Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-08 / 32. (1659.) szám

rPl^<iAIiA1^C^ATt'HTP:TiAT> 1928 február 8* szerda. ^ ig,l|1ri" 1 i.m.miiiii— 11 . ICöZ^AZPA St&GT' . W!*^m^^^^^^^!^”S^^M^SSailí"'"a^!tfgslSS3BSSBBSBSSSSaKKBeBSSSSBSSBSSSB3StV Csehszlovákia behozatali és kiviteli feltételei a genfi tárgyalásokon Prága, február 7. Mint már hirt adtunk róla, Csehszlovákia a genfi nemzetközi gaz­dasági tárgyalásokon egy csomó behozatali és kiviteli tilalmat és megszorítást fog elő­terjeszteni. A tilalmak és feltételek terveze­tét írásban már megkiildötték Genfnek- Na­gyon felesleges volt ezekkel a megszorítá­sokkal, klauzulákkal és feltételekkel előállni akkor, amikor ama tizennyolc állam közül, amelyek már novemberben aláírták a nem­zetközi gazdasági konvenciót, a legtöbb csak egy-két föltétellel vagy kikötéssel állt elő. Ezzel szemben Csehszlovákia az összes tárgyaló állam közül az egyetlen, amely a konvencióhoz nem csatlakozott azon­nal, hanem hosszas tárgyalások után és feltételhez kötötte az egyezményhez való hozzájárulását A többi tizennyolc állam közül csak Bulgária akar a rózsaolajra bizonyos meg­szorításokat, de ez a cikk annyira jelenték­telen a nemzetközi kereskedelemben, hogy a tárgyalásoknál nem fog szerepet játszani. A nemzetközi konvenciót alapitó álla- mak közül tehát a kifogásokban és kiköté­sekben Csehszlovákia tartja a rekordot. Ké­sőbb a konvencióhoz még néhány állam akart csatlakozni, amelyek novemberben nem je­lentkeztek. Különösen meglepő, hogy Len­gyelország is jelentkezett a felvételre, dacára annak, hogy ez az ország a nemzetközi gaz­dasági tárgyalások alkalmával mindig nehéz­ségeket okozott. Lengyel részről ezúttal csak két feltételt kötöttek ki, még pedig a nafta behozatalnak és a festékanyagok kivitelé­nek különleges rendezését. Ha tehát a magát védelmi vámokkal körülbástyázó Lengyelor­szágot Csehszlovákiával összehasonlítjuk, ak­kor meg kell állapítani, hogy ez esetben Lengyelország direkt a szabadkereskede­lem hívének nevezhető Csehszlovákia mellett Feltétel nélkül Jugoszlávia és Lettor­szág csatlakozott, Svédország az ócskavaske- reskedelmet, Észtország a platinát, Norvégia a gabonát és az őrleményeket, Portugália 1— 2 gyári terméket kívánja külön rendezni, szóval . ., .-s" egy állam sem emelt annyi kifogást, mint Csehszlovákia, hiszen még az Észak amerikai Unió is min­den feltétel nélkül csatlakozott a konvenció­hoz. A csehszlovák körök látva azt, hogy a huszonegy feltétel szerénytelen túlzásnak mi­nősíthető, igyekeznek egyes tételeket egy ka­lap alá foglalni, úgy hogy a huszonegyet va­lószínűleg csak tizenkettőbe, vagy esetleg csak nyolcba olvasztják össze, de mégis csak a csehszlovák vámtarifának a tételei bírnak fontossággal, amelyek­nek száma huszonegy. Érdekes, hogy például Németországban erős mozgalom volt az irányban, hogy Né­metország az idegen filmekkel szemben be­hozatali tilalomért harcoljon, de a német ke­reskedelemügyi miniszter ezt a követelést a leghatározottabban visszautasította s arra hi­vatkozott, hogy Németország a nemzetközi kereskedelem szabaddátételénck szükségességét ünne­pélyesen elismeri. Csehszlovákián kívül még Portugália tesz több kikötést. Azonban PortugáLia föl- lépése nem kerülhet olyan mérlegelés alá, mint Csehszlovákiáé, mert a népszövetség összehasonlitó statisztikája szerint Portugália külkereskedelme 1025-ben csak 125 millió dollár volt, mig Csehszlovákiáé egy millárd dollár. Csehszlovákia a világkereskedelem egyik elsőrendű faktora, akinek föllépését te­hát másképp ítélik meg, mint a jelentékte­lenebb Portugáliáét. A kikötések formális elintézése most úgy fog történni, hogy Géniben áttanulmányoz­zák az egyes országok beadványait s a nem­zetközi konvenciót második olvasásban julius másodikán fogják tárgyalni. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. Bu­dapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank február 6-án tartotta rendes közgyűlését. Az elfogadott üzleti jelentés értelmében 5 száza­lékot írtak le nyugdíjalap javára és 10 száza­lékot a tartalékalap javára, ezenkívül n T«n- des tartalékalapnak 2,974.000 pengőt utaltak át és ezáltal ez az alap 6.951-219 pengő, azaz az egész alaptőkének a 20 százaléka. Az ösz- szes levonások után fenmaradó nyereséget a szabályzat; értelmében a részvényesek és az államkincstár közt osztják meg, úgy hogy a. részvényesek 11 százalékos osztalékot fognak, kapni, azaz 100 aranyköróna névértékű rész­vényre 11 aranykoronát, illetve 12.75 pengőt. Minneapolis Federal Reserve bankja a kamatlábat 3.5 százalékról szintén 4 száza­lékra emelte fel. A nyitrai cukorgyárat kötelezték arra, hogy a jogtalanul igénybevett közutat adja vissza a közforgalomnak. Nyaltáról jelenti tudósitónk: Még emlékezetes, hogy a nyitrai „vágányon tuji‘‘ földtulajdonosok, háztulajdo­nosok és lakásbérlők között és a gyár kö­zött a gyár építése alkalmából megegyezés történt, melyet a város képviselőtestülete is jóváhagyott s amely szerint a gyár a mellette elhúzódó közutat birtokba veszi s helyébe va­lamivel odébb másikat épit. A. gyár azonban beépítette az utat még mielőtt a másikat ki­építette és a forgalomnak átadta volna. Emiatt a vágányokon túl lakó nyilraiaknak naponta legkevesebb három kilométeres ke­rülővel lehet a városba járniok. Emiatt az ér­dekeltek a zsupanátushoz fordultak jogorvos­latért, mely megállapította, hogy a gyár nem kért engedélyt az ut beépítésére, sem azt meg nem vette a várostól. Az ügy a minisz­tériumhoz ment fel, amely utasította gyárat, hogy vagy építsen uj utat, vagy állítsa visz- sza a régit. Hetvenöt millióval növekedett a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Ma­gyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a január 81-iki kimutatás szerint a január 23-iki állomány­nyal szemben 75 millió pengővel emelkedett 6 igy összesen 407,451.086.97 pengő. Az emelkedés egy­részt az állami háztartás költségeinek fedezésére az állam saját számláiról kiutalt összegekből ered, másrészt arra vezethető vissza, hogy a bankkal szemben támasztott hiteligények az ultiméval és a lakbérnegyeddel kapcsolatosan nagyok voltak. Az állami számlákról 42.7 millió pengő kifizetés történt, ellenben egyéb számlákra két millió pen­gőt fizettek be, úgy, hogy végeredményben a zsi- róállomány 40.7 millió pengővel csökkent. A vál- tóbenyujtások összege az esedékességek összegét 32.8 millió pengővel haladta meg. Az érckészlet­ben kimutatott deviza- és valutakészlet 5.7 millió pengővel, a váltópónzkészlei pedig 0.4 millió pen­gővel emelkedett, tehát az érckészlet összesen 6.1 millió pengővel növekedett. Az „egyéb kövelelé- sek“ 7.5 millió pengő, az „egyéb tartozások’* 2.9 millió pengő csökkenést mutatnak. Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde fr,;v ******* >i^r j * ák i'nr-imÉMiniriaria—iii ii nil Í Wgrl .Tungsram* ] 'itj. i| li Íj ^ Tisztán csengő hang 1 Nagy meredekség j| Kiváló teljesítmény 3 M fii Eddig megjelent I ÍTungsram P 4101 I alacsony frequenciáju erősitőcső |j ^Tungsram P 415 | végerősitőcső Prága, február 7. Az értéktőzsdén ma üzlette- lenség uralkodott s az irányzat gyengülő volt. A letöredezések nem voltak nagyok és az értékpapí­rok egy nagy része a tegnapi nívót megtartotta. Itt-ott kisebb javulások is voltak. A bankpiac álta­lában tartott, ellenben a beruházási piac gyenge irányzatú volt. Az ipari részvények piacán gyen­gültek: Nordbabn 65, bonnok 50, Budweisi Sör 40, Gőzhajózás 20, Aussigi Finomító 5, Alpine és Cseh Kereskedelmi 3 koronával. Cseh—Morva 20, Berg és Hütten 10, Skoda, Krizsik 4, Prágai Vas, Aus- sigi Vegyi, Poldi 3, Ringhoííer és Kolíni Trágya 2 koronával javultak. — A bankpiacon Országos, Cseh Eszkompt és Slovenská 1 koronával gyengül­tek. — A beruházási piacon hadiszállítás 50, 3.5%- os IV-ik 45, 4.2%-os pót, 4%-os és 4.5%-oe IV-ik 25, beruházási-forgalmi 20, prémium cs beruházási 10 fillérrel gyengültek. Tvonsól és népszövetségi 3 fillérrel javultak. '+ A prágai devizapiacon Berlin 0.23, Zürich 0.35, London 0.055, Milánó 0075, Páris 0.03 koro­nával javult, Brüsszel 0-1, Budapest 0.5 koronával gyengült­4- Barátságos a budapesti értéktőzsde. A spe­kuláció tartózkodó volt, de az árfolyamok átlag mégis 1—2 százalékkal javultak. Közepes forga­lom mellett az irányzat végig barátságos volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Móktár 100, Török­szentmiklósi 16, Pestszentlőrinci 4W, Részvénysör 137 pengős árfolyamot értek el. + Nem egységes irányzatú a bécsi értéktőis- de. Kezdetben a hangulat barátságos volt és fede­zetek javulásokat idéztek elő, de röviddel nyitás után üzlettelenség állott be. Rima és Salgó el­adások következtében gyengültek. A korlátban magyar montán és cukorrészvények javultak, ezenkívül szállítása és építkezési értékek, mig a vas- és géprészvények gyengültek. Az árfolyam- változások szűk keretek közt mozogtak. A magán- diszkont változatlan. + Barátságos a berlini értéktőzsde. A piac át­lag 2%-Icái javult Montánpapirok szilárdultak, úgyszintén a villanyértókek is. Az ércpiacon 5%-os volt a javulás és egyes specialitások (Müselyem) egész 8—10%-ig javultak. Napipénz 7—8.5%. ARUTOSSBE ■4* A prágai terménytőzsdén a búza és rozs változatlan árak mellett kedvetlen volt. Árpában csekély volt a forgalom és zab iránt az eddigi árak mellett kis érdeklődés mutatkozott. Tengeri külföldi jelenlésekre szilárd és két koronával drágább. A korpa megszilárdult, hüvelyes vélemé­nyek közül a lencsének különleges hossza van, mert Oroszroszág nem tartotta be szállítási kö­telezettségéit. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersánijegyzés Aussig loko 1S5—187.50, kikötő 185. + A budapesti terménylőzsdo irányzata, mint azt oltani szerkesztőségünk telefonon je­lenti, gyengén tartott volt. A következő árakat jegyezték: tiszavidéki búza 32—32.15, felsőtiszai búza 31.90—32.05, dunántúli búza 31.75—81.95, rozs 28.65—28.75, -takarmányárpa 27—27.50, sör­árpa 30—33.50, tengeri 24.25—24.40, zab 27.60— 27.80. 4- A berlini terménytőzsdén nem egységes irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 225—228, rozs 228—232, árpa 2'!0—270, zab 201—212, tengeri 216-219, búzaliszt 28.50—32.75, .rozsliszt 29.50—33, búza korpa 15.25 -15 3, rozs­korpa 15.25, repce 345—350, Víktoriá-borsó 48— 55, kis ehető borsó 32—35, takarrnányborsó 21—< 22, bükköny 21—23. peluska és lóbab 20—21, rep* cepogácsa 19.75—19.9, Ienpógácsa 22—22.2, szá­razszelet 12.9—13, burgonyareszelék 24—24.6.-F A tengerentúli gabonapiacokon lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Csikágó: búza hard winter II. 130.75, márciusra 128.25, májusra 128.75, júliusra 126.75, tengeri márciusra 88.75, májusra 91.25, júliusra 92.75, zab márciusra 54.50, májusra 55.12, rozs március­ra 106.87, májusra 107.75. — Newyork: búza hard winter II. 144.25, red wiuter II. 152.25, mixed du- runi 138.75, nortbern manitoba IT. 158.87, rozs 11. 120.75, kanadai malátaárpa 100, tengeri mixed western II. 103.25. — Winnipeg: búza májusra 133.87, júliusi 134.87, májusi 63. — Kansae City: búza red winter II. prompt 142.37. — St. Louis: búza red winter II. prompt 129.50. — Minneapo­lis: búza L northern spring prompt 123.50. A BANDITA Irta: EDGÁR WALLACE Fordította Kosáryné Réz Lota (30) Mikor mr. Newton meglátta mr. Longwirt nevét nyomtatásban, nagyot nyelt Eszébe jutott egy hideg, keserves téli nap, amikor egy nagyon előkelőén öltözött, nagyon-gazdag fiatalembertől egy ebédnek az árát kérte. Tony nagyon éhes volt akkor, azon a néhány év előtti téli napon, nagyon fáradt volt és nem tudott munkát kapni sehol... De mr. Longwirtnek is jő emlékezetőhetsége volt és nem feledte el, hogy valaha az iskolában, aminek együtt koptatták a padjait, egy Newton nevű vigyázótói bárom pofont kapott. És alacsony lelke nagyon örült, hogy ezt most visszaadhatja. — Nagyon sajnálom, kedves Newton, de nem segíthetek rajtad. Nagyon sokan kérnek tőlem alamizsnát. Legokosabb lenne, ha a menházba próbálnál bejutni, ingyen szállást adnak és a koszt állítólag nagyon jő. Bármilyen hihetetlen is, ezek voltai a haj­dani iskolatárs vigasztaló szavai. Mikor pedig nemsokára újra találkoztak, egyszerűen meg sem ismerte Tonyt. Tony nem volt újságíró, de a Burstedi Trom­bita ügye kezdte érdekelni őt. Persze, gonosz csínyt forralt. Az volt a terve, hogy átveszi a lapot és valamiképpen borsot tör a tiszteletreméltó jelölt orra alá. De a sors intéz­kedései kiszámíthatatlanok és soha egyetlen sornyi irás nem jelent meg a Burstedi Trombitá­ban, ami mr. Josias Longwirt érdemeit kisebbí­tette volna. Még pedig a következő okokból. Anthony Newton, csekk-könyvecskéjével a zsebében, tárcájában a Stationers Gazette-ből ki­vágott hirdetéssel a pályaudvar 4-es számú vágá­nya mentén sétálgatott s helyet keresett magának a vonatban. Jő helyet akart, mert elsőosztályu jegyet váltott. Egyszere egy jólismert emberi ábrázatot látott meg az egyik ablakban és bár az ábrázat tulajdonosa azonnal visszabujt az újságja mögé, amint Tonyt megpillantotta, Anthony meg­ismerte őt. Azonnal felszállt ée leült vele szemben. — Poloska? — mondta Tony csendesen és nyugodtan magában. Ez volt valaha Longwirt iskolai neve. Az igy megszólított fiatalember rosszul megjátszott mümeglepetéssel eresztette le az újságot az arca élői — Nini! Te vagy, Newton? Bágyadtan nyújtotta a kezét. — Igen, — szólt Tony. — Rég nem láttalak... — Hát még én... Mit csináltál a háborúban? — Harcoltam, öregem, — mondta s másik büszkén. — Hallottam rólad. Vártüzér voltál egy olyan lyukban, ahová maga az öreg Zeppelin sem jutott el soha. Mindegy. Nos, hogy vagy? Hogyan j megy a handléüzlet? — Köszönöm, jól vagyok, — mondta az ifjú minden lelkesedés nélküL Sápadt volt és meglehetősen vékonydongáju. A szeme bágyadt Annak a Longwirtnek volt a fia, aki millióit rongyeladásból szerezte. Ezt a kellemetlen körülményt soha senki sem emlegette már, csak Newton s Longwirt éppen ezért ki nem állhatta őt. — Hallom, hogy neked mostanában egészen jól megy a sorod? — mondta Longwirt remélve, hogy a kellemetlen múlt el van feledve. — Örü­lök, ha hallom, hogy valakinek jő a dolga. Én a képviselőházba megyek. Valószínű, hogy nem­sokára fontos pozíciót fogok betölteni a hazai politikában. — Burstedben választatod meg magad — mond- ; te Anthony leplezetlen érdeklődéssel. — Hallót- j tani. Most is odamész, mi? Megnézed a kerületet? ! Mr. Longwirt tétovázott D« nem tudott mit i mondani. Vallott — Igen — szőtt tehetetlenül. — Van ott va­lami ellenjelöltem... Nem tudom, mit akar! Semmi esélye sincs! Semmi a világon. De azért még sem szabad ellenein kiállania. Tony kacsintott egyet Longwirt visszakacsin­tott reá. — Megfizeted, mi? — kérdezte Tony. — Hová gondolsz? — kérdezte Longwirt erényesen. — Persze, persze — mondta Tony —, ez nem férne össze a tisztességes politikával,., Legalább az nem, ha nyíltan emlegeti az ember... Hallottad a hírét a Burstedi Trombitának? Mr. Longwirt hallotta. — Az öreg Murkle lapja, azé a vén szamá­ré ... Tudod-e, Newton, hogy körülbelül én leszek a képviselőház legfiatalabb tagja? — Leszel? — kérdezte tőle Tony a a szeme hirtelen elsötétedett. — Poloska! Emlékszel reá, hol találkoztunk tiz hónappal ezelőtt? Longwirt elborult arccal nézett oldalt. — Mintha találkoztunk volna valahol csak­ugyan — mondta kelletlenül —, de, tudod, olyan szórakozott vagyok... Igazán elfeledtem... — Ne beszélj! Láttál engem, beszéltél velem, azt ajánlottad nekem, hogy menjek a menházba! Kopott voltam, éhes, kék a hidegtől. Majdnem belepusztultam a nyomorúságba. Poloska, vigyázz! Ezt megfizetem neked. Mr. Longwirt láthatólag megszeppent, de összeszedte a méltóságát. — Nagyon sajnálom, ha. haragszol — mondta. — Nem tehetek róla. Nem adhatok mindenkinek marokszámra pénzt. — Azt mondom neked, hogy szedd össze magad, ha be akarsz kerülni a parlamentbe, — mondta Tony sötéten, vészt jósló hangon. Ebben a pillanatban megindult a vonat. Már gyorsított, mikor hirtelen kivágódott fi fülke ajtaja és egy ember esett be hozzájuk. Közben káromkodott. Körülbelül hatvanévá# örasrur volt akcaonv zömök, kopasz. Erős állkapcsai kiálltak és a sze­mei élénken villantak meg bozontos szemöldöke alatt. —... azt a mindenít,. valahány állomásfőnök, jegypénztáros, meg hordár csak akad a világon! — fejezte be a káromkodást megkönnyebbülten, Tony felsegítette és udvariasan megkérdezte tőle: ............... — Nem ütötte meg magát? Az Öreg ur hirtelen feltekintett, felszaladtak a szemöldökei és élesen Tony arcába nézett. — Nem, nem ütöttem meg magam... Ejnye! Egy pillanatra azt hittem, hogy a maga arca ásszá- meirikus. De most látom, hogy csak árnyék volt, rajta. Gratulálok. Évek óta nem láttam ilyen nor­mális arcot. — Köszönöm, nagyon le vagyok kötelezve, — mondta Tony őszinte jóérzéssel. — Viszonozhatom a bókot esetleg... — Nem! — kiáltotta határozottan a kis öreg- ur. — Nem viszonozhatja! Az alsó állkapcsom túl­ságosan előreáll, a jobbfülem merőben abnormális és a halántékcsontjaim fejlődése is rendellenes. Neves tudósok mondták, hogy emberileg lehetet­len, hogy ilyen halántékceontokkal egészen egész­séges legyek, de... Ebben a pillanatban a szájtátva hallgató mr. Longwirtre eseti a tekintete. — Szent egek! — kiáltotta. — Itt a legérde­kesebb ábrázat, amit valaha láttam! — Nagyon érdekesek a megfigyelései, — szólt Tony bátorítóan. — Kérem, nem mondana még valamit? Mr. Longwirt egy mukkot sem szólt. Kényel­metlenül érezte magát. A kis öregur háhorittatla- nul folytatta: — Az előreugró homlok alacsony szellemi ké­pességre mutat, elálló fül: hajlam a gyilkolásra, az alsó állkapocs gyönge és vieszaíejleti. Nem lenne szives kissé jobb ráfordítani a fejét, kérem? — Nem akarom jobbraforditani a fejemet! — mondotta a felháborodott mr, Longwirt. — Ho- ssas* asft»éfisali urasa. folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom