az Egye­sült Államokkal szemben fen tartják azokat. Ennek a nézetnek a támogatására a nemzet­közi kartelleket hozzák fel. A francia-német acélkar teli találóan rávi­lágít az európai államok egymásrautalt­ságára. ■ Franciaország bővében van a vasbáinyák- natk, de hiányt szenved kohőszénbem, míg Németország vasibányáinak 75 százalékát el­vesztette, de nagymennyiségű ruhrvidiéki ko- bószén birtokában van. Franciaország jobban rá van utalva a ruhrvidéki szénre, minit Né­metország a lothairingiai vasra, mert a néme­tek hatalmukba kerítették az északsvédországá vasércbányákat és csak a termelt vasércnek a német kohókba való elszállítása okoz ne­hézségeit. A nemzetközi acélkariell körülbelül olyasmi, mint egy érdekházasság, amelyből — mint éppen a napokban a Skoda és a Poldi- Kohó tette — ki lehet lépni, ha kényelmet­lenné válik. De a karielialapon való szervez­kedés minden látszat s a tudósok minden jó- solgatása ellenére maga után fogja vonni, hogy a vámfalak gyöngülés helyett erősödni fognak, mert tévhit az, bogy a közösség tagjai abban a helyzetben vannak, hogy egymásnak nagy vámengedményeket tegyenek. Az engedmé­nyek, mihelyt általánosaik, azonnal értéktele­nekké válnak és különben is csak látszóla­gosak. Az az eladó, aM árait 25 százalékkal emeli, bogy azután 20 százalékkal leszállítsa, nem ad valóságos kedvezményt vevőinek. IV. A túlzott vámvédelem Amerika bankárai még egy évvel ezelőtt közös maniifesztumot bocsátottak ki, amely­ben félhivtjk a világ figyelmét a tűrhetetlen európai kereskedelmi akadályokra. Áll ez kü­lönösen Kelet európára. Valamennyi kelet- európai állam vámtarifái mértéktelenül ma­gasaknak látszanak. Iparuk kezdetleges és rosszul fejlett. De bőséges természeti kincseik és mezőgazdasági gazdaságuk elragadja fan­táziájukat és megigézve tartja őket az a helyt- nemálló nézet, hogy egy éjszakán át lehet ke­reskedelmi életet rögtönözni. Bele akarják vetni magukat annak az ipari árnak a kellős közepébe, amely Nyugatéurópát és az Uniót elárasztja, de ezzel szemben híjával vannak az előké­szítő próbálgatásoknak, a tiszta tudomá­nyos kutatásnak és a mechanikai kész­ségnek, amelyből meríthetnének. Áll ez a mezőgaz­daságra is, amit Jugoszlávia esete bizonyít a legeklatánsabban. Szerbia sertéstenvésztése a legelőnyösebb, de ez az állam még sertéske- Teskedel mét sem tudta hathatósan megszer­vezni, mert időnként arra is rászorul, hogy amerikai zsírt is importáljon. Ennek a meg­szervezett en ségnek ellenére az európai álla­mok mégis túlzott vámokkal védekeznek a külföldi behozatal ellen, mert mesterséges módon egy éjszaka alatt akarják iparukat megteremteni. V. A jövő kilátásai Európa a háború elmúltával a feneketlen önzések és kíelégithetetlen óhajtások bonyo­lult halmazává lett. Ez a szellem az ellensé­ges indulatu körülbástyázásban jutott kifeje­zésre. A háborunyujtotta tanulságok nem hoz­tak létre alöhimiát, amely az ólom szén vedé" lyeket arany életmóddá változtatta volna. Mégis van valami a múlt erejében, ami a régi gazdasági egyensúly visszaállitusára tö­rekszik. A báli államok kétségkívül vissza fog­nak térni a gazdasági együttműködés valami­lyen formájához. A középeurópai utódálla­mok pedig' szorosabb kereskedelmi viszony­ba fognak lépni. Bár alakulhatnak a kis cso­portok között vámuniók, a nagy zajjal hirde­tett s elannyira szükséges európai gazdasági antant aligha lesz több hagyományos, csillogó álomnál. (Vége.) 16 millió pengővel csökkent a magyar bán kj egyiorgal om. Buda pes t női jelen t ik: Március harmadik hetében a magyarországi bankjegyforgalom 16,989.131.78 pengővel csökkent. A zsiróállomány 4 millió pengővel esett. Az elmúlt üzleti héten általában apa­dás mutatkozott, az érckészlet az állami de­viza- és vahrtaigényiések folytán 9.8 millió pengővel csökkent, míg az egyéb követelé­sek rovata 1.5 millió pengő apadást tüntet fel. Egyelőre nem lehet szó a vasúti díjsza­bás leszállításáról. Tegnap a prágai építé­szek egy csoportja interveniált a vaisutügyi miniszternél, hogy a nagy prágai téglagyá­rakból Prágába szállított téglák vasúti fuvar­díjának leszállítása iránt benyújtott kérvé­nyüket minél gyorsabban intézzék ed. A mi­niszter ez alkalommal rmutatott arra, hogy az államvasutak, mint kereskedelmi vállalat, nem szállíthatja le a vasúti tarifát mindad­dig, amíg nagy általánosságban a drágasági viszonyok is meg nem változnak. Fizetésképtelen lett az Osztrák Vasipari Rt. Bécsből jelentik: Az österreiehische Eisenindustrie A.-G. fizetésképtelenséget je­lentett be. Aktívái 533.934, passzívái 889.512 silinget tesznek ki. A vállalat 35 százalékot ajánl. Ez már a harmadik vállalat, amelyet a Nagel és Wortmann bankház összeomlása maga alá temet, mert ez a pénzintézet finan­szírozta valamikor az Österreiehische Eisen- industriet. A Legiobank szlovenszkói fiókhálózatá­nak kiterjesztése. Jelentettük, hogy a Légió­ban ka megszerezte az Amerikai-Szlovák Bank részvényeinek több mint hatvan százalékát és hogy ezt a bankot affiliált intézetévé fogja változtatni. Ezzel a transzakcióval a Legio- banka szlovenszkói fiókhálózata jelentősen kibővül, mert az Amerikai-Szlovák Bank va­lamennyi fiókját a Legiobanka fiókjaivá vál­toztatják. így Kassát, Bártfát, Eperjest, Holi- csot és kisebb szlovenszkói városoknak egész sorát vonják bele a Legiobanka érdekszférá­jába. A Sajóvöigyi Villamossági Rí. közgyűlése. Rozsnyói tudósítónk jelenti: Március 25-én tar­totta a Sajóvöigyi Villamossági Rt. évi rendes közgyűlését, mely a februárban megtartott viha­ros és szem edélyekkel túlfűtött hangulatú rend­kívüli közgyűlés után meglepően simán folyt le. Sulán elnök helyett, — ki betegség miatt volt akadályozva, — Kemény Géza alelnök vezette a közgyűlést. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentéseit a közgyűlés tudomásul vette. A mér­leg- és nyereség-veszteség számla az elmúlt év­ről 96.115 korona üzleti nyereséget mutat ki. Az előterjesztés szerint ebből 14.429 koronát a tarta­lékalaphoz csatolnak, az igazgatóság alapszabály- szerű 15 százalékos honorálására 14.417, műveze­tőnek szerződéses jutalékul 6.000, felügyelőbizott­ság honorálására 7.000, részvényosztalékra 18.400 koronát fordítanak, a fennmaradó 40.868 koronát pedig a jövő évi számla javára viszik át. Kirschner Zsigmond és Knoth László dr. módo­sító javaslataira a részvényosztalékot kétszeresére emelte a közgyűlés s a fenmaradó többlettből is lehetőleg a városnál fennálló tartozás törlesztésé­re kíván többet fordítani. Az igazgatóság és fel- ügyelöbizottság lemondását a közgyűlés elfogad­ta, a felmentvényt megadta, az nj igazgatóságot és felügyelőbizottságot pedig a Kiss Károly dr. által beterjesztett javaslat szerint egyhangúlag a következőkből választotta meg: Igazgatóság: Eng- ler Andor, Markó Frigyes, Langhoffer László dr., Fekete Nándor, Járossy Endre, Csutor István, Ambrus László, Hubert Károly. Baneth J., Karéi, Nagy Jenő. Felügyelőbizottság: Szász Bertalan, Mihalcsik Andor, Wilner István, Majkuth Albert, Svajkó Ferenc, Kövér Ferenc, Fábry Ferenc, Vo- risek Ferenc, Goldberger Gyula.. Az uj igazgató­ság és felügyetőbizottság összeállítása a városi képviselőtestületben képviselt pártok erőviszo­nyainak megfelelő. Néhány, az igazgatósági jelen­téssel kapcsolatos ügy tárgyalása után a közgyűlés véget ért, az uj igazgatótanács az ügyek vezetését azonnal átveszi. 1928 niár$«us 29, csütörtök. A Slovcnská Banka ötszázalékos oszta­lékot fizet. A Slovenská Banka tegnap tar­totta^ meg évi közgyűlését, amelyen elhatá­rozták, hogy az előző évi áthozatból és a múlt évi tiszta nyereségből, amely együttesen 4,709.380 koronát tesz ki, ötszázalékos oszta­lékot fizet. A bank folytatta az 1927-ben meg­kezdett reorganizációját, szenei meg rajeci fiókjait feloszlatta, agendáikat pedig a lévai, illetőleg a zsolnai fiókoknak adta át. Komáromban egyesület alakult a kikötő érdekeinek védelmére. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi kikötő a múlt évben forgalomban túlszárnyalta a pozsonyi állami kikötőt is. Most a csehszlovák hajózási egye­sület komáromi osztályának kezdeményezé­sére megalakították a „Komáromi kikötő ér­dekeinek védelmére alakult egyesület“-et. Az uj egyesületnek az a célja, hogy a komá­romi kikötőt minél jelentősebb szerephez juttassa. Az uj egyesület működésének főbb irányelveit Louda Ferenc dr., a komáromi vízépítési hivatal főnöke ismertette. Az ala­kuló gyűlés elfogadta az alapszabályokat és elnökévé Spinka Károly mérnököt, a Skoda- müvek komáromi hajógyárának igazgatóját, alelnökké Renner Miksa földbirtokost, vá­lasztmányi tagokká pedig Abelesz Ernő, Deil Jenő, Fried Ernő, Fried Jenő, Louda Ferenc dr., Podhorny József, Pick Richárd kereske­dőket és műszaki tisztviselőket választották meg. A termény -és lisztbehozatal emelkedé­se. A termények és őrlemények behozatala ez évben jelentősen növekszik. Az emelkedés a búzánál 25 százalékot, a rozsnál körülbelül 70 százalékot, a búzalisztnél kereken 26 szá­zalékot tesz ki. Februárban a behozatal ugyan valamivel csökkent a januárival szem­ben, de az elmúlt év ugyanezen hónapjával szemben még mindig magas. Februárban im­portáltak: 190.473 métermázsa búzát, 583 métermázsával többet mint 1927 februárjá­ban. Rozsot behoztak 120.094 métermázsát, 46.554 métermázsával többet mint 1927 feb­ruárjában. A kenyértermények februári össz- behozatala 310.567 métermázsát tesz ki az 1927 februári 263.430 métermázsával szem­ben. A búzaliszt behozatala februárban 115.055 métermázsát tett ki, 6.805 métermá­zsával többet mint 927 februárjában. A többi malomőrleményben importáltak 12.549 mé­termázsát, mig tavaly februárban csak 6.952 métermázsát. 1928 január-februárjában 36.966 tonna búzát importáltak, mig ugyanezen ta­valyi hónapokban csak 27.216 tonnát, vagyis 9.750 tonnával kevesebbet. 1928 január-feb­ruárjában 25.154 tonna rozsot hoztak be, ta­valy csak 14.296 tonnát, a rozsbehojpatali emelkedés tehát 10.858 tonnát tesz ki. A ma­lomőrlemények ez év január-februári beho­zatala 26.938 tonnát tett ki, tavaly csak 21.172 tonnát. A malomőrlemények kivitele feb­ruárban 36.134 métermázsát tett ki az előző évi 48.284 métermázsával szemben. Tehát negyedrésszel kevesebbet. Január-február­ban 6.697 tonna malomőrleményt exportál­tak, tavaly azonban ugyanebben az időben 8.559 tonnát. Mint a számadatok mutatják, a köztársaság búza- és őrleménybehozatala nö­vekszik, mig ugyanezen termékek kivitele csökken. Tanácskozások a házi liszt fehérítéséről. Az érdekelt minisztériumok és az érdekelt gazdasági körök ankétot rendeznek a szak­emberek bevonásával a házi liszt fehérítésé­ről. A tanácskozásokat főleg az tette szüksé­gessé, hogy külföldről nagymennyiségű fehé­rített lisztet importálnak, mig a belföldi mal­moknak tilos volt eddig a liszt fehérítése. Ki­vált Amerikában folyik a liszt fehérítése, de azzal a feltétellel, bogy a fehérített lisztet „bleached“ megjelöléssel kell ellátni. 1924- ben Németországban is bevezették a liszt fe­hérítését „Golo Gas“ néven. Angolország szintén fehéríti a lisztet 1921 óta. Amennyi­ben törvényes formában nem lesz lehetséges a liszt fehérítésének a megengedése, a bel­földi malmok minden valószínűség szerint azon lesznek, hogy a külföldi fehérített liszt behozatalát a minisztérium betiltsa. az Első Pilseni 40, Téglagyár 14, Aussigi Fi- - nomitó 5, Carborundum 3, Dux-Bodenbachi és Inwald 2 koronával. — A bankpiacon az Agrárbank és a Cseh Eszkompt 1 koronát I nyert. — A beruházási piacon a kassai rész- f vények 25, népszövetségi 20, beruházási-köz- J lekedési 10 fillérrel javult, mig a 4%-os pót- és a 4%%-os negyedik államkölcsön 20, a nyereménykölcsön és 514 %-os negyedik 10, liszt- és konszolidációs 5 fillért veszített. fiR?ÉlC¥®I»E Barátságos & kissé javult a prágai értéktőzsde Prága, március 28. A mai tőzsdén a pénzpiacon uralkodó kedvező helyzet* követ­keztében barátságos irányzat fejlődött ki. Csupán csekély eladások történtek, mig a kontremin inkább fedezéseket eszközölt. Az árfolyamok ezért felfelé fejlődő irányzatot vettek. A forgalom, valamint az árfolyamok javulása szerény méretű volt, viszont áresé­seket is csak szórványos esetekben lehetett feljegyezni. — A bankpiacon az árfolyamok a tegnapiakhoz képest alig változtak, mig a beruházási piac hullámzása nem volt egysé­ges. Exótákban az értékek megtartották teg­napi árfolyamukat. — Az ipari részvények piacán emelkedtek: Brünni Sör 40, Ivönigs- bofi és Északi Vasút 30, Pozsonyi Kábel 29, Budweisi Sör 25, Réz 20, Ringhoffer 15, Cha- motte, Berg és Hütten, Prágai Vas, Cseh Ke­reskedelmi és Tejipar 10, Cseh Morva, Roth- kosteletzi 7, Krizsik, ITorvát Cukor és Solo 5, Olleschaui és Nyugatcseh szén 4, Cseh Cukor, Apolló, Ivóiini Trágya, Egyesült Gyapjú és Marschner 3, Skoda, Toldi'és Egyesült Villa­mossági 2 koronával. — Ezzel szemben esett + A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Berlin és Páris 2, Milánó $.5 fillérré! esteik, Brüsszel 0.225, Zürich és London 0.05, Bel- grád 0.015, Bukarest 0.06 és Becs 0.015 egységgel szilárdult. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. A ked­vező berlini hírekre a maii tőzsdén is barátságossá vált a hangulat s miután a kontremin. az egész vo­nalon fedezési vásárlásokat eszközölt, az irányzat gyöngén emelkedő tendenciát nyert. Miután azon­ban csak kevés ácru volt készletben, a nyereségek javarésze lemorzsolódott, az árfolyamúivá nagyjá­ban változatián maradt. A zárőiráuyzat bizakodó volt- Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésé-, ben nem foglalt értékek közül a Moktár 93.50, Pestszentlőrinci 31.05, Részvénysör 133 és Féltén 178 pengőt értek el. + Üzlettélen a bécsi értéktőzsde. Forgalom osak egyes magyar értékekben és a kőolajpajpiroik- ban volt. Az irányzat kissé szilárdult. A stagnálás Zárlatig tartott. + A berlini értéktőzsde ma ás szilárduló irányzatot mutatott. Főleg a montáuérlékek javul­tak, azonban igen forgalmas volt az üzlet a vdlia- nyoss'ági papírokban is. Az átlagos árnyereségek1 1—4 százalékot tettek ki. A müsélyempapirok ma is jelentős veszteeéget szenvedlek, az egyéb piacok nyugodt mederben tartott üzlet mellett szilárduló tendenciát mutattak. A zár ólirányzat barátságos volt. ÁRUTŐZSDE 4- A prágiaá cukorpiacon az irányzat tartott. Nyersáru prompt Aussdg loko és kikötő 182.75— 183. Októberre Ausstg loko 180—183, Amseiig ki­kötő 180. + A brünni terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték Morva bú­za 77—80 kg 2zö—232, morva rozs 69—71 kg 233 —237, szlovenszkói 70—82 kg-os 230—232, la. morva árpa 215—230, merkantilárpa 200—215, aprószemü tengeri ab Petrovitz 158—160, la Pla- ta tengeri ab Trieszt vagy Tetschen júliusra— szeptemberre 145—146, fehér bab 200—230, lu­cerna morva 1725—1825, francia lucerna plombáit 2050—2100. A többi áru ára változatlan. + A nagyszombati terménypiac. Nagyszom­bati tudósítónk jelenti: A tegnapi piac a szokott­nál forgalmasabb volt. Árpában és rozsban na­gyobb kínálat mutatkozott és a behozott szekér­áru gyorsan . evőkre talált. Magvakban nagy volt a kínálat, de az előrehaladott szezon folytán megcsappant a kereslet. Árak: búza 238—239, rozs 233—234, zab 195—200, takarmányárpa 175 —180, merkantilárpa 190—200, jő minőségű árpa 205—210, elsőrendű sörárpa 210—220, tengeri 185—190, korpa ab állomás 138—140, tiszta bük­köny 210, 1 verek bükköny 190—200, lóbab 190, pecsételt francia lucernamag 20—21, pecsételt olasz lucernamag 17—18, közönséges lucernamag 10—12, spanyol heremag (baltacím) 3.50—3.80, pecsételt lóhuemag 14—15, közönséges lóheremag 7—10, bab 2—2.10, kék mák 6—6.20, szürke mák 5—5.50, dió 6.50 korona kg-ként, étkező burgonya 50—60, Wolltmann-féle ipari burgonya 30—35 ko­rona métermázsánként. + A budapesti gabonapiacon, mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti, az irányzat rozs és búzában változatlan, tengeriben szilárd volt Hivatalos jegyzések: Tiszavidéki búza 34.05 —34.30, felsőtiszai 33.95—34.20, dunántúli 33.80— 34.05, rozs 31.30—31.40, takarmányárpa 30.50— 31, sörárpa 35—35.50, zab (príma) 31—31.50, kö- zépminőségü zab 30.75—31, tengeri (tiszántúli)' 27.50—27.65, egyéb tengeri 26.75—27 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 244— 247, rozs 257—259, zab 234—261.5, búzaliszt 31.50 —35. rozsliszt 34—36.50, buzakorpa 16.75—16.85, rozskorpa 16.75—16.86, Viktoria-borsó 46—57, kis ehető borsó 35—37, takarmányborsó 25—27, peluska 24—25, lóbab 23—24, bükköny 24—26, repcepogácsa 16.6—19.7, lenpogácsa 24—24.2, szá­razszelet 14.3—14.7, burgonyareszelék 26.2—26.8. + A londoni gyapjuaukeión 12.888 bál ke­rült eladásra, amelyből 11.000-et vettek meg. A kereslet élénk volt. + A havrei gyapjupiacon a márciusi árut 19-cel, az áprilisit 19-cel, a májusit 18.80-nal, a júniusit 18.80-nal, a júliusit 16.60-nal, az augusz­tusit 18.60-nal jegyezték. + A tengerentúli gabonapiacokon a követke­ző árakat jegyezték: Csikágó: búza red winter II. 141, III. 140, búza márciusra 140.37, (p.), 140.37 (á.), májusra 139.62 (p.), 139.75 (á.), júli­usra 137.87 (p.), 13S (á.), tengeri mixed II. prompt —.—, márciusra 9S.62, májusra 99.87, júliusra 102.50. zab márciusra 57.50. májusra 56.87, rozs II. prompt —.—, márciusra 119.62 (p.), 119.62 (á.), májusra 119.75 (p.), 119.75 (á.) — Newyork: búza kard winter II. 158.12, red winter II. 175.62, mixed durum —.—, northern manifoba II. 166.50, rozs II. 134.25, kanadai malátaárpa 106.50, tengeri mixed western lí. 113.37, liszt la. spring elear 6.60—6.90. — Winnipeg: búza má­jusra 141.50, júliusra 143, zab májusra 68.50. —• Kansas City: búza red winter II. prompt 153.25. — Minneapolis: búza 1. northern spring prompt 132.25. — Buenos Aires: búza májusra 11.40, jú­niusra 11.55, tengeri 7.55, júniusra 7.40. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom