Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-21 / 68. (1695.) szám

11 ?PK^-7V\A6gfo-mRLH? . ICttiZ^AZDAarAGn, A követelések hároméves elévülésinek határidejéről szélé térvény április l-én életbelép — MI a feendfi a rési követelések érvényesítése körül? — Prága, március 20. A polgári törvény­könyv rendelkezései szerint a volt Ausztria területén úgyszólván valamennyi követelés­nek harminőévi elévülési határideje volt. Még a háború előtt magtuk a kereskedelmi körök kérték a határidő megrövidítését, hogy a kereskedők követeléseik esedékessé válása után azonnal hozzálássanak behajtásukhoz és igy megái lapíthassák a követelések borii tá- sát. Az osztrák kormány a polgári törvény- könyv harmadik résznovellájában, amely 1916 március 19-én jelent meg, jelentősen megrö­vidítette az elévülési határidőt. Ebben a rész- novellában fel van sorolva üzleti követelés cim alatt minden követelés, amely anyag, tárgy szállításából, elvégzett munkából, vagy egyéb Ipari, kereskedelmi munkaiéi jesif- ményiből ered. Vonatkozik a tanításból, neve­lésből, gyógyításból eredő követelésekre is és a bérkövetelésekre, valamint ügyvédek, orvo­sok, közjegyzők és minden más közalkalma­zott követeléseire. A résznovella az elévülési határidőt három évre kurtította le azzal a ren­delkezéssel, hogy a novella csak 1919 április Ivén lép érvénybe. A háború utáni idők azonban nem kedveztek az elévülési határidő 30 évről 3 évre való lerövidítésének és ezért a csehszlovák kormány évröl-évre halasz­totta a harmadik résznovella életbelépte­tésének idejét 1925-ben azután egyszerre három évre tolták ki a novella életbe léptetéseit azzal a megjegyzéssel, hogy ez az utolsó terminus és igy mindenkinek még módot adnak arra, hogy követeléseit adósaival rendezze és a ha­lasztás leteltével ne veszítse el azoíkat. Az 1925 március 26-iki 37. számú törvény szerint 1928 április l-én elévülnek ezek a követelé­sek, amennyiben már nem évültek el a har­mincévi határidő letelte miatt. Külön szakasz­ban arról rendelkezik a törvény, hogy a rövi­dített határidő 1928 április l-én Tép érvénybe. Ugyanakkor,- amidőn ezt a törvényt hoz­ták, megjelent egy másik törvény is 1925 áp­rilis 26-án 36. szám alatt, amely a külföldi forgalomra vonatkozó elévülési határidőről tárgyal. Amennyiben a volt monarchia utódálla­mairól van szó, azon követelések, amelyek ha­tárideje rövidébb, mint 30 év, ezen törvény szerint csupán egy külön kormányrendelet­ben megállapítandó naptól számított kiét év múlva évülnek el. Ez a rendelkezés azonban csak azon követelésekre és kötelezettségekre vonatkozik, amelyek 1919 február 26-ika előtt régi koronaértékben keletkeztek. A kormány­nak jogában áll azon személyek részére, akik a régi, há­ború előtti külföldön laknak, az elévülési határidőt meghosszabbítani, azonban eddigelé még nem jelent meg erre- vonatkozó kormányrendelet, miután termé- i szetes, hogy az illető külföldi államnak is ha­sonló rendeletet kellene kiadnia a csehszlo­vák állampolgárok javára. 1928 április l-én tehát visszavon hatatla­nul és föltétlenül életbelép a hároméves elévülési határidő a csehszlovák adósok és hitelezők, valamint a volt monarchia területén élő adósok és hitelezők között fennálló követeléseknél, amennyiben a követelések 1918 október 29-ike után ke­letkeztek. A kamatokra már régebbi idő óta vonat­kozik a hároméves elévülési határidő. Csupán a hadiköl csőn jegyzések és a háboruelőtli adósságok lombardkölcsöneibői eredő kamat- maradékoknál hagyták meg a régi rendelke­zés eket az 1925 február 26-iki 45. számú tör- véuy alapján. Ezek a követelések legkoráb­ban egy kormányrendeletben megái kapd tan dó határidőtől számított egy év múlva évülnek el. Ez a kormányrendelet csakúgy, mint a régi államhatárok szerinti külföldön tartóz­kodó személyek követeléseinek az elévülésé­re nézve még nem jelent meg. Azon üzleti követeléseknél azonban, ame­lyek 1898 április 1-e és 1925 március 31-ike között váltak esedékessé, fenn­áll az a veszély, hogy 1928 április l-én elévülnek, miután a kormány már több Ízben közölte a nyilvánossággal, hogy nem szándékszik a parlamentnek tervezetet benyújtani, amely az elévülés megrövidített határidejéről szóló tör­vény életbeléptetését továbbra is elodázná Ezért kötelessége mindazoknak, akiknek kiegyenlítetlen követeléseik van­nak s amely követelések három évnél hosszabb időre nyúlnak vissza, hogy adó­saiktól vagy á követelések megfizetését, vagy pedig kifejezett elismerését köve- tetyBc, miután a követelés elismerése megszakítja az elévülési határidőt és az elismerés napjától az uj elévülési határidő újból kezdetét veszi. Ha a hitelezők nem tudják keresztülvinni követeléseik elismerését, nem marad más hátra, mint idejében port indítani. 5000 koronáig terjedő követeléseknél kü­lönben is elegendő, ha csak felszólítási kere­setet nyújtanak be. Szükséges azonban, hogy a kereseteket 1928 március 31-ig nyújtsák be. A Nyitral Népbank Részvény­társasáé isazáatésáfii jelentése Az elmúlt 59-ik üzletévre megnyugvással te­kinthet vissza, mert a fokozatos fejlődésnek ismét jelentékeny etappja volt. Egyes üzletágak jelentékeny fejlődését rz itt bemutatott táblázat foglalja magában: Betétek (1926) 14,514.331.21, (1927) 17,139.528.31, 2,625.197.10. — Váltók (1926) 8,555.213.96, (1927) 11,812.171.63, 3,256.057.87. — Jelzálogok (1926) 1,315.300.34, (1927) 1,989.533.23, 674.232.89. — Adósok folyószámlán (1926) 9,233.561.43, (1927) 10,626.144.51, 1,802.583.08. — Hitelezők (1926) 3,418.376.93, (1927) 4,727.024.27, 1,308.647.34. — Zálogházi kölcsönök (1926) 229.530.—, (1927) 288.002.—, 58.472.00. — Kölcsönkamatok (1926) 1,568.688.78, (1927) 2,093.892.98, 525.204.20. — Tiszta nyereség (196) 502.432.02, (1927) 676.753.28, 174.321.26 Kcs (a harmadik tétel az emelkedést mutatja). Az intézetnek ez az itt számszerűen bemuta­tott örvendetes fejlődése, de különösen a betétek állandó emelkedése szükségessé teszi az alaptőke növelését és azért az alaptőkének 2,000.000*— Kcs-ről 3,000.000*— Kcs-ra való felemelését ja­vasolják. A szükséges kormányengedély kedvező elintézését feltételezve,, javasolják, hógy a ki- bocsáj tandó 5000 darab 200*— Kcs n. é. részvényt 270*— Kcs-ás áron, mely árhoz még darabonként 10*— Kcs költség fog hozzászámittatni, összesen tehát 280*— Kcs-ás áron teljes egészében 2:1 arányban a régi részvényeseknek ajánltas&ék feL A régi részvényesek által esetleg át nem vett mennyiség pedig nyilvános jegyzésre bocsájtassék 340*— Kcs-ás áron, mely árhoz költség címén szintén 10*— Kcs fog darabonkint hozzászámit­tatni. Az 1927. év tiszta nyereménye az előző év­ről áthozott 21.000*— Kcs-val együtt kitesz 676.753*—28 Kcs-át, melynek felosztása a követ­kező: Osztalékra 10.000 darab részvény után á 25 Kcs 250.000.— Kcs. — A tartalékalap gyara­pítására 195.000.— Kcs. — Adótartalék alakításá­ra 75.000.— Kcs. — igazgatóság, felügyelő bizott­ság és végrehajtó bizottság egész évi illetménye 55.000. — Kcs. — Az intézeti tisztviselők fizetés kiegészítésére a tisztviselőkkel kötött megállapo­dás értelmében 28.053.28 Kcs. — Újonnan alaki- tandó tisztviselői nyugdíjalap első részletéül 30.000. — Kcs. — Leírás az ingatlan számlán 15.000. — Kcs. — Leltárleirásra 6000.— Kcs. — Nyereményáívitel uj számlára 22.700.— Kcs, összesen 676.753,28 Kcs. Egyelőre nem ül össze a nemzetközi fa­ipar. A külföldi sajtóban olyan hírek terjed­lek el, hogy a faipar nemzetközi gyűlés ösz- s zeni vására készül. Illetékes helyen úgy érte­sülünk, hogy ezek a főleg Bécsből terjesztett hírek tendenciőzusak. A konferenciát el ikel- lett halasztani, mert jelenleg alkalmas és eredményes módon nem lehetne megtartaná. (MP.) A Kassa-Oderbergi Vasút mérlege. Már­cius végén tartják meg a Kassa-Oderbergi Rt mérlegmegállapitó ülését. A mérleg az 1927. évre 15 millió korona deficittel zárul, amely az áUamfordulat óta a vállalat legkisebb defi­citje. 1920-ban még 180 millió koronát tett ki a deficit, 1926-ban pedig 23 milliót A vásárt sziléziai szakasza erősen aktív volna Önmagá­ban véve. Az üzemi eredmény feljavulása a jó konjunktúrának tulajdonítható, különösen ami a faszállitásokat illeti. Pénzügyi körök­ben elterjedt az a hir, hogy a KassalOderbergi Vasút belátható időn belül nagyobb invesztá­ciókat fog eszközölni, igy hozzálát a pályaud­varok megnagyobbitásához s egyes szakaszo­kon kettős vágányok lerakásához. A némáért—omofia ezálliitotótnyomó váflalSart Prá­gában fiókot létesít A berlini Derűim (Deutedh— Russti'ödbe Tranepori A. G.) a prágai szovjeteken! ő részit vétóié vei Prágáiban fiókot létesít, amely már a legközelebbii napokban megkezdi műkő (féléét A prágai fiók a Csehszlovákiából Oroszországba meg­rendelt áim ífzáilbtóeával fog foglalkozni. A SaíSgótariómá Bt. osztaléka. Budapestről j.e- Ibenlffifk: A Salgóflarjáim' Kőszénbánya Rt tegn'apt iigazgatőtiatnácwí üBésén elhatározták, hogy a már- díus 29-óre összehívott közgyűlésein 3.50 pengős osztalék kifizetését fogják ajáinlotíi. A timrtfr- • IsettWskoiUünii faí.r­gyatásokróL Tegnapi aoámxmikíen rósriietesem be- a Safiovenszkiód Gyáriparosok Szöveteé- gécek közgyűléséről, amelyen PeroutUra kereSke- defcmá nortoisater ifi megjelenít. A mftniteiter a köz­gyűlés ültén fogadba a sújtó képviselőit és a keres­kedelmi tárgyalásokról niyilaitikaiBott. A lengyelek­kel folytatott vómiáirgyalásolkirB vonlaitkozó!ag ki­jelentette, hogy a Varsóban tartózkodó csehszlo­vák delegáció a régn váiinviiszonyok viíszaáliSiláJsát kéri elsősorban olyan árukra, ém vámtéteke&ne vo- naitfcozőNag, amelyek a csehsaflovák—lengyel ke- nedlvedeltml szerződésben szerepelnek. A lengyel kormány erne vonatkozólag azt a választ adta, hogy nem telhet eleget a delegáció kívánságának. A tárgyalások most azon kivéijeBekről folynak, atmiei veket a lengyelek a jövőben ifi akarnak teomi, valauuimit az egyéb behozatali tételek terén nyúj­tandó kompénmácáóöflról A részletkérdések tárgya­lását óL függ, hogy a 1 engyelekroek nyujtett ked­vezményeket revízió alá kelii-e venni- A Néimefor- eBággnii folyó tórgyaliásolkról úgy nyilatkozott a mi- niisBter, hogy a német választások megejt óse ellőtt neon lehelt száimriitami a tárgyalások perfektuálásá- rval. Különösen a csehszlo vakkai malátaipar sze- tretoé. teszáiiliitttaitaii a német m al‘áita Váimiokat ée a fa­ipari vámok csökkentésére is nagy szükség volna. Vég,üt a vámtarifa reVMójájrófl beszeftt s knjelen- tette, hogy a vámdiijwszatoáeok reviaiógn nem jelení­theti az eddigi! vámpolitika1 megváltoztatását, ma­látán a dijtféi etek nagyrésEe kötve van az egyes ke- {nedtoedidmti szerrödésekben. Ennek elleniére a ♦vámd'itjsaaibás revMója ntagy előnyökkel járhat, különösen egyes árufajták, mdmit a gép-, bőráru- é® yifllamyoseágr ipar epeoM'teáJlásánál. J-oloirtősetn passsiv a cseüszloiválktafl zöldséeke- reskedelt-an. A aőld's'égkereídlfledelenaibeiin a hálboru után gyors fellendülés nautabkozott, úgy, hogy fon­tos keredkedeltmá ág lett és a többi állami mail foly- ta/totlt tárgyalásokon számolni kellett vele. Szak­körökben rámiultateak arra, hogy a virágizásuiaik in­dult belföldi zöldségtermelés eilenére a behozattad még mindig jelentősen felülmúlja a kivitelt. így az 1926-lk élvben friss zöldséget1 (uibarikát, hagymái és (káposztáit) kíihdMiek a köztársaságból 1600 vagon*! 11 millió korona éaltékbeni, de ugyanakkor behoz­ták 2900 vagont 37 miilldó korona értékben. Ezt az arányt ugyan valameinnytilre megjavítja a feldolgo­zott zöldség krivütele, amely 8 miiMó koronát tett kii, ennek dácáira is jeleartős pafisudiivium unutattop- zi'k, aaneliy mértékadó körök vétómiétnye szerint ki volna küszöbölhető, vagy legalább is csökkentt- hjeilő. Már többször rámntatitalk amra, hogy legin­kább olyan zöldséget importálnak, amelynek mű­velése melegebb égbaflátot követeli meg é» © te- klhnteitböa eösősorbao SaflóveoiBBkő égfcarjflate teliéi meg eaeo zöMlség ssnámára, ahol a kedvező éghag- l®$i! Viszonyok rmieMieitt kfiltünő eredménnyel lehetnie n légikényiesebb zöldségnemüekierti, a korát zöldsé­geiket pedig mtíndem. kajlájában termeszteni. A Z«ÍTcehanka szlovenszkói ipari kon­szernje az elmúlt évben. A Zsivnobanka évi jelentése megáUapdtja, hogy az elmúlt üzleti év gazdasági tekintetben a háború utáni évek egyik legkedvezőbbje volt A bank érdekkö­rébe tartozó szlovenszkői üzemek az elmúlt évet kitűnő eredménnyel zárták le. A pozso­nyi Rotth J. Rt. az 1927. évben megfelelően foglalkoztatva volt. A vállalat azzal a tervvel foglalkozik, hogy üzemét Trencsénbe helyezi át. Osztalékát még nem állapították meg. A pereosényi Bantlin-vegyi müvek szántén je­lentékenyen megerősödtek. A zsolnai Celu- lozegyár termelési kapacitását 50 százalékkal emelte feL, de osztaléka csak a tavalyi ma­rad. A rózsahegyi Cellulózé- és Papírgyár je­lentős átszervezésekét eszközölt telj-asitőké­pességének emelése céljából, osztalékot azon­ban nem fog fizetni. Behozatali leveleket vezetnek be Németor­szágban a sertészsírra. Berlinből jelentik: 4. né­met parlamentben most nyújtották be a sertés, sertéshús, sonka és sertészsír behozatalára ki­adandó behozatali levelekről szóló törvényterve­zetet. A vám élő állatnál 16 márkát, friss és fa­gyott húsnál 21 márkát, sonkánál és zsírnál pedig 27 márkát tenne ki. A tervezetet azzal az indoko­lással nyújtották be, hogy Németországban, ahol 1925-ben 16 millió sertés volt, most 22.5 millió sertés van és hogy ezen tulprodukció következté­ben a sertés ára 82 márkáról 58 márkára esett. Külön jedaáüog^fléactóctt áJllitóniafk föl S®]«ivöu- 85Űíé réssséne? Pozsoaiyá köcsgazd apagi körök ben éliénffceu, fogHalkoznak azzal a kérdéssel. hogy Szflo- vönfiEÍkó rdezéne * külön jelzáilogámbésieitet héifce öilbe- ■ nieik. A Pozsonyi Váirosri TakairékpóaZtárt, amely négy év aliaJtit 100 mlilMió ttaikairökíbetótet gyűjtött, feinuMmák zaSlIbgüéve<tók kS'bocBiátásénak ée jelzá- logthfifcelek nytugitásánaik a jogával. A Szfiovenszlkőrn. érviényes jog saeniot ehhez kűffl&n engedély nem ezü&Bégiee. A ewtovenszkói bükkgoiAbfa védelmié. Az uíőhibii íúoióetL óléin!k kereslet nytiil'váauüit tnieg kü- lönöeen Németonszágból a bükkgöffnihfa iránt. A (Néme’fországba folyó szálláttáe oly mértékben me- aútti ki a késaűeteket, hogy a özflovenszlkái ipar a bfíkkg’öimlbíbkéedlteitek megvédése oélijáibóH airra tö­rekszik, hogy a kifoLtóiíi vámot a íöa'íétueflinii orszá- gokbac ars eddigi 80 koronáról, Szflóveneákó é6 íkuiszrimszíkó terűiét én pedig az eddigi 40 koronáról olyan szliinvonalra emelljék, amelynek maglaesága valafruenaiyire gátat vetné a mérfoklelen kSyitek nek. Ez a kivitel ugyatoáé a büldkgörn'bMk foldöl- goGásával fogilalöcozó üzemeket főleg Rusaitnszkó- ban, vallóságofi üzembeaBimtetéfiee-1 fenyegeti. A swiltvapáfekaégétők kövertdléte. A snilva- ipáiltitafcaiégetők a szeszgiaferfiastig ujjászerveaéiséral folyó tárgyalások alkáliméval azt a kíKánságuikat aiyil'vénffit'jiák tói1, hogy 56 ilíféa* szilfoipúlnnkát adó- imientóis'ein áll'i fhaJEsamak elő. Amennyiben ezen kö­vetelésüket niem feilljiesiiilÜk, úgy kérik a házilag előátlitott szál vapéiiilníkia szec-zadöjának a teszálTi- tétiék Kfig)* beruházásokra késéül a magyar állam. A tavalyinak dupla méretére növekedik az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. A magyar kormány e napokban nyújtotta be az 1928/29. évi budget, melynek egyes tételeivel kapcsolatban Búd János pénzügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország a legközelebbi 5 évben kerek 850 millió pengő értékű állami beruházásra készül. A tervbe vett számos tétel között első helyen áll és a legsürgő­sebb megoldásra vár a magyar országutak át­építése, illetve uj utak létesítésének kérdése. A kormány egyidejűleg rendkívül nagy tételeket bo­csát azonban rendelkezésre általában a község­fejlesztés, különösen pedig vidéki iskolák, kór­házak, vágóhidak és számos egyéb hygieniai be­rendezkedés létesítésére is. Az április 28-án meg­nyíló Budapesti Nemzetköd Vásár közel 200 ipari szakma bemutatója lesz, melyen már az elmúlt években is az ipari termelés szinte hiánytalan skálája mutatkozott be a vásárt látogató nagy nemzetközi közönség előtt. Ezidén a budapesti árumintavásár, különös tekintettel a készülő nagy állami beruházásokra, azonban külöD útépítési, községfejlesztési, valamint hő- és energiagazdál­kodási csoportot is létesít, melyekben különös részletességgel és gazdagsággal vonulnak fel a készülő nagy állami-, községi- és magánberuházá­sokban érdekelt összes ipari szakmák. Nagy ér­deklődésre számíthat ezenkívül az agrár-export- és a nagy keretekben kibontakozó rádiócsoport is. A Budapesti Nemzeti Vásár ép ezért az idén nemcsak a kereskedőknek, hanem a gazdáknak és községeknek is legjobb bevásárlási alkalma lesz. Pőstvénbcin döntenek a lisztkore*Jíedök a nvugatszlovenszkói malmok elleni bojkott kérdésében. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Jeleutette a P. M. II., hogy Nyugatszloven- szkó liszlkereskedöi a szlovenszkői malmok ellen bojkottakciót indítottak a csereállomá- sok megszüntetése érdekében. A nagyszom­bati csoport kezdeményezésére tegnap gyű­lést tartottak Pozsonyban, melyben elhatá­rozták, hogy végleges döntéseket egy Pos- tyénben rövidesen megtartandó nagygyűlésen fognak csak hozni. A pőstyéni gyűlési szük­ségessé tette az a körülmény, hegy a mesz- szebb Lakó kereskedők az idő rövidsége foly­tán nem tudtak megjelenni Pozsonyban. A megválasztott tizenöt tagból álló bizottság in­tézi a további ügyeket a pőstyéni gyűlésig. A prágai mántórácác második napja. A prágai áramlata vásár második napján a világ mhideu tá­ljáról drkezeitik vásárlók féBentóei kötéseket erakö- Bödtók. Textiláruból főképp Norvégiába, Romániá­ba ée Francia országba adtnk él; nagy kereelet mu- Saffikmott varrógépekbe®, moteiwrékpárökíbain é« áUtóalllnaJtréfizielklben, valamint porcellánbain, üveg­éé keramiiikiai árukban- Délaimerritka alpakknárut vásárollt, játékárulkatt MagyarorsüjáglM, Roantiniáha és Egy^iptemlba adtak el. A gépíipairi és válbmyoa- sáigá biállotáeon kedvező vásár folyik ép szokatlan kérésiéit nyfllváimil meg a bútor- és Tjongoira vájár­ban. A legnagyobb érdeklődée nrufba Akozik e gaz­dag ládBópaMfflSon iránt A rekifiájnpffvfllSOnba'n fő­leg a mozgatható maneMnofc kéttómek fefltimiépft, valamámt nagy dlflsanieréere taíáAt m ötletes fony- írektÖimkilálSfitáB Ír. A Magyaa’ AttaJános Hrfolbamk közgyiiiléee. 'Budapestről jeflenták: A Miagyar Általános Iíiteli- baník tógnaip tarfotita nueg évi rendes közgyüléeéiL ottnölyeii beanuíatltálk a vállalat évi mérlegéit. Az 1927-tik iMéitfév e&aermt 6,984.093 pengő tiszta nye- resiégye! zárult! ée a közy/ü/fos el'kiitároQlta, hogy az esedóleefi részvénysaelvényt 50 pengővel váEja •be. Az osztalék a rémafoniy n'évérfolre alapján saá- miftva, 11 soázalékoe ikamafoziáftt jelent. Szlovenszkói kényszer cgvre®ségek: Outi reund 'Henrik cipőkeresloedő, Munflráics, Lesko József gazdálkodó, Leéko András kiskorú ifofpvieefotétyen, AlBÓQmMyi, Goldberger Jakab kereskedő, Bereg­szász, Mandl Mér díva tárul: eresbed 5, Eperjes, ifj. Bra.un Mór üveg- ég edfényárukereskedő, Érsek'uj- várr. Koch Pál p.ék és vendéglőé. Nyíltra, Biingener Herma nn, ZsitTCgx-airmat, Groesberger Bárudi, Sztimpkő, Török József dliva't'áxuke'rieskedő, Kacsa, Ganz Izrael kereskedő, Nagybocskó. — Ősöd: Sá­liamon Izrael órás ée ékszerész, Vágui|hely. A nvigyair hamkek tőkeemeléso. Londonból je- for'Hk* A ilinanciát Tiimics egyflk cikkében Weiws PÜflinp kilátáeba heljiesi, hogy a magyar bankok emieiná fogják alaptőlv'éijiiket, hogy a magyaT pénz­intézetek a közeli keleten imáét átvehesBék a pénzügyi vezetést. A niszinwdíéi aprómaphatenyésztók központja. i .Az utóbbi évek folyamán Ruszrinszkóban számos ! atprómarhaf en vés zí őegyepü! et alá kulit, amelyek te- vékenységiét telentiőigen gyöngítette az a körül­mény, hogy nem remdtelkieztek közös központtal. Az egyesületek kétpcáeelői ezért az e®mu3t napok­ban HusZfon gyűlésre jöttek össze és eHhatóroziék, hogy központot MteSi fenek s tevékenységűket ki­terjesztik egész Ruazinezkóra. A hehotzaáiíri lervéieknől atóló kommánymentefcit megtváilteztetása körűt. A liszt- és kenyérterméke­ket felülvizsgáló bizottság tervezetet dolgozott ki az 1928 július 16-iiki kormányrendelet megváltoz­tatáséra ée benyujtetta aet a pénzügyi és Söldimű- velésügyti miTniisztéríum'oknak. A tel*vezet azt kö­veteli, hogy a vámfoöögyel'et teljee megfizetésem csak az eee-tben kötetezaéik a matmolkat ha sza- bályBrlanBágclmf bizonyitottak rájuk. Kéri topáb­bá a tengeri, tatárka és a Mveéve^ek nyersanvng- áránek a megáillapiitáfiát. A ki vitelre szánt liszt próbáit vagy a vámhivatalok, vagy a vámePénőnző állom ások hajtsák végire. A liszt kever ősénél arak 5 eaáaalék bfHíköny és 7 százalék egy*éb Wlszt hoz- zöikeveré**ét, kéri en'gedélyeani. A Zsivnobatika Szén osztályának mérlege. A Zrivnosténská Bánlka szén osztálya ma közgyűlést tartott, amelyen beterjesztették a mérleget. A tiszta nyereség 692.250 koronát •tesz ki, osztalék fejében 8 százalékot, 32 koro­nát fognak kifizetni íflffi tatodra H, writ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom