Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-21 / 68. (1695.) szám
Mai iitamk 1* oldal 1 VII. évf. 68. (1695) szám » Szerda » 1928 március 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egye* szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai TlCLpilopjü Felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ FOR6ÁCH QEZA Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12, ü. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/III. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hirlap, Praha Az egyesületi Joá Irta: Törköly József dr. szenátor a magyar nemzeti párt országos elnöke A csehszlovák köztársaság alkotmánya a 113. szakaszában elrendeli, hogy az egyesületi jog külön törvénnyel szabályoztassék. A végrehajtó hatalom, vagyis a minisztérium, illetve speciell a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter mindeddig nem hajtották végre az alkotmány ezen parancsát. Pedig a köztársaság fennállásának tizedik esztendejét most készülnek éppen megünnepelni s az alkotmány parancsa 1920 március 6. napján lett kihirdetve. Ez a tényleges állapot azt bizonyítja, hogy a csehszlovák köztársaságban a végrehajtó hatalom mindenhatósága tény! S ezt a mindenhatóságot nem altérál ja sem az alkotmány, sem a törvényhozás akarata! A törvényhozást gyakorló nemzetgyűlés mindkét háza például még 1926 tavaszán határozatot hozott, amely kötelezte a kormányt illetve a minisztériumot, hogy mielőbb terjessze a nemzetgyűlés elé az állampolgárságot szabályozó s a modern államjognak megfelelő törvényjavaslatot. Ma már 1928 márciusában vagyunk, de a törvényjavaslat még ma sincs a nemzetgyűlés előtt. Ellenben az állampolgársági mizériákat a szlovenszkói és ruszinszkói magyaroknak továbbra is meg kell szenved- j niük. És úgy látszik, mintha a jóindulatú ké-! sedelem szintén a végrehajtó hatalom mindenhatóságának egyik eszköze volna! Visszaemlékezem arra a pillanatra, amikor a szenátus jogi és alkotmányügyi bizottságában azt inditványoztam, hogy egy évi záros határidőt Írjon elő a szenátus a minisztériumnak. Erre a többség sietett megjegyezni, hogy ez szükségtelen, hiszen az unifikációs minisztériumban máris készen van a törvény- javaslat. És a minisztérium mégsem teljesítette a mai napig sem a nemzetgyűlés párán-1 csat, mert az állampolgárságról szóló törvény- javaslat még ma sincs a nemzetgyűlés előtt. Az egyesületi jog terén a végrehajtó hatalom intézkedései szintén azt mutatják, hogy a végrehajtó hatalom mindenhatósága a legfontosabb eszköz az államkormányzat kétségtelen célja érdekében. Alakuló nemzeti kisebbségi kulturális egyesületek, az ifjúsági egyletek szövetsége, a Magyar Testnevelőszövetség és egyéb egyletek beadják jóváhagyás végett alapszabályukat! Negyven napon belül visszaadják nekik pótlás végett, vagy más halasztó intézkedést tesz a minisztérium, illetve exponense. S ez ismétlődik többször, de a jóváhagyás egyre késik s ha már nem lehet tovább huzni az ügyet, akkor jön az elutasítás, amelynek hiába vannak esetleg helyt nem álló indokai, az ellen csak a legfelsőbb köz- igazgatási bírósághoz lehet fordulni, amely- j nek döntéséhez jutni két évi minimális vára- j kozást jelent! És ha ez a legfelsőbb közigaz-J gatási bíróság ki is mondja, mint a Gömör-1 megyei Közművelődési Egyesület ügyében,! hogy a miniszteri elutasító határozat törvény- j télén, azért nem biztos, hogy a kérelmező i egyesület megkapja a legfelsőbb közigazgatási j bíróság döntése után az alapszabályt jóváha-| jyó határozatot. A felhozott esetben például i nár több mint négy éve hozta meg a legfel-j iőbb közigazgatási biróság a döntését s az| ilapszabály jóváhagyása tekintetében többszörös intervenció dacára még ma sem történt semmi intézkedés! Vagyis a végrehajtó hata- om a legfelsőbb közigazgatási biróság döntésének a konzenkvenciáját nem tartja szüksé-' 'esnek levonni! Ezt a politikát egy német iró „belpolitikai m.perializmus“-nak nevezi, de lehet ezt akár lemokratikus diktatúrának is nevezni, amely: rtózik minden valódi önkormányzattól és sak egyetlen célt lát, az összes leheteleneégek J Vérbe fojtották a romániai görögkatolikusok marosvásárhelyi tiltakozását az ul egyházi törvény ellen M katonaság szuronyrohamot intéseit és 15 görögkatoiikiss nap megsebesül Egy pap állapota életveszélyes — A görögkatolikus papság a véres tüntetés után elhatározta, hogy tiltakozásként egész Romániában megszünteti az istentiszteletek tartását A katonaság szét akarta oszlatni a fölvonulást. Szuronnyal kezükben mentek neki a tömegnek és mindjárt a papoknak rontottak, akik az első sorban haladtak. A papok nem akartak szétoszlani, mire a katonák szuronyt használtak. Mintegy tizenöt pap megsebesült, akik közül az egyik pap állapota életveszélyes. A marosvásárhelyi tiltakozó gyűlés vérbe- íojtása az egész ország görögkatolikusai között nagy felháborodást váltott ki. A gr rögkatolikus papság elhatározta, hogy a kormány embertelen eljárása miatt tiltakozása jeléül az egész országban megszünteti az istentiszteletek tartását, amire példa még nem igen volt egy állam történetében sem. Különben már a román kultuszminiszter is tudomást szerzett a Marosvásárhelyen történtekről és a legszigorúbb eljárás megindítását helyezte kilátásba. Prága, március 20. Hodzsa Milán kuflfiDSZmí- náfecater a szenátus ku)M orális bizottságában nagy expozét mondott iskotoügyii tervedről. Beszéde elején rámutajtotit arra, hegy teljes részüetesség-giel egy ülés 'keretén beliül nehezen adtot információt, azonban nagy vonásokban mégis igyekszik miiax- dentről Mvlilágosá'tásit adni. A politikai konstellációk és a piair'laimien'tti munka válltozása következtében a kulítiurpdlitiíkai kérdésiek elintézése kissé háttérbe szőrűit. Ezzel szemben a reformBzüikBégleitek egyre növekszenek. Az előkészületek szorgalmasan folynak és szoros összefüggésben vannak a pénzügyi fedezet kérdésével. Egy elveit fogadott el ugyanis a kormány, azt, hogy a költségvetés nem lehet nagyobb az eddiginél. Ez annyit jelenít, hogy minden reformot összhangba kell hoznunk ezzel a pénzügyi aJapelweL Egy másik nehézség, amelybe a reformja vastotdk ütköznek, az az égető probléma, hogy miiképpen osszák tel a terhet, a hatáskört és a felelősséget az állam és az országrészek között Ez különösen a tanítók problémájánál! jutott kifejezésre. A polgári iskolák A miniszter bejelenti, hogy a kerületű polgári iskolákról szóló törvényjavaslat már elkészült. Az erre vonatkozó miinisztierközi tanácskozások befejeződtek, csak a pénzügyi kérdések nincsenek még rendezve. A pénzügymilruisztérinim az esetben imkláJbíb ekvfi áMáspontot fogdái el és arra törekszik, hogy a terhet a községekre, vagy a község bizonyos közületéré hárítsa át. A pénzügyminisztérium kénytelen lesz ezt a kérdést a községek pénzügyi! gazdálkodásáról szóló törvénnyel hozná, összhangba. A továbbképző iskolák törvényjavaslattá mór csak a mimísatentamsáGs formális jóváhagyáséra Vár. Hég nem kész a nagy Iskolareform Az iskolázás egyetemes reformjáról szóló tör- vénvjavajsílajt neon készült el. Annak idején megáüiapitötita a miniszter, hogy a tárgyalások csak márciusiban kezdődnek, ami nem jelenti azt, hogy ezt megelőzően nem folytak voltba előkészületek. A minisztériumnak rendelkezésére áll már néhány eJaborátuim, most csak aZ8 kéri, hegy a düekussZiió a tények alapján Induljon meg. Elsősorban is azt a kérdést kell eldönteni, hogy akarunk'-e egységes nemzeti iskolát, vagy sem. Ez a pumetum ealliens. Konstruktivizmus a destruktív pokro- kárság helyébe Hodzsa igen részletesen foglalkozik a pökro- káreág kérdésével é6 hangoztatja, hogy elsősorban dacára a nemzeti állam fantomját. Lehet azonban, hogy ez a nézet csak ellenzéki túlzott beállítás! Mert talán még mindig lehet az államalakulás tizedik esztendejében az „átmeneti állapot" enyhítő körülményeire hivatkozni ... Nem vitatkozniuk. De teszünk egy kísérletet, melynek eredménye el fogja dönteni a fentebbi kritika helytelenségét, vagy helytállóságát. A magyar nemzeti párt kidolgozta az egyesületi jognak egy demokratikus köztársaságba bele illő törvényjavaslatát. Ezt a magyar ellenzék rövidesen be fogja nyújtani a nemzetgyűlés elé. Ennek a javaslatnak az alapelve az, hogy az egyesületi közjogot szigorúan el kell választani az egyesületi magánjogtól s az előbbiben az angol és a francia egyesületi jo$ példájára teljes szabadságot, az utóbbiban pedig a normatív rendszert kell érvényre juttatni. Ezt alapon kimondja a javaslat, hogy minden egyesület szerződéses alakulat és hogy egyesület alakulásához semmiféle jóváhagyás, vágy- engedély, vagy előzetes bejelentés nem szükséges, de minden oly egyesületi szerződés, amelynek célja tilos, vagy a jó erkölcsökbe ütközik, vagy az állam léte ellen irányul, semmis és hatálytalan. A javaslat megkülönbözteti az egyesületeket a jogképesség szempontjából s a jogképességet, vagyis a jogi személyiséget csak annak az egyesületnek adja meg, amely a törvényben előirt szervezettel alakul meg. Az enélkül alakult egyesületeket pedig jogképesség, illetve jogi személyiség nélküli társaságnak deklarálja. A jogképességgel biró egyesületek nevük mellé tartoznak a jogképességre való utalást oda tenni és ezeket az egyesületeket a székhelyük szerint illetékes járásbi-! róság nyilvántartja! Az egyesületek működését az illetékes közigazgatási hatóság a meg- határozott módon ellenőrizheti s az illetékes: járásbíróságnál indítványt tehet a felfüggesz-; tés, illetve a feloszlatás iránt s a járásbi róság j az egyesület alapitói, illetve vezetőivel szem-; ben, ha a feloszlatást kimondja, büntetést is kiszabhat. A beterjesztendő törvényjavaslattal szemben a minisztérium, vagy arra az álláspontra l helyezkedik, hogy az irányítása alatt levő kezdeményező, jogi és alkotmányügyi, illetve költségvetési bizottságban a javaslat elutasit- tassék, vagy az eddigi recept szerint ad grae- cas calendas hidegre állíttassák, vagy pedig a minisztérium ezen törvényjavaslattal szemben benyújt egy önálló törvényjavasalatot az egyesületi jogról a nemzetgyűlés elé, vagy pedig elfogadja a magyar ellenzék által benyújtott törvényjavaslatot esetleges módosításokkal. Az egyszerű elutasítás, vagy szabotálás egyik igazolása lesz annak az állításnak, hogy a csehszlovák köztársaságban belpolitikai imperializmus, illetve demokratikus diktatúra uralkodik, amelynek főeszköze a végrehajtó hatalom abszolutisztikus mindenhatósága. A kisebbségi jog szempontjából az egyesületi jog szabályozása nagyon lényeges. A külügyminiszter büszkén hivatkozik mindig arra, hogy a csehszlovák köztársaságban a kisebbségi jog „teljes" mértékben respektálva van. Nos, mi újból alkalmat akarunk adni eunok az állításnak a részleges bizonyítására! Bukarest, március 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) Vasárnap a görögkatolikusok országszerte tiltakozó gyűléseket rendeztek a nemrégiben megjelent uj egyházi törvény ellen, amely tudvalevőleg a görögkeleti vallást államvallásnak miriositi. Különösen nagy számmal vonultak föl a hívők Marosvásárhelyen, mintegy ötezren, a görögkatolikus papok vezetése alatt. Hodssa beismeri a pokrokár kultúrpolitika csődjét Az iskolaügyl miniszter expozéja a szenátus kulturális bizottságában Az iskolaügyi nagyreform a távoli jövé zenéje - Sok ígéret, melynek megvalósítása a pénzügyi nehézségeken akad meg
