Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-02 / 52. (1679.) szám

2 üoUOAUo _____________________________________________ ______________________________________ if i magyar nemzeti pirt törvényhozói klubja állást foglalt az országos kereszfényszocialista párttal való eifltfiitikiiis kirPisében A magyar nemzeti párt és a Zipser deuisehe Partéi törvényhozói klubja tegnap dél­után teljes ülést tartott. A klub állást foglalt az országos keresztény szocialista párttal való együttműködés kérdésében és egyhangúlag hozott határozatában abbeli óhaját fejezte ki, hogy az eddigi pártközi tárgyalásokon létesült megállapodás szerint való, in­tézményesen megerősítendő együttműködés mielőbbi megvalósítása szükséges. A klub foglalkozott Mayer József és Hanreich György ttr. mandáfn mfosztó savai és amidőn saj­nálkozással vette tudomásul a bíróság Ítéletét, köszönetét mondott Törköly József dr. szenátornak, a klub álláspontjának a biróság előtt való erélyes és kiváló képviseletéért. A küszöbön álló országos képviselőtestületi és járási képviselőtestületi választásokra való felkészülés módozatainak letárgyalása utón a klub a napirendre kerülő törvény­javaslatokat tette beható tárgyalás tárgyává, majd különféle adminisztratív ügyeket in­tézett el. (Hivatalos.) A Hradzsin kívánságára tartják meg tavasszal az országos választásokat Prága, március 1. A napilapként megjelenő Rizstká Stráz értesülése szerint a szocia­lista pártok előbb kezdtek hozzá a választási készülődésekhez. Magas helyről ugyanis figyelmeztették őket, hogy a választások mihamar meglesznek s a köztársasági elnök rá fogja bírni a Svehla-kormányt a választásoknak tavasszal való megtartására. A polgári pártok esak most láttak hozzá a választási kampány előkészítéséhez. Prá­gában a cseh néppártnál vehetők észre ilyen készülődések. A kormány eredetileg a jövő esztendőre akarta halasztani a választásokat, de a köztársasági elnök befolyására megváltoztatta tervét. Az országos választásoknak óriási politikai jelentőségük lesz. Nemcsak az országrészek uj közigazgatási berendezkedése, hanem a kormány meg­maradása vagy távozása is függ a kimenetelüktől. Ha a választási eredmény kedvezőtlen lesz, akkor a nemzetgyűlési választásokra sem kell sokáig várakozni. Bizonytalanság a teáidéiban gyár ember. Ma, ez ünnepi órákban örök há­lával gondol a nemzet első választottjára. Az elnök szavait zajos taps kisérte. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel: — A kormányzó — mondotta — mikor elfoglalta kooimányzóa székét, ptroktómáciát bocsátott ki a nemzethez, amelyben a jog­rend visszaállítását tűzte ki legelső céljáuL IMost mikor a sebek tűnőben vannak, nem lehet ünneplés nélkül tovább menni. A leg­szebb ünneplés pedig a munka, Munkaprodulctummal járulok én is most a Ház szme elé. Négyszáz éves törekvés eredményeként törvényjvQslatol nyújtok be, amely Magyarország magánjogi rend­szerét szabályozza. (Nagy taps.) Az igazságügyeminiszter ezután ismerteti az uj magánjogi törvényként meg­születésének egyes fázisait, amelyben rámu­tat arra, hogy a magánjogi kódex oszlott a magyar tragikus sorsban. Mindig volt vala­mi, ami megakadályozta abban, hogy írott jogszabály váljék belőle. Verbőczy Triparti- tuma már annak készült, de jött Mohács, iMikor negyvennyolc után másodszor fogtunk hozzá a kódex megalkotásálhoz, jött Trianon. Az uj magánjogi törvénykönyv négy rész­re van tagolva. Az első rész 423 paragra­fusból áll és a személyi és családjogot foglalja magában. A második rész 514 paragrafusból áll és a dologi jogot tar­talmazza. A harmadik rész, amely 820 paragrafusból áll, a kötelmi jogot foglal- ja magában, végül a negyedik rész 406 paragrafusban az örölclési jogot tárgyalja. Ugyancsak a mai ülésen Pesthy Pál be­nyújtotta az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi törvény módosítását. A módosítás oda irányul, hogy a felsőháznak a törvényben felsorolta­kon kívül tagja még az országos mun­kás biztositó intézet elnöke is. Azonkívül a gyáriparosok közül az eddig ki­nevezetteken felül még két felsőházi tagot ne­vez ki az államfő, úgy hogy összesen négy felsőházi tagot delegál a Gyáriparosok . Or­szágos Szövetsége. Budapest, március 1. A M. T. I. jelenti: 'A kormányzó ma délután háromnegyed egy órakor kihallgatáson fogadta Wlassics Gyulát, a felsőház elnökét és Zsitvay Tibort, a kép­viselőház elnökét, akik az országgyűlés sze- rencsekivánatait fejezték ki előtte. A román páriámén) megkezdi a konkordátum vitáját Bukarest, március 1. A felekezetekre vonatkozó törvény elintézése után a kama­ra megkezdi a konkordátum ratifikálásának vitáját. A kamara ülésszaka valószínűleg husvétig terjed. Prága, március 1. Már több ízben meg­írta a P. M. H., hogy Svethla miniszterelnök felgyógyulásának legfőbb akadálya maga a bonyolult belpolitikai helyzet, amely az utóbbi napokban még jobban kiéleződött. A kormánytöbbség, parlamenti munkatársunk értesülése szerint, számol azzal az eshető­séggel, hpgv Svéhla még hosszabb ideig nem veszi át a kormány vezetését és több­ségi körökben már a miniszterelnök helyet­tesének kérdését is felvetették. Az agráriusok ugyanis nem titkolják bizalmatlanságukat Srámekkel szemben, akit a koalícióban uralkodó bajok főokozéjá- nak tekintenek. Most tehát azon gondolkoz­nak, hogy miként lehetne a miniszterelnök- helyettes sezmélyét fölváltani, úgy hogy Srámek helyébe egy agrárius miniszter ke­rüljön. Értesüibiésünk szerint az agráriusok Udrzalt vág} Srdinkót szeretnék miniszterelnökhelyettesnek, * Hodzát semmi szin alatt. A kormánytöbbség helyzeté súlyosbodott, óriási fejetlenség uralkodik a koalícióiban, amelynek semmiféle kész munkaprogramja nincs. Senki sem tudja ma, mi lesz holnap* . ____^ . , '. .. .tv; Kr amáréh a közélelmezési minisztérium messzQntetését kívánják Prága, március 1. A cseh nemzeti de­mokrata párt képviselői határozati javasla­tot nyújtottak be a kormányhoz, amelyben a közélelmezési minisztérium mielőbbi végle­ges likvidálását követelik. Kemal pasa állapota válságosra fordult Konstantinápoly, március 1. Komái pasa állapota az utóbbi napokban válságosra for­dult és orvosai még a katasztrófát sem tart­ják kizártnak. Az utóbbi hetekben a török köztársaság elnökén teljesen erőt vett idült tüdőbetegsége. Seipel a Ifivé Eliten számol ke sírásai tárgyalásáról Béce, március 1. Parlamenti körökben úgy hifiik, hogy Seipel kancellár a jövő hé­ten tart beszámolót a nemzeti tán ács, kül­ügyi bizottságában prágai utazásáról és az osztrák-olasz konfliktusról. Egyiptom visszautasítja az angol szerződést London, március 1. Kairói jelentések sze­rint a minisztertanács valószínűleg vissza fogja utasítani azt a szerződést, melynek ter­vezetét Sarwat pasa miniszterelnök és az an­gol kormány'a londoni tárgyalások folyamán megállapított. A nemzeti párt máris á szerző­dés visszautasítása mellett nyilatkozott és ilyen értelmű utasítást adott 'minisztereinek ■is, úgyhogy a minisztertanácsban; amelynek ülése ma kezdődött meg, a szerződés'-térve­zetnek nem lesz meg a szükséges többsége. Brland és Horrkh tárgyalása Paris, március 1. Herriok párisi ameri­kai követ tegnap Rriand francia külügy­miniszternél látogatást tett és a két állam­férfi hosszabb tárgyalást folytatott a háború­éi lenes paktum ügyében. „A bér. szoc. Bárt térfeglalása HRnkátik'és az agrárok sárost ffifis2k#be!i“ Lapunk február 19-iki számának fenti cím alatt megjelent héthársi tudósi fására való hivatkozással Árpád Bedlovié héthársi lakos a maga és Jan Gira héthársi lakos ne­vében a következő helyreigazító nyilatkoza­tot küldte be: ,jNem igaz az, hogy a csendőrség ■ engem karhatalommal kivezetett volna a gyülés­teremből. Nem igaz az, hogy Jan Gira rosko- ványi lakos olyképp nyilatkozott volna a gyűlés után, miszerint ő ezentúl leghűsége­sebb katonája óhajt lenni a kér .-szoc, párt- nak. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy én valaha is magyar lettem volna.“ A helyreigazítással szemben megjegyez­zük, hogy az országos keresztényszocialista pártnak héthársi gyűlésén jelen volt tudósi­tónk tudósításának a; gyűlés lefolyására vo­natkozó állitásait fentartja. 'M*1'——p mi ) mi n~ir«mi~i—bbbbvmibwbvbwmi -i ■---t-it JÉ Si, mm, az dsoM&ém •* » • • • • * */ * V * * * “ RE&ÉNV* irta.: A\ARAt O ANDOR (55) Most az az érzésem, hogy messze va­gyok mindentől: címtől, kortól, emberektől. Teremtménynek érzem magam. Még soha nem éreztem ezt igy. Teremtmény vagyok. Kihelyeztek ide. Nem én akartam . . . Most szenvedek, miért jött ez? Én nem ártottam senkinek. Nem bántottam embert. Miért jött ez? Soha nem tudtam, hogy ez testi, ez a fáj­dalom. Hogy úgy tud fájni, mint egy beteg gyomor, egy eltört kar. Testi fájdalmat érzek, ha rágondolok. Ha szereti Madárt, én is szeretni aka­rom Madárt. Ezt meg kell tudnom. Szereti? Kedves, derék fiú. De ha nem szereti, ak­kor ettiprom Madárt. Még van négy hetem. Még függ egy kissé tőlem. Négy hétig van még valami vonatkozása hozzám. Még jelen­tek valakit neki, ha nem is többet, mint egy tanárt. Négy bét múlva nem leszek a szá­mára senki. Egy név, egy figura. Egy ember járkál a városban. Meg sem szólíthatom. Nem feddhetem, nem dicsérhetem. Ha most meghalnék, íkőteles lenne eljönni • a temeté­sem re. De nem akarok meghalni. Semmi mást nem akarok, csak beszélni vele. Ha tréfálkozni tudnék, ha nem lennék ilyen esetlen, ez talán nem is lenne olyan nehéz. ÍV annak, akik tréfásan, könnyen beszélget­nek. Megállíthatnám, kérdezhetnék valamit, kérdezhetném a családja felöl. Tréfásan azt is megkérclezJhetniém, mit álmodott? Vagy, ív"t szól hozzám, igy szakáll nélkül? Min­dent. De ezt nem Lehetem. Nem tudok tré­fálkozni. Biztosan érzem, ha én beszélni "kez­dek vele, az a vég. Minden összedől. Min­dent kimondok. Az lenne a vége ennek a zu­hanásnak. Reggeledik. öt óra lehet. Itt ülök az asztalnál és várom a reggelt. Mintha béna lennék. Nem tudok mozdulni, nem tudok viöszafeküdni az ágyba. Fázom, arra gondol­tam, hogy levelet irok Tímárnak. Nem tu­dom a címét, nem baj. Cim nélkül elküldöm a levelet a bizonytalanba, poste restante, Bécs. De nem merem- a levelet megírni. Most kitéptem az utolsó tiz oldalt, amit: ebbe a füzetbe Írtam, egy borítékba tettem és megcímeztem. Tímár Ágoston, Wien. Poste Restante. Talán megkapja. Talán jobb, ha elküldöm ezt a tiz oldalt, még ha nem is kapja meg. Világos van már. Egészen nyugodt vagyok. Szükségét érzem annak, hogy rendbeszedjem, itt az Íróasztalomon, a jegy­zeteimet. Átgondoltam mindent, s szükségét érzem annak, hogy mindent rendbeszedjek magam körül. Eltépjem, eldobjam, ami fö­lösleges. Mindent a helyére tegyek. Ma és holnap ezt fogom csinálni. A könyveket át kell néznem, a leveleket, a tárgyaimat el. kell rendeznem. Rendetlenség van körülöt­tem. Mindent el akarok rendezni. Érzem, hogy a sötétben élünk. Nem készülök sem­mire, de minden pillanatban készen kell lennem. Jöhet valami, bévozeteés nélkül, ahogy ez jött, ez az arc. Így jöhet a halál'. Vagy, hogy máról holnapra el kell utaznom. Nem lehet senkiben bízni, senkire számí­tani. Magamra se. Mindig azt hittem, hogy szabad akaratom van. Nincsen teljesen sza­bad akaratom. Minden pillanatban érhet va­lami. Szükségét érzem, hogy rendet te­remtsek. Lassan ideje, hogy öltözködjek. Junius 9. — Elküldtem a levelét. Junius 10. — Ma észrevettem, hogy me­gint megállt két ember, utánam néztek és valami megjegyzést tettek reárn. Az Osztály csöndes, már nem röhögnek, de úgy vettem észre, mindenki engem néz. Mit néznek? A tanáriban, mintha kevesebben szólítanának meg. Nem kerülnek, csak kevesebbet szól­nak hozzám. Biztosan érzem, hogy látnak rajtam valamit. De mit? Megfoghatatlan. Mindig az az érzésem, hogy valami nincsen rendben a ruházatom körül. Hogy a nyak­kendőm megint lecsúszott. Ilyenkor gyorsan a galléromhoz kapok, s néha föHélegezve veszem észre, hogy csakugyan lecsúszott a nyakkendőm. De máskor nem találok sem­mit; a nyakkendőm a helyén van; minden ruhadarabom rendes; s mégis, mintha bá­mulnának- Talán a hajam nincs rendben ? Talán van valami a nézésemben, ami nem a régi? De vizsgálom magam és nem talá­lok semmit. Érthetetlen. Vigyáznom kell. Különösen az osztály. Állandóan bámulnak. Madár mintha le nem venné rólam a sze­mét. De lehet, hogy tévedek; ez csak egy érzés; nem szoktam abba az irányba nézni, ahol ő ül. Nemcsak Madár. A többiek is bá­mulnak. Rabuják, a félkegyelmű nézésével, nem veszi le rólam a szemét. Egy fél óra hosszat tűrtem. Aztán ráorditottam: — Mit bámul? Mi vagyok? Újkapu? Mit bámul igy, feleljen azonnal! Persze nem felelt, hebegni kezdett. Kék és zöld volt. Nem lehet értelmes választ kap­ni tőle. Ma reggel a borbélynál bér elválás alatt hosszan, aprólékosan megnéztem ma­gamat. Semmi A szemeim fáradtan néznek, mert keveset alszom. Ez minden'. Mikor meg- beTetvált, meg is kérdeztem tőle: — Mondja, Vencel ... De őszintén: nem lát rajtam valami változást? — Változás? — kérdezte, csodálkozva. — Úgy értem, valami feltűnőt. Ön régről ismer. Nem lát semmit? — Nem — mondta határozottan. — Sem­mit. Azaz . . . Ez a szemölcs' itt a tanár ur nyakán most. nagyobb valamivel, mint né­hány év előtt volt. Mogyorónagyságu; azelőtt nem volt nagyobb egy lencsénél. Szemölcsö­ket gyönyörűen eLlehet tüntetni. Nyomtala­nul. Különben nem látok semmit. Ez a fodrász legszívesebben állandóan furua-fatragna rajtam. Szenvedélye az ilyesmi. Azt már megszoktam, hogy beretválás után minden reggel három-négy percig kérdés nélkül, maszirozza ujjaival arcomat. A száj körül, ahol a két ránc van, szenvedélye az ilyesmi. Tűröm, nem akarom zavarni. Más­különben nem veszem észre, hogy különös eredménye lenne annak, amit csinál. Nem is számit érte semmit. Ez a mániája, hogy szé­píti a klienseit. Nem értem, mit néznek utá­nam, nem értem. Lehet, hogy félhangosan be­szélek az utcán, ha egyedül megyek valaho­vá. Ma erre gondoltam már. Ilyesmiről nem tud az ember. Én maga in is sokszor megbá­multam éő megmosolyogtam öregebb embe­reket, akik félhangosan motyogtak, vagy hangtalanul mozgatták a szájukat séta köz­ben,''egyedül. Szenilis tünet. Talán meg kel­lene kémem valakit, hogy figyeljen. Kudli- csek, ha .megfizetném! bizonyára szívesen nyomon követne és megfigyelne. Megtud­nám azt is, mi az, amit megbámulnak rajtam az emberek. Kudlicsek, ez nem rossz ötlet Ha ez nem szűnik meg, az a bám észkod ás, K üdítősekkel figyeltetni fogom maira mák , (Folytaljuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom