Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-17 / 65. (1692.) szám
imiinwm&mtt?wm&twí 'MmM’'*mxiux*mnn)itmt‘í mmmg 1*123 mároíiu 17, szombat. HggraWKil A lapáttánc Irta: Ethey Gyula dr. Rombadőlt várak bástyái között járva gyakran aszünkbe jut az: „miről apánk na^y busán szólt, kegy hajdan itten szebb élet volt.“ Keresve- keressük ennek bizonyítékait s a levéltárak eldugott sarkából előkerülnek olyan írások, melyeknek évszázados pora alól jókédélyü emberek lelkének aranyos derűje mosolyog reánk. A sziklavárak szokásaiból érdekes az úgynevezett „lapáttánc". Nem lapáttal táncoltak jő- ked.ü eleink, hanem egy lapátsserii verőeszközt (ferula) táncoltattak meg a várban első Ízben megforduló vendégnek akár a hátán, akár pedig valamivel lejebb fekvő részén. Rendesen négyet csapiak az igy megtisztelt látogatóra, aki a felavatás megtörténtét külön erre a célra szolgáló emlékkönyvében nyugtázta versben vagy prózában, ahogyan tehetségéből kifutotta. Sokfelé csak emléke él ennek a mulatságnak, élveszett a vendégkönyv is, mt~ a lapát is, de a Forgách grófok gondossága Ghymes várának emlékkönyvét megőrizte. Ebből látjuk, hogy a lapátverés a kapu alatt történt, még pedig akkor, mikor a vendég onnan már távozóban volt. A látogatók úgy gondolták, hogy az ingyenes vendéglátásnak fizetési értékét képezi ez a tréfás feotozás. Volt olyan, aki ezen véleményét be is jegyezte az utódok okulására; igy tett Vörös Jndrág uram 1745-ben a következő sorokkal: Kinek pénze nincsen, bőrével fizessen! Közismert volt már akkor, hogy ez a szokás nem uj keletű, azért igy énekel az egyik rögtönzött költő: Szala-iapolcai Theophilus Bogdán Pünkösd másodnapján ezen várba jutván Hajdani szokásnak felelni kívánván, Szerencsésen által ment a négy lapátén. Forgách Pál gróf püspök családjának jeles tagja volt, ki visszaváltotta az egész uradalmat, mikor Forgách Simon kuruc tábornoktól a kincstár ezt elkobozta, ö resíaaráltatta a már akkor félezer esztendős várat s életbeléptette az odaülő lapáttáncot. Nemzetiségi villongásnak hire- bamva sem volt, még a holt latint is mindenki tetszés szerint keverte anyanyelvével a magyar ember várában. A bejegyzések sorát 1730. junius havában igy nyitja meg Rotary Mátyás szerzetes: , Qui vult Arcem Ghymes ascendere. Debet prius perpendere, Án possit lapatas sufferre Et quidem „na zadné dvere". Maga páter Rotary fule^’o ezen a kereszt- < «égen, azután ö maga lapátolta a várba jövőket j Erről szól Tajnay Károly bejegyzése: Hogy elő- I szőr valék a ghymesi várban, nem' akarván esni i oly hirtelen kárban, de páter Rotary jól meg- csapa farban! A nyitrai piaristák nemesi konvik- íusának növendékei 1739 január 2-án vonultak fel, vezetőjük páter Innocencius sóhajtva ragadta meg a tollat nevének megörökítésére s kedélyesen hozzáteszi: iníamis Podex, recipit mea nomina Codex! Érdekes, hogy rendesen négy csapást kaptak á látogatók, de kivétel mégis akadt. Valahogyan odavetődött egy zsidó vailásu polgártársunk, kire azután 15-öt suhintottak. A reá vonatkozó nyugta szerint — Judaeus Martinus Gebák 15 plagas sustinuit in arcé Ghymes 1768. A bejegyzések között van szlovák, francia, német, román, de legérdekesebbnek Gusztinyi János nyitrai püspököt látjuk, ki mondanivalóját héberül örökítette meg. Ezek voltak azok a bizonyos régi jó időit, mikor még a tréfa volt az ur a társaságban, j Áldotta mindenki a. derék várurat, kinek magya- j íos vendégszeretete nem ismert különbséget i Nem szerelmi féltékenység okozta a miavai tanító ellen elkövetett revolveres merényletet A sebesült tanító bosszú müvének tartja a merényletet és egy vadorzót gyanúsít a merénylet elkövetésével Nagyszombat, március 16. (Nagyszombati tudósítónk telefonjelentése.) Beszámolt a P. M. H. arról, hogy tegnapelőtt éjszaka Sewea Márton miavai tanító ellen rejtélyes gyilkossága merényletet követtek el. Az első pillanatban a nyomozás abból a föltevésből indult ki, hogy a merénylet szerelmi féltékenységből történt és a tanító a vetélytársak bossznjának esett áldozatul. Ez a feltevés mára teljesen megdőlt. Munkatársunk ma délelőtt meglátogatta a nagyszombati kórházban súlyosan betegen fekvő tani tőt. A sebesült a megyei kórház emeletének 28. számú szobájában fekszik. Rendkívül sápadt, arca viaszsárga és alig hallható hangon a következőkép mondja el az esetet: — Kedden este látogatót kaptam unokanővérem személyében és én kísértem ki az állomásra. Visszafelé menet Lesik falun keresztül vezetett az utam és az előrehaladott időre való tekintettel nagyon siettem miavai lakásomra. Amikor elhagytam Lesik községet, egy kis árkot kellett átugranom és akkor egy fa mögül elémugrott egy emiber, aki ezt mondotta: — Egy lépéssel sem tovább, mert különben lövök. Alig volt időm körülnézni és márts eldördült az első lövés, amely a lábamat érte. Fájdalmamban fölkiáltottam. Erre még egy lövést ytptmn a hasamba. } Weiszlovhs Emiinek állapota súlyosra fordul! Nagyvárad, március 16. Weissdovics Emil- | nek, a nagyváradi Park-szálló tulajdonosának ? neve közismert a román dió kz-v. argó sokból I kifolyólag. A szállodatulajdonost, aki nem í akarta szállójában vendégül látni a román ] diákokat, a zavargó diákok sulyosaD megse- | besitetiték, úgy hogy fölgyógyulósa huzamo- 1 sabb időt vett igénybe és az orvosok kitartó í fáradozásának sikerült csak Weiszlovicsoí az életnek megmenteni. | Weiszlovics Emil állapota tegnap ismét ,, , | súlyosra fordult. A gyilkos merénylő azután futásnak aredt. Én i _ _/.. ■ • . u , ... Tegnap délután kezelőorvosa Síemer | 8 “ L ',k?: ah°j.az * Pál dr. kolozsvári egyetemi professzorral konvos bekötözte séfemét fe ezután eszmelete- ziliumot tartott és konsitium megállapította, met vesztettem. Beszállítottak a nagyszombati h0gy kórházba, ahol nyomban megoperáltak. “ . . . , .... ..... .... 1 Weiszlovics sebesnlesebol kifolyólag Nem szerelmi féltékenység müve a gyilkos merényiéit, hanem meggyőződésem szerint bosszú müve, mert sok ellenségem van a faluban. -----Eg yszer jelentést tettem a járási hivatalban, hogy a gyerekek nem járnak az iskolába és emiatt a szülők között sok ellenségem támadt. Azonkívül sok vadorzó van a faluban. Közülük az egyik vadorzó elvesztette a zseblámpáját, az egyik gyerek ezt megtalálta és a gyerekek révén megtudtam az illető vadorzónak kilétéi, a)át feljelentettem a rendőrségen. A vadorzó P. V. miavai munkás volt, akinek a vadászfegyverét az én feljelentésem folytán a csendőrök elkobozták. A vadorzó ez alkalommal halállal fenyegetett meg engem. A merénylet alkalmával nem ismertem föl ha-; tározottan ezt a vadorzót, nem merem tehát j biztosan állítani, de több, mint valószínű, hogy a merényletet ellenem ez a P. V. nevű vadorzó követte eL orbáncot kapott, amely jobb arcát, fülét és orrát ellepte és hogy Weiszlovics szívműködése igen gyenge. Az orvosok mindent megtesznek Weiszlovics megmentésére, azonban véleményük szerint nem igen van remény arra, hogy a magyarságáért sokat szenvedett Weiszlovics életben maradjon. mvafalos a kaliforniai fcaíaszífá'árdi Los-Angeles, .március 16. A duzzasziőgát katasztrófájáról kiadott hivatalos jelentés szerint 285 a halottak száma. -Nyolc hatóság végzi egymástól függetlenül a katasztrófa okának megállapítására irányuló vizsgálatot. A katasztrófa legvalószínűbb oka a gát rossz alapozása volt. A szövetséges - mőny az Összes vízmüvek felülvizsgálatát rendelte et Változások a szlovénéitól IsMeMsazsaiás&sr ■ itsripa lefinodernebb maftánMI tfirvényhönyo ét alkották mm Maiyarimiioia ...... . ... . | KSnpealaftfian Is klatflák az ni magyar naoánlosot — & hatalmas looi mii történeti előzményei — Mára megjelent könyvaíakban is Magyarország Magánjogi Törvénykönyve. A legnagyobb törvényalkotás ez, amelyet a nagy közjogi alaptörvényeken k* ül szinte évszázadok őta a magyar országgyűlés elé terjesztettek. Mi a magánjog? A jó rómaiak jus privatum- nak nevezték mindazoknak a jogtételeknek ösz- szességét, amelyek a személyek magánjellegű jogviszonyait rendezték. Verbőczi is a római jogra támaszkodva állapította meg a magánjog fogalmát, amikor azt mondotta, hogy ez a jog azokat a magánviszonyok' t szabályozza, amelyek az egyes emberek hasznára vonatkoznak. Verbőczi osztotta annakidején három részre a magyar magánjog rendszerét is, amikor szerinte ez a jog a személyek jogát, a dolgok jogát, valamint a cselekmények és keresetek jogát foglalja magában. A későbbi jogfelfogás szerint ezek a jogok csak az álBartakovics Pál sem mulasztotta el ezt kifejezésre juttatni 1752-ben imigyen: Felséges Asszonyunk belső Tanácsának, Ezen Gbémes vára örökös urának, Minden jót kivánok püspök Forgách Pálnak Éltesse az Isten javára hazánknak! Részes voltam ugyan úri ebédgyiben. De megcsapaítatott aztán jő kedviben, Egyezerhétszáz után ötvenkettedikben. Király conscriptor urak ideiben. Fráter Keresztes József a méltóságos gróf ur 6 nagyságának érdemetlen káplánja (mint' magát nevezi) ugyancsak jól érezte magát a várbeli tanyán: Azután pompásan lett meg az ételem. Tokaji borral is bőven tölt üvegem, De a kapu között jutalmazta ügyem, Mert négy feruiával fizetett hátulsó tenyerem! | talanos részét, foglaljak magukban a magAa.rgnak, ! mig annak vannak különös részei is, mint a va- j gyoni jog, a. kötelmi jog, a családi jog és az örökEzt a kifizetést rendesen a kapus végezte el. fi kegyelme szlovák ember volt, igy emlékezik róla az egyik vendég: dixi Slavonice, Petko mi amice nelopatuj vice! Löwenstein herceg, Koháry és Klievenhüiler grófok mellett hosszú latin verssel felvonul j Beöthy Mihály bihari alispán. De rangkülönbség ; Itt nincsen, a nagy urak szegény csatlósai se maradtak ki a mulatságból, felvették a lapátokat, ittak rá jó bort, sőt hálából verset is irt, aki milyent tudott. Azután hazaballagtak uraikkal, hol még unokáikor k is szívesen meséltek a ghyrnesvári nagyszerű vendéglátásról. Ámde egyszer csak mindennek vége van. Az emlékkönyv utolsó bejegyzését 1810 május 27-én Írták; a. könyv ekkor már megtelt, a vár életideje pedig letelt Kár volt, érte, mert kevéssel ezelőtt egy német kiránduló még bámulattal nézte a téti falakai ét .^glaubte stich in dán 18. Mhrjog, azonfelül azok a jogok, amelyek a jogviszonyok különös nemeit szabályozzák, mint a kereskedelmi jog, a váltó-jog és a családi jog. Ab uj magánjogi törvénykönyv négy részre osztja a magánjog területét személyi és családi jogra, dologi jogra, kötelmi jogra, valamint öröklési jogra. Az általónoi magyar magánjogot mindezidáig sohasem kodifikálták. Ilyenformán évszázadokon át a magánjogi jogviszonyokat részben régi speciális törvények, részben a szokás, részben Verbőczi hármaskönyve, részben királyi rendele- tek, részben királvj privilégiumok, részben törvénykezési gyakorlat, főleg a kúria döntvényei, rémben pedig törvényhatósági és helyhatósági ! statútumok szabályozták. Verbőczi volt az első, ] aki kodifikálni akarta a magánjogot, de az 6 Tri- ] partitumából éppen úgy nem lett törvény, mint később az egyéb tervezetekből, valamint nem lett törvény azokból a megállapitásokb T sem, amelyek 1861-ben az országbírói értekezleten óhajtották szabályozni a magánjog jogviszonyainak egyes kérdéseit. Az a magánjog, amely igy szokásos hagyományok alapján kialakult, mégis nemzeti jog volt, Prág®, február 16. A pozsonyi a>: k ügyi referátuson tegnap végrehajtották a reorganizációt, ami a szlovenszkói országos közigazgatás bevezetésének előkészítésével j egyértelmű. Az eddigi megyei ianfeliigyelő- j két fölmentették funkciójuktól' és az egyes I ügyosztályokhoz osztották be őket. A le- ; endő országos iskoíaigazgatásban öt osztály ! lesz: a pedagógiai ügyosztály élére Ballő l Gyulát, az adminisztratív ügyosztály élére | Okályi Dánielt állítják, az építkezési osztály | főnöke Kadanec Pál lesz, a költségvetési és | számviteli ügyosztályt Lányi dr. s a jogi és j számvevő ügyosztályt Vávra dr. vezetésére ; bízzák. butidért versetzt zu sein“. Sötét zivataros éjjelen lángbaborult az egész épület, a tornyokról tüz- csővák repültek a levegőbe, mintha egyszerre akarnák még utoljára lezuditaui azt a sok meleget, melyben az urak, a vitézek és hozzátartozóik évszázadokon át részesüllek. Por és hamu maradt csak a víg életnek viharvert tanyáján. Az elhagyott bástyák törmelékei között azóta magára maradtan nagyranőtt hársfa ágait csendesen mozgatja az éjféli szellő: Megrázkódik a busult vén titán, Régmúlt tavasznak tépi büszke Iára ~ rügy fakad egy korhadt; régi lésé mert szelleme a múltúnkban gyökeredzett és a j Demzet jogalkotó erejében fogant, mert önálló volt | s mindenféle külföldi rendszertől független és mert különösen a rómaiak jogelveinek gyakori elismerése révén egész történelmi fejlődésében beleilleszkedett az egyetemes európai jogrendszerbe. Miután magyar magánjogi törvény soha nem volt, egységes jogi felfogás sem alakult ki a legkülönbözőbb kérdésekben. Erdélyben 1853 óta az j osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben, volt külön szász jog és külön jogi statútumai voltak a székely nemzetnek, érvényben voltak az úgynevezett szász-kun statútumok, s más jogszabályok alakultak ki különösen a személyi jog, valamint az örökjog szempontjából a nemesek és a nem nemesek között s mindennek azután az lett j a következmény', hogy a magánjog legkülönbözőbb kérdéseiben a tájékozódás erősen megnehezült. A nagy magánjogi kódex megalkotása ilyenformán egyike volt a legnagyobb nemzeti feladatoknak. Az nj magyar magánjog terjedelmére is hatalmas törvény. Kétezerszázhetveu'\?y szakaszból áll és ezekben szabályozza a jogi éLí minden területét. A legterjedelmesebb a kötelmi jog, amellyel 820 szakasz foglalkozik, 514 szakasz a dologi joggal, 423 szakasz a személyi és családi joggal, 406 szakasz pedig az öröklési joggal kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Hét szakaszban mondja el a törvény a* általános magánjogi szabályokat. Nagy ut volt addig, mig a törvényalkotás eljutott idáig. Többesztendei munka után 1915. május 5-én terjesztették be az országgyűlés elé az első tervezetet, amelynek sersa azonnal meg v-'lt pecsételve: ekkor már dúlt a háború s érezték, hogy a háborúnak elmaradhatatlan lesz a hatása a jogviszonyok fejlődésében ? így indult meg újból a törvényalkotás műnk ja még a háború alatt, majd pedig az alkotmányosság helyreállítása után, 1922 januárjában, hogy végre hat esztendő fokozott munkájával valóban megsmles- len az uj magyar magánjogi törvénykönyv. Az euuiu thnciUgie nup^M-ny íiségtefen, hogy Európára*- ei Iosí a legmodernebb magánjogi törvénye. Nemcsak az élő jogot tartja fenn és nemcsak egyesíti a nemzet szellemében rejlő jogi felfogás Összes elveit, hanem egyúttal magában foglalja a világ jogfejlődésének egész területét' is. A magyar magánjogi törvénykönyv jelentősége igy emelkedik magasan minden más törvényalkotás <614 — A keresztéiiyszocialista párt terjeszkedése a szlovákok között. Nyitrai tudósítónk jelenti: Az elmúlt vasárnap Rudnóvölgyének szlovák lakossága, amely eddig a Hlinka-pártot támogatta, impozáns népgyűlésen alakította meg az országos keresztényszocialista párt helyi szervezetét. A lelkes lefolyásai gyűlést Miskavics Vencel nyitotta meg, aki után az országos pártközpont kiküldötte, Merrel István nagyszabású beszédben fejtegette a keresztéiiyszocialista párt autonóm ista, ellenzéki programiját s a hatalmas tömegű szlovák hallgatóság helyeslése mellett kritizálta a szlovák néppárt autonómiáéi lenes politikáját. Majd Brogyání Gyula körzeti elnök, továbbá Planicky Gusztáv titkár mondott lendületes beszédet. A helyi pártszervezet megalaki fásával véget ért a föl sikerült gyűlés. Egyidejűleg a szomszédos községek egész sorában is megalakultak A ker.-iszoc. párt helyi szervezetei 6
