Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-20 / 67. (1694.) szám

W * 1928 március 20, kedd. A Táfra-vldék lakossásának megmozdulása a tátrai idesenforsalom jövőjéért intsek Andor monsfrekilldöttséget vezetett az ÓfátrafQreden tartózkodó Peroutka kereskedelmi miniszterhez — miniszter megígérte, hogy a „Tátra-törvény" esetében is védeni fogja az idegenforgalom érdekelt ótátrafürod, március 19. (A Prágád Ma­gyar Hírlap kiküldött munkatársától.) A gyáriparosok országos kongresszusa na k al­kalmából Poron lka Ferenc dr. kereskedelmi mimsziter ás megjelent ótátraifüreden és mi­vel az idegenforgalom a kereskedelemügyi minisztérium resszortjába is tartozik, ezt az alkalmai a Tátraividék lakossága fölhasznál­ta arra, hogy monstre-deraonetráoiót rendez­zen a miniszter előtt lés kifejezze a Tátra egész környékének egyhangú állásfoglalását az egészségügyi minisz­térium Tátra-tör v ény javaslatával szembe®, amelynek törvényerőre emelése a Tátra idegenforgalmát teljesen megbénítaná és a környék lakosságának főéletforrását meg­semmisítené. Délelőtt tizenegy órakor vezette a kül­döttséget Nitadn Andor nemzetgyűlési kép­viselő az ótátrafüredi Grandhotel különfer- atíöbe® a miniszter elé. A küldöttség sorai­ban valóban ott láttuk a Tátra-kórnyék egész lakosságát osztályra, politikai állásifog­lalásra, nemzetiségbe és íelekezetre való különbség nélkül. Késmárk városának kép­viseletében Palencsár polgármester, Stróbl és Moskovits dr. alpolgármesterek, Beck Viktor ipartestületi elnök, Poprád képvise­letében Varga Imre alpolgármester és Luczy Sándor ipartestületi elnök, Felika 'kép­viseletéiben Trompler Jenő községi bíró je­lent meg, miig Nagyszalókot Franz János bíró, Alsóerdőifalvát Breuer János biró, Ma­lompatakot Sóból® János biró képviselték a képviselőtestületi tagok élé®. Peroutka miniszter Senkire dr. minisz­teri osztálytanácsos jelenlétében fogadta a küldöttségét. ! Nit-sdh Andor mélyen átérzett szavak­kal, meggyőző erővel ismertette azt a jogos aggodalmat, amely most minden tátrakör- nyékti lakosnak léikében él azzal a fenye­gető veszedelemmel szemben, amely a tör­vényjavaslattal exisztenoiáijuk fonását, a Tátrát készül sújtani. — Szívesen köszöntőm a miniszter urat ezeknek a gyönyörű hegyeknek tövében — kezdette beszédét Nitsch képviselő —, mely hegyek nemcsak a lélek gyönyörűségére szolgálnak, nemcsak a gyógyulásra, pihenés­re vágyók és szorulók ezreinek és tízezrei­nek adják vissza az életerőt és a friss, ele­ven munkakészséget, hanem amelyek az egész környéknek életforrásául is szolgál­nak. Az idegenforgalom adja meg ennek a népnek becsületesen megérdemelt kenyerét. VN Az idegenforgalom aranyat hoz, életet jhoz ide, a® idegenforgalom nem ismer vámhatárokat és ha mesterségesen nem gördítenek akadályokat utjának elébe, önmagától hozza meg azt az áldást, me­lyet az embernek különben nehéz mun­kával kell kiverekednie. Uhlir dir. képviselőtársam a Prager Presse egyik legutóbbi számában a statisztika ada­taival mutatott rá arra. hogy az államnak milyen jövedelmi forrását adja az idegen- forgalom, hogy évenkint másfélmi 11 iárd ko­ronát hoz be, tehát jelentékeny mértékben járul hozzá a nemzeti vagyon emelésiéhez. Kos, ezt a nagy jövedelmet, azt az aranybá­nyát helyes politikával miég fokozni lehet, fel lehet emelni évi két milliárd koronára is. — Régebben ezen a területen virágzó kereskedelmi és ipari élet folyt, amelyről a történelmi források behatóan megemlékezr nek. Nem a környék népiének, hanem az ál­tállá nos gazdasági helyzetnek a hibája, hogy ©z az ipar leépült, az itt virágzott textil­ipar megszűnt és a kisipar is elvesztette életlehetőségét. A Szepesség lakosságát küzdelemre tanítot­ták az évszázadok. Élni akart, tehát át kel­lett orientálódnia. És ezt 'az átorientálődást megkereste, megtalálta az idegenforgalom­ban. Hallottuk a gyáriparosok kongresszu­sán, hogy a munkanélküliség, az ipari le­építés milyen szörnyű pusztításokat tett Kö- zépszlovenszkon, hallottuk, hogy á losonci revierben 33 százalék a munka n élküliek száma. Ez az arányszám nálunk idáig nem volt meg, mert mi megtaláltuk exisztenoiánk alapját a Tátrában. De most az a veszede­lem fenyeget, hogy ezt a létalapunkat sem­misíti meg a törvényjavasiLat. Súlyos sors­csapás lenne ez miTeánk, akik idáig mun­kánk erejével megőriztük vidékünket a munkanélküliség és elnyomorodás rémétől. Eddig soha nem panaszkodtunk, mert az el­vesztett munkalehetőség helyébe uj munkát kerestünk és teremtettünk magunknak. Az idegenforgalomban találtuk meg azt. És folyt a pénz erre a vidékre, szorgalmunk és becsületes munkánk jutalma. Két évvel ez­előtt nagy építkezési tevékenység kezdődött meg, egy-kettőre házak nőttek ki a földből, most ez a tevékenység megáldott. Miért? Mert megcsapott bennünket a fenyegető ve­szedelem szele. Ha ebből a javaslatból törvény lesz, ha ax expropriációt. a koncesszió megvo­nását törvény fogja bevezetni, akkor itt Párk. március 10. Painievé hadügy­miniszter ThoiTvbe® beszédet mon dobt­am elvben a francia-német viszonyról Jó- jelen tette, hogy Locarno és Thoiry a fran­cia-német közeledés egyes etappjaát je­lenti azon a nehéz és göröngyös utón, me­lyen Európa a háború befejezése óta a megoldás felé törekszik. Bár Franciaor­szág határozottan pacifisztikus, feltétlenül A lopott csizma Festess Irta Krúdy Gyula Jobbláb még évek múlva som tagadhat­ta le, hogy vidékről származott Pestre, mert néha megfeledkezett magáról és úgy oldal- gott a pesti aszfalton, mint valaha a szalmás- szénás-szérüs kertek környékén ott Ócsán, ahol a menyecskék, lányok legényekkel szoktak találkozni. Napraforgó-szemek szá­radnak a keményre vert padlón, egy másik sarokban fehér és fekete paszuly tarkállik, a zsákból kifolyt zabszemek olyan hegyesek, mint a tűk: mintha mindez .azért volna a csűrökben, hogy az ember ne találjon he­lyet, ahol lepihenhessen. Ha pedig nagyot nyújtózkodna az ember: valami lóbőr-nye­kergésü csizmapárban üti meg a fejét, amely csizma ott lóg a ha sad ékokon befújó szelek­re bizva, miután előzőleg bejárták a világot. Emberünk ellopta a csizmát és most már menekülnie kellett (Jósáról. A csizma vitte őt, mégpedig főleg a jobblábat, mert férfiak­nál abban van a legtöbb elhatározás a kellő lépések megtételéhez. * A csizma itt Pesten ,is falusias barátsá­gokat keresett, — lehetőleg olyan helyekre vitte gazdáját, amely hely elven az asztal alatt esőszagu ebekkel és kocsikenőcs-szagu csiz­mákkal ismerkedhetett meg. Találkozott kis ebekkel1, amelyek egész életükben a kocsi után futottak, akárhogy rázta feléjük a gaz­da az ostornyelet. Ezek a kis ebek arról be­széltek a csizmának, hogy nincs jobb dolog a világon, mint az országutakon csavarogni. — összeismerkedett mindenféle asztalalatti csizmákkal, amelyek éppen úgy elmondogat­ják élettörténeteiket, mint az asztal felett temető lesz & kövek birodalmában, ame­lyek most életet és egészséget sugároznak. — A múlt évben tagja voltam annak a küldöttségnek, amely Nagyszlabos ügyében kereste fel a miniszter urat és kérte támo­gatásét. A miniszter ur akikor jóakarattal hallgatta meg Szlabos jajkiáltását és segíteni való akarata is megnyilatkozott. Ez a tör­vény nekünk Szlabos t jelentene. Éppen ez­ért kérjük, vizsgálja át helyzetünket, viszo­nyainkat, győződjék meg aggodalmunk jo­gosságáról és megismerése alapján befolyá­sával hasson odia, hogy a „Tátra-törvóny“ ne a környék romlását, hanem fejlődését le­gyen hivatott előidézni. A mély hatást keltett szavak láthatólag Peroutka miniszter figyelmét i® felkeltették. Válaszában rámutatott arra, hogy a keres­verseny ellen asftkeéges, hogy biztonságéról gondoskod­jon. Egy leszerelt 'Franciaország & többi „!p- -n számára nem példa, hanem kísértés vonna. Beszéde régén a miniszter a* euró­pai országokat felszólította, hogy szervez­kedjenek as amerikai gazdasági v ers euy- 11 y el szemben, amely az európai piacot össze akarja zúzni. gazdáik. Voltak csizmák, amelyek mindig arrafelé szerettek járni, amerre legmélyebb a keréknyom és a keréknyom rendszerint egy vásári lacikonyhában végződik. Más csizmák a magányt kedvelték az uttalan utakon és a jobbláb néha még sötét éjsza­kán is hajtotta őket olyan helyeken, ahol a legjobb akarattal sem hagyhatták semmi nyomot. A csizmák néha pihenni akartak a felkinálkozó csárdákban, de a jobbláb rájuk mordult: — Sok bolha van ebben a fogadóban. Hát a csizmák csak gázoltak tovább ama mesebeli csárda felé, ahol majd nyugodtan alhatik gazdájuk, a jobbláb. * Ezekben a pesti fogadókban, ahol a fa­lusi emberek szoktak találkozni, mintha ott­hon volnának: a lopott csizma szépen meg­húzódott az asztal alatt és (jobbra-balra hall­gatózott a rozs áráról és a lobőr minőségé­ről, a gyapjú finomságáról vagy a cédulaház körüli eseményekről, már amikről az embe- írek egymás között beszélgetni szoktak. Né­ha, amikor a pinceajtót kinyitották, olyan régi eer-ezag csapódott az asztal alá, hogy a jobbláb már azt kezdte hinni magában, hogy etz az a hely, ahol örökké pihenni fognak. A konyha nyitására kipillantottak a vendé­gekre a falusi atyafiak, akik Pestre jöttek szolgálni: paradicsomok, amelyek majd föl­di szitenek egy nagy szürke bajuszt; vörös­hagymák, amelyek a tűzön úgy elveszítik valódi állapotukat, mint a nők, amikor meg- szer elmésednek; krumplik é® kalarábék, amelyek örülnek a vonat közeli indulásá­nak, hogy ismét visszakerülhetnek vidékre, ahonnan jöttéül.. Mert ezekben a falusias fo­gadókban Pesten — a fináncok laktanyái környékén — minden és mindenki csak át­Természetes jódkurák. Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr és mirigybajoknál, hüdéseknél, izzadmányoknál, golyvánál stb., vér­szegény, görvélyes és angolkórós gyermekeknél a Csizi Jód Bróm Gyógyvíz és Jód-fürdősó OTTHONI IVÓ- és FÜRDOKURÁJA kiváló gyógyhatású. Részletes és ingyen felvilágo­sítást nyújt a Fürdöigazgatóság, Csizfürdö-Cizkupele Kapható: Syógytórakban, drogériákban, ásványvizkereskedésekben. jj kedelmi tárcának jelentékeny ügykörét teszi az idegenforgalom, a minisztérium idáig is mindent elkövetett a megfelelő propaganda érdekében. Átérzi a Tátra nagy jelentőségét az ide­genforgalom szempontjából, behatóan tanulmányozza a kérdést és a „Tátra- törvény<£ miniszter-közi tárgyalásain is igyekezni fog az idegenforgalom érde­keit megvédelmezni. ^ Nitsch képviselő szorgalmas munkáját emel­te ki, amellyel neki idáig is segítségére volt Szlovenszkó nagy gazdasági kérdéseinek el­intézésébe®. A Tátra ügyében i® már előze­tesen behatóan informálta őt Nitsch képvise­lő és további értékes munkájára bizalom­mal számit. A miniszter ezután a küldöttség tagjai­val folytatott megbeszélésekben informáló­dott a részletkérdésekről. Szlovák néppárti épülés Kassán Kassa, március 19. A szlovák néppárt keletszlovenszkói körzete vasárnap Kassán bi­zalmas ülést tartott, amelyen Hlinka, Fritz, Hvozdik, Gnderc&o és 'Matik képviselő vett részt. Hlinka beszédében élesen támadta a cseh néppártot. Az ülésen jelenlevő Micsura- párti emberek Hlinkaellenes röpcédulákat osztottak szét a teremben. A rendezők a cseh néppárt embereit kituszkolták a teremből. Az ülés helybenhagyta a törvényhozók klubjának a Tuíka-ügyben hozott határozatát. Nem vizsgálják ki a Zlnovlev-lzvél történetéi Lomban, március 19. A mai konzervatív lapok egybehangzó véleménye szerint Cham­berlain az alsóház délutáni ülésén a Zinovjev- levé&ről lefolytatott vitába el fogja utasítani a munkáspárt ama követelését, hogy az 1924. őszén történt eset ügyébe® uj viazgáiófoizatt- ságot nevezzenek ki. V £ máltai lázadás oka ­London, március 19. Az admiraiitás első lordja ma délután fog az alsóház ülésén a Royal Oak lázadása ügyében nyilatkozni. Egyes lapjelentések szerint a máltai kikötő­ben a nézeteltérést Collart admirális azzal idézte volna elő, hogy a hajó zenekaráról ked­vezőtlenül nyilatkozott. utazóban van. A cseléd, aki a padláson vagy más magányos helyen sült tökmagot ropog­tat, hogy annál jobban emlékezhessen ha­zájára és a vendég, aki csak nagy üggyel- bajjal tudja visszatartani lábait, hogy azok fel ne ugorjának a legelső kocsira, amely az ismerős csőszkunyhó felé gurul. * Csak a lopott osizmák maradtak veszteg az asztal alatt, mert hiszen ők tudták a ma­gukét, nem szabad megmozdulniok miég ak­kor sem, ha falusi lakodalomba hívogatnák őket. Mindenki elment a csárdából. Mégegy- pohár koma is felkapaszkodott szekerére, amikor is valamely ismeretlen okból a ke­resztvizet is leszedte a kocsilőcsről és annak rokonairól, csak a lopott csizmák nem me­hettek haza az óhajtott országúton, hiszen nyomban felismernék Őket. — Miért is van olyan református for­mátok! — diiinnyögte a mindenre felügyelő jobbláb, amikor egyedül maradt csizmáival az asztal alatt. — Nem lehet benneteket le­tagadni. így aztán mind szomorúbban múltak a napok, amig oda künn a fogadó környékén mind kisebb lett a hórakás, ahová az utasok neveiket szokták felírni. Patakocskák csö­rögtek együtt a futam odó ©kecskékkel az országutakon. A lopott csizma ezt már nem bírta elvi­selni. Elhatározta, hogy mindenáron vissza­megy Ócsára, még ha belepusztul is. A csiz­ma elbúcsúzott a jobblábtól és egy bot végé­re költözőit a vállra, mintha megint állás nélkül lenne. A bsizma nélküli lábakat többé semmi földi hatalom sem tarthatta vissza attól, hogy utrakeljenek ama messzi falusi országul felé. ~- N " wEgyiptons nem hajlandó f eidraisi meggondolások miatt AngBiáfciss tartami** London, március 19. Naliad pasa, az uj egyiptomi miniszterelnök, a Times munka­társával folytatott beszélgetésében annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy An­gliának és Egyiptomnak előbb-utóbb szövetségi szerződést kell kötnie. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha Anglia elismeri Egyiptom függetlenségét és belátja, hogy Egyiptom szabadságát nem szabad megsértenie csak azért, mert az ország véletlenül az Európából India felé vezető útvonalon fekszik. Egyiptom sohasem képezte az angol világbirodalom részét és nem hajlandó tisztára geográfiai meggondolások miatt Angliához tartozni Ae idegerTédoletm érdekében N&had pasa szigorú utasításokkal látta el sa igazságügy- miniszteri Painievé Európa szervezkedését sürgeti az amerikai % i ____ IB BDBBBi

Next

/
Oldalképek
Tartalom