Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-18 / 66. (1693.) szám

' U38 18, ▼ggároag. ^i^<^ív\a<aar.htklae> 3 laaa haMla következíében senki sincs, aki awciepéft átvehetiré. Tuka győzelme a szlovák néppártban 'Végsül még a szlovák néppártban dtűó harcról ibeeTjélgiettünk. A tö rivénybozónak erre vonatkozó véleménye a következőképp habzott: — HEnkáék nean centralisták, hanem tterf&n csak számításból léptek be a kor­mányba. Sajtóink még1 ma is ellenzéki húro­kat penget, mivel választóik a sokéves auítomomdöta politikát vélik a leghelye­sebbnek. ! -1 A szlovák néppárt ssámitódai nem rosz- •jsak: most, hogy kormánypárti, egy­. mása tán igyekszik vezető pozíciókat biztosítaná tagjai részére. Hiez»en Mthatíja, ma csakis szlovák néppár- itiak lesznek Szlovenszikón feöfzjjegyaők. Tiso miniszter az állami fürdőkíben 'egymásután váltatja M a cseh orvosokat és alkalmazot­takat s a salját embereit nevezi ki. Az én véleményem szerint Hlinkáék még sokáig bennmaradnak a kormányban. Képzelje csak el, hogy a közigazgatási re­form életbeléptetésekor mennyi vezető ál­lást kap&rithatnak meg a szkrvenszkói köz­igazgatásban. Hiszen még az országos elnö­ki állást is maguknak követelik. Hát aztán az tojj járásPőnökiök s egyéb újonnan kreált állások betöltésénél milyen kilátásaik van­nak. i A Tufca-eset kissé keHemetleniül érintette a pártot, azonban Tukát nem fogják elejteni. A legutolsó, viharos klubülésen csak hárman léptek föl ellene « követelték, hogy Tuka lép­jen ki a pártból, fővédelmezője, Krcs- méry pedig mondjon le a szenátusi al­elnöki állásáról. rA három közül egy még nemrégen intranzi- gens autonomista volt s most elégedetlen, mert nem jutott Tiso vagy Buday helyére. A másik kettő pedig kisember, kis fiskáli­sok, akik talán e fellépésükkel akarnának valamilyen, busásabban jövedelmező állás­hoz jutni. Azt hiszem, ezeket egy-egy köz­jegy zőséggel teljesen el lehetne némi tani. Nem vagyok Hlinka híve, de knerem állíta­ni, hogy addig, míg Hlinka a párt élén ma­rad, nem fog a pártja szétesni. © r, . Megszólalt a csengő. A! kommunisták felhagytak obstrukciós beszédeikkel, de csak azért, hogy technikád obstrukcióba kezdije- nek. 'A sári csendet egyszerre megszakítja egy éles fütty: a kommunisták fütty- és trombitahangokkal kisérik a kormánytöbb­ség szavazógépének munkáját. Informáto­rom siet az ülésterembe, én az tuíjságiró- páholyba, hogy végignézzem a technikai obstrukciöt, amely azonban mit sem segit: a többség szavaz, mint a gép. | Kopper Miksa. Nagyarányú kommunista összeesküvésre bukkant a nagyváradi rendőrség Egy ügyvédet és egy városi tanácsost is letartóztatlak — Külföldre nyúlnak az összeesküvés szálai — Nagyvárad, március 17. Pár nappal ezelőtt a nagyváradi rendőrség őrizetbe vette Gom­bács Frigyes munkáspárti városi tanácstagot és Weisz Jolán gépirókisasszonyt. A letartóz­tatás híre gyorsan elterjedt a városban és bár a rendőrség a nyomozást a legnagyobb ti­toktartással folytatta, kiszivárgott a hir, hogy egy nagyarányú kommunista összeeskü­vés szálait bogozzák a detektívek. A letartóztatások hosszas megfigyelés után történtek. A Kolozsvári-utcában szolgálatot teljesítő rendőr nemrégiben észrevette, hogy a 42. számú ház ablakai a hajnali órákig ki vannak világítva. Jelentést tett feletteseinek és pár napi megfigyelés után a rejtélyesen ki­világított ablaku lakásba detektívek hatollak be. " Ott találták Gombács Frigyes városi ta­nácstagot és Weisz Jolánt, aki éppen egy kommunista röplapot gépelt. A letartóztatások után a rendőrség széles körben folytatta a kutatást és nemsokára őri­zetbe vette Kertész Rezső dr. ügyvédet, Freund Ferenc mérnököt, Lénárd Jenő vas­esztergályost és egy Vas Sándor nevű keres­kedelmi alkalmazottat. A nagyváradi rendőr­prefektus közölte a sajtóval, hogy a rendőr­ségnek egy nagy kiterjedésű kommunista összeeskü­vést sikerült felfedeznie és a nyomozás szálai elvezetnek a külföldre is. A letartóztatottak Európa több nagyvárosá­nak kommunista szervezetivel állandó össze­köttetést tartottak fenn. Nagyvárad közönsége körében Kertész Rezső dr. letartóztatása kel­tette a legnagyobb feltűnést, mert köztudo­mású, hogy az ügyvéd már évek óta teljesen visszavonult a közszerepléstől. A szovjet Berlin tiltakozására sem hallandó a német mérnököket szahadonbocsátani Moszkva, március 17. Csicserin külügyi népbiztos a moszkvai német követtel hossza­san tanácskozott a szovjetorosz-német gaz­dasági tárgyalások megszakítása ügyében. Csicserin utalt arra, hogy a tárgyalásokat a német kormány kezdeményezésére kezdték meg, azon célból, hogy a két ország gazda­sági viszonyát megjavítsák. A szovjefckor- mány eleget tett a német kormány kívánsá­gainak. E napokban Oroszországban néhány német mérnököt tartóztattak le, akiket azzal A csehszl. fogorvosok egyesületétől ajánlva Kérjen kizárólag „THYMOLINT" vádolnak, hogy resztvettek a gazdasági el­lenforradalomban. A berlini kormány emiatt megszakította a gazdasági tárgyalá­sokat, a felelősséget ezért tehát magára vál­lalta. Csicserin szerint néhány német mér­nök letartóztatása nem elég ok arra, hogy ilyen fontos tárgyalásokat megszakítsanak. Egyébként a letartóztatások a szovjotoxosz törvények világos elöirásai alapján történ­tek, amelyek egyenlően minden Szovjet- oroszországban élő emberre vonatkoznak. Ha a német kormány a tárgyalások megsza­kításával ezzel az üggyel kapcsolatban nyo­mást akar gyakorolni Szórj etoros zországra, akkor már előre megállapitja Csicserin, hogy ennek a magatartásnak semmi foganat­ja nem lesz. Moszkva mégis deferan Moszkva, március 17. Szovjetoroszország a letartóztatott német mérnökök ügyében minden valószínűség szerint engedékeny lesz. Az A. E. G. főmérnökét, Goldsteint, aki csak rövid ideig tartózkodott Oroszor­szágban, rövidesen szabadon engedik, a többi letartóztatott ügyét pedig gyorsan tárgyalásra viszik. Elsőrangú minőség — Alacsony árak Ezt minőig összeegyeztethetetlennek tartották, mosl azonban ez már nincs Így. R teruszerü előállítási móőszer az U. P. müuekben lehe­tővé teszi azt, hogy oly alacsony áron aő|a el Ízléses és szollö kivitelű bútorait, amily árért ezelőtt csak egész silány minőségű bútorokat vásárolhattak. Sokan csodálkoztak már az claőóhelyelnken tapasztalt olcsóságon. Láto­gassa meg On is ezeket, fílár 4Z50 K-ért kaphat nálunk hálószobát kőrisfából Ha nem tuö minket mindjárt meglátogatni, úgy kérje 1S. sz, képes árjegyzékünket, melyben né­hány szobaberendezésünket fogja találni EBYESC1LT CI*P mau. r.t. BRNO - PRiíSA - BRAIISEAVA Josefskálő Lucerna étefánikova PARDUBITZ, Wllsonová 68. Hodzsa expozét mond a szenátus kulturális bizottságában Prága, március 17. A szenátus kedden délután négy órakor ülésezik. Tárgysorozaton csak mentelmi ügyek és törvényjavaslatok második olvasásai szerepelnek. A szenátus ülése előtt a klubelnökök tanácskoznak. Kedden délelőtt 10 órakor ülésezik a szenátus kulturális bizottsága, amelyen Hod­zsa iskolaügyi miniszter fog beszélni reszort­jának munkaprogramjáról. Négy halálos Ítélet Kovacsevics tábornok gyilkosainak bünp&rében BeJgrád, március 17. Tudósítónk táv­irati jelentése.) Tegnap tartották meg Stip- beu Kovacsevics tábornok gyilkosainak fő­tárgyalását- Kralevet, a fővádlottat és há­rom bűntársát kötéláJtali halálra ítélték, hét vádlottat tizenkét évtől húsz évig terje­dő kényszermunkára, egy asszonyt ötévi kényszermunkára Ítéltek, hat vádlottat pe­dig felmentettek. tudja. Az egyik gyalogsági zászlóalj parancsnoka beszélte az éjszaka, hogy a többkilométeres üres frontrészen át nekimentek az ellenséges árok­nak... Minden árok beomlott, úgy dörgött a föld! — Értem, értem, — bólongolt komolyan a tábornok. A parancsőrtiszt szembenézett vele: — Nagy lett a kavarodás aztán... A gyalog­sági zászlóalj parancsnoka annyit látott még, hogy az égő faluk közt s a maró füsttől elborítva sok­sok huszár gyalogosan verekedett, kardjaik csap­kodtak és csengtek. Eddig egy lovas sem jött vissza s a tábornok is ottmaradt... Itt elhallgatott a parancsőrtiszt. A tábornok annyit dörmögött: — Az elődöm elesett... Senkisem jelent­kezett ma reggelig? — Senki, kegyelmes uram. Az a kombináció is fölmerült, hogy talán az ellenség hátában kalandoznak s szétszakad ózván egymástól, nem tudnak keresztülvágni a mieinkhez... A tábornok most végignézett a parancsőr- tiszten: — ügy hallom, ama kevesek közé tartozol, akik ottvoltak tavaly a szatanov-gorodoki attak­ban ... — Igenis, kegyelmes uram. Egy hadosztály magyar lovas ment vágtában a halál elé, kinyúj­tott karddal. — Tudom, tudom, — bólintott a tábornok s megint szeméhez illesztette a távcsövet. A közeledő poroszlopot nézte, amely torony­magasan szállt a mezei-ut fölött. A forró napban káprázva csillogott a por s aranyszint vert vissza. De senkit-senkit nem lehetett látni benne. A lépést-huzódó porfellegből mintha nóta verődött volna ki. * Csakugyan lovasok közeledtek a porban. Onnét lehetett sejteni, mert itt-ott olyan zaj ütközött fel, mint amikor lovak patkói verődnek le tömegben: trapp ___ trapp----- De senkit és se mmit nem lehetett látni: ló • lovas maga körül húzta a poroszlopot, amely sárgásán íénylett a napban. Mint egy aranyfelleg. Jöttek-jöttek egyre s rövid szünetek után nóta szállt ki az aranyporból. A tábornok még mindig kémlelődve állt az alacsony dombon, a parancsőrtiszt pedig dűlt a kardjára, úgy figyelt előre. Egyszer aztán igy szólt, szinte akaratlanul, hogy föl ne zavarja a tábornokot: — Egyes honvédhuszárok jönnek ... A tábornok meghallotta s visszafordult: — Kik jönnek? — Az egyes honvédhuszárok, kegyelmes uram. Ismerem a nótáikat. Csönd lett, nagy csönd. Csak a lovak patkói dobogtak lépést: trapp... trapp... Mert lépést jöttek, halotti menetben. Szokat­lan és különös volt a közeledésük. Az aranypor­ból egy ló vagy egy lovas sem ütődött ki: vala­mennyi huszárt befogta a csillogó földi-felleg. Zengett a nóta, egyre-szomorubban. A parancsőrtiszt még mindig úgy állt a kard­jára dűlve s előrehajolva. Maga elé suttogott: — Ennyi maradt meg az egyes honvédhuszá­rokból ... — Mi az? — szólt hátra a tábornok. — Azt hiszem, kegyelmes uram, hogy csak ez a másfélszakasz huszár maradt meg az ezredből. A többi elesett... bán nóta vágott ki belőle. A lovak trapp-trappjá­ra elnyújtva furcsán, hogy egyszerre szivenütött mindenkit: Magyarország egy kis község, Körülvette az ellenség ... Most akarják, most akarják Kiirtani, De az Isten, a jő Isten Nem engedi... Szállt-szállt a dal, de oly különösen elnyújtva, mint az ének a halotti-toron. A tábornok lehajtott fejjel állt a dombon s szinte tanácstalanul kérdezte: — Mi történt itt? Hát a többi lovas csakugyan nincs sehol? —• Mind elestek, kegyelmes uram, — felelt szolgálatkészen a fiatal parancsőrtiszt. Mert — szemre — nem mehetett másfél­szakasznál több huszár a porban, amely eltakarta őket. S zengett a nóta, mint a gyászdal. A tábornok levert volt: — Nem értem... Elestek a bajtársaik s ezek dalolnak?! A parancsőrtiszt egy lépést tett előre: — Kegyelmes uram magyar ember 9 talán hallotta valamikor, hogy a magyarok nótázva gon­dolnak az elköltözőitekre. Ezek a halott huszár­társaikat siratják el gyászdallal... A tábornok nem szólt semmit. A portengert nézte, amely akkor haladt el a domb lábánál. Kupolává tornyosult ez a por, mintha templom borult volna a lovasok fölé s ez a templom velükhaladt az utón. És ahogy lenyila- zott a nap, aranyban lángolt ez a kupola, amely alól csak itt-ott rémlett föl p’llanatra egy lő vé­kony feje, egy huszár az átkötözött fejével. A tábornok egyszerre haptákba egyenesedett s kezét tisztelegve emelte a sapkájához. A parancsőrtiszt is tisztelgett. És akkor hirtelen szilajon zendült meg az aranyban csillogó por: Asztalos, csinálj koporsót, Egy egész ezrednek valót... Vérbetükkel, lángbetükkel írd rá eztet: Itt nyugszik az első honvéd- Huszárezred! Szállt a nóta hetyke bánattal, elterülve a róna fölött. Itt-ott kiütődtek olykor egy ló nyaká­nak iveit körvonalai, egy lovas sapkátlan feje. Halott társaiktól nótaszóval búcsúztak a meg­maradt huszárok. A tábornok egyvégben tisztelgett. De mintha felcsuklott volna. A parancsőrtiszt, aki szintén tisztelegve állt, odapillantott ekkor s visszafojtott lélekzettel látta, hogy a tábornok sir. Nagy köny- nyek estek ki a szeméből, lefolytak az arcán, végiggördültek a bajuszán s lehulltak a fűbe.., Az elesett huszárokat siratta. Csönd volt. Csönd volt. A porkupola távolodni kezdett s távolodott a nóta is, amelyet ismételni kezdtek. Attól a résztől, hogy Magyarország egy kis község. Félóra múlva elenyészett ez is. Egy füzes kanyarodójánál eltűnt a poroszlop s eltűntek a huszárok. Senki nem tudta, hová mennek? Nagy hallgatás neszeit a tájék fölött, csak a tábornok állt a dombon, könnyes arccal. Messziről ezalatt, valahonnét Dobronoutz felől, tüzek látszottak az éghatáron. Kormos füstjek eldülve szállt arrafelé. Olykor-olykor bús ágyuszó dongott el a sikon. Már közeljárt a poroszlop. Abban a pillanat­bimi»wM»MBmaiBacMiaHiWB>awi«BBi«w wa»«»gaiaBBgaBni8B8iiaaeBaBas88gaaiwiaBMg| DISTOL enged. Földm. min. 91680—IV c-26 sz. a | |j | MÉTELYKÓROS gajj biztosan meggyógyítja a DISTOLI Kérdezze mea az állatorvost e ^ Distol csak állatorvosi előírásra j IttIlídEW patikában á minden gyógyszertárban kapható. gj Ffiler akaf: MEDIKA R. T. BRATISLAU A I inasat

Next

/
Oldalképek
Tartalom