Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-14 / 62. (1689.) szám
Nal sxámunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szl&oenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszer,fcesztih politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZUtiAtm LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, ü. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/III. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha zónyós közös nemzetközi politikai célok alapján szövetkeznek egymás érdekeinek kölcsönös s közös érdekeinek vállvetett szolgálatára. Ebben a tekintetben azután nincs is semmi uj a regionális szerződések ideájában, mért a világtörténelem messzi évtizedei óta az opportünitás, bizonyos közösen kiharcolandó célok érdekében szomszédos államok sokszor, megismétlődve kötöttek egymással szövetséget; ezek a szövetségek, melyek akkor is szerződések formájában jöttek létre, akkor is bizonyos elfoglalt, tényleges határok garantálását s a közös gazdasági érdekeknek védelmét szolgáltak. Azon határvonalat, hogy nemzetközi megállapodások defenzív, vagy offenzív célt; szolgáltak-e, legtöbbször csak akkor lehetett meghatározni, mikor már egy lezajlott háború után a hadviselő felek újból a zöld asztal mellé ültek le s a kard munkáját a diplomáciai furfangot vette át. Alapvető különbség a történelem régi szerződései s a mai „divatos" regionális szerződések közt nincs; különbséget csupán azon körülmény enged tehetni, hogy ma, amikor létezik egy nagy nemzetközi testület: a nemzetek szövetsége á ennek egyik főcélja a világbéke biztosítása, diplomáciailag szükséges, hogy minden nemzetközi megmozdulás, minden külpolitikai munka a világbéke fen- tartásának jogcíme alapján legyen megindítva' és lefolytatva — a regionális szerződések kötésének szükségességét is ennek alapján indokolják. Vagyis a regionális szerződések I célja ma bevallottan egyeznék a nemzetek szövetsége által vallott és hirdetett programmal: a világbékével. A valóságban azonban e beállítás mesz- sze eltér a lényegtől s a mai — mondjuk csak európai viszonylatban — regionális szerződések nem biztosítanak és nem biztositanának mást, mint a momentán helyzetenergia- adta imperialista célok szolgálatát. Némileg újnak látszó szerepet kapnának e szerződések a lefegyverzés gondolatával egybekapcsolt biztonság kérdésénél. Mint tudjuk, az általános lefegyverzés ideájának előfeltétele gyanánt Franciaország és hívei a biztonság kérdését állították oda, ezt a biztonságot lennének hivatva a regionális szerződések előkészíteni s a mai statusquot. garantálni. Ha pedig a statusquo szempontjából nézünk elfogulatlan szemmel Európa mai állapotaira s figyelemmel kisérjük a nemzetközi életet, melyet Európa él, úgy e szerződések itt elérendő célja még bizonytalanabb, még ingatagabb jövő felé int. Nitti mondotta: „nincs béke Európában": a karaktérisztikús talaj, melyre a világbékét akarják építeni egyesek regionális szerződésekkel. Az államok kategóriái még mindig fennállanak: győzők, semlegesek és legyőzőitek -Ez a kategorizálás adná meg az alapot a kötendő regionális szerződéseknél is. Nem szabad elfeledni a béke elfogulatlan, komoly munkásainak: a mai statusquo diktátum eredménye, mely lehetett alap a győzők részére a győzelem gyümölcseinek biztosítására, de nem lehet alap messzemenő, viiágtör- téneti perspektívája vagy az egész emberiséget érintő célok valóraváitására. A megkötött és esetleg kötendő regionális szerződések arra alkalmasak s azt a célt fogják direkte, vagy indirekte szolgálni, hogy az amúgy is felfegyverzett győzők most tgár alatt a miniszterrel nők maga legyen kénytelen lemondani. Eddig még nem lehetett megállapítani, hogy mely agrárius törvényhozók állanak e klikk mögött s mi a klikk célja. Hivatalos helyen nem foglalkoznak a miniszterelnök lemondási szándékáról elterjedt hírekkel s mindaddig nem is számolnak velük, amíg Svehla maga nem dönt a dologban. Az a kombináció, hogy Svehla lemondása esetén Udrzal venné át a miniszterelnökségi tárcát és a nemzetvédelmi minisztériumot is megtartaná, alaptalan. Udrzal maga is beteges ember, amennyiben cukorbajban szenved s legszívesebben lemondana a nemzetvédelmi tárcáról is. így tehát csupán Malvpctr és Viskovsky jelöltsége jöhet komolyan számba. Budapest, március 13, (Budapest! szerkesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Albert gróf hétfőn este érkezett meg Géniből Budapestre. Csodálatos frisseséggel szállt ki a vonatból. Mikor az üdvözlésére siető újságírók ennek a csodálatuknak kifejezést is adtak, Apponyi igy válaszolt: —• Csekélység az egész, utővégre 54 év óta űzöm ezt a mesterséget, igaz, hogy .most sokkal nehezebb körülmények között. Apponyi mindjárt a genfi népszövetségi tanácsülésre tért át, amelyről a következőket mondja: — Nagy túlzás volna itt a magyar álláspont győzelméről beszélni. A magyar álláspont az volt, hogy mivel Románia a vegyes döntőbíróságból visz- szahivta biráját, a népszövetségnek a békeszerződés alapján pótbirót kellett volna kiküldenie. A tanács azonban a feleket próbálta kiegyeztetni és megkísérelte, hogy mit lehet a jogi felfogással összeegyeztetni. A szeptemberi javaslat ellentétben áll a mi álláspontunkkal, a mostani sem fedi azt teljesen, azonban nincs ellentétben azzal. A népszövetség arra az útra lépett, hogy mivel a felek közti megegyezés nem sikerült, legyen bírói döntés. Mi ehhez hozzájárulhattunk és hozzá is járultunk. Ha Románia is hozzájárulna, akkor kettőnk egyetértéséből származna a vegyes bíróság, amit a tanács ajánlott. Természetesen, ha az igy felajánlott kompromisz- szumbál nem lesz semmi, érvényben marad a mi eredeti álláspontunk. Genfi megfigyeléseiről Apponyi a következő megjegyzéseket tette: — Chamberlain mindig feltétlenül jóhiszeműen járt el és mivel a helyzetnek a súlypontja, hogyha a tanács Javaslata elfogadía- tik, a tanács által kijelölendő két bíró egyéniségén múlik, abban a tekintetben, hogy azok igazán részrehajlatlan, tekintélyes egyéniségek lesznek, teljes biztosítékot nyújt a Chamberlain elnökletével működő hármas bizottság, amelynek álláspontját mi szeptemberben nem fogadtuk el, de amelynek korrektségéhez és jóhiszeműségéhez kétség nem férhet. Genfben nem tapasztaltam rossz hangulatot velünk szemben, de hangsúlyozom, hogy ezt szeptemberben sem tapasztaltam. Megértést találtam a mi álláspontunk mellett és hogy ez az álláspont előrehaladt, az belső erejében a joghoz való szilárd ragaszkodásunkban rejlik. A tanács ajánlata olyan, hogy Románia minden legkisebb capitis deminutio nélkül elfogadhatja. Románia sem követelheti feltétlenül és teljességgel az ő álláspontjának győzelmét és úti figura docet, mi sem követelhetjük. Ha pedig a felek nem tudnak megegyezni, vissza kell térni a békeszerződés rendelkezéseihez. Arra a kérdésre, mi ragadta meg legjobban figyelmét a tanácsülésen, Apponyi a következőképpen válaszolt: — Ha valami speciális eseményt ki lehet emelni, ez az a rövid beszéd, amellyel Briand megindokolta hozzájárulását Chamberlain javaslatához. Briand beszéde egyszerűen remek volt. Titulescu magatartását Apponyi igy jellemezte: — Titulescu beteges, nervozus, nyilatkozatában néha temperamentumos. Én természetesen nyugodt vagyok és körülbelül kétszer olyan idős is mint Titulescu. A szentgotthárdi incidens elintézéséről Apponyi a következőképpen nyilatkozott: — A szentgotthárdi ügyben kiküldött j hármas bizottság tagjai abszolút érdektelenek. Megfelelőbbeket ebbe á bizottságba mi sem jelölhettünk volna ki. Ez a nagy port felvert ügy nagyon sima elintézést nyert. Lehet, hogy valakit, talán egy technikai szakértőt még kiküldenek, de a tanács magatartása ellen nem tehetek semmi kifogást, magatartásában nem mutatkozott semmi pártosság. j Trianon és az optánspör London, március 13. Az Ewening News "Románia és a népszövetség" cim alatt leszögezi, hogy az optánsperben elhangzott döntés után Románia makacssága a legközelebbi probléma, amellyel a népszövetségnek foglalkozni kell. Haladékot adtak Romániának, hogy nyilatkozzék a legközelebbi ülésszakig. De Románia már a helyszínén határozottan visszautasította a döntést. Ezért a népszövetségnek az az egyetlen adminisztratív kötelessége, hogy kiegészítse a vegyes döntőbíróságot, amely kétségen kívül törvénytelennek fogja kimondani azt az úgynevezett román földreformot, amellyel az erdélyi magyarokat földbirtokaiktól megfosztották. Ez az eljárás is bizonyára eredménytelen fog maradni Romániának azzal a világosan eltökélt szándékával szemben, hogy a trianoni békeszerződést a magyar optansokra vonatkozó részében széttépi. Ennélfogva a népszövetség feladata lesz oly eréllyel és határozottsággal fellépni, hogy ezzel Romániát végre-valahára észretéritse. A népszövetségnek ez félreismerhetetlen kötelessége, miután bizonyos dolgokban a nép- szövetség vállalta magára a világ közvéleményének vezetését. Szerencsére a világ közvéleménye ma már tisztán látja a román uralom bűneit, ezért nem fog azzal megelégedni, fsesssizaaűBssxeaBsm külön szerződések érvényével biztosítsanak túlsúlyt, hatalmat fegyvertelen szomszédjukkal szemben s amazt arra kényszerítsék, hogy más ellentétes érdekeltségű állam érdekeivel magát azonosítva, hozzájáruljon ellenblokk kialakulásához. Azaz a regionális szerződések bizonyos erők egyensúlyozásának elvét építenék ki, -— már pedig jól tudjuk, egy ilyeh nagy egyensulyszövetség (antant és hármasszövetség) vezette a világot biztos kézzel 1914-hez. Regionális szerződések utján világstabi- lizációt és megnyugvást s ennek révén biztonságot teremteni csak olyan területen lehet, melynek államai közt nincsenek nemzet- politikai és gazdasági ellentétek s lehetőleg az e területen fekvő valamennyi állam által elfogadhatók a szerződések alapelvei. Ha tehát nincsen meg az alap ilyen szerződések megalkotására, akkor felesleges és diplomáciailag káros regionális szerződést kötni a terület egy-két állama között, s a többi, a szerződésből kintmaradó államot oktroj utján kényszeríteni arra, hogy érdekei ellenére e szerződésekhez csatlakozzék, mert a fenma- radő ellentétek utólag kellemetlen konzekvenciákat idézhetnek elő. Közel vagyunk a világháború végének tizedik évfordulójához s ha átfutunk az elmúlt világesemények felett s a mai nemzetközi politikai képet szemléljük, még sötét a kép, mely szemünkbe ötlik, de nem vigasztalan. Két nagyhatalom már elkanyarodott ama célszerűtlen s jövőt nem jelentő útról, mely a világháború közvetlen eredményei alapján egyideig természetszerű, de később túlságosan kötött vágánynak látszott s felismerte 1918 hibáit is. Franciaország és hívei azok, akik nem tudnak felébredni a győzelem mámorából s a későbbi, nagy feladatok megoldására is csak egy alapot látnak: 1918 háborús eredményeit. A regionális szerződések is e francia diplomácia szülötte s igy kivitelét is Versailles dicsőségmámora sugallja s a hü kisantant ambíciója szeretné valóra váltani. A regionális szerződések és a világbéke egyelőre egymás ellentétei s azok maradnak mindaddig, mig a békeszerződések nemzeteket egymással szembeállító nagy hibáinak kikorrigálása jótékonyan el nem boronálja a jövő európai háború lövészárkait. Az agrárpárt egyik szárnya is ki akaria tessékelni Svehlát a kormányelnökségböf? Prága, március 13. A beteg miniszteas elnök lemondási szándékáról elterjedi hírek még mindig tartják magukat. Parlamenti körökben nagy feltűnést keltettek az agrárius sajtó, főleg a Vénkor és a Ve- cser tegnapi és mai cikkei. A lemondásról elterjedt híreket azzal magyarázzák, hogy az agrárius párt egyik szárnya maga lanszirozta ezeket a híreket, hogy Svehlát kész dolog elé állítsa és ennek hatása FwWvWwWWW V W w WWW WWW WWWW wWWWWW w WWW MM WWW w ww W V W wwwwvfwwwcrv wf w ww1 A román ellenzék Bratianu megbuktatására használja fel a genfi döntést Manlu jelszava a nemzeti egység kormánya — Briand elejtette TltuEescut issionális szerzfidések Irta: Jaross Andor. A genfi események után a sokat emlegetett s külügyminisztériumok által oly nagyra értékelt regionális szerződések egyelőre veszítenek aktualitásukból. Veszítettek azért, meri: épen a közelmúlt nemzetközi események szolgáltattak retrográd propagandát számukra és tették nyilvánvalóvá, hogy helytelen nyomokon indult el az, aki a regionális szerződések utján akar eljutni a ma oly sokat hajszolt utópiához: a világbékéhez. A regionális szerződések oly államok közös megállapodásait jelentik, melyek részben •egv bizonyos geográfiai adottság, másrészt, bi-