Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-23 / 70. (1697.) szám
1928 mámra 23, péntek. Az én etnográfiám — A zalai pásztor — r öreg Bónicz János bácsiról tudta mindenki', Végig a zalái palitok mentén, Szemtgyörigytől — jFüredlíg, hogy soha1 életében a Balatoniban nem Éiirdött Nos egystaer mégis, a tihanyi partok alatt, ahol legkesken yebb a kék víz. Ott igen, oDt rrceg- fürdőtt egyszer, de ruhást 61: balászc&ának fordította a vízbe. Valiaimii bolond harcsával küZködlbeör, hált úgy történt aztán. Mag mi o-bt haSal-tumlk a fövenyien és kagylót gurittotltuink, meg hínárt irtottunk, amii ugyam szia-, portáit lián mesterség volt, Bóuí'cz János bácsi feafflpfíg pniefleg gúnyában üldögélt a kunyhója ©lőtt. A kabin o(k:a't őrizte, de nem volt azokon úgysem ellopná való. Hát áslak diisk urálit, meg magyarázott, die legfőképpen hőségben fürdött- Mert izzadt szörnyűségesen. A hangadó mindig ő volt. A keszthelyi iGeorgikou istállói körül ő volt a>z orákulum & 5 helyeselte először azt is, hogy zalai fehér népek, pagy vlisonglással ugyan, de autón közvetítsék a tejet Hiévilz felé. Rozoga ezerszám volt ez az auitö, ám vállalkozó,ja jól járt vele: telepakolta' fehér- USéppel s úgy robogott velük Héviz meg Keszthely között. Bónlfcz. János bácsi hattalmlas da'ganaitát kötözhet tűk a balképin ingyen buzgalomból, amire aztán él ebepádja1 is előkerült valahonnan a osómiak- házak mellőlí s együtt áldották a gyógykovácsot. (Volt valami félepáthia a két öreg között, mert a következő bélien örzsi néni balképiin terjengett hasonló dagamés. — No — mondja valaki —, biztosan csóko- 1 ózlak! Örzse asszony dühösen pislogott. János bácsi rávágott a földre: — Azt mi már nem szokjunk! Terhes csönd ülte meg a 'partot. AlkonyszeHő fuijdogált és a Badacsony remek pirban égett. •Hátha vihar lesz? Bónfflcz bácsi kükalpcsolit bennünket mindennapjából. Egy pesti uiTral kezdte meg a nagy barátságot, a pesti ur VaÜami festőt hozott., az feszegette Bónicz bácsit s ha arra mentünk, csak he-s- segetti büszkém a kezével. Am nem sokáig talritott ez á nekiindult jóviszony. A pesti ur kezdett nem tetszeni az öreg pásztornak (hatalmas fehér haja lengett, bajuszában még mia is gyönyörködöm egy fényképén ennek a nagyszerű zalai parasztnak). Alig mailt el • egy kiadós nyári zivatar, Bóniicz bácsi ismét hiel- ..lettünk baktatott a kabinok felé. Végre kilbökte: — Nem tetszik nekem erz a pesti1 ur. Minidig zöldséget eszik. Szilvát, körtét, retket, meg zöld salátát. Aszongya, húst soha1. Dühöslen tette, hozzá: — Fene a gyomrába! Halpaprikás semmi? — Vegetáriánus! — nyugtattuk meg az öreget. — Azok úgy szoktak. Felkapta fehér fejét nyugtalanul}: — Az meg mi bogár vallás? Nem nyugodott bele. Ámbár a^ pesti ur, — a fölceeZámu pipadohányok miatt, ami. kab'inőrZé'Sért külön porcióként kijárt neki a növényevőtől, — nem esett M kegyéből végérvényesen. Ült. Bónicz bácsi a nádasok előtt és látszott, töri koponyáját erősen. — Nem a világ rendje ez! — ingatta az üstökét. — A csftrfce azért van, hogy miegegyülk, — nyomkodta magáiba kétségbeesetten a szalonna- darabokat. Próbálta megkísértem a pesti urat, de az állhatatosan gyarapította testi jólétét Pópával és apró köriével. Termi' a keszthelyi piac bőven. A Balaton huncut. Egyik pillanatban jókedvű, ám a következő percben haragos zöld fodrok ugrálnak végig rajta s alig teszel néhány csapást a vízben, érzed, marit get már a hullám. Bónicz bácsi ezt a közelgő vihart nézegette s a sok visszabnvó fürdővendéget. Alig telt ©1 néhány perc, esőesöppek koppauitak a' kabinok tetejére. Bónicz bácsi kipillantott. Há.t, jóságos úristen, a pesti ur beüt éviekéi a vízben, szörnyen rémült, a hullám kifordította a csónakból s most habárba akadt a Iáiba. Csak hápogni1 tud, azt ifi csak elhalóan. . Ezt mégse u hagyhatja. Rohan csizmástól a vitelbe s egy ménfcü csald yát nyújtogat Bónlioz bácsi a fuldoklónak. Arinak van még anmyli eszmélete, hogy utána kap a csáklyárrak, de már allig elevenen rángatja ki a asáklyás életmentő a vízből. Senki a közeiben. Csak a zivatar. Nosza, be az urrai a bódéba, Kenegeti, törül- geti. nagynahiezem ébred. Révedezik. Hol vagyok? De meglátja Bónicz bácsi ábrázatát, elalszik nyomban. Bónicz bácsiban rettenetes terv fogan. Becsukja az ajtót, rejti a kulcsot. Késő este, mire .felébredt a pesti ur. Első száva rögtön: — Hü, teremtettát, de éhes vagyok! — Van itt minden, — tolja elé a kolbászt, paprikást az öreg. A pedti abból nem eszik. Inkább megy el. De így, fürdőruhában, be a telepre, szakadó záporban, esti sötétben, csak nem bolond? Aztán különben sem lehet kimenni: a szél becsapta az ajtót s várni kell, míg vaDaki kinyitja. — Jóságos Isten! Bónicz bácsi iszonya étvággyal csámcsogja a haipaprikáJét. Siette olvad rögtön benne, ízes, illatos, szülne s, pompás egy étel! Kóstolja meg az ur! Nem! Nem? Nullát, most jön ki a tromffal Bónicz bá‘: — Akkor meg is hal az ur! Tudja-e, hogy fül- I dcklás után, nyári záporban, hínárral küzdés ultán | ©z az egyedüli, orvosság!? Egyéb orvosság öintcs. Csak éppen ez! Ez tisZtitja a torkot, tüdőit, iróo- demU NI Szegény pesti ur, ott, a pesti bolt pultja mögött dehogy ballont ilyenekről! Szűkszavú ember Bón9ea bácsi. Nem fb igen mesélte a1 pesti uron vett győzödelmiét, inkább csak következtetni tudtunk. Mert mjáSniap reggeli a pesti ur és az öreg még mindig ott ültek a bódéban, ahogy rájuk nyitottunk. Éppen reggelinél tartottak. A pesti ur szégyenkező szájában e piHanaítban tűnt el egy batifl- mas adág szalonna. — Megetettem az urat! — pillán tolt föl Bó- nitz bácsi a köd-ménről, ásnám ült s a bográcsra mutatott, amiben csak birmondóul fényiéit néhány odarágtadt naircsöpp. Szómba thy Viktor. A kenyerüket vésziéit budapesti cigányzenészek is tüntetésre készülnek a „Húzd rá Jonny“ ellen Budapest, március 22. Budapesti szörlvesztőségürik telefonálja: Ma este a Városi Szinháaat valósággal megszállja a rendőrség, miután kiszivárgott annak a kire, hogy az ifjúság a múltkorinál is nagyobb tüntetésre készül a „Hozd rá Jolmny4* című jazzopera ellen. Nemcsak az egyetemi ifjúság, hanem a cigány zenészek is akcióra készülnek. Többszáz oigányzenész akar hegedűvel a színház bejárata elé állni és ott állandóan magyar nótákat játszva meg akarják zavarni az előadást és demonstrálni akarnak az ellen, hogy a jazz-zenével elvegyék kenyerüket. Letartóztattak Budapesten e$y posia- íe!fipyeEBf9klévekenkereszfairoszlosatta az amerikai deSlárkttMenénuekiS Budapest, március 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap délután a Verseny-utcai 72. számú postaihivatalban detektívek jelentek meg és Simonyi Zoltán postafeTügyelőt letartóztatták. A postaihivatal ugyanis már évekkel ezelőtt megállapította, hogy az amerikai magyar kivándorlók leveleit, amelyekben azok hozzátartozóiknak dollárokat küldenek, ismeretlen tettes kifosztja. Miután a tettest a házi vizsgálat nem tudta kinyomozná, a postaigazgatóság átadta az ügyet a rendőrségnek, amely detektiveket küldött ki. A detektívek mint posta-alkalmazottak teljesítettek szolgálatot és hosszú heteken keresztül figyelték a postatiszt-viselőket. Gyanújuk csakhamar Simonyi Zoltán posta-felügyelőre terelődött.-akiről látták, hogy hivatali teendőit mindig zárt ajtók mellett végzi. A detektívek rajtaütésszerűen tefctenérték Simonyi t, amint egy amerikai levélből dollárokat lopott ki. Simonyi a bizonyítékok súlya alatt mindent bevallott. Elmondotta, hogy évek óta fosztogatja az amerikai leveleket, a dollárokat elsikkasztotta és a borítékot azután visszaragasztotta, vagy ha ez nem sikerült, akkor a levelet egyszerűen megsemmisítette. Simonyi felügyelő több mint 33 év óta van a posta szolgálatában, a VIII.. fizetési osztályban volt és azzal mentegette tettét, hogy fizetése nem volt elég családja eltartására és nehéz helyzetében elvesztette erkölcsi ellenállását. Bodnár-botrányok a kassai táblán s a gálszécsi járásbíróságon A volt gálszécsi járási főnők a bíróságot gyanusiigatja — Rejtélyes aktalopás a gálszécsi járásbíróságon — Kassa, március 22. ('.‘assai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az utóbbi hónapokban úgyszólván naponta szerepelt a sajtóban Bodnár György volt gálszécsi járási főnök és bátyja, Bodnár János volt kelecsényi biró neve. Mindkettőjük ellen a legkülönbözőbb bűncselekmények miatt tömegével folytak a bűnvádi eljárások a kassai törvényszéken. A gálszécsi járás egykor rettegett főbirá- ját a törvényszék fogházából vezették elő egymást követő bünpereinek tárgyalására, bátyját pedig nemrégiben helyezték szabadlábras csupán azzal az indokolással, hogy kényszer- egyezségi ügyeit le tudja bonyolítani. Ma ismét két különböző üggyel kapcsolatban foglalkoztatta a nyilvánosságot a Bodnártestvérpár. Bodnár György volt járási főnök védője nemrégiben olyan előterjesztést vett a törvényszéken, hogy védencéi vegyék elmeállapotának megfigyelése old. A törvényszék el is hartározta, hogy ekne- gyógyintézeti megfigyelésre kórházba utalja Bodnár Györgyöt, de az utolsó pillanatban még sem történt meg a beutalás és — amint a tábla mai tárgyalásán lejátszódott események mutatják — a volt járási főnök elmeállapota a legkevesebb „aggodalomra** sem ad okot. A tábla ma délelőtt tárgyalta Bodnár egyik bünperét, melyben a közi ©múltban hozott ítéletet a törvényszék büntetőtanácsa. Ebben a perben arról volt szó, hogy Bodnár György hamis tanuzásra bujtotta fel két jegyzőt, akiket igykezett rávenni, hogy Nagy Gáspár dr. gálszécsi járásbiró ellen a-nnak fe- fegyelmi ügyében hamis vallomást tegyenek. A törvényszék kétezer korona pénzbüntetésre ítélte a gálszécsi járás volt főnökét. A tábla mai tárgyalásán Fülöp Dezső dr. védő ismét előterjesztette azt a kérelmet, hogy védencét vegyék elmeorvosi megfigyelés alá, de még mielőtt a bíróság érdemlegesen határozott volna ebebn a kérdésben, Bodnár György nagyobb védekező beszédjét mondott, amellyel a napnál is világosabban bebizonyította, hogy szellemi ereiének és egyensúlyának bántokábm van. Bodnár védekezése hevében súlyos kitételekre ragadtatta magát és többek között azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy a bíróságok terror alatt állnak. Az elnök szigorúan renre- utasitotta Bodnár Györgyöt, aki heveskedéséért bocsánatot kért. A tábla törvényszék pénz- büntetését szabadságvesztésre változtatta át és Bodnár Györgyöt egy havi fogházbüntetésre ítélte. Az elitéit felebbezést jelentett be. Ugyancsak a mai napon pattant ki egy különös botrány is, amely szoros összefüggésben van Bodnár János volt kelecsényi bírónak a gálszécsi járásbíróságon folyó peres és végrehajtási ügyeivel. Bodnár János ellen márci/is végére és április elejére egész sereg végrehajtás és árverés volt kitűzve. A napokban a gálszécsi járásbíróságon azt meglepetést keltő felfedezést tették, hogy Bodnár János végrehajtási iritai nyomtalanul eltűntek. A járásbíróság jelentést tett a kassai törvényszéken és egyidejűleg megindult a nyomozás a titokzatos aktatolvajlás felderítésére. A csendőrség kutatásának eredmnéyeképpen B. A. járásbirósági tisztviselőt súlyos gya- nuokok aJapjn letartóztatták. A tisztviselő pár nap előtt egy társaságban azt a kijelentést tette, hogy Bodnár János ellen egyetlen végrehajtást sem tudnak foganatosítani. Az aktalopási bűnügyben a csendőrség tovább folytatja a nyomozást. Március Péntek Elsiig iijilsa ii ilMél rHmEto, A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Sorell kapitány és íia. FLÓRA: A szép asszony utolsó harca. HVEZDA: őnagysága egy kicsit félrelép. (Xénia Desni.) JULIS: A családi fészek. (Harry Liedtke.) KORUN A: A bálványkéz titka. (Fred Thomson.) LIDO: A bucharai hárem és A hatodista leány. LUCERNA: Királyok királya, a nagy Krisztusfilm reprizének 2-ik hete. OLYMPIC: Annus, mi lesz veled? 3-ik hét. SVETOZOR: A vágy oltáránál. (Mae Murray.) T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! 'V® Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek vízummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz éa jugoszláv vízumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Kórba z-u. 44. III. címre beküldeni. A többi állomokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Ig^'Praha, II., Pánská 12. III. eszközli. Olyan rosszak az emberek E földet siralmnvölgynek hívja az Egyház, E földet jajul adta az Ur, Lám, mégis minden jó és szép itt, A természet, az kielégít, A hegy, a völgy, a dűlő, a berek . . . Csak olyan rosszak az emberek. (Budapest) Báró Wlassics Tibor. Kosztolányi Dezső az európai kritika tükrében Őriisi t&zhatasztréfa Indiában Bombay, március 22. Simává városkában tegnap óriási tűzvész tört ki, amely négyszáz házat elpusztított. A tűzvész alkalmával harmincán elpusztultak, neervvenen súlyosan megsebesültek, kétezer ember hajléktalan maradt. A kormány gyors segítséget küldött ki, hogy az Ínséget szenvedett lakosságai élelmiszerrel lehessen ellátni. Prága március 22. Kosztolányi Dezső nemcsak Magyarországon cseng a legelső irodalmi neveik közt, hanem az egész müveit világon rendkívüli becsül ésneik és elismerésinek örvend. Versei, elbeszélései, regényei sóik nyelvre ie vannak fordítva, önálló könyvi-ormában, előkelő folyóiratokban és napilapokban jelentők meg. Thomas Mann, a ma é-lő német írók legnagyobbika, az az ember, akiit a háború utáni Paris lelkesen ünnepelt, akinek sikerült a német és francia nép közt hidat verni, ez a nagy ember, a-ki példája az író 1-egmél-tóbb hivatásának, a béke terjesztésének, oly nagyszerűéin fogadta Kosztolányi Dezső „Véres költő** di- miü regényét, hogy nem elégedett meg a német fordítás kitűnő bírálatával, hanem egész tan-uil- imányt irt erről a könyvről és ezt a tanulmányt egyik legutóbbi gyűjteményes könyvébe ils felvette- Nagynevű francia, angol, olasz, lengyel, román és amerikai irók és lap-ok a legnagyobb elismerés hangján írnak Kosztolányiról, valakimy- szor egy--egy müve fordátáisban a nagy nyilvánosság elé kerül. Ezért is volt, enyhén, szólva, 'elhamarkodott cselekedet csehszlovák részről az, hogy nem engedélyezték az európai hirü magyar ilrő szlovewsizikói irodalmi körútját. Nem kutatjuk mér a betiltás okait, hanem csokorba szedve a külföldi bírálatokat, azt akarjuk megmutatni, hogy Kosztolányit mindenütt tisztára csak irodalmi szempont szerint bírálják, mindienütt szeretik, mindenütt jó- barátai azok, akik az igazi irodalom barátai. Jules Romains, a nagy francia költő, az una- máimiilsták vezére, ezt írja verseiről: „Itt egy hang legfinomabb árnyalatait is közölni tudija velem. Kosztolányi oly őszintén megindít- akár V-ildrtae.** — A párisi Europe oiimü folyóiratban Je-an Giráni ágy jellemzi egyéniségét: „Kosztolányi leggyakrabban „valami feketét mond**. Egyik regényének bőséül Nérót teszi meg. A véres költőt, vagy egy verses Ciklust szentel „a szegény kisgyermek panaszaiénak, aki betegen szenved az orvosságok sznne miatt, az elhaladó katonabanda hangjaitól s az egész külső világtól. Finom művész, aki művészi1 feladatokat vállal s mindig a szépséget, a formai eredetiségét keresi.** — I nostri quadcinni cümü olasz folyóirat cikkéből: „Kosztolányi szükségét érezte az uj formáknak, hogy kifejezze azokat a ; problémákat, melyek sok élettapasztalat után megnyilatkoztak neki. így születtek meg különös szabad versei. Rendkívül érdekes költő, M még bizonyára. sok meglepetéssel szolgál nekünk.** — U Lavoro dTtatia „egy nagy magyar író“ ennem igy számol be a regényíró művészetéről: „Sokkal mo- dennebb regényíró, semhogy érzékenysége beérné a puszta tragikussal, vagy a puszta kémikussal. Számára, mint minden igaz művész számára az élet látvány, melyet érdeklődéssel, rokonszeniwel, sőt szenvedéllyel figyel, de sohase-m ugrik a színre, -hogy beleavatkozzék a szereplők komédiájába és gyorsítsa a fejlődést.** — Jnstícai socáal cámü haladó újság igy ismerteti egyéniségét: „Kosztolányi NjiDeeBŐ együk© a -módéra Magyarorezág legkátüpöblb' 7
