Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)
1928-03-13 / 61. (1688.) szám
<PRA<L^/V\A^toRTORItaP 1928 március 18, kedd. temíéesetii, hogy a te^kieebb isgedocm rogy ftderőltetés katasztrófára veasethetne. Ennek alapján parlamenti körűkben befeje- sett ténynek tekintik Svehla vissnalépécét, asert a jelenlegi Sessült bcIpoHtíkai visao- ayok hŐRött a Waiány re»etéaét toosssaM) időre nem lettet rábírni a nvtntemerelmök- helyetteere. Svehla utódját Hietőlqg eddig még nem folytak tanácskozások, de bizonyom, hogy as aj fcovmáotyéhtiSik ismét csak agrár párti törvényhozó lem. A pártviszonyokban nem less váltosás LA. félhivatalos Pragéi Presse már vasárnapi számában utalt burkoltan Sve-Ma távozásának lehetőségére, amikor a kővetkezőiket irta: — Pártpolitikai konstelláció tekintetében a parlamentben akkor sem várható változáe, ha a kabine4 voaetese Medgleneee® más ke- nekbw kellene hogy átmenjen. rÁ (polgári koalíciót a kabinetben végrehajtott részleges személyi változás nőm érintheti, azonkívül föladatának köre is nagy s ennek fokozatos megvalósításán az eddigi vágányokon haladva tovább kell dolgoznia. ma A nímet vlllamostársasás egyik Igazgatíláí küldte Hoszkvíba a doneci szabotázs ügyében ! Berlin, március 12. A Montag-Moigen jelentése szerbit az A. EJ. G. igazgatósága keleti osztályának vezetőjét, Bleimaimt Moszkvába küldte ki, hogy informálódjék az orosz kormány által1 terjesztett szabotázsakció valódi tényállásáról és hozzon teljes világosságot az ügyibe. Az A. E. G. kijelenti, hogy hivatalnokait azzal a kifejezett kötelezettséggel küldötte Oroszországba, semmi szín alatt ne avatkozzanak be az orosz belpolitika ügyeibe. Az A, E. G. vezetősége meg is van győződve arról, hogy a három megvádolt műszaki ember nem a saját szakállára ment bele ilyen ügyek u*e. Á megvádolt Goldstein Ö8 éves komoly férfi, aki máír busz éve áíll a válla’at szolgálatában és; mindiig a legüelkáismeretesebb. és legjázanabb üszávise- lónek ismertek. A megvádolt másik két- tfezt- vfeedő is a® A. E G. teljes bizalmát élvezi Berlin, márcáns 12. A Montag- Morgien bernburgi jelentése szerint a német Solvay- müveknek Meyer nevti 25 éves munkását azon gyanú: alatt tartóztatták lie, hogy a szovjet számára kereskedelmi kémkedést űzött A jelentés hangsúlyozza, hogy olyan ügyről van szó, amely már hosszabb ideje elő van készitye és igy semmiképpen sem lehet rep- resszáliának tekinteni — öt korona egy menzaebéd: Havonta p" szer láss vendégül egy magyar diákot! A magyar-csehszlovák optánspörökben senki sem vonta vissza a csehszlovák földreform elleni panaszát Budapest, március 12. A Hadik-Barkóczy-féle földbirtokptfr * lansanno-i ítélet után élénk vásssshanget keltett a csehszlovák sajtóban. A vegyes döntőbíróság csehszlovák 18- d ©legátusa, Hobza tanár, a Vénkor február 22-iki számában cikket irt, amelynek lénye- gea áraÜaa ai veit, hogy a lansannei ítélet hatása álatt azok a külföldi felek, akik eddig a csehszlovák hatóságokkal és a földhivatallal nem voltak hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni feltűnően hirtelen megváltoztatták álláspontjukat. így két magyar fölperes — a csehszlovák lődelegátug állítása szerint — visszavonta volna keresetét és magatartását követni készülnek a többiek is. Hobza tanár állításával szemben teljesen megbízható helyről azt az értesítést kaptuk, hogy a Hatdik-Harkóczy-pörbon hozott lausanmei ítélet óta egyetlen magyar állampolgár sem vonta vissza hasonló értelmű keresetét. Ezt a vegyes döntőbíróság titkárságának távirati közlése is megerősíti. A távirat szószerint a következő: „A HaiJák-űgybe® hozott legutolsó döntés közhinrétételc óta egyetlen magyar felperes sem vonta vissza a csehszlovák agrárreform ügyében benyújtott panaszát. — Struyoken a k.M E távirat legjobban bizonyltja azt, hogy a csehszlovák földreformmal kapcsolatos panaszokat a most már kétséget kizáróan elismert vegyes döntőbíróságok a jövőben is tárgyalni fogják s a magyar panaszosok panaszaikat egyetlenegy esetben sem vonták vissza és nean is fogják visszavonni. Súlyos bonyodalmakkal fenyeget a sxlovenszkói érsekség megalakítása Ssztergosnban számolnak Hlinka érsekké való kinevezésével —. Az egyházi birtokok nehéz problémája — Csehszlovákia hajlandó kompromisszumra 7 .Esztergom, március 12. (Tudósitőnk te- lefonjelentése.) Serédi heroegpri másnak Rómáiból való visszaérkezése óta nagy izgalom van a modüs vivendi és az esztergomi fŐegyházmegye ezzel kapcsolatos kérdései körül Ma már nyilvánvaló, hogy ' az egyházi javaik elhatárolásának ügye súlyos bonyodalmakra adhat okot és tijaibb nemzetközi perrel fenyeget, mely az erdélyi birtokperhez hasonlóan esetleg a népszövetség elé i« fog kerülni. Be'?zélnek\Es?i't^rgoiii(lían ártól hs,'1hpgy Or- senigo Caesar pápai mmdue elhagyja Budapestéit i& hogy a pápa a közel jövőben kinevezi Hlinka Andrást szlovenszkói érsekké. Ez a híresztelés nagy megdöbbenést keltett, mert ea a kinevezés egy csapásra megdön- tené a modus vivendi eddigi magyarázatát. A. leendő szlovenszkói érseki egybáztarto- mányíhoz fog tartozni a nyitrai és beszterce - bányai püspökség és igy ezek a püspökségek kikerülnek az esztergomi érsekség felügyelő hatósága 'állói. Ezenkívül a rozsnyói, szepesi és kassai püspökök ugyancsak, kikerülnek az egri érsek fenbatősága alól és [a szlovenszkói érsek fenhatósága alá kerülnek. Az uj érsekség alapi fásával a szlovenszkói területeken lévő érseki birtokok kérdése e pillanatban megoldhatatlannak látszik, mert a magyar kívánságokat a csehszlovák kormány nem akarja teljesíteni, Az esztergomi érsekség eddig sem kapta meg az elcsatolt területek utáni jövedelmet., mig a kassai és szepesi püspökök szabadon élvezik la a magyar területen ;lérő m birtokaik haszpnéívezefcét. Az arány jelenleg az, hogy a «epe*á és kan- fal püspökségnek mintegy húszezer holdnyi birtoka van magyar területen, míg a* esztergomi érsekségnek nyolcvanezer holdnyi birtoka van a csehszlovák impérium alatt. A’ csehszlovák kormány e nyolcvanezer holdnyi birtok teljes értékének legfeljebb 35 száaaMkát lenne hajlandó kifizetni. Magyarország igy összesen mintegy százezer hold birtok haszonélvezetétől esne el. Mértékadó helyen ki jele;-tették, hogy a szlovenszkói érsek kinevezése előtt még meg Érelmeszesedés-neurasfhénia csont, bőr. mirigybajoknál, golyvánál, hüdé- seknél, izzadmínyoknál. vérszegény, gorvély és angolkóros gyermekeknél a (slil JMBróm CyósvvBi teJődfar- dós« Otthoni ivő «s fOrdőkurála kiváló gySgyhatású. Részletes és ingyen fel- yilágositástnyujta Fűrdőigazyatósag Csizfürdő- Cizkupele. Kapható gyógytárakban, drogériák- < bán, áaványvizkereskedésekben. fogják kísérelni a helyzet reparálását. Az esztergomi érsekség- a maga résziérol mindent megtesz ez ügyiben, igy több közel etí férfiút is felhatalmazott arra, hogy magánúton tapogatózzék Benes külügyminiszternél a csehszlovák álláspont felől. A magyar kormány .. Klébelsberg kultuszminisztert bízta meg a tárgyalásokkal. Hír szerint Cseh Szlovákia hajlandó lenne bizonyos komprom isszurm a azon feltétel alatt, hogy. ez a csehszlovák- magyar viszonyt meg fogja javítani. Bizalmatlanságot szavaztak az indiai kormánynak London, március 12. India törvényhozó gyűlése hetven szavazattal negyvenegy ellenében bizalmatlanságot szavazott a kormánynak, mert a hadügyi költségvetésben nem teljesítette a pártoknak azt a kívánságát, hogy az indiai hadseregben fokozott mértékben alkalmazzanak benszülött tiszteket. Visszatéri London, március 12. Angliából mindenünnen a tél visszatérését jelentik. Az alföldet magas hóréteg borítja, amely Lin- colnsMrében 5—6 láb magasságot ért el. Több helyen megszakadt a forgalom. Derbi- shireböl heves hóviharokat jelentenek. Több falu el van vágva a világtól. London, március 12. Ma, reggel a- London—Pária között közlekedő francia repülőgép a csatorna felett hózivatar következtében lezuhant. A pilóta és a mechanikus életét vesztette. A hullákat postagőzösön szállítottak Főik esteneba . Hamburg, március 12. Az Északi tengeren heves hóvihar dühöng, ami a hajóforgalomban nagy zavarokat, ókoz. Paris, március 12; Egész- Franciaország- baja a tavasa időjárás hirtelen télre változott. Szombaton egész nap havazott és vasárnap több helyről fagyot jelentettek. Prága, március 12. A törvénelmi országokban vasárnap egész napon át havazott. A hőréteg helyenként 15—20 centimétert tett ki. Belgrád, március 12. Tegnap óta Bel- grádban és a Vajdaságon borzalmas erejű hóvihar dühöng, amely nagy hárokat idé- nett elő. Béc’s, március 12. Tegnap óta Ausztriába hidegségi hullám tört be, Béesben és az alpesi tartományokban szakadatlanul havazik.: •• * & $$ JÉt %«jQé6ii wvügy :úz iiSO siff&SíÉ tte&ÉNV- irU: VASÁRAI SÁNDOR . m) — Á száját is — mondta. — A szemét i«? — Azt is. — A fülét is? — Igea. Most már reszketett a kezem. Olyan csöndesen beszéltünk, hogy alig értettük egymás szavát. — Ha a szálját megcsókolta... a fogait is megcsókolta? Világosan, láttam, hogy az egyik lábát elóreteszi s kényelmesebben helyezkedik el. Mindeddig „vigyázz“-ban állt. Olyan mozdulatot tett, mint akinek eszébe jut, hogy zsebredugja a kezét. Szemmellátható- lag föllélegzett. A hangja is tisztább volt. Egyszerre figyelmesen néztem reá. — Hogyne — mondta váratlanul, egészen nyugodtan, szinte közömbösen. Az az érzés, hogy zuhanok, most erősebb volt, mint bármikor előbb. Olyan erős volt ez az érzés, hogy az egyik kezemet kinyújtottam s az asztalra fektettem, mintha meg kellene támaszkodni. Észrevettem, hogy Madár figyeli ezt a mozdulatot. — A nyakát is megcsókolta? — kezdtem újra. — Néha. — Hol? Ameddig a ruha vágása terjed ... vagy azon túl is? >— AdidjB — Meddig? ■ — Ahogy mondani tetszik. Ezt már más hangon mondta, mint az előbb. A két kezét fölemelte, a kezeit egymáshoz dörzsölte s aztán visszaejtette a nad- rágűzárákhoz. — A' kerai ... — mondtam — a készeivel közben mit csinált? — Miikor? — ikérde'zíe röviden ée szinte szem tel eöM. . i — Akkor — mondtam. — A kezeimmel? — kérdezte. TJenézett a kezeire. Mindketten a kezeit néztük, amik tétlenül lógtak a nadrágszáraik mellett. — Megölelte ? $ — Igen, hogyne — felette mellékesen. ~ És ő? — 0, mi? -T- kérdezte. —j Sóba nem tiltakozott? — Néha.. — Mikor ? — Ha . . . Ha nálam voltunk. — Magánál? A maga szobájában? — Igen. — Hányszor voltak ott? . — Nem sokszor. Talán kétszer. —• Tiltakozott? — Igen. — Miért? — Csak úgy. Ahogy lányok'-'szokták’.'-" Emlékszem, hogj? miikor a hfszél^t^ibenidáig futottunk, már huzamosabb ideje, egyszer sem mondta nekem, hogy „Tanár ur“. Most mondta megint először, egy bizalma® mosollyal: —• A tanár ur különöseket kérdez. — különöseket? — mondtam. Felálltam. — Maga . . . Maga különöseket felel. Nem találja? Egy lépést mentem feléje. — N . , . Nem — mondta. És hátrált egy lépést. így mar adtunk. — Mi volt maguk között — kérdeztem — makor a levelet irta? Valami baj volt? Aliért kért bocsánatot? — As, tanár ur kérem . * t — Mi? — Megütöttem mondta egyszerűen. — Megütötte? — kérdeztem. — De hi- r/,en ez egy egész gyönge lány. Miért ütötte meg? Mikor? — Tanár ur kérem . . . nálam voltunk, az én szobámban. — Nem olyan gyönge . . . tetté még hozzá mentségül. — fen . . . bAtv . . Nem akart .. . — mondta később. — Mit? — Semmit — mookfta gorombán. — Igen — mondtam most .önkénytőle- nül én is, beleegyezően, mintha ő kérdezett volna valamit. — í( . ............... — Mondja csak. Madár — mondtam az- ;táin, mert nietm monídililattarn mást — most mi van?.Például ma? Ma is látta? — Igen. .: — Most... Mielőtt idejött? b— Csak az'utcán. — Csak a» uitpáia? jjőfl ide? — 'A sarokig. — És. ha elmegy ... találkozni fog vele? — A korzón, tanár ur. Hallgattunk. — Rólam — mondtam lassan, nehezen — soha nem beszéltek? — Ritkán, tanár un — Csak mint tanárról.mi? Madár felnézett rám. . — Igen — mondta hangosan. — Jó — mondtam gyorsan. Megint. vigyorgott. Egyik lábáról a másikra állt. — Tanár ur kérem — mondta —, ez nem minden. Ha tetszik, elmondok mindent. — Elég — mondtam. — Van egy fényképem is — mondta gyorsan. — Ha tetszik, megmutathatom. Fürdőruhában. Egy hetedikes csinálta’, mikor . nyáron a folyóban fiirödtek. — Ellég — mondtam és leültem. Madár közelebb jött. — Ha tetszik akarni, mégmutatom '. — mondta — és... Tanár ur kérem... teljesen őszinte voltain. Most már számi that->k a tanár urna? — Az ajánlásra -a stipendiumnál, tanár ur, kérem?... — mondta újra, amikor nem válaszoltam. Közelhajolt az arcomhoz. Fölemelteim a közém et. ■ " — Elóg; — nem tudtam mást .mondani. Köszönöm szépen — mondta és meghajolt. Égy pillanatig hallgattunk. Madár változatlanul az arcomba nézett. Aztán egészen más hangom, tisztesség.tudóam. ezi kérdezte:-— Elmehetek,. tanár ur? (.Vége kö\etkezik.) %
