Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-14 / 62. (1689.) szám

^^GM-MAfitoRHlRLag 1928 március 14, szerda. A női divat és a sebészeti megbetegedések írta: Lobmayer Gc*a «lr. budapesti egyetemi magántanár bizonyára azt kérdezik mélyen tisztelt höl­gyeim, mit akarhat ez az unalmas ember tőlünk, szegény uszonyoktól, akiket úgyis annyit zaklat­nak a rövid hajunk és még rövidebb szoknyáes- káink miatt, hisz már nem hordunk májsorvasztó fűzőt, értágulást okozó szűk harisnyakötőt, földet seprő uszályt? Mi most már a leghigiéüikusabban vagyunk öltözve, fésülve stb. Hisz mi mindent megteszünk, csakhogy egészségesen öltözködjünk. Pedig, tisztelt hölgyeim, mégis egy egész sereg betegségnek, tehát kést, ope­rációt igénylő bajnak a kuíforrása ez az úgy­nevezett nagyon egészséges divat. Nem is az én munkakörömbe vág s talán, valame­lyik belgyógyász kollégám teszi máj szóvá azokat a súlyos szív- és tüdőártalmakat, melyeket az erő­szakos és tulgyors karcsusodás okoz. Én itt csak a sebészi bajokról akarok beszélni, tehát azon kézzelfogható ártalmakról, melyeknek kiforrá­sát mindig a női divat valamely követelményének keresztülvitelénél kell keresnünk. Leggyakrabban találkozunk a körmök ápolása közben keletkezett sérülések után bekövetkező körömágy-gennyedéssel, vagy az egész ujj igen heves, tűrhetetlen fájdalmat okozó gyulladásával. Amennyiben fontosnak és kívánatosnak is tartjuk & körmök, de főleg a köröm keretét alkotó bőr- aek ápolását és rendszeres levágását, épp oly kí­vánatos, hogy ezen műveletnél a sérüléstől óva­kodjunk. Nem is a mély, vérzést okozó bevágások a veszélyesek, hanem a csak egy kissé mélyebben ment felületes, savót szivárgó vágások, mert eze­ken keresztül történik a fertőzés, mely azután fáj­dalmat, gennyedést okoz s műtétet, sokszor az ujj megmentése céljából a köröm feláldozását teszi szükségessé. A sokat körülvitatott bnbifrizura is sok ve­szélyt rejt magában. Évezredek óta hölgyeink és dédükanyáink hosszú hajat viseltek s a konty évezredek óta védte a női nyak hátsó bőrét, azt a részt, amit tarkónak nevezünk. A nő bőre itt el­lentétben a férfi napsütéses, viharedzett bőrével szemben vékony, ma még a szokatlan lemeztele-- nités után tulérzékeny, főleg a leborotváíást még nem tudta megszokni. A borotva, a kabát szövete, a prémgallér felhorzsolja, megsebzi ezt a vékony bőrt, minden egyes hajszál tüszője inficiálódhat, furunkulus keletkezhet. Minden nagyobb sebészi rendelésen alig múlik el hét, hogy a manikűrö­zd vagy a bubifrizura ilyen sebészi áldozata ne jelentkezne; Legtöbbször a baj rövidesen meggyó­gyul, de lehet tragikusabb kimenetele is. Nem fogom elfelejteni az a fiatal hölgyet, kinek a nyár folyamán bubifrizurájának kiigazítása után más­napra egy kis „wimmerlije" támadt a frissen iebo- rotvált tarkó bőrén, még éjjel kirázta a hideg, reggelre már magas láza volt, nyaka nyirokmiri­gyei erősen megduzzadtak, fájtak. A legsúlyosabb vérmérgezés képét mutatta és íeltartózliatatlanui, néhány nap alatt az orvostudomány minden el­képzelhető arzenáljának felvonultatása dacára, élete szép tavaszán fejezte be életet, pedig az a kis pörsenés a nyakon nem is volt olyan vésztel­jes kinézésű. A kivágott karú ruha szükségessé teszi a hónaljszőrzet leborotválását. Ez is olyan bőrterü- 1 ', melynek szokatlan ez a művelet. Gyulladás­sal felel reá. A szőrtüszőkön kívül gyulladásba jöhetnek az itt nagyszámban jelenlevő verejték­mirigyek. Ezek Iobosodása rendkívül makacs és fájdalmas, hetek, hónapok telnek el, míg megint normális lesz a bőr. Nem egyszer késsel kell a í keletkezett apró tályogokat megnyitni. Talán a jelenlegi divat legveszedelmesebb í megbetegedése az orvosi ellenőrzés nélkül külön- j böző reklámozott szerekkel végzett erőszakos le- aoványitás. A sovány, kiálló csorda, fiusalaku nő í állítólag most az eszményi nőalak, erre szabják j a szabászat nagymesterei modelljeiket. Ez a uői alak homlokegyenest ellenkezik a természetalkot­ta molett nőtől. Mennyi önsanyargatásba, jobb ügyhöz méltó energiába kerül azt az alakot meg­teremteni. A női hiúság még ezt a lehetetlent is meg tudja csinálni. Ha csak koplalással, tejnapok­kal, gyümölcsárával éri el, — hagyj án, bár a belgyógyászok nem egy súlyos szivdefektusról, ídegösszeroppanásról, rezerv testierő-elégtelenség- ről nyilatkozhatnának, hasonló cikk keretén be­iül. Én itt csak azon eléggé nem kárhoztatható és veszedelmes pajzsmirigykészitményes fogyasz­tásról szeretnék beszélni, melyeket a hölgyek há­ziorvosuk ellenőrzése nélkül, annak tanácsának kikérése nélkül, sőt nem egyszer annak tanácsa ellen, maguk végeznek. Súlyos ideg- és f-*ivbaj, a pajzsmirigy gólyvás megnagyobbodása a követ­kezmény. Nem egyszer látjuk kifejlődni azt a sú­lyos kórképet, mely mint Basedow-betegség isme­retes és mely végeredményben gyógyítás céljából a sebész kését teszi szükségessé. A hajfestés nem teljesen ártalmatlan korri­gáló eljárás. Hány fiatal hölgy van, aki nincsen megelégedve hajának árnyalatával s melyik idő- eebb hölgy nem óhajtja, hogy a huncutul jelent­kező ősz hajszálait tüntesse el Figaro mester. S ha ő ezen művelethez mérges hajfestéket hasz­nál, a fejbőr gyulladása, tályogképződés, operáció tesz a következménye. Emlékszem ugyancsak egy tragikus esetre, midőn a mézesheteit élő fiatal asszonyka urától egy szép prémbundát kapott ajándékba. Boldogan sétáltak vele egy kis vidéki város déli korzóján. Néhány nap múlva egy fekete folt támadt az asz- iwony arcán, terjedt tovább feltartózhalotlanoi, soagas lés, rá zó hideg jelentkgaftlt. F&Lhjfttfifc * fővárosba, itt megállapították, .hogy a betegség lépfene (anthrax), mely a betegségben elhullott állat szőrméjétől származott. Az orvoiludomány, a szőrumoltások stb. itt sem tud ík a mgy toa- gédiát elhárítani. Az olcsó, festett prém is vesze­delmes, mert a festésre leg.öbbszór mérges, bőrt izgató festékeket használnak « ez sk a bőrrel érint­kezve, a bőrhöz dörzsölődve bőrgyulladást, bőrin- fekciőt, furunkulózíst okozna^. Hasonlóképpen gyakran látunk mostanában furunkulózisi azon gumicsövek hordásától is, melyek a has kidombo- rodását volnának hivatva eltüntetni. öreg bűne a női divatnak a magas sarMt. A legtermészetellenesebb valami, ami csak elkép­zelhető, csak a kínai korcsláb múlja félül. Köté- teket írtak már az orvosok a magas sarok ellen, mert elkorcsositja a lábat. Állandóan magas sar­kot viselő hölgy nem is képes mezítláb járni, í annyira fájnak csontjai és ízületei, ha Iába egy- i szer természetes helyzetébe kerül. A magas sarok j folytán megváltozik medencéjének dőlése is, az : meredeken előre dől. Ez igen sok medencebeli szervnek helyzeíváltozását idézi elő. Gerincosz­lopának helyzete és görbülése megváltozik, ami nem egyszer igen súlyos hátfájdalmakat és egyéb komoly panaszokat idéz elő. Nagyon szeretik a hölgyek a lakkcipőt is, mely tagadhatatlanul ke­csessé és érdekessé teszi a lábat, de nagyon egészségtelen viselet, mert a lakkfelület vízhatlan és légmentesen zárja az alatta levő bőrterületet, tehát felétlenül izzadni fog a cipőben a láb. Sok egyénnek bőre1 ezen állandó nedvességgel szem­ben érzékeny, különösen a nyári hónapokban. Ilyenkor azután nem egy esetben látjuk, hogy a talpon és a sarkon apró viszkető hólyagok kelet­keznek, melyek csakhamar gennyel telnek meg a a körülöttük levő bőrt is gyulladásba hozzák. A bőrgyógyász, a röntgenológia, de a sebész is gyó­gyítja ezt a makacs bajt, mely gazdájának sok ke­serves és fájdalmas órát szerez. Csak igen rövid seregszemlét tartottunk azok' ról a sebészi bántalrriakról, melyeket a divat okoz s melyeket önök hölgyeim sokszor tudatosan, sok­szor öntudatlanul, de mindig hősiesen viselnek, mert önök a divatkirályoknak bátor, harcias és önfeláldozó közkatonái és generálisai. Ne nehez­teljenek rám túlságosan, hogy a tudomány örve alatt egynéhány toilettetitkaikat kifecsegtem, le hisz igazi fegyverük és hatalmuk nem a divat nyújtotta szépségekben rejlik. Az indiánok ma már nem a fehérek fejbőrét, hanem az egész bőrüket húzzák le A sziu-jü,d‘gnok főnöke európai előadok orutra Indult — Nyilatkozik az indián faf kihalásáról és a hóditó civilizációról London, március 13. Az Amerikában élő sziu-indiánok törzsfőnö­ke, Ohiesa, az angol fővárosba érkezett, itt fel­olvasásokat fog tartani, azután európai körútra indul. Ohiesa hetven esztendős öregur, kifogás­talan európai elegáneiával öltözködik s csak ép­pen a „rézbőre" mutat az eredetére. — Tudom, — kezdte a beszélgetést, — min­denki azt mondja, hogy sokkal fiatalabbnak lát­szom, mint amennyit az éveim mutatnak. Hát ez nálunk indiánoknál nem nagy sor. Nálunk az egészséges férfiak és nők könnyen elélnek száz esztendeig. Remélem, hogy én át is lépem a száz esztendő küszöbét. Sajnos, az indiánok aranykora már elmúlt. Amióta érintkezésbe lépett az európai civilizáció­val, az indiánok lasasuként beleolvadjak a fehér fajba. — Ma még van néhány ezer indián, — mon­dotta a törzsfőnök, — de hogy ctven év múl­va lesz-e, azt már nem merném állitani. Napirenden van, hogy a fehérek indián leányo­kat veszne1- el feleségül, s ttogy fehér leányok in­dián férfiakkal kelnek egybe. Ezeknek az utódai még „vegyesek", de akik ezek után következnek, azokat már bizony alig lehet megkülönböztetni a fehér fajtól. Két-három generáció múlva az indián faj teljesen megszűnik. A törzsfőnők nem szomorkodik emiatt Szerinte ez a dolog rendje. — Az indiánok nem állhatták meg a helyü­ket — folytatta a fehér civilizációval szemben. A vadászat nem lehet kenyérkereset a rádió, a te­lefon és az autó korszakában, örömmel állapítha­tom meg, hogy a nű embereink teljesen eltanulták a civilizációt a fehérektől. Az amerikai képvise- lőbázban panaszkodott is egy ízben valaki, hogy az indiánok most már nem a fehérek fejbő­rét húzzák 5o, hanem az egész bőrüket, — •ly ügyesek a kereskedelemben, vállalkozás­ban és ipr -bán. Még a nevüket is leteszik az indiánok. Olyan ne­veket, mint amilyeneket a Cooper-regényekben viseltek az indiánok, ma már nem találnak kö­zöttük. — Engem is csak a szülőföldemen hívnak Ohiesa-nak, — szólt mosolyogva a törzsfőnök — különben dl*. Charles Eastman a nevem. Minde- nik indiánus angol nevet vesz fel, ha a fehér vi­lágba lép. Ügyvédek, papok, tanárok, állami hi­vatalnokok, orvosok és újságírók kerülnek ki kö­zülük. Sőt a sport terén is megálljuk a helyünket. Ohiesa, vagyis dr. Charles Eastman arról akarja felvilágosítani az európai közvéleményt, hogy » régi indiánok korátsem voltak olyan barbá­rok, mint amilyeneknek a regények festik őket. — Szelídek, erkölcsösek és idealisták voltak ezek az indiánok — jelentette ki Ohiesa — 9 nem igaz, hogy kegyetlenkedtek volna az ellenfe­lekkel. Még a skalpolás sem teljesen igaz. Minden háberu után csak egy embernek hin­tik le a fejbőrét, — mert ennek szimbolisztikus jelentősége volt. A törzsfőnök végtelenül büszke az indiánok vallására. — Erős a meggyőződésem, — mondta, — hogy a jövő vallása körülbelül olyan lesz, mint amilyen az indiánok vallása volt századokkal ez­előtt. A mi vallásunk nem ismert szimbólumokat, papokat ég templomokat. Magában a természetben látjuk megtestesítve az Istent s igy bárhol va­gyunk, Isten szine előtt vagyunk. Az asszonyaikat végtelenül tisztelték. De akármilyenek voltak ezek az elmúlt na­pok, a törzsfőnök nem sajnálja őket, mert sze­rinte a korral haladni kell I JüSEEül j 1 í \ Í ijf báriunsccS jj MIM * aztán csengő hang É mm Nagy meredekség- jjj !|!J Kiváló teljesítmény | ¥ Eddig megjelent | w® I * típusok.: Tu 0 g s r a m P 410 j alacsony frequenciáju erősstfícsö § Tungsram P 415 | végerősitőcso a a varázslat teljesen megszűnjék. Eddig fisába sze­retedből óvta meg őket a ront áritól, a továbbiak­hoz szüksége van pénzre, ruháira és élelemre, mert csak úgy tudja elérni célját. A fehér vászon­nal ©lilái a gonosz szellemeket, a fekete szövet segítségével megfogja őket és két sonka erői ad neki., hogy megbirkózhasson velük. Á „szoknyavadász" cigányasszomy A hiszékeny házaspár lépre-mení és átadott a cá- gáinyassacnynak 200 koronát, két sonkát, két szok­nyát, egy pár cipőt, egy vég fehér vásznat és ru­hára valló fekete szövetet. — Kereszt varázs ide, kér észt varázs oda, —• szólt a cigányaeeaony .és íelpakkolva a kicsalt hol­mit, hirtelen eltűnt. A cigányasszony titokzatos mesterkedésében csakugyan volt valami bűvöletes, mert a házaspár estig sem ocsúdott fel különös látogatójuk ssug- gesaciója alól. Estére azonban kezdett „megtörni a varázs". A oipészné gondolkozni kezdeti és arra az eredményre jutott, hogy hallott már egyet-mást ravasz cigány-asszonyokról, akik csak Ígérik a nagy boldogságot, a nagy vagyont, de se az egyik­ből, se a másikból nem lett semmi, ©Kénben pénz­nek, ruháinak ée egyéb drága holmiinak s&örAi- szálám nyoma veszett. Kétely ébredt Gabanméban és tanácskozni kezdett a férjével. Végre abban egyezte]: meg, hogy kikérik a szomszéd gazda vé­leményét. A szomszéd vMgláíott ember- volt. át­látott ezen a szitán és azonnal a csendőrökhöz küldte a hiszékenyeket, akiknek feljelentése alap­ján azután megindult a nyomozás. A cigányasz- szony alkalmas int néhány hetet fog ülni, az érzé­kenyebb büntetés azonban a oipészházaspárl éri, amennyiben a t őllük kicsalt holminak bottal üt­hetik a nyomát­Eilogíáh az ördögűző cigányasszonyt, aki „heresztvarázzsml" ültette lel áldozatait — Viaskodás az ördög haiatmávat — Nasjvzwittbait, márcSna 13. (Bajáit badősitőnk- tiól.) jelenítette röviden a P. M. H., hogy a gaflgóoi járásiban lévő Sariófcaj&za községben egy furfan­gos cigányia&9zonyrtalk ismét sikerült fd'ültetná ■egy hiszékeny családot. Ab eset a maga tragákó- múikus csattanójával élénken illusztrálja, hogy a% egyszerű ember Mikéből kikthatatlán a babona és a gonosz varánelaittój való Sóletem még mindig rabul ejti a nép egyszerű gyermekét. A cigány- asszonyt tegnap elfogták a csendőrök és vallmmá- sábói rekonstmáiltták a wem mindennapi tígióny- fiurfangot: István Franciska oigányasszony a« eteaofflt hé­ten beállított Oabam Rezső sarlóíkajezaii cápészmes- ter műhelyébe. Betoppanóba pillanatában öaban feleség© is a műhelyben tartősdkodotit, aki megle­hetős ellenszenvvel fogadta a Mvaílan vendéget. Azonban a ravasz oigányiasszony nemcsak. Cabanuó lefegyverzéséhez értett, hanem a házaspár bizal­mának azonnali megszerzéséhez is, amihez erősen hozzájárult apró szélhámoskodásokban járta® csa­lafinta emberisunerete. Dúlt szemekkel odaállít a házaspár elé és izgalomtól remegő hangon, nagy- tiitokeatosan a következőket mondotta: , — Jaj, Istenem, Istenem, aranyos emberek, ti nem is tudjátok, hogy cisuf rontás ül rajtatok! A varázs már teljesen körűiké rátett benneteket és fogva tart. Tegyétek gyorsan kezeiteket . ké­részibe és szorítsátok őket magatokhoz, nehogy (hiába járjam eZt m uht, melyen, a jő sséltemek Midi tol iák hí­Jimádkozzatok velem.. •“ A patétikus kijelentés uifcám halálos csend tá­madt a kis műhelyben és a házaspár megibüvöliten tett eleget a cigáiayasszony parancsának. Ezután hirtelen más hangnembe c* apatt át a eigányasz- azony és folytatta a vápásait megtörését: — Imádkoznátok velem együtt, jó emberek, hogy a kezeitek álltai megtisztuljak és elősegítsé­tek általam a rosez szellemek kiűzését! Tegyétek eaaporán, anriit mondok, hogy az ördög haíaSma megtörjön, rajtáitok! A cipész és letesége a rémülettől megder­medve, fogvacogva engedehn erikedtek a parancs­nak é« a- cígányasazon/y bűvös szavak mormolá&ii- v®l tetézte a® ördögűzést. Körbe fordul1!, haijlon- goti és botijával furcsa jelelcet rajzolt a padlóra. — Ke-TOíZtvaráze a kézen — hangzott a va- rázetörés —, anyai- varázs jósága, mimika varázs, imádság, törjétek meg a gonosz erői itten! Em­berek, íniádkozaaitok, már érzem, hogy múl óban a rontás. 4 boldogság lilka Kantén kimerüflten egy székre dőöit és tovább folytatta a raormolást, majd váiraitlaniul ait a kíje- lenité?* tette a teljesen hatalmába kerülő házas­párnak, hogy rövidesen a legiteHjeeeWb boldogság­nak lesznek részesei és nagy gazdagság vár rá- htk, Mündenneá: & bpkípgságnjak eLőteKAtelf, begy 6 Ssieseiln vizssiiatei lséif 3 űtimú smhsíézs Berlin, március 13. Csieserin meg ígérte, hogy a d'oneci szén területen letartóztatoií né­metek ügyében beható vizsgálatot indít. Lit- viuov Géniből való visszatérése során Ber­linben érintkezésbe lép az A- E. G. igazgató­ságával. Moszkvában tisztában vannak vele, hogy a letartóztatások az amúgy is lassan ha­ladó német-orosz tárgyalásokra és az egész német-orosz viszonyra nem lehetnek jó hatás­sal. A német lapok egyhangúlag arra az ál­láspontra helyezkednek, hogy az eset tisztázd- í sáig német cégek ne küldjenek alkalmazot­takat Oroszországba, mert ott a német állam­polgárok ki vannak téve a kémek és denun- ciánsok üzelmeinek. Moszkvai lapjelentések ■jzeriní a németeken kívül 12 oroszt is letar­tóztattak a szabotás ügyében. I Az aknaszlaffnai ftSzsési válaszfás eretimérfe Ákmszlaüna, március 13. Aknász!atinai íudősitónk jelenti: Vasárnap zajlott le az ak- naszlatinai községi választás. A magyarság két pártjának közös listája 256 szavazattal hat mandátumot kapott. Föltűnő a kommu­nisták megerősödése a szociáldemokraták ro­vására. A magyar szocialisták 3, a cseh nem­zeti szocialisták 2, a kommunista párt 13, a csehszlovák szociáldemokraták 2 s a bánya- hivatalinokok 2 mandátumhoz jutottak. A maradékmadátumokból az egyiket a magyar pártcsoport, a másikat pedig a kommunista párt kapja meg. A magyarság részéről a kö­vetkezek jutottak a képviselőtestületbe: Ná- zath János, Krempel Lajos, Kékedy Gábor, Zadrámszky Lajos, Sóbányai Béla, Freitli Gyula. — Előadás a kis államok leszerelési problémájáról. A Csehszlovákiai Német Nép­szövetségi Liga meghívására Bakker van Bőssé dt-., aki a leszerelés és biztonság kér­déseivel inár hosszabb idő óta foglalkozik, előadást fog tartani erről a témáról március 21-én a. prágai Német Ház tükör termében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom