Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-25 / 72. (1699.) szám
16 , ICftzxsíAZPA.srAcr* Az Építőipar ui szabályozására alhofandá törvénynek számolnia kell a különleges szlovenszköl viszonyokkal Irta: tVálfFY GÉZA, Járási ipartársulati titkár Kjotaároan, mifercSais 24. Az épfilW&pair ujnasza- bályozáBóia iv'oaiafölaoaó és az 1925. évben küiaidoítt törvényi e»rveEe>t áHniiecrtitévÚiáistáival az épalKőiparniiaík eddig is lörvtényes szabályozás taílaptjáai szerte vú- iaBeítoftít érdtelöűsojpo(rtt$aá között fellángollt éféoíks, sőt ima anár eüég éles vffltöík vetitek IBeBi az egyébként mumká#amágina toányBaarSlteíit óplitőííparoBbe'rtoeíkeft. Valójában mám te tefee^ csodálkozni azon, hogy az épít®pairiboz tartozó ófftí!e&ieS®eík osnaySna ezeriieiága- zx5 érdektealket még a tönvÓnyilsJészffllita kapuzárása elölt dgyekEzeneik 3üö(rl5taiBzaikáiditáág vlédledlinieonS a jövőre te iriíhiaíó airgiumealítáiláissaii. Ennél a (bánónál fteroiiészeísaeirülieg az exiisziteuídáfeMB scmbjeíkMív motívumai jótszáik a főszerepeit, amlelyieik — (bárcsak látszólag ~r nem kfomgamálmölk a tőrvténiyíkÓ- szfifés legyletemleBebb é-ntefldi célljaívali e éppen eztént durva, s egyáltalán neon targyáliagioB uérJőpotnfok- ból fakadó Mibák csúsznak a Idifejezós fotmuafláit csak nehezen megtaláló véltem énytekfee. De nemesa!k az érdekelteik köatébőii feffihangző vélemények; körűi akadnak hibáik. Nem Mb nehézségiéit okos mór magjában "vére as a tendencia, amely a közvifizttnyek r-ettwte- fflésémak egiéea voauaM® olyan ii<tasz!iirioeo$t omS- SSMMsi afcafrtt ketfesriiilmmiL, mmelY ah állaim küTmÉtáző ítéme&n kifejlődött gazdaságii, forgalmi, tórsadaiojmigiXKááftils vüsBotayoíklkal^ éNfir cediek aJalfit káteflalknltt e aíükalkniazolift jagtszaJbá- lyioíkfkjail összhamglblain nüdesteto. EQa az éjpíltőifpiairofk törvény utján {Méné szahályio- záBáíko-z az ieícáatiivát a haladás esamléje adja, ha a mai irivótízáció és knltea' kövefel&nléayi&íviel (M- vánija összhangba hozni a törvény ezedkeeatőjle a megadandó jogo&ulltság terj-edélmét, — csak egy mód adódik számára: a letető legmagasabb kvalifikáció miegikl&vieteliéee. (Ez az irányzalt csak egy célt lölt maga előtt: kölönibBlégJéíteH néfflkül teMé nfite^dUiá{&nü. as Sjgé- nyebeá b az azok WégflíételéWs BzoilgiáJló mambóit Ez az irányzat nem lesz túlságosan lelniézfő azokkal a Hőnyokkat szemben, emielLyteík íltt-ott bizony minden azépótgetléB dacára is fennállanak az igényéé nnunkanilvót állLeiőleg. iPedág e hiányok pótlását nem te® csodáitól ■várok e (hiányokat miegiMelŐ tudással, valamint szak- és általános műveltséggel kffiiaitenfi nem keltenek boszorkányságok, pusztán (komoly ne&Síogáa, készülés, tanulás. EgyirŐl ffiededtoezfik csak meg ez az kóinyaali: hogy az adottságokat nem leltet levonásba hozni a jogmegállöpditás e számtani mJümdteténél. A törvénynek, ha alkalmazkodni akar azokhoz a körül- ményekhez, amelyekbein azok élnek, kikre a meg- óüaplilott jogot applikálná kívánja, a jogszerzés feltetefleíüt ngy kell mególlapájtönia s a jog megadását úgy kéül dntítríbuélnia, hogy — minit a bálb- liai öt tenyérből — mindenkinek jusson egy darab. Bizony, ez a szfétoBzítáis nem válik az egyetemes haladás előnyére, meglassítja a tíüvfilfizáció tempéipt, de almfilt mégis elértet ezzel a me)g|o|saiiÍ6Sall: ezrek, 6Zá®e-srel:, málMé exlisztettreiájáaiak biiztosá- tása. Ma az a helyzet, hogy le kell hennikik arról az üdvös kiivánságiród, hegy minden emlber, minxien helyien, az utolsó klis Miulban te a modem -technika és hygdénia kőive-teliméayei'nek megfeaeHően laklbas- 8ék, mert száz és százezer emJbenmek, családnak alig jrat annyi hely a nap alatt, hogy a tejéit legalább telő alatt, hajthassa tenysaeredíetf munliált- lauságábán pihenőre Hyen ezxwnotnuan alacsony igények mellett az építőiparnak sem jut megtetelő nmnkaailkaOioiXL lAmdg az építőipar nem dolgozhat teljes (kapacitásával’, amdg a történelmi országokban érvényben volt s a Szflovlenszkón hatállyal bíró építőipari törvényes szabályozós közötti fruüsiágoö nagy különbségek omiíikálás esetén a történelmi országok építőipárosáét a szíkwenszkódak hátrányára része- sitik előnyben és 'ezek tesz kvalffikáició birtokában elárasztják Szlovénszűcót, kataszKirtóiálMs kövertfcezmléaiyciklctt Budíiföamjak azokra az épSiőipanoötexiszítecQcá^ atrajeflyek önliibájakolu kiviül e egy közel teísaázaldott megért törvény védőszáktnytai áiaitt — a maguk ktepoflgt&di sogsáit bSztesiMüiíak tófitá?k éte Mszik még ma is. Mert ügyükéit már nem az építőipar Iterdései közé sorolhaJbóknak tartják, hanem pnsztón s kfizárőlag a szociális problémák együk megoldásra váró résziének. A minden józanul gondolkodó álltai1 kívánt haladás parancsa melüé tehát, ha kényszeredetten iSs de hozzá kell' függeszteni az adottságok által bőven indokolt méltányosság enyhítő, — sajnos, bizony nem felfelé novelláid kompromisszumait, hogy maga az építőipar is meginduljon SZLo- venszkón is a fejlődés utján, de a magasra fedhu- EOÜt állványok között helyet kell' szonütarai azoknak ia, akik a tervezett magassógiokíba menni ma még azokkal' a binomyoB mlóaliölides cSodacSizmák- Boall nem rendelkeznek. A kősebb épitffipnroSectfö^ nynjtamdé ttom védteleiml aaotnbani csak áitaietnibtíi Heteit, mert ha pusztán csak a eaociállte szemiponlbak dominálnak a Végi-etekig, ha iBmlét generációkat nevelnek oly munka miegtanulósóra, amely — hilszen éppen, ezael érvellünk — kenyieret" ngmebiztesi'iha’t e alm^eiyn,ek'^ils■£^®2e!? cáól óMtStaná meg, az épátőipar a kor kőweteiimié- nytecüvel soha összhangba hozható nem lenne. Oly messzemenő követelés, mint amilyent az építőipar legalsóbb fokú csoportja részéről eleddig hallottunk, hogy t. i. az újraszabályozásnál magasabb csoportba minősíttessék át az eddig kisiparosi tevékenység, mint az ily átminősítés az 1884. évi magyar ipartörvény, illetve az 1893. évi osztrák építőipari törvény alapján kiadott miniszteri rendeletekkel keresztülvitetett kisebb terjedelmű jogosultságoknak magasabb jogosultság körébe sorolásával, ily messzemenő követelés, ha pusztán automatikus előreléptetést jelent, pl, kisiparosoknak mesterré való, vagy kőművesmesternek építőmesterré való átminősítését, komoly aggályokat válthat ki az építőiparnak magának fejlődése szempontjából. Ezzel az aggállyal szem- j ben áll azonban a Szlovenszkőn számításom szerint kb. 6—7000 kisiparos exisztenciájának biztosítását érintő komoly szociális aggály, amelyet nem lehet a kérlelhetetlenül keresztülviendő uni- fikálás tervezett formájában eliminálná. S hogy ezek az aggályok komoly meggondolások alapjául szolgálnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a most már közel három éve húzódó tanácskozások sem tudtak formulát találni egy közmegnyugvást kiváltó s parlamenti tárgyalás anyagát képezhető tervezethez. De nemcsak a történelmi országok és Szlovenszkó építőipari szabályozását érintő törvények és rendeletek egymástól annyira eltérő struktúrája, hanem Szlovenszkőn maguknak az egyes építőipari kategóriákhoz tartozó építőiparosoknak egymás közötti, ma erősen kiélezett véleménykülönbségei is megnehezítik az unifikálás keresztülvitelét. Elkezdve az építőmesteren, a kőműves-, ácsmesteren át, a kőműves-, ács-, kőfaragó iparosig az unifikálás kérdésének felvetése előtt is, de különösen a háborút követő évektől kezdve állandó határincidensekről számolhat be az építőipar működésének regisztrálója. E határincidensek a jogosultság tárgyi terjedelme körül keletkeztek s bombaként hatott a közigazgatás reformjaival megindult s ma is torié vita a város és község jellegének kérdése körül. Azaz helyesebben maguk az érdekeltek: e kérdésnél a kisiparosok nem kutatták s nem is kívánják kutatni a város és község között a váro- siasság és falusiasság fogalmából folyó civilizációt és kultúrát érintő különbségtétel logikáját. Pusztán a ténnyel számolnak, hogy a volt városok községekké változtak át, s így a ma érvényben levő s az építőipart Szlovenszkőn szabályozó kormányrendelet szerint automatikus jogkiterjesztés történt, amely a jogosultság tárgyi terjedelmének körét már a magasabb építői kategória határain belül, sőt egész területét elfoglalva kívánja érvényesíteni Hogy az igy terület nélkül, legalább is szigorúan csak a maguk számára körülhatárolt terület nélkül maradt magasabb építési kategóriák két irányba is kénytelenek most védelmi harcot folytatni lefelé a kisiparosi jogosultságnak fentebb jelzett s jogosnak vélt automatikus kiterjesztése ellen, felfelé pedig a náluk még magasabb: az építőmesteri jogosultság potenciális súlya ellen, az az érdekvédelem természetes velejárója. Ez a küzdelem az egy iparághoz tartozók között semmiképpen sem helyeselhető s ez egyik félnek sem válik előnyére. Régi közmondás az, hogy inter duos litigantes tertius gaudet: két veszekedő között a harmadik örül! Akkor, amikor az unifikálással sokkal szélesebb terrénumon folyik az érdekek küzdelme, amikor a fejlődöttebb a haladást követelő elvi álláspontot kitünően motiváltán szegezi szembe az egymásra maradokók- nalc tárgyilagosság eaempontjából nem mindig hely álló érveléseivel, meggondolandó lenne, hogy az egymással szemben állók békejobbot nyújtsanak egymásnak és közös erővel védjék meg a szlovenszkői speciális viszonyokkal kellően indokolt különleges érdekeiket. Ehhez azonban az egymással szemben álló érdek- csoportok minden egyes tagjánál arra van szükség, hogy revideálják szentnek hitt s megdönthetetlennek képzelt véleményeiket, amelyeknél az érveket nem mindig a tárgyilagos, s egymás helyzetét -jóakarattalbelátó, de a haladásnak sem gátat vető szempontok fegyvertárából kölcsönzik, hanem az exisztencia-féltés tulságva vitt szubjektív izü, éppen ezért erőpocsékoló vehemenciájával gondolják pótolhatni. Mikor ily nagy és messze kiható fontosságú ügy várja az elintézést, le kell tompítani az ellentéteket, a kisebb képzettségűnek el kell ismerni a nagyobb képzettségűek szélesebb terjedelmű jogát, de ez utóbbinak sem szabad nem egyszer a szerencsés véletlen kedvező konjunktúrájából megszerzett képesítés alapján a formai jog önkényét a kisebbikkel szemben szabadjára engedni. W38 mifocfag 28, TaAnBf Áprilisra várják m magyar—csehszlovák hír boruelőtti magántartozások rendezésére umaftwí tárgyalások megindulását. Budapestről jelentik: A magyar—csehszlovák háboruelötti magántartozások rendezésének előkészítő munkálatait a kiegyenlítő hivatal már a múlt év folyamán megkezdte s úgy csehszlovák, mint magyar részről a szükséges bejelentések megtörténtek s azok ösz- szeállitása is befejezést nyert. A budapesti Újság értesülése szerint a magyar kormány oly értelemben tett lépéseket Prágában, hogy a tárgyalásokat március vagy április hó folyamán meg lehessen kezdeni, mert a Csehszlovákfával való rendezés már a legutolsó, amennyiben a többi érdekelt országokkal a kiegyenlítések tekintetében a megállapodás létrejött s a szereplő tételek nagy száma is sürgeti a kérdés mielőbbi rendezését. Csehszlovák részről választ még nem adtak, azonban minden valószínűség szerint a tárgyalások április hó folyamán fognak kezdődni. A megegyezés tekintetében ma még nem lehet pozitívumról sző, valószínű azonban, hogy itt az osztrák—csehszlovák egyezmény alapul vétele mellett indulnak a tárgyalások. M«zőgB®dlaBá$i tanfolyam Tonnagöirgőm. Rffima- ezmnhaittból jeteuUük: Március 14-én nyert befejezést Torna görgőn az a kéíhietes mezőgazdasági tan- foi-yoim, rrudyet a -magyar nieamzteti párt és az országos kereszibényíszocfiaMsta- plánt közösem rendezett A tormagörgői gazdák álltai már régien vtánvta-wárt tan-folyamot a tomagörgőfi. itdős-eM) és ffiJahaihaibíb gazdák egyaránt a legnagyobb éndteMiésBed' látogatták b a tanfolyam végén rrtínd kiváló eredménnyel1 te te vizsgáztak. A tanfolyam előadója Szabó István gazdasági akadémiai tanár, a népszerű gazdlamevetiő volt. Ezen a tanfolyamom nemcsak arról vett sző, hogy melyek a növénytermelés és állattenyésztés terén azok a vívmányok, melyek affikalmlazáBávmli a töfoíbheírm1 eléshez lehet hozzájutni, de a tanfolyam tartama alatt a tanfolyam előadója ngy az istállóikra, miiint számtótEotdiefc, rétek és legel ökre vonatíkozótog te beható szemlét tartott s tapasztalatai alapján állapította meg a hallgatóság előtt a kezelés odaszexübbé tét-etének a módiját. Tomagörgő szorgalmas gazdáit nij fordulópont elé állította ez a tanfolyam, mivel az alatt lett világossá az a körülmény, hogy ebben a határban a boldogulásnak minden feltétele megvan abban az esetiben, ha a gazdák eddig sZéijjefezórt erőit egyesítik. A hallgatóság — mely átlamdőaro 70—80 főből állott — az előadások befejeztével, a sikerrel megtartott záró-vizsga u-tán ünnepélyes keretek között -fejezte ki- háláját az illusztris elő- adómek a gondos népnevelő munkáérlt. Uj kohóit építenek Körmöcbányám. A TrüboUB jelentése szerint a- (körmödbányai állami amatnyfeí- nyáíkJbarn, amelyekben az áltamíordulatot kötető lóét év után egészem tavalyig beszüntették az üzemel és csak tav&Iy, uj ércerek felfedezése után (kezdtek ismét dolgozni', uj kohót állatjának fel arönv. ezüst, ólom és részben réz feldőlgozáaép. Sztrájkolnák a horkai oellulooetgyár mtnmkiálgaá. A Trdbuna szerint a horkai oeüiulozegytár vaüá- memmyfi munkása sztrájkba lépett, miért a gyár igazgatósága elutasította két mester eliboasátáBa: irántt követelésüket. A h-orkaí munkásság egysjer- smlind felszólította a többi szlovenszkői celhdoze- és papírgyár sztrájkoló munkásságát, hogy inditea- nak akciót egy 20 százalékos béremelés s kolilekWv szerződés kötése céljából. A kassai kereskedelmi és iparkamara közleményei. (Az összes tudósítások minden kötelezettség nélkül közöltetnek. Kérdezősködéseknél a zárójelben lévő 6zám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi és iparkamaránál nyerhető, Kassán.) — Pályázatot hirdettek: Zsupáni hivatal Kassa: Kishárs—Gerált, Héthárs—Szalők, Lege- nyemihály—Gálszécs közötti országutakon vas- betonhid építésére. Határidő március 30. (57—U), Kassai vasutigazgatóság: ócska anyag eladására. Határidő április 10. (58—U). Nemzetvédelmi minisztérium: szekérponyvák szállítására. Határidő április 23. (60—U). Kassai vasutigazgatóság: leltári tárgyak szállítására, műhelyek, fütőházak és osztályok számára. Határidő április 16. (61—U). Selmecbányái áll. bányaigazgatóság: ércpörkölő berendezés szállítására és felszerelésére. Határidő április 18. (62—U). Pozsonyi közmxmkaügyi referátus: kassai pénzügy igazgatósági épület föld, kőműves, beton, kovács, kőfaragó, bádogos és tetőfedő munkálataira. Határidő április 18. (62—U). Kassai áll. kórház: kötszerek szállítására. Határidő március 26. (68—U). Belzsa község elöljárósága: Belzsa és Grojciár patak szabályozására, 3 vasbetonhid építésére. Határidő április 10. (64—U). Pozsonyi áll. vasutigazgatóság: ócska anyag eladására. Határidő április 15. (5041); szerszámok és berendezések szállítására. Határidő április 17. (5045). — Különfélék: A budapesti mintavásárt április 28—május 7-ig tartják meg. Kedvezményes utazásra jogositó igazolványok a kamaránál már kaphatók. Áruk 24 Ke. (3880). — Poseni nemzetközi mintavásár április 29-től május 6-ig fog megtartatni. (3894). — Magdeburg- ban augusztus hó 3-tól 12-ig „Lakk- és szin“-kiál- litás lesz. Közelebbi a kamaránál. (5139). — A kereskedelmi minisztérium mérsékelt segélyeket engedélye* mintavásárok és kiállítások oly résztvevői részére, akik saját erejükből a részvételre nem volnának képesek. E segély a folyó évben Brünnben tartandó kulturkiállitás résztvevői számára is engedélyezhető. Részletes felvilágosításokat kívánságra a kamara nyújt. (3885). — Vasöntödék kongresszusa Barcelónában április 11-től 15-ig. (4873). — Rajz, művészi nevelés, alkalmazott művészetek VT. nemzetközi kongresszusa július 30-tól augusztus 5-ig fog megtartatni, egy* idejüleg kiállítás is fog rendeztetni. (3173). — Svájci ügyvéd követelések behajtására ajánlkozik. (4989). — Kamaránál megtekinthető a new- yorki kerületi bíróságnál 1000-től 3000 dollárig terjedő követelések behajtására vonatkozó információ. (5223). FÖLDBIRTOKOSOK e= EPDOKITERMELCm FIGM£IM£BE német technika legújabb és tegtökétetesebb oiománya a BHUPENSTOCK láncosfapu fa nkrendszerQ TRRKTOR mely szárit, boronái, hengerel, Del, arat, csépel, oontat és mint a hernyó, — kúszik át minden akadályon. és OezérkőpDiseiet raktár, hol fenti traktorok mindenkor üzemben is láthatók és részletfizetésre is kaphatók: BRATIA GÖMÖRI KOSICE Moldaoská okr. 30. Képolselöh feíöétetnek. - Kötsőgoefés kfoánafra ingyen, STTinden nagyságú és gyártmányú cséplőgépek, motorok és az összes gazdasági gépek nagy oálasztékban, állandóan raktáron oannak. kij iíOöj ^ ..
