Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-10 / 59. (1686.) szám

4 1928 március 10, noanbai Kopenhága, március 9, Röviddel elutazásom előtt két aktuális tárgyú könyvre tettem szert. Maurice Bedel „Jeromos“-ára Mára! Sándor párisi levele tett figyelmessé. Otthon még nem ismerték a könyvkereskedők, útközben szereztem meg. Ez volna az átlag norvég női karakter? Pá­rásban, Oxfordban sokat ismertem belőlük, a most olvasott jellemzés nem fedi a képet, mely felőlük lelkem mélyén kialakult. Ám a magyar fenyő is, ha idegen talajba kerül, másképp fejlődik. A norvég fjordok szülöttje sem lehet kivétel. Annál érdekesebb. Nagy­szerű megfigyelési tárgy: a skandináv nő az idegenben és otthon. Egyelőre tehát ne higy- jünk Maurioe Bedőlnek, majd otthon, náluk, — vederemo! A másik, szintén híressé vált könyv: Ingeborg Maria Sick „Hochlanspfar- rer“-je. Német fordításban olvastam, nem merem cimét magyarul irni. „A kegyek pap­ja" túl merev. Akkor már inkább az ismert opera cimét: „Hegyek alján" választanám. Falun élő, európai műveltségű, finomlelku magyar asszonytól kaptam a könyvet. — Skandináv utjának pompás aláfesté­séül fog szolgálni. A norvég hegyek tiszta levegője árad belőle. Majd elmeséli, ha haza­tér. szebbnek vagy rosszabbnak s igazabb- nak látta-e a valóságban Norvégiát. Mindenesetre furcsa véletlen, hogy pont most kellett ugyanazon világról két annyira ellentétes világitásu könyvet olvasnom. A „Hochlandspfarrer" (már csak néme­tül idézem) norvég protestáns pap, partnere — „Jas dánische Fráulein" — Kopenhágából Oslóba került, rejtélyes lelkű, ideges, okos, tiszta dán leány. Szerettek, elszakadtak, a pap — a norvég főváros divatos prédikátora — a legvadabb norvég vidék eklézsiáját folyamod­ja meg, legnemesebb értelemben vett hivatá­sának él, távol falvak elhagyottéit a legbor­zalmasabb hófergetegek között is felkeresi, lovon a hegyeket, csónakján a fjordok íeker- vényes zeg-zugait járja, lemondott minden­ről, mindenkiről, egy megnyugodott, nedves tavaszi estén a papiakban találja a lányt... Ennyi az egész. Egy norvég férfi s egy dán leány regényének halk muzsikája. Meny­nyivel közelebb jutottam hozzájuk. Ezt elhit­tem, Maurioe Bedel-t túlzással gyanúsítom. Trés faaiunt collegium: a praeludium legha­talmasabb akkordját Berlinben kaptam. A Vossische Zeitung szinházrovatát már Bres- lau táján böngésztem. Rövid három napnak (az útlevél „Durchreose" vízuma csak ennyit engedélyez az átutazónak) három estélyét a lehető legtömörebben szeretném tölteni. Állami opera: Tanühauser. Városi opera: Turandot. Die Tribüné: Játék a kastélyban. Tbeater in dér Könággratzer Strasse: Schloss Wetterstein. Lessing Theater: Rose Bernd. Dentscb.es Künstler Theater: Evelyne. Kcmi- sche Oper: Alles nackt! Grosses Schauspiel- haus: Pompadour—Massary! Kleines Theater: Erika Glassner in Gretchen (für jugendliche nicht geeignet). Metropoi Theater: Die schöne Helena. Theater des Westens: Münchhausens letzte Liebe. Deutsches Theater: Peer Gynt. Pont, ne tovább, itt van, amit kerestünk. Ibsen Peer Gyntje. Werner Krausz, Frida Richard és Johann Hoferrel a főszerepekben. „Peer Gynt" — Georg Daub csodás szép fordításában. Berlin egyik legjobb színházá­ban, a Deutsohies Theaterben. Reinhardt ren­dezésében. Ibsen hálás lehet érte. Berlin, né­met nyelv, Reinhardt: a legjobb tolmács, a legmesszebb hangzó szócső. Peer Gyntet, Ib­sent, a norvég karaktert, legnemzetközibb tá­volra s a legigazabban, a Deutsches Theater előadásaiból ismerte meg a müveit Európa s a Metropoi, a Wnntergarten s a nagy Ufa he­lyiségeken kívül kis percentben ide is be- kukkanó Amerika. (No, no, nem adok száz évet, pénzével Amerika Európa műveltségét is meg fogja vásárolni. Csak idő kell hozzá.) Kitűnő előadás, pompás akusztika, ké­nyelmes bársonyfotelek. Zavartalanabb lelki élvezetet alig képzelhetünk. S hozzá Grieg hatalmas kisérő zenéje. Veszélyes vetélytárs. Vannak, akik Grieg Peer Gyntjét Ibsen Peer Gyedjénél súlyo­sabb értéknek tartják. Nevetséges a kettőt ily értelemben összemérni. Mintha egy szép asszony szépségét részletekben bírálhatná va­laki- A teste vagy a hangja szebb? Szép, mert mindene szép. Tökéletes. Ibsen csakis Grieget választhatta Peer Gyntjének megzenésitésé- áez. Csak hirből ismerte az akkor még fiatal, alig 30 éves Ghieget, de tudta, érezte, hogy 3rieg az egyetlen, aki Peer Gynt lelkét ze- leileg megérti. S megértette. Ne kutassuk, ki érkőzött közelebb a norvég fjordok pára- Itas levegőjéhez, élvezzük a harmóniát, mely } két zseni szerencsés együttműködéséből ízületeit. Akkortájt, a hetvenes évek elején, tet tisztán norvégérzésü nagy zeneművésze mit a fjordok országának: Grieg Edward és luszonkétéves korában meghalt barátja, Nord- naak Richard. Lehet, hogy Nordmaak Grieg- lél is nagyobbra nőtt volna. Oroszlánkarmai íz egész\müvelt világ pótolhatatlan vesztese­iére ifjú korában sorvadtak el. Szerencséje Ibsennek, hogy a vézna, ki­csiny Grieg folytonos betegeskedése dacára megmaradt. Ibsen Peer Gyntje Grieg zenéje nélkül is óriási érték, Grieg zenéjével azonban a leg­tökéletesebb remekmű. Grieg ereje a norvég népietek abszolút megértésén alapul. Szerette a fiatal nemzedék előtt hangoztatni: — Művész, meghallgatlak s megmondom, mely nemzetnek vagy fia. Elfelejted hazádat, elfelejtik művészetedet is. Mert elpusztitha- tatlanok azok a szálak, melyek gyermeki em­lékezésed nyomán szivedben gyökeret ver­nek. Honvágy, hazaszeretet, gyermeki szív nélkül művészeted tompán kongó silány hang marad. 1 Ötvenkét év előtt, 1876 február 24-én került Krisztiánjában először színre Peer Gynt. Sikerük óriási volt. Ami abban az idő­ben egyedülálló, megcsodált eset: ugyanazon évben 36-szor adták mindig zsúfolt házak előtt a darabot. Ibsent már nem kellett felfedezni, Grieg azonban Peer Gynt muzsikája által jutott vi­lághírhez. A szöveg mélységét zeneileg oly csodá­latosan megfesteni, a norvég föld szagát, a fenyvesek sugását-bugását, a norvég néptánc­nak szaggatott ritmusát oly igazán megérez­tetni csak ennek a teljesen norvég szívvel érző zened lángésznek sikerülhetett. Ha mást se teremtett volna Grieg, Peer Gyntje a hal­hatatlanság koszorúját fonta homloka köré Másnap útban voltam a skandináv partok felé. Amint Warnemünde és Gjedser között a hajó fedélzetén a keleti tenger hullámverésé­nek halk sustorgását, figyelem, lelkiemmel rég otthagytam a <rvülölködő, elkeseredett konti­nenst, tiszta szivü, elégedett kedélyű nép boldog világa felé rep.it egy eleddig ismeret­len hatalmas érzés: a Grieg muzsikája által telkembe oltott második honvágy. Kellemes meglepetés vár a prágai gyer­mekekre is. A fiatalok külön olvasótermet kapnak, mely a könyvtár többi helyiségével nincs összeköttetés ben, nehogy a felnőttek je­lenléte irritálja a gyermekeket. Saját világá­ban él itt majd az ifjúság, ezzel akarják rá­szoktatni az olvasásra. Ugyanitt bábszínházát rendeznek be, mely hü kópiája lesz egy „iga­zi" színháznak: zsöllye, karzat, ruhatár, buf- fet, orkeszter — egy se hiányzik majd be­lőle. A kis színház a modern szinpadi techni­ka minden vívmányával fel lesz szerelve b egy laterna magica szükség esetén egy szem- pillantás alatt mozivá varázsolhatja majd a helyiséget. 300 jól elhelyezett ülőhely van itt. Az épület főbejáratától jobbra egy Prága város címerével ékített kapu látható. Ez visz a város főpolgármesterének lakásába, mely a könyvtártól teljesen izolálva van; itt lesznek a város reprezentációs helyiségei .is, ahová október 28-ára óriási vendégözönt várnak­A tulajdonképpeni bibliotéka a hátsó traktus kétemeletes „raktára" lesz. Ott őrzik majd a minden nyelvű és ágú könyveket. Há­zi telefonok és liftek tömkelegé a kért köny­vek gyors kikeresését szolgálják maid. Ebben a raktárban egymillió könyv lesz elhelyezve. Egymillió könyvben felhalmozott tudás, ta­pasztalat, élmény, művészet állanak itt majd minden érdeklődő rendelkezésére. A mi számunkra érdekes körülmény, hogy az uj prágai közkönyvtár mintegy hét­ezer magyarnyelvű könyvet is beszerzett A magyar könyvek jegyzékét a nemrégiben el­hunyt Frantisek Brabek egyetemi tanár, „Az ember tragédiája" cseh fordítója állította ösz- sze. Legnagyobbrészt szépirodalmi és törté­nelmi munkákból áll a közkönyvtár magyar osztálya. A kis könyvtár úgy van összeállítva, hogy karakterizálja a magyar irodalom fejlő­dését úgy kronológikus, mint ideológiai szem­pontok szerint. Majd minden jelentékeny ma­gyar iró és költő képviselve van itt: Jókaitól Szabó Dezsőig és Balassa Bálinttól Ady Bú­réig- A legújabb irányok reprezentánsai közül Kassák Lajos szerepel a jegyzékben két könyvvel. Meg kell állapítani, hogy a régi prágai közkönyvtár nem bírt a lakosság körében nép­szerűségre szert tenni; a multesztendei sta­tisztika szerint a város lakosságának alig két százaléka vette igénybe, legnagyobbrészt fő­iskolai hallgatók. A oéltudatos propaganda bizonyára meg­nyerné a rigorózus prágai polgárt is a könyv­tár számára, annál inkább, mert ez az intéz­mény látogatóinaik nemcsak tudást és szóra­kozást nyújt, de kellemes időtöltést is és fő­leg kényelmet: büffék, dohányzószobák, mos­dótermek stb. formájában. A közkönyvtárnak Nagy-Prága külváro­saiban 47 fiókja lesz. „Egy kis Bata-vállalat" — mondja Tkon dr. erre vonatkozóan. A könyvtár kilenc autója szállítja majd a köny­veket a perifériákra. Arra a kérdésemre, hogyan képzeli el a közkönyvtár belső organizációját, melynek abban kell kicsúcsosodnia, hogy a látogató a kívánt müvet a lehető legrövidebb idő alatt kézhez kapja, igy válaszolt a főkönyvtáros: — Az uj könyvtár, mely Európa egyik legjelentékenyebb ilynemű intézménye lesz, e tekintetben is felveszi majd a versenyt bármely külföldi könyvtárral. Ideálként — mely egyelőre természetesen elérhetetlen — a washingtoni közkönyvtár szervezete lebeg szemeim előtt; ez a könyvtár ugyanis óriási könyvállománya dacára három percen belül kezébe nyomja az érdeklődőnek a kért köny­vet. Uj Audionlámpák, legnagyobb teljesítmény, leg­kisebb áramfogyasztással mm084 tESLEFU&f KEKI ..-■-aarca y-ii—mazyTTyTTI'rfg ■ JJ ■ 3BS3fS 1ZSSSBBtSEBSXBSBBEBRDBBW RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP PRÁGA: 10.00 A mérnöki kamara nemzet­közi kongresszusa.— 11.00 Matiné.— 13.00—16.15 Előadások. — 16.30 és 22.20 Hangverseny. — 18.00 Német dal- és zongoraest. — 18.30 Sport­eredmények. — 19.15 Tamburizza-hangverseny.— 20.00 Vig óra. — 21.00 Belga est. — 22.00 Utolsó sporthírek. — POZSONY: 10.00 Prágai műsor. — 11.00 A szlovák színház szimfónikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Nedbal igazgató. — 16.30 és 22.20 Zene Prágából. — 20.00 Vig óra Prágából. — 18.40 Gramofonzene. — KASSA: 9.00 Zenés mise a Dómban. — 19.30 Csulen elő­adása a magyar irodalomról. — 19.50 Vig est. -­21.00 Tánczene. — BRÜNN: 8.55 Harangjáték. — 900 Templomi zene. — 10.00 Prágai átvitel. — 11.03 Fr. Schubert, matiné. — 18.30 Sporthírek Prágából. — 19.00 Néptáncok. — 20.00, 21.00 és 22.20 Hangversenyek. — BUDAPEST: 10.00 Ze­nés mise. — 12.00 Szimfónikus zenekar. — 16.00 Bergengócz bácsi mesél. — 17.00 Egészségügyi előadás. —• 17.45 Tökmag, vígjáték. — 20.00 Magyar nőtaest. — 21.00 Sporteredmények. — 21.15 Belga-est. — 22.30 Jnzzband a Brittaniából. — BÉCS: 15.45 Hangverseny. — 18.15 Heine ünnep. — 19.15 Buxbaum-kvartett, kamaraest. — 20.15 Az esőcsináló a csodaszigeten, zenésvigjátők. — ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. — 17.10 Pr> testáns szentbeszéd. — 19.32 Belga komponista*" üBatawneuai, A ülni MÉSnés szók uHmKeit. sitii simlis 20-án liiapisfin iának IstMsigit az a fogsza&SIir, amellyel iuiiÉtMa a reidSnü elj&rását Nyitra, március 8. Három héttel ezelőtt a nyitrai polgárok közül többen, akik múlt év augusztusában Budapestre látogattak, idézést kaptak a rendőrségtől s amikor a hivatali szo­bában megjelentek, faggatni kezdték őket ar­ról, miért utaztak augusztus 20-án, a szent- istvánnapi ünnepségek idején Budapestre és hogyan töltötték odafenn az időt. Nem túlsá­gosan gyakori eset az, hogy a rendőrhatóság a polgárok időtöltése és szórakozása után ér­deklődik s ha mégis előfordul, abból rendsze­rint nem származik jó az illetőkre nézve. Ezekben az esetekben is kiderült, hogy a rendőrség nem a polgár közérzését és az egészségi állapotát tudakolta, hanem azt, hogy részt vett-e a magyar fővárosban rendezett szentistvánnapi körmenetben. A kíváncsis­kodó kérdésekre adott feleteket a rendőrsé­gen jegyzőkönyvbe foglalták és az egész szentistvánnapi látogatást úgy kezelték, mintha a nyitrai kirándulók valami főbenjáró és súlyosan minősülő bűnt követtek volna el. A magyar főváros szenüstvármapi nyitrai vendégeitől elkobozták útleveleiket és miután a bürokratikus eljárással megijesz­tették őket, valamennyiüket elbocsátották a rendőrségről. Három hét múlt el azóta s akik’ azt hit­ték, hogy a rendőrség csak valami bürokrati­kus forma szempontjából vonta be az útleve­leket. keservesen tévedtek. A nyitrai polgá­rok azóta sem kapták vissza útleveleiket, más szóval és régi tapasztalat alapján ez annyit jelent, hogy korlátozzák őket utazási szabad­ságukban. A hatóságok retorziós eljárásával szem­ben eleinte tájékozatlanul álltak az emberek. Nem tudták, van-e törvény vagy érvényes miniszteri rendelet, amely az útlevél-elkob­zások indokául szolgálhatott volna. Később azonban, mikor jogtanácsosaikhoz fordultak segélyért, megkapták a felvilágosítást, amely szerint a köztársaság egyetlen törvénye és ér­vényes rendelete sem tiltja meg a cseh­szlovák állampolgároknak, hogy egy kül­földön rendezett egyházi és nemzeti szí­nezetű ünepségen részt vegyenek. A nyitrai rendőrség tehát jogfosztást követett el, amelyet nem menthet semmilyen törvény betüszerinti magyarázatával vagy szelle­mével. Évekkel ezelőtt a pénzügyi kormányzat avatkozott be az utlevéjkiadásba és olyan ér­telmű rendeletet léptetett életbe, amelynek alapján az illetékes hatóságok megtagadhatták az útlevelek kiadását az adótartozásokkal megterhelt polgár számára. Bármennyire is ellenkezett ez az tfttevélkiadási gyakorlat az ember legelemibb szabadságjogaival, mégis beletörődtek az emberek, mert formailag meg volt a törvényes jogcíme. A szentistvánnapi retorziós utlevélelkobzásnak azonban a legel- keseredettebb paragrafusrágó bürokrata sem találhatja meg a törvény szerinti formális in­dokolását és éppen ezért: a felsőbb hatóságok legsürgősebb intézkedésére van szükség, hogy a nyitrai polgárokat ért jogsérelmet repa- rálják. Hétezer magyar könyv egy prágai könyvtárban Egymillió könyvvel felszerelve nyílik meg október 28-án az uj könyvtár A világháború utáni helyzet vehemens tempót diktál Prága fejlődésének. Prágába érkező idegenek meglepődve konstatálják, hogy egyetlen európai fővárosban sem építe­nek ma annyit, mint itt. Az impozáns méretű paloták hónapok, sőt gyakran hetek alatt szinte a földből nőnek ki s Prága a legjobb utón van, hogy világvárossá legyen. Az uj középületek egyik legszebbike, a Mária-téri uj közkönyvtár építési munkálatai i« gyors iramban közelednek a befejezéshez. Külső modern faszádjai teljesen készen állanak már, csak az épület belseje mutatja még egy ha­talmas gerendáikkal és traverzekkel átszőtt gigászi pókháló képét. Munkatársunkat Tkon dr. főkönyvtáros kalauzolta végig a vasbeton­labirintuson. Folytonosan csetlik-botlik az ember a deszka végek között útközben s itt-ott a fejét vagy legalább is a kalapját veri be a kiálló dorongokba. Sok száz munkás dolgozik itt se­rényen, hogy az épület október 28-ikára, a köztársaság tizedik születésnapjára teljesen elkészülhessen. Az uj közkönyvtár épületét F- Roith műépítész tervezte a a „Prágai városi biztosítóintézet" adományozta Prága városá­nak a vállalat fennállásának hatvanadik év­fordulója alkalmából. A közkönyvtár palotájának centrumát a roppant méretű kőnyvkölcsönző-csarnok al­kotja, ahová közvetlenül a főlépcsőről jut az ember. Köröskörül üvegablakokkal ellátott pultok, úgynevezett Schalterek vannak föl­szerelve, itt adják ki majd reggel 8-tól este 8-ig a könyveket az érdeklődőknek. A könyv- köicsönzós teljesen díjtalan s mindenki szá­mára hozzáférhető lesz. A csarnok jobb- és baloldalán kényelmes olvasótermeket rendeznek be; külön helyisé­get szánnak a revük és magazinok kedvelői­nek; egy másik terem mindenkor a legutolsó három hónap könytermésével fog szolgálni. De a napilapok is önálló hajlékot kapnak, kö­rülbelül ezer különböző nyelvű ujság áll majd itt az érdeklődők rendelkezésére. Végül egy tágas helyiségben lexikonok, enciklopédiák, szótárak, népszerű tudományos müvek, tör­vény és címtárak, valamint bödekerek lesz­nek elhelyezve. A könyvtár külföldi mintára esti 9 óráig lesi nyitva. Az olvasótermekbe külön bejáratok ve­zetnek, nehogy a kölcsönzőcsarnok óriási for­galma zavarja az olvasókat. A souterrainben két előadó-termet ren­deznek be, melyek közül a nagyobb 750, a ki­sebb 250 személy befogadására alkalmas. Kü­lönböző kurzusokat tartanak majd itt s ezért mindkét terembe vetítőkészüléket is szerel­nek. A vakokról sem feledkeznek meg a könyvtár berendezésekor; külön dombornyo­mása könyveket szerzett be az igazgatóság a világtalanok számára. Ugyancsak a souter­rainben nyernek elhelyezést a könyvtár tech­nikai, természettudományi és zenei osztályai. Egy kis muzeum a könyvnyomtatás és könyv­kiadás fejlődését mutatja majd be szemléletes formában. A képzőművészekre is gondoltak az építők: a legfelső emeleten egy 1600 négy­zetméternyi felülettel rendelkező kiállítási te­rem készül festők s egy másik szintén hatal­mas méretű lokaiitás szobrászok számára. Preíudium Skandinávia elé Irtat HUNGAMCUS VIATOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom