Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-03 / 53. (1680.) szám

'rrpm 1928 március S, szombat, A lakóvédelem ui formája a koalíció módosításai után A koaSicSó nyolcas bizottsága a népjóléti minisztériumhoz terjesztette módosításait Érelmeszesedés-neurasthónia csont, bőr. na irigy bajoknál, golyvánál, büdö­seknél, izzadmányoknál. vérszegény, görvély és angol kóros gyermekeknél a ísliiJődBrOm Gyóavvli 6sJ6dfOr> dösó Otthoni IvO és fOrdökurísla kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen fel* világositástnynjta Fürdőigazgatóság Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériák­ban, ásványvizkereskedésekben. — Hiszen a csodálatosan kieszelt vizsgá­lati eljárás szerint nekünk még hozzászólá­sunk sincs ebben az ügyben a tanács elhatá­rozásához, bár a népszövetségi paktum ne­gyedik szakaszának ötödik pontja szerint min­den tagállam, amely nem tagja a tanácsnak, egyúttal joggl bír arra, hogy képviselőt küld­jön ki, amikor őt különösen érdeklő ügyet tárgyalnak. Ez a szabályzat tehát, amely Ma­gyarország képviselőjét a Magyarországon tel­jesítendő vizsgálat iránt folyó tanácskozások­ból kizárja, egyenes megszegése a paktum­nak. Magyarországot a kis- agitantba kényszerítik ? London, március 2. A Times, a Daily Tlegraph, a Daily Mail a román kormány­nak az optánsperben elfoglalt ajánlatával kapcsolatban ismertetik azt a nagy vissza­tetszést, amelyet az ajánlat a magyar köz­véleményben keltett. Megállapítják, hogy az ajánlat csupán az európai közvélemény megtévesztését és a népszövetségi tárgya­lásra való hangulatkeltést célozta.. A Daily Telegraph genfi tudósítója jól informált helyről ngy értesül, hogy a kisantant igazi célja Magyarországot a kisantantba való belépésre erőszkolni az úgynevezett minta­szerződések segítségével. Róma, március 2. A Popolo DTtalia „Un- gheria" címen írja: Nevetséges és megalázó az a nagy sajtóháboru és politikai konfliktus, amelyet a kínai népszövetségi elnök provo­kált azzal, hogy a kiérdemesült sárga állam­férfin a tanácsot és Magyarországot meg sem hallgatta. Nem fogunk csodálkozni, ha legközelebb egy sziámi államférfi jön rendelkezni a nagy- és kishatalmakkial. 'Azt sem tudni, hogy a derék kinai melyik Kí­nát képviseli, hiszen országában négy állam is van. Tarthatatlan, hogy a tanács javarészt párisi követekből áll, akiket Briand könnyen befolyásolhat. Ez a sárga beavatkozás is Briand gondolata, akinek intervenciójára és intenciójára a francia sajtó megrágalmazta Bethlent, ezt a korrekt gentlemant. A népszö­vetségben nem az államok egyenlőségével, ha­nem inkább bizonyoe prepotenciával kell szá­molni. A kisantant magyarellenes hadjárata in korrekt. Félő, hogy a népszövetség Franciaország játékszere lesz. Olaszországban Garibaldi és Mazzini tradíciói nem engedik az ilyenfajta kísérletezést. A kisantant Benes vezetése alatt ellenőrzésről, zaklatásról beszél és ez bizonyíték arra, hogy a béke legnagyobb ellensége az úgynevezett demokrácia. Prága, március 2. Egyes reggeli lapok a koalíció nyolcas bizottságának tegnapi ülésé­vel kapcsolatosan tudósítást közöllek azokról a módosításokról, miket a kormánytöbbség a lakóik védelméről és az építkezési mozgalom-1 ról szóló törvényjavaslatokon eszközölni fog. Ezek a hírek teljes egészükben tévesek. Par­lamenti munkatársunknak sikerült egy kor­mánypárti képviselőtől megszerezni a koalí­ció módosításainak pontos szövegét. A koalíció megállapodott abban, hogy a lakók védelméről és az építkezési mozgalom­ról szóló törvényeket 1929 március 31-ig hosz- szabbitják meg. A régi törvény 12. paragrafu­sa, amely a tatarozási költségekre vonatkozik, változatlanul megmarad. A szerződéskötés szabadságát még jobban kibővítik és ennek alapján a háztulajdonos négy évre köthet bérszer­ződést a lakókkal és pedig átruházási jog­gal. A tulajdonosok, ha saját vagy családtag­jaik részére szükségük van házukban egy la­kásra, fölmondhatnak a bérlőnek, ha megfe­lelő pótlakásról gondoskodnak. Prága, március 2. A magyar nemzeti párt és a Zipser deutsdhe Partéi törvény­hozói ikkilbja, parlamenti munkatársunk ér­tesülése szerint, legutóbbi fclubü lésén a párt keletszlovenszkói körzeti főtitkárának, Vámay Ernőnek a hadikárosultakra vonat­kozó és hatalmas statisztikával alátámasz­tott memorandumát tárgyalta. A törvényho­zók elhatározták, hogy a kérdést állandóan napirenden tartják és az illetékes nemzet-* védelmi, valamint népjóléti minisztérium­nál szorgalmazni fogják az ominózus ügy el­intézését. WoBff Zoltán ügye A Kassán elítélt és közben ideiglenesen szab ad lásbr ahelyezett Wolff Zoltán 17 éves diák ügyében a párt törvényhozói testületileg jelent­A költözködési költségeket nem lesznek kötelesek megtéríteni. Azon lakók, akik­nek évi jövedelme 1924, 1925 és 1926-ban meghaladta a százezer koronát, nem ré­szesülnek védelemben, de a háztulajdonosok velük szemben is leg­alább félévi felmondásra vannak kötelezve. A lakók védelme megszüntethető kétezer Lakosnál kisebb községekben, ha ezt a községi képviselőtestület elhatározza. A határozatot azonban a népjóléti minisz­tériumnak kell megerősítenie. Az építkezési mozgalomról szóló törvény- javaslatban annyi a változás, hogy a kislakás os épületek adómentességét nem 25, hanem 35 évben állapítják meg, a nagylakásos üj házakét nem 15, hanem 20 évben. A koalíció nyolcas bizottsága e módosításokat tudomásulvétel végeit beterjesztette a nép­jóléti minisztériumnak. Valószínű, hogy a többség a szociálpolitikai bizottságban keresz­tülviszi a módositásokat. A képviselőház szo­ciálpolitikai bizottsága hétfő délután ül össze és megkezdi a két javaslat tárgyalását. koztok Masaryk köztársasági elnöknél kihallgatáson, hogy Wolff Zoltán részére kegyelmet kérjenek. A klub ugyanis megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy egy 17 éves gyermeket állítólagos állam ellenes bűncselekményért tizh ónapi börtönre ítéltek el. Az $nöl£i:kt^taiéftxrod'&..-'.a^ büntetőper-- rendtartás illetékes szakaszaira hivatkozva1 közölte a klubbal, hogy az elnöknek saját hatáskörében nem áll módjában a kegyelmet megadni, ha­nem csakis aj igazságügyminioztérium előterjesztésére. A kegyelmi kérvényről az elsőfokú Ítéletet hozó bíróságnak is nyilatkoznia kell. Ez ok­iból a kabinetiroda nézete szerint az elnöki A magyar nemzeti pirf - Nasaryk elnöknél Interveniál m, elheeiltiff közalkalmazottak érdekéken Wolff Zoltán ü$®e az eSn&k kabinetirodája elüti — Memorandum a kadikárosuüak sérelmeiről — audiencia tárgytalan, miután az elnök a fen-> tieken kivül egyebet úgysem válaszolhatna. Az elbocsátott közalkal­mazottak ügye a köz­társasági elnök előtt A magyar nemzeti párt parlamenti klubjának ülésén azonkívül Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő részletesen ismer­tette a közalkalmazottak szomorú helyzetét is. Bejelentette, hogy ismételten jelentkezett a közalkalmazottak ügyében elnöki kihall­gatásra. Eddig azonban technikai és alaki okokból a kihallgatás nem történt meg. A1 klub egyhangúlag elhatározta, hogy ez ügy­ben testületileg fog a köztársasági elnöknél audienciát kérni. Srámek a szociális biztosítás m6doslfási?6I Prága, március 2. A szociálpolitikai' bi­zottság tegnap esti ülésén Srámek népjóléti miniszter miástfélórás beszédében indokolta meg a szociális biztosítás módosításának szükségét. Rámutatott arra, hogy a szociális biztosítást a polgárság körében óriási bizal­matlanság fogadta és éppen ezért akarja a módosítás révén a polgárság bizalmát ezen szociális mű iránt visszaszerezni. A biztosí­tási költségek olyan óriásiak, hogy gazdasá­gi szempontból elviselhetetlenné váltak, sőt a külkereskedelmet is veszélyeztették. Ezért szükséges a költségeket csökkenteni. A szo­ciális biztosítási központ által kihelyezendő kölcsönök kamatlábát 4.5 százalékban kí­vánja megállapittatni. Jóllehet a pénzügyi szakemberek ezt nem helyeslik, a miniszter mégis megkockáztatja a kísérletet. A pari­tásos viszony életbeléptetésével a munka­adókat végérvényesen meg akarja nyerni a szociális biztosítás részéire. A betegsegélyző pénztárak szövetségeinek feloszlatását taka­rékossági szempontból végre kell hajtani, ezzel szemben azonban decentralizálni fog­ják a szociális biztosítási intézményt olykép­pen, hogy országos biztosítási központokat létesítenek Csehországban, Morvaországban és Szlovén szkón. . A bizottság* mai ülésén felszólalt Jamá- -esek ~miniszteri osztálytanácsos,-'•‘valamint Tmcni cseh nemzeti--szocialista-képviselő. Ma' este meg alaki tót fák az albizottságot, amely­ben a kormánypártok nyolc képviselővel, az ellenzéki pártok pedig hattal lesznek kép-* viselve. Az albizottság valószínűleg két hétig foglalkozik a szociális biztosítás reformjával. _ öt korona egy menzaebéd ára: vendé­geli meg havonta egyszer egy nyomorgó raa- gvar diákot! ' vagy az eiso szeretem REGÉNY* irlfiw: MaRAI ÓÁNDOR (56 Á szolbám most már meglehetősen rendben van. Mindent eltéptem, elégettem. A nagy szekrény tetején találtam egy kitö­mött baglyot. Nem értettem, mikor került ez ide. Aztán eszembe jutott, hogy valami­kor régen egy második osztályomtól kaptam a névnapomra. A bagoly szürke volt a por­tól. Most, hogy eltoltam kissé a bútorokat, most láttam csak, mennyire elhanyagolt ez a szoba, ahol élek. Minden szöglet tele van porral. Pókháló úszik a mennyezet alatt. Csak most vettem észre, hogy a gazdasszo­nyám mennyire használhatatlan. Úgy látszik teljesen elöregedett. Minden hanyagon megy körülöttem, immel-ámimal, piszkosan. Nem bánom, ha el fog hagyni. Valami módot kell rá találnom, hogy elmenjen. Használhatat­lan. Túlságosan öreg és gyenge már. Dél­után szükségem volt egy kofferre, amiről úgy sejtettem, hogy régi könyveket és füze­teket tartalmaz. Minden kérést kétszer kell megismételnem neki, mert nagyot hall. Mi­kor végre megértette, hogy a koffert kérem, nagyon izgatott lett. A fejét rázta, motyogott valamit. — Elutazik — mondta. — De nem — mondtam. — Csak utána akarok nézni. Homályos és zavart szemekkel nézett rám. Ugylátszik, gyönge már az agya. A fe­jét rázta egytügyüeu s motyogott maga elé: — Elutazik, elutazik. S apró, nehézkes léptekkel kiment a szobából. Sokáig gondolkoztam. El fogom i küldeni. Megérdemli a pihenést. Menjen ha­za a falujába. ' Van valami kis pénze, úgy tudom. Nem tarthatom tovább itt. Különben is szívesebben leszek egyediül. Majd veszek egy bejárónőt. S vendéglőiben étkezem, dél­ben is, este is. A kosztja úgyis ehetetlen. S ha véletlenül csakugyan elutaznék, jobb is, ha nincsen itt. Kimentem utána a konyhába s óvatosan beszélni kezdtem vele. A tűzhely mellett ült, egy alacsony széken, nem csinált sem­mit. Mikor beléptem, föl akart tápászkodni. Leültettem. Megkérdeztem, vannak-e roko­nai? Rögtön megértett. Hangtalanul sírni kezdett. , — De nem — mondtam. — Dehogy. Ha nem akar menni, maradhat még nálam, Márta néni. Csak úgy kérdem, hogy nem fáradt-e miég? Hány éves tulajdonképpen? — Hatvanöt — mondta. — Eli fogok menni, kérem. Hatvanöt. Hatvanöt. Iparkodtam vigasztalni. Meg­maradt amellett, hogy elmegy. A végén én kérleltem, hogy maradjon, Csökönyös ma­radt. — A ház nincs rendben — mondta azr tán váratlanul, szűkszavúan és titokzatosan. — Mi nincs rendben? — kérdeztem ijedten. — A ház — mondta egytigyüep. — Nincs rendben. Itt nem megy semmi rend­ben, kérem. Az ur nem eszik itthon. Már egy éve. Kérem, én elmegyek. Vannak ro­konaim. Elmehetek. Az ur úgyis el fog utazni. Csökönyösen megmaradt emellett. Hogy én el fogok utazni s hogy a ház nincs rend­ben. Mikor elhagytam a konyhát, utánam jött és megkérdezte: — Jancsi... Elvihetem? — A kanárit? — kérdeztem. Teljesen megfeledkeztem erről a madárról. Utolsó időben nem is hallottam fütyülni. Igaz, hogy keveset voltam otthon. Többnyire csak este jöttem haza, mikor a madarak már hallgat­nak, a kalitkában is. — Azt — mondta felcsillanó szemekkel. — Jancsit. — Hogyne.., — mondtam. — Amit akar. Ennek nagyon örülök. Jobb, hogy el­megy. Azt mondja, elmegy tizenötödikén. Szerez majd takarítónőt. Ez sokkal jobb igy. Nagyon örülök, hogy egyediül leszek a házban, Junlns 11. — Ez a legjobb megoldás, hogy egyedül leszek a háziban. Szükségem van erre az érzésre, hogy egyediül vagyok' odahaza. Hogy nem figyel senki. Nem ellen­őrzi senki a szokásaimat. Nem bámul senki. Az embernek szüksége van néha a teljes magányra. A bejárónőt majd úgy szoktatom meg, hogy csak a reggeli órákban jöjjön, egy-két Órára. Ez nagy megnyugvás lesz, ha egyedül leszek. Ha becsukhatom a ház ajta­ját azzal a tudattal, hogy teljesen egyedül vagyok. Ma napok óta megint először néztem reá. Nem vette észre. A könyv fölé hajolt, valamit olvasott. Napok óta úgy vagyok, hogy szinte nem is látom. Már nem szüksé­ges látnom; elég, ha tudom, hogy ott tll a helyén. Ez a bizonyosság rögtön megnyug­tat, nem is kell más. Nem figyelem, kerü­löm azt, hogy reánézzek. Szinte attól félek, hogyha reánézek, iha huzamosabb ideig lá- tO'iUj valami hibái fedezek föl rajta. Talán egy rossz mozdulata lesz. Vagy egy helyte­len nevetése. Vagy bárgyún fog nézni vala­kire. Ezt szeretnérp elkerülni. Lehetőleg nem nézek reá. Ma önkényt ele nül reánéz­tem. Abban a pillanatban, ahogy megláttam a lehajtott fejét, egy hosszú pillanatra min­den nyugtalanságom feloldódott ebben a bi­zonyosságban, hogy itt van, a közelemben van, két lépésre tőlem, hogy látom, csak fel kell állmom, odamennem s beszélhetek vele. Jogom van megszólítani. Még három hétig jogom van megszólítani. A nevén szólítha­tom. Kimondhatom mind a két nevét: Cs. M. Azt, hogy Bébi, sajnos nem mondhatom. Mások mondhatják, éh nem. Ezt a nevét na­ponta csak egyszer szoktam elgondolni, né­ha ki is mondom, elalvás előtt, ha kopogok az érdekében. Madár azt irta neki: „Te drága". Ezt irta: „Nem tudok mást mondani, te drága." Valami igaza van. Úgy értem, a szó elég pontosan fejez ki egy bizonyos érzést, körül­ír egy gyöngédséget, amit bonyolultabb sza­vakkal se lehetne pontosan elmondani. Ne­vetséges szó. Drága, egy kiló hús is lelvet drága. Drága, miféle szavak. Mondja is neki? 8 nem neveti ki érette? Óraközbem, amig ránéztem, arra gondol­tam, hogy mi történne, ha most a csendben megszólalnék és ezt mondanám neki: „Te drága". Puliszka az igazgatóért futna. Az igazgató bevinne a tanáriba, vizet itatna ve­lem, talán orvost is hivatna s felszólítana, hogy várjam be odahaza a fegyelmi vizsgá­lat ítéletét. Valószínűleg ez történne. Pedig nem nagy dolog az egész/két szó csak. Két elég egyszerű és nevetséges szó. A cipője elég viseltes. Óra után, mikor kiment, én még a katedrán maradtam. Sár­ga félcipő, egy spamgnival, a sarka Ip. van taposva. Lehet, hogy egy kissé csámpásnn jár. Nem tudom miért, de jólesett meg tud­nom, hogy le van taposva a cipője sarka. ^ 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom