Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-23 / 70. (1697.) szám

10 ^mcMMA.<AaRHTia.2a> 1928 márcms 23, pÁntcfc. A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ROZSNYÓN: Péntek: Nászójszaka, operett. Szombat: Az aranyhattyu; operett. Vasárnap d. u.: Cigányszerelem, este: Az aranyhattyu. A NAGYKAPOSI URÁNIA MOZGÓ MŰSORA: Szombat, márc. 24-én: A szeleburdi leány (dráma) Vasárnap, márc. 25-én: Tárol a civilizációtól. (Cowboy.) Művészet-irodalom . ^nwlllt IIi■ I II I ~ I —f~1 mi I I ~~n f—n---------------T A Toldy-Kör irodalmi pályázatainak eredményei Pozsony, március 22. A pozsonyi Toldy-Kör irodalmi bizottsága még 1924-ben a magyar szépprózai elbeszélés fej­lesztésére két pályázatot hirdetett: 1. Történelmi vagy társadalmi kisebb regény, legalább öt nyomtatott iv terjedelemben. I. dij 1200 korona, II. dij 800 korona. — 2. Magyar történelmi tárgyú novella. Jutalomdij 500 korona. A bíráló bizottság tagjai Gánőczy Sándor, Dohai János dr. Szeredai-Gruber Károly dr. és Bicsovszky Kázmér dr. voltak. A regénypályázatra öt és a novellapályázatra négy mii érkezett be. A bizottság a regénypályázatok közül díjazás­ra méltó müvet nem talált. Még leginkább figye­lemreméltó az „Ami igaz nz igaz" cimü, „Tempóra mutantur“ jeligéjű, kisebb terjedelmű történelmi regény, folyamatos és a figyelmet lekötő, humoros előadásával. Korfestése és alakjainak jellemzése azonban nem felel meg az igazi történelmi regény kritikai feltételeinek. A bizottság ezt a müvet, amelynek szerzője Kopcsányi Gyula, dicséretben részesíti. A magyar történelmi tárgyú novellapályázat­ra beérkezett összesen négy mü. A bizottság díjazásra méltónak „Vicefőkapitány török rabja" cimü, „Végek dicséreti" jeligéjű, hosszabb tör­ténelmi elbeszélést találta, mely határozott iro­dalmi értéket képvisel. A novella eseménye a XVI. században történik, az iró a török által ví­vott Komárom várának válságos életét rajzolja meg élénk szinekkel. írója a kort jól ismeri és azt gondosan tanulmányozta. Alakjai tőröjmet- szettek, tetteikben, felfogásukban, beszédükben az akkori idők szellemé: képviselik. Nyelvezete zamatosán magyaros, akkori jóizü példapeszédek- kel átszőve, ami az egész előadásnak régies pati­nát kölcsönöz. Szerkezete kerekded egészet alkot. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a no­vella szerzője Alapy Gyula dr. (Komárom). * Á pozsonyi Toldy-Kör 1925-ben a magyar el­beszélő próza fejlesztésére az alábbi pályatételt tűzte ki: Novella, szabad tárgyválasztás szerint. Jutalma: I. dij: Jankovics Marcell dr. adományá­ból 1000 korona; II. dij: a Szunyogh Egon Pál féle adományból 500 korona. A bíráló bizottság kgjai Gánőczy Sándor, Dohai János dr., Szeredai-Gruber Károly dr. és Bicsovszky Kázmér dr. voltak. A novellapályázatra 48 mü érkezett be. Alaki hiba miatt kiesik 5 pályamű, részben azért, mert a beküldött munkához a szerző nevét tartalmazó jeligés levél nincs csatolva, részben amiatt, mivel a szerző a nevét a munkán jelezte. Ezenkívül időközben nyomtatásban megjelent két mü a szerző feltüntetésével, az egyik mü más cimen, kis változtatással. A bizottság azonban e két novellát méltatta, mert úgy találta, hogy a kritikai Ítéletnél egyedül az irodalmi érték lehet csak mérvadó. Az elbírálásban részesült 41 munka közül a szükséges kritikai mértéket nem üti meg 80 darab. Ezek között van a „Kis szörnyeteg'* cimü regénykeretet felölelő nagyobb munka, mely minden különösebb irodalmi igény nélkül megirt, folyamatos előadásu családi krónika. Az irodalmi kritika mértékét megüti 11 mü. A bizottság az 1000 koronás I. dijat „Az el­késett dolmány** (Régi történet) cimü, „Nem úgy van már, mint volt régen, Nem az a nap süt már az égen** jeligéjű novellának Ítélte oda, mely a régi magyar népéletből vett tárgyat hatásosan, fordulatosán és csattanőan dolgozza fel. A fiatalon özvegyen maradt kackiás menyecske újabb házas­sági terve amennyire ügyes, épp úgy leköti állandóan a figyelmet. Előadása zamatosán ma­gyaros, minden izében magyar itt a hang, a fel­fogás s jóleső verőfény aranyozza be a gyorsan pergő, kerekded egészet alkotó történetet. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a no­vella szerzője: Panghy Ignác (Vágsellye). Az 500 koronás II. dijat a „Láss világot, aranyom** cimü, „Vitám et sanguinem** jeligéjű novella nyerte el. Mindenben határozott irói jeles­séget feltüntető, ügyes és biztos kézzel megirt, drámai feszültségű, hatásos elbeszélés. A bosszú és féltékenység szenvedélye járja át sodró erővel a népéletből vett tárgyat. A szerkezet tökéletes egysége harmonikus a határozott vonalú jelleg­zéssel és a székely nyelvjárással hangulatosan átszőtt előadással. Szerző Tamási Áron (Kolozs­vár). A bizottság a következő munkákat részesí­tette dicséretben: 1. „Mária és Pál“ cimü, „Iris“ jeligéjű, a novella keretét jóval meghaladó lírai regény. A bizottság ajánlatára a választmány e munkát külön 500 korona jutalomban részesítette. 2. „A piros nyúl". Jeligéje „Mesélni szeret­nék nektek...“ írói rátermettségre és rutinra vall ez a rövidségével hatásos elbeszélés, mely szimbolikus jellegű, drámai tárgyával több te­kintetben színpadra kívánkozik akár pantomim alakban, akár kisebb opera számára szövegül fel­dolgozva. Szerző: Herczeg Gábor. 3. „Messzeségek". Jelige „Homo". Stílusa folyamatos, néhol azonban az elmélkedés a köny- nyedség rovására megy. Sz. rző: Medák Ilona (Nagybánya). 4. „Lajka". Jelige „Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze". Szin. és hangulat sok van ben­ne. Szerző: Herczeg Gábor. 5. „ördögtárna**. Jelige „Isten áldd meg a magyart**. A magyar paraszt önfeláldozó jellem­vonását domborítja ki találó történet kapcsán. Szerző: Herczeg Gábor. Több tekintetben figyelemreméltó munkált még: „A vörös hajó", „A vonat", „Szellem a pa­lackban" és „Gerőék mégse mennek el". A formahiba miatt kiesett Öt darab közül kritikai szempontból kiemelendő a „Ködös lel­kek" cimü novella. A munkán nagyon látszik az elsietés, de ezen hiánya mellett is feltűnik, a ki­fejező erő készsége s a jellemzés képességével párosult előadás folyamatossága. A beérkezett pályaművek kellő igazolás el­lenében átvehetők a kör főjegyzőjétől, Bicsovszky Vidékiek csatolják a válaszborítékot Kázmér dr.-tól (Pozsony, Dobrovits-u. 14. II.). * (Irodalmi hírek Mécs Lászlóról.) Ruszin­szkói szerkesztőségünk jelenti: A budapesti Szent István Akadémia Mécs Lászlót rendes tagjává vá­lasztotta. Ez a választás nemcsak Mécs László, de a csehszlovákiai magyarság szempontjából is je­lentőséggel bir, amennyiben ez a budapesti tu­dományos társaság ezzel az itt élő magyarság kul­turális életének nívóját is elismerte. Jelentős esemény az is, hogy Bodor Aladár a „Debreceni Szemle" januári számában tizennégy oldalas es- say-t irt Mécs költészetéről, mig egy lengyel iró, Pazurkievicz, aki egy lengyel autológiát szer­keszt, engedélyt kért Mécstől arra, hogy több ver­sét lengyelre fordíthassa és az antológiában el­helyezhesse. Legújabban a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium hivatalos iratban kereste meg Mécs Lászlót, hogy a „Magyar Nép­művelés Könyvei" cimen kiadandó könyvsoroza­tában szerkesztendő két kötetes „Magyar Költői Autológiába** néhány versét engedje át közlés végett. Tekintettel arra, hogy ez az autológia négyezer példányban jelenik meg, bátran mond­hatjuk, hogy a magyar népművelés missziójában a mi szlovenszkói költészetünk is méltóképpen részt vesz. * (Az Ibsen-iinnepségek) tegnap érték el tetőpontjukat. j Oslo tegnap zászlódiszt öltött és Ibsen sírjánál impozáns ünnepség folyt le, ame­lyen a világ minden tájáról érkezett küldöttségek résztvettek. A norvég parlament elnöke, Ibsen szülővárosának polgármestere koszorúkat helyez­tek el a síron és nagy beszédekben méltatták a dráma mesterét. Azután az irodalom és művé­szet valóságos népszövetsége tisztelgett a sir előtt. Az összes kulturnyelveken beszédek hangzottak el. Csehszlovákiát Jaroslav K/apil cseh iró kép­viselte. Németország nevében Max Halbe mondott beszédet. Déli 12 órakor az összes norvég erődít­mény ágyúi 21 lövést adtak le. Az iskolákban szü­netel a tanítás. A dán Sophus Michaelis, a híres írónő férje beszédében kifejtette, hogy Ibsen Nor­végia, Svédország és Dánia egységét propagálta. * (Ibsen-történetek.) Most van Ibsen szüle­tésének századik évfordulója. Természetesen, se szeri, se száma az Ibsen-anekdótáknak, amelyek előkerülnek. Ibsennek az volt a felfogása, hogy az iró legfontosabb feltétje, hogy mindent megfi­gyeljen. Egy alkalommal egy fiatal iró kereste fel. Uj drámáját adta át a költőnek. Ibsen meg­kérdezte: — Mondja, barátom, milyen színe van a szőnyegnek a maga szobájában? — Nem emléke­zem — válaszolta a költő. Ibsen visszaadta a kéziratot. — Akkor a drámája sem érdekel. Ho­gyan akarja maga az emberek világát leírni, ha még azt sem tudja, hogy a saját szobájában mi van? — Ibsennel egyszer arról beszéltek, hogy Andersen, a dán meseköltő élete utolsó esztende­jében annyira tele volt halálfélelemmel, hogy Író­asztalán mindig egy figyelmeztető cédula volt, amelyre ő maga irta rá: Élek! Sokat vitatkoztak erről, mígnem Ibsen igy nyilatkozott: — Ez csak azt mutatja, mennyire költő volt Andersen és mennyire nagy volt a képzelőereje. Csak az tud a haláltól igy félni, akinek a fantáziája még tele van élettel. * (A százéves Zichy Mihály.) A magyar rajz­müvészet nemzetközi büszkesége még ma is Zichy Mihály. Száz évvel ezelőtt született ez a rendkávülld tehetség egy zalaimegyed régi; kúrián. Onnan in­dult meg, hogy elnyerje a művészeit pálmáját és a göröngyös utat magia járta trrueg, saját erejéből fu­tott be. Az orosz cár udvarába ikerült, aho’l szeret­ték, kényeztették. A cári család tagjait vezette be a naijzinüvészeit titkaiba és az udvari élettől' annyi kullisszaimögötitiségeit les el, hegy mappákat ' tölt meg velük, amelyek ma világhírűek. A cár azután — nem tudni, miiért — visszarendelni. Rajzol, il­lusztrál, küzd. Megismerkedik Gauitier francia kri­tikussal, akii felismeri zsenialitását. Pániéiban az impresszionisták kinevetik, mert nem értik, mit akadhat ez a prectilz rajzoló az impresszionisták idejében. Erre Zichy hazamegy Magyarországba, de itt sem értik, azaz nem törődnek vele. Egy le­velében azt Írja : „Művész, aki tehetségét nagy munkába akarja ölhi, éhen hal." Oroszországba, maijd Kaukázusba megy... Ott. megöregszik, sze­Szexző „Iris". (Az álnév al°“ ararrft az mié gyengül és 19064x10. meghal. Munkái az egész világon szét Vannak szórva. Ma Zichy Mihály neve válásé*. A máznmvtoet ­cSport- . ! ü±JSLS3T Csehszlovákia-Ausztria Prága, március 22. ügy Prágában, mint Bécs- ben tegnap tartották meg . a válogatott csapatok tríalmérkőzését. Prágában a válogatott keret 9:1 (1:1) arányú respektábilis győzelmet aratott a vá­rosi csapat felett, mig Bécsben az A-egyiittes 2:2 (0:0) eldöntetlent ért el a B-csapat ellen. Becsben a triál-meccs alkalmával súlyos baleset érte Hoffmann centerhalíot, akit kórházba szállítottak. A tegnapi próbameccs alapján Henzl szövetségi kapitány a következőképpen állította fel a válo­gatott csapatokat: Bécsben Ausztria ellen játszik: Planicska; Hoyer, Perner; Kólenaty, Kada, Hajny; Srba, Svoboda, Silny, Pucs, Kratochwill. Prágában Bécs ellen a következő XI. szerepel: Hochmann; Steiner, Stehlik; Vodicska, PletW cha, Csipera; Bobor, Patek, Beibl, Sima, Bayer. Az osztrák csapatot még nem állította fel Meisl Hugó szövetségi kapitány. )( Felhívás a kassai pártolókhoz! A kassai Kath. Legényegylet és a ker.-szoc. szakszerveze- zetek egy közös sportklubbot készülnek alakítani, mely mint a KSC alosztálya működne. Ezen újon­nan alakítandó klubban a sport minden ága kép­viselve lesz. Akik ezen klubba, mint aktív tagok belépni óhajtanak, azok jelentkezzenek a ker.- szoc. szakszervezeti irodában (Rákóczi-körut 621 vagy a Legényegylet igazgatójánál, Bartha Béla urnái, ugyanott. )( Olaszország legjobb vivői Budapesten ven­dégszerepeinek március 28-án a Santelli-isxola vivóakadémiáján. Marzi, Puliti, Bini, Amselmi és Pignoti mérkőznek a Petschauer, Gombos, Glykais, Garay, S'zéchy és Kalmárból álló magyar együttessel. )( „Tennis-Golf-Reviie" cimen március végén illusztrált sportláp jelenik meg Prágában. A lap főszerkesztője Mykiska dr., a csehszlovák ten- niszszövetség ügyvezető titkára, szerkesztői a leg­jobb sportemberek' lesznek. A lap cseh és német nyelven hoz majd cikkeket. Megrendelések a CsLTA titkárságához, Praha-Smichov, Nádrazni 64. küldendők. sok orvos által ajánlva mint kitűnően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejf ájás, eldugulás,májbaj, kólika aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárga­ság elien. Minden gyógytárban kapható 1 üveg ára 5‘— Kő. Vigyázat a „VÖRÖS RÁK“ védjegyre Készíti: Vörös Rák gyógyszertár, Bratislava Alapítva 1312-ben )( Az Olaszország ellen kijelölt magyar válo­gatott csapat újból változást szenvedett, amennyi­ben Fogl III. lemondott a szereplésről. Helyébe a B-csapatból Senkey I. kerül, akit a Jugosz'ávia elleni tartalékban Dudás vált fel. )( A szláv uszóbajnokságokat julius 21- és 22-én bonyolítják le Prágában. )( Czirolixik ismét ringben. Április 4-én a prágai Lucernában nagy nemzetközi boxmiting lesz, amelyen Svoboda, Csehszlovákia nehézsúlyú banjoka és Czirolnik Béla exbajnok szerepelnek. Az előbbi a német Hülsebuss-szal. az utóbbi pe­dig Miillerel, Európa exbajnokával mérkőzik. )( A francia akadémiai sportdiját ez idén Coste és Le P/ix óceánrepülők kapták meg. A dijat tavaly Lacoste nyerte. )( Munkástestedző egyesület alakul Nyitrán. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai ifjúmunká­sok szociáldemokrata csoportja a napokban mun­kástestedző egyesületet alaldtott, amely már a nyár elején megkezdi működését. )( Hetven méteren felüli síugrások. Oslóban most avatták fel az uj siugrósáncoí. Hans Carlsen 73.5 méter ugrással győzött Odd Carlsen előtt, aki 70.5 métert ért el. Azt hiszik, hogy az uj sán­con 80 méteres ugrás is elérhető lesz. )( A török válogatott futballcsapat Amszter­damba való utazása előtt Prágában vendégszere­pei. )( Cochet és Wills Helén ; iájusban Bécsben és Budapesten vendégszerepeinek. KöiMA’ZI>AiSSCÁGr> A H&srádmesyel Népbank is a Dunabank fúziója Losonc, március 22. (Saját tudósi tónktól.) Pár évvel ezelőtt, ami­dőn az általános gazdasági válság pusztító orkánja vikarzott áit Szlovemszkó felett: a katasztrófa áldo­zatává válit Losonc város egyik legnagyobb és leg­tekintélyesebb pénzintézete, a Nógrádmegyei Nép­bank is. A bank összeomlása nemcsak Losonc vá­rosának, hanem messze vidékek ezer és ezer kis exásztenciájának anyagi romlását okozta. Hat év­tizeddé! ezelőtt Busbak Ádám, majd Buiyti János kereskedők igazgatása mellett a losonci kisiparo­sok, kereskedők s a vid'ék kisgazdái aiiapiitoPáik a bankot. Igazgatóságát a város legtekintélyesebb polgárainak sorából válogatták össze mindemkor. Határtalan bizalmát élvezte az egész megye lakos­ságának s ezen bizalmat a bank vezetőinek puri­tán jekeme, a polgári érdekek becsületes, őszinte támogatása telte indokolttá. Amidőn a váratlan katasztrófa bekövetkezett, lázas Lévvel indulak meg a mentési kísérletezések. A vagyonukért aggódó részvényesek és betétesek ezrei az egyre zavarosabbá váló viszonyok közöd rém tudtak egységes megállapodásra jutni. Az igazgatóság .gyekezett nagyobb és a mai időkben befolyással bíró pénzintézetekkel kapcsolatot te­remteni. Azonban csakhamar csalódottan kekett meggyőződet: ok, hogy annak a banknak a keze, amely után segítséget kérve nyúltak, nem adni, hanem inkább elvenni akar. Ekkor a betétesek és részvényesek veszélyeztetett érdekelik megvédel- mezésétre az igazgatóságtól függetlenül szervez­kedtek. Radikális eszközökkel igyekeztek rendet teremteni: e1 bocsátották az intézet ügyvezető igaz­gatóját, akinek működése alatt a bukás oeküvel- toezetf, a régi tradicióktól elpártolt igazgatóságot a súlyos veszteségért anyagi és büntetőjogi uícn felelősségre vonták s egy tíztagú bizottságot ala­kítottak a bank ügyvitelének ellen őrzésére. Majd később megindult a kényszeregyezkedési eljárás is a besztercebányai törvényszék előtt, ahol a be­tétek 40% -ának biztosítását mondották ki. Ez alatt természetesen esztendők teltek el. A tizes bizottság emberfeletti munkát fejltétt ki, fára­dozása azonban aligha járt volna sikerrel, ha vá­ratlan segítség nem éakezik. Ez a segítség pedig egy altruista érzésektől áthatott, előkelő embe­rekből álló csoport részéről nyilatkozott meg, mely már hosszabb idő óta*' foglalkozott a losonci és a környékbeli kisexiszt-enöiák megmentésének a kérdésével. Ez az altruista csoport, amelynek tagjai között olyan nevekkel találkozunk, mint Sziliassy Béla dr., Gsiller János dr., Lázár Pál dr., tárgyalásokat kezdett a pozsonyi Dumalbankkal. A tárgyalások sikerrel is végződtek, amennyiben a Dunabank hajlandónak mutatkozott a Nógrádtme- gyeii Népbank szanálására. Azonban a szanálás az altruista csoport törekvései szerint még sem tör­ténhetett meg, miivel a minisztérium a betétgyűj­tési1 engedélyt, nem adta meg 6 igy a Népbanknak, minit önálló intézetnek a megmaradása feleit is Ítéletet mondott. Ilyen körülményiek között nfern yaM más meg­oldás, mint a fúzió 6 a Nógrádmegyei Népbank igazgatósága, miként azt jelentettük is, pár héttel ezelőtt elhatározta, hogy beolvad a DunsaJbamJk pozso­nyi pénzintézetbe. A fúziót kimondó rendkívüli közgyűlés f. hó 18-án folyt le Losoncon az intézet székházéiban a részvé­nyesek és betétesek rendkívül nagy érdeklődése mellett. A közgyűlés vezetésére Tóth Kálimán ny. ez­redest., a tizes bizottság elnökét választották meg elnökül. Forró, izgalmas hangulat uralkodott, amely rendkiviU szenvedélyes felszólaC'ásokbain robbant ki mindjárt a tárgysorozat első pontjai­nál, amidőn a múlt évi mérlegek jóváhagyása és az igazgatóság felmentésének kérdése került sző­nyegre. A vagyonukat elvesztett részvényesek elkese­redett hangon követelték a bukás előidézőinek felelösségrevomását. A megjelent igazgatósági tagok közül Kőim Ignác, Kabin Árpád és Hajós József dr. f ölügyelőbizott - sági tagok imponáló nyíltsággal és önérzettel há- ráitotíták el a feléjük zuduló vádakat. A vihart Le­zár Pál dr. higgadt s bravúros dialektikával íel- épitett beszéde csillapította le. Kifejtette, hogy a rekriminácii óknak most. nincsen sem helye, sem értelme. Ceopiortja nevében bejelentettbe, hogy a Dunabank, áthatva az altruista csoport önzetlen­ségétől, teret engedett bizonyos limai érzések meg­nyilatkozásának s a kérnyszeregyezségtileg megállapított 40%-os kvóta helyett 45%-os megtérítésit garantál a betevőknek. Ez a bejelentés egyszerre lecsend esitett© a felkorbácsolt hangulatot s amidőn az elnök szava­zásra bocsátotta a mérleg jóváhagyásának kérdé­sét, a közgyűlés némi mód'Oöifással, egyhangúlag tudomásul vette a mérleget s m igazgatói?ágtnak 137 szavazattöbbséggel a felmentvéaiyt megadta. A közgyűlés további menete már sokkal eny­hébb atmoszférában zajlott le. A közgyűlés leg­fontosabb pontját, a Nógtrádinogyca Népbanknak a Duna bankkal létesítendő fűz: óját, a közgyűlés egyluamgiulag határozta el. A fúzió kimondása után Giller János dr. a Dunaibank képviseletében köszönetét fejezte ki az egyhangúlag megnyilvánult bizalomért. Hangsú­lyozta, hogy a Dunaibank azt a szerepet, amelyet Losonc város és vidéke gazdasági életében elfog­lalt, eddig is a legteljesebb jóigyekezetteű töreke­dett betölteni. ígéri, hogy azokat a szép tradíció­kat, amelyeket a Nógrádmegyei Népbanktól örö­költnek, hűségesen meg fogják őrizni s azt. a meleg összeköttetést, amely a bank üzletfelei között egy­kor fennállóit, újból életire keltik. Lelkes éljenzés harsául fel Giller dr. bönlk- ügyész ünnepélyes kijelentése nyomán. Majd Tóth Kálmán elnök emlékedéit szólásra s őszinte, kxte- vetken szavakban mondott köszönetét az altruiefta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom