Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-08 / 32. (1659.) szám
4 1928 február 8, nerda. ^IWfGM-TV^C^AXlHTriliAS Függőpátyák, repülőgépekfelhőkarcoló szállodák, árucsarnokoh, színházak . . . a jövendőbeli Tá Fischer Miklós, a Karpaíhenvereintb. az kérdésnek egyik legalaposabb ismerője nyilatkozik az idegenforgalmi kérdés nagy fontosságáról — Az idegenforgalom a tátraaljai nép egyedüli heresetlorrása Szlovenszkói szerkesztőségünk interjúsorozata Az asszonyka a férjének a fülébe sngja . . . Hogy a legszebb frakkliu geket Markovícsnál kapja Bratislava-Pozsony, rtalászkapu 3. Igló, február 7. Aj államfordnlat óta a* idegenforgalmi kérdés szempontjából különböző vállalkozások vetik előre árnyékukat. A Karpaíhenverein érezte, hogy e téren magához kell ragadnia az inicintivát, nehogy olyan törekvések verhessenek itt gyökeret, melyek nem törődnek azokkal a magasabb érdekekkel, melyek az idegenforgalom helyes kiaknázásánál figyelembe veendők. Régi vágya a Szepesség lakosságának, hogy a Tátrában rejlő nagy kincs no csak a fürdők jövedelmi forrása maradjon, hanem terjessze ki egyúttal áldásait a megyére é6 az egész országra is. Ebben a fontos kérdésben meghallgattuk Fischer Miklós ny. főgimnáziumi igazgató, a Karpaíhenverein tb. elnökének véleményét, akit Iglón kerestünk fel és akinek valóban szakszerű felvilágosításai a kérdés minden részletébe bevilágítanak. Első kérdésünk volt: A Karpaíhenverein megindította a Magas Tátra idegenforgalmának korszerű fellendítésére irányuló újabb akcióját. A Késmárkon megtartott gyűlésen Elnök Ur is felszólalt és ismertette Svájcnak ezirányn hatalmas munkáját, mely nekünk is sok tekintetben példáképül szolgálhat. Egyúttal annak szükségét hangoztatta, hogy a Karpaíhenverein dolgozzon ki egy munkaprogramot, amely a közvetlen feladatokon kívül azokat a terveket is tartalmazza, melyeknek életbeléptetése a jövőben a fokozott idegenforgalmat s evvel — függetlenül az esetleges konjunktúráktól — a Szo- pesség s közvetve az állam közgazdasági érdekeit biztosíthatja. Az a nagy érdeklődés, ami a Tátrával kapcsolatosan minden fontos akció felé irányul, teljesen jogosult. Kérem Elnök Urat: adjon ezekről közérdekű kérdésekről a nyilvánosság számáia tájékoztatást. — Főszerkesztő Ur ösmeri a Kárpátegyesü- tetnek, 1921 óta a Karpathenvereinnak múltját. Tudja, hogy az egyesület országos jellegű ugyau, de főmüködési tere a Magas Tátra. Tudja, hogy az egyesület több mint felszázad óta a Tátra tudományos és turisztikai feltárásán, széles ismertetésén és az idegenforgalom növelésén fáradozik. A múlt évben a tátrai idegenforgalomnak szokatlan fellendülését tapasztaltuk. Az elszállásolás körül óriási nehézségek támadtak s az idegenek nagy része kénytelen volt a Szepesség egyébb fürdőhelyein, városaiban s a Tátra alján levő kisebb községekben elhelyezkedni. Főleg Magyarországból jöttek a vendégek — bizonyára a pengővalutának életbeléptetése miatt — tömegesen a Tátrába. Az elszállásolás körüli nehézségek elhárítása szükségessé tette a Karpaíhenverein részéről oly szervezetnek az életbeléptetését, amely a jövőben a Szepesség nagyobb körzetének az idegenforgalomba való bevonását célozza. Minél szétesebbhörü Tátra-propagandái l 'A Karpaíhenverein elnöksége Késmárkra egybehívta az idegenforgalmi ankétet, melyen az érdekelt hatóságok, fürdő és nyaraló telepek, vasutak, városok, községek, pénzintézetek, egyesületek képviselői nagy számmal jelentek meg. Az ankéten 1 eható megbeszélés tárgyává tették nemcsak az elszállásolás körüli nehézségek kiküszöbölését, hanem autóbuszjáratok szervezését a Tátra s a Szepesség városai és egyébb fürdőhelyei között, idegenforgalmi helyi bizottságok szervezését s ismertető közlemények kiadását a Szepesség természeti nevezetességeiről és történelmi emlékeirőL A Karpaíhenverein a programnak végrehajtására idegenforgalmi központi bizottságot szervezett N i t s c h Andor nemzetgyűlési képviselő elnöklete alatt. A központi idegenforgalmi iroda székhelye Késmárk. A Karpathenverein központi bizottsága a rendelkezésére álló anyagi eszközökhöz képest megkezdte már munkáját Hefty Gy. Andor, az egyesület buzgó főtitkára köztársaságunkban és Németország több városában százakra menő hallgatóság előtt vetített és képes előadásokat tartott a Magas Tátráról. A kormány is kivette a maga részét a tátrai propagáció munkájából Helyes és eredményes az az intézkedése, mellyel a Tátráról eszközölt lényképfelvételek nagyított reprodukcióit köztársaságunk minden nagyobb vasúti állomásán kifüggesztette. Szükséges volna, — ha az eddig még nem történt —, hogy ezt az intézkedését a külföldön is folytassa. Ezek volnának az idegenforgalom terén végzendő közvetlen feladatok. Ezeknél azonban akciónk nem állhat meg. A múltban is tapasztaltuk időnkint az idegen- forgalomnak fellendülését, melyet azonban rendesen annak csökkenése váltott fel. Biztosabb alapon kell tehát az idegenforgalmat föllenditcnUnk. Nemzetgazdasági szempontból helyes, hogy a Szepesség városait és egyéb fürdő- és nyaralóhelyeit a tátrai Idegenforgalom körzetébe vonják, azonban a Tátraalján való elhelyezését azoknak, akik a Tátrában nem tudtak lakáshoz jutni, csak provizórikus állapotnak kell tekintenünk, melynek szanálásán dolgoznunk kell. Azt tapasztaljuk, hogy mindazok az országok, melyeknek természeti szépségei n nemzeti vagyon kincsét képviselik, azoknak értékesítését közgazdasági országos feladatnak tekintik. A háború utáni közgazdasági hanyatlás előtérbe állította ezt a versenyt a azt hiszem, ebben köztársaságunknak sem szabad hiányoznia, ha nem akarjuk, hegy az idegenforgalom folyama elkerülje határainkat s államunk oly károkat szenvedjen, melynek pótlása később nagy nehézségekbe fog ütközni. Miben látja Elnök Ur a részünkről végzendő idegenforgalmi munka céljait és feladatait? Jól tudom, hogy mi ilyen internacion&lis propaganda munkát, — mint Svájc — nem végezhetünk, mert a Tátra már területileg sem veheti fel a versenyt Svájc gletscbervilágával, azonban részünkről is szükséges az eddiginél sokkal ki- terjedtebb és sokkal erélyesebb propagativ munka, mert tagadhatatlan, hogy a Tátrát, mint nemzeti közgazdasági kincset még nem eléggé értékesítettük s mert tagadhatatlan az is, hogy a külföld még nem ismeri kellőleg Tátránkat. Aj ilyen propagativ munkának eredménye első sorban attól függ, hogy a Tátrában mit nyújthatunk ax idegennek. Összefügg tehát a Karpathenvereinnak a Tátra természeti szépségeinek leitárására irányuló törekvéseivel és azokkal a tervekkel, melyek évtizedek óta a Kárpátegyesület, illetve Karpathenverein gyűléseinek tárgysorozatát, emlékiratainak tárgyát képezik. Ha a külföld széles köreit, azokat is rá akarjuk bírni a Tátra felkeresésére, akik sokat láttak már, akik idővel és pénzzel rendelkeznek, akkor olyasmit kell nekik nyújtanunk, amit másutt még nem láttak, vagy ami nekik bármely tekintetben imponál. Ilyen volna: függő pálya a Felkai völgyben, onnan a Gerlachfalvi csúcsra, ahol a turistaszállóban megszállhatnak; ilyen volna a Tátrai körút, melyről minden világtájból gyönyörködhetnek a Tátra csipkés kontúrjaiban, váltakozó szépségeiben. Az idegenforgalmi munkával lépést kell tartania ama törekvésünknek, hogy fokozzuk a Tátra befogadóképességét. Azt hiszem, hogy e tekintetben a Tátra viszonyainak ko-szerii fejlődése nagyobb akadályokba nem fog ütk^ri. Biztató tapasztalataink szólnak emellett: Tátraszéplak két évvel ezelőtt nagy áldozatokkal megnagyobbittatta szanatóriumát, Madárháza most épít 60 szobás szállodát, magánosok is kezdenek idegeneknek befogadására szánt villákat építeni A Tátra déli lejtőinek legnagyobb része az állam tulajdonát képezi. Tagadhatatlan, a kormány is sokat áldoz a Tátrára. Igazolják azt a Csorbató melletti nagyszabású építkezések és a tátrai kocsiuton nagy áldozatokkal eszközölt átalakításokEzek alapján ax idegenforgalom szempontjából, milyen feltárási munkálatoknak a végrehajtását tartja Elnök Ur szükségesnek? és Javorinán át a Bialka határszéli hídig; innen pedig Lysapolánán át Zakopanéba, a lengyel fűidő- és nyaralóközönség gócpontjába. A Tátrai körútnak háromnegyed része készen van tehát. Teljes befejezést nyerne a körút, ha a Kárpátegyesület által Csorbalótól Podbanszkóig épített lovaglóösvény kocsiuttá építtetnek ki; ha a Tycha völgyben a kincstári területen a Tomanova hágóra, mely egyúttal országhatár is, a kincstár által, a Tomanova hágóról pedig a Koscieliszkó völgyön át Zakopanéig a lengyel kormány által kocsiút építtetnék. 4. Függő pálya építése a Felkai völgybe, innen a Gerlachfalvi csúcsra. A Gerlachfalvi csúcson meteorológiai obszervatóriumnak létesítése és egy turista szállónak az építése. Régen felismert és tényekkel beigazolt igazság, hogy a felső légrétegek tüneményei sokkal nagyobb mértékben és területen befolyásolják nz időjárást, mint azok, melyek alsóbb légrétegekben észlelhetők. A kulturállamok legtöbbje hegyvidékének valamely exponált csúcsára létesített már meteorológiai obszervatóriumot, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a közhasznú tudomány fejlesztéséhez. Ez elől a csehszlovák állam sem zár- , kozhat eL Az idegenforgalom szempontjából persze csu- pán a meteorológiai állomás mellé építendő turistaszálló bír fontossággal Az a körülmény, hogy a Tátra legmagasabb csúcsáról lehet gyönyörködni ennek a hegyvidéknek csodálatos szépségeiben, igen nagy voi’ő- erőt fog aj idegenre gyakorolni. 6. A tátrai villamos vasút igen fontos tényezője a tátrai idegenforgalomnak. Fontosságát növeli a vasút igazgatóságának körültekintő, az igényeknek minden tekintetben kielégítő eljárása. Az idegenforgalom szempontjából fontos haladást jelentene, ha útvonala kelet felé Barlang- ligetig és nyugat felé a Koprova óa Tycha völgyekig kiépíttetnék. 0. Anuak a vadregényes erdőségnek a feltárása, amely a Tátrai kocsiút alatti lejtőn Tátraszéplak és Csorbató között elterül Nagy fontossággal bir ezen tervnek keresztülvitele épp most, amikor a cyklonok a Tálrafiirdekek környékén letarolták legszebb erdőinket és a nyári hónapokban mind jobban érezhetővé válik az erdők hiánya. Ezeknek a terveknek a megvalósítása hosz- szabb időt és nagy pénzáldozatokat követel, azonban mindez olyan befektetés, amely a köztársaság közgazdasági értékeinek szolgálatában meg fogja hozni gazdag gyümölcseit. A nagyszabású terveken kivűl vannak egyéb feladatok, melyek a fürdő és nyaralővendégek kényelmét és szórakozását szolgálván szintén fontossággal bírnak az idegenforgalom szempontjából Minden fürdőlelepnek van ugyan egy kur- szalonja; de szükséges volna egy nagyobbszabásu hangversenyterem, esetleg színház építése, amely a Tátra fürdőközönségét időről időre egyesítené. Szükséges volna a rádiónak, amely jelenleg nélkülözhetetlen kelléke a társaséletnek, minden fürdötelepre való bevezetése". Evvel méltó és egyszerű megoldást nyerne az istentiszteletnek a kérdése is, mert a rádió közvetítheti a hitszónoklatokat és oratóriumokat Az idegenforgalom fejlesztésével megoldásra vár az élelmezés kérdése is. Az élelmiszerek könnyebb beszerzésére a Tátra központjában egy megfelelő szervezetű árucsarnokot kellene építeni. Bár minden fürdőtelepnek van saját autó- garage-a, mégis szüséges egy nagyobb móTtti központi garagenak építése, hogy az idegenforgalmi torlódást kiküszöböljék. A Tálrafejlesztés hat pontja Véleményem szerint szükséges: 1. A Tátra nyugati részének, a Liptói havasoknak a feltárása azon munkalerv szerint, me lyet a Kárpátegyesület 20 évvel ezelőtt kidolgozott. 2. A Barlangligettől a Tátrafüredeken és Tátraszéplakon keresztül Csorbatóig vezető kocci- ulnak kiépítése a Koprova völgyig. Turista szállodának kiépítése a Koprova völgyben. így a Tátra nyugati részét is bevonnák az idegenforgalom és turistaság körzetébe. A Koprova völgyben minden bizonnyal uj nyaraló telepek létesülnek és emelkedni fog a Tá- ra befogadó képessége. 3. A Tátrai körútnak a kiépítése. A Tátra déli lejtőin kényelmes kocsiút köti össze Bsr- langligetet Csorbatóval. Ugyancsak kényelmes kocsiút vezet Barlangligetlől Zdjáron, Podspadíu Pozsonyi Mólét növény-üalzsam sok orvos által aiáhlva mint kitűnően bevált házisrer. Rossz emésztés, ebből eredő feji ájás, eldugulás, májba j, kólika, aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden győgytárban kapható 1 üveg ára 5"— Kg. Vigyázat a „VÖRÖS R/:ím védjegyre! Készíti: Vörös Rák gyöflyszeríár, Bratlslava Alapítva 1312-ben Hogy az idegenforgalom viszonyait minden időben könnyen áttekinthessük, szükség lenne statisztikai kimutatásokra. E tekintetben a fürdőigazgatóságok közreműködését kell igénybe vennünk. Ezek a tervek a Tátra területén eszközlcndí alkotásokat tartalmazzák. Milyen tervekre gondol Elnök Ur a Tátra távolabbi körzetével kapcsolatban? A Tátra aránylag kis területet foglal eL Az idegenforgalom szempontjából fontos tehát, hogy környékét is az idegenforgalom körzetébe csatoljuk. Kassa környékéig kell kiterjeszteni az idegenforgalmi zónát! A Hernádáttörés területe gazdag termeszed! szépségekben: méltó, hogy mint fontos !digenforgalmi tényezőt a propaganda tárgyává tegyék. Szükséges, hogy a Hernád egyik partján a f o-án- falvi malomtól a Garatig gyalogősvény es anuak miudkét végéhez autőut építtessék s nagy a Letánfalvi malom közelében turista szálló emeltessék. A Dobsinai Jégbarlang európai hirü ’ermészeti nevezetessége köztársaságunknak, szükséges, hogy a külföld figyelmét és érdeklődését, erre a kincsünkre irányítsuk és hogy Poprád felől vasúttal kössék össze. A Dcmcnovai csepkőbarlang hatalmas méretei és képződményeinek szépsége miatt szintén méltó arra, hogy az idegenforgalom körzetébe bevonassák. Szükséges, hogy a barlangnál egy turistaszálló épüljön (nagyobb a jelenlegi turista- háznál) s hogy a barlangot autóhasználatra alkalmas úttal összekössék. Hegyvidékünk gazdag nagykiterjedésü erdőkben: e tekintetben felümulja sok tekinletbon Svájcot is. Mindazok, akik Iglóról a Grot!'n, Grajnáron és Sulován át Krasznahorkára és Rozsnyóra utaztak, vagy akik Káposztafaiva felé a Siracenai völgyön át a Dobsinai jégbarlangba utaztak, gyönyörködhettek tájban, a Magas Tátra fenséges látképében. Ezeket az utakat is fel kell venni az autó- túrák közzé és jókarban tartandók. A Dunajeci autótura is mindég nagy vonzóerőt gyakorolt az idegenekre. Kassa és Eperjes, mint gazdag kul'uráils életet élő városok, a Ránki Gejzír, a gyönyörű Szinyelipóezi völgy, a Branyiszkói csatatér, Szepes- váralja történelmi emlékeivel annyi szépei és érdekeset nyújtanak, hogy ezt a vidéket is az idegenforgalom körzetébe vonják. Turistaszállók, légijárat, úthálózat.. • Az idegenforgalom érdekében fontos és szükséges, hogy a Szepességen a tervezett auíőturák útjait autóhasználatra alakítsák át és jókarban tartsák. Azt hiszem, hogy ez a közkívánat nagyobb akadályokba, nem ütközik, mert az automobil- törvény ilyen célokra pénzforrásokat nyitott. Az Alacsony Tátra hegyvidéke a turistaság és idegenforgalom számára még nincsen kellőleg feltárva. Feltárása, egy turistaszálló és autóul építése az Alacsony Tátra alján szintén a jövő feladatai közzé sorolandó, Gondoskodnunk kellene arról, hogy a Tátra is a modern közlekedésbe, a legijáratob hálózatába bekapcsoltassék. E tekintetben követnők a külföld példáját. Svájc pl már évek óta Zürich és Bázel állomásaival össze van kötve Európa legtöbb fővárosával és egyébb közlekedési centrumaival, mint: Francia Riviéra, Páris, Brüsszel Hamburg, London, Mannheim, Frankfurt, Wien, Budapest, Berlin, Dresden. Prágával stb. és Svájcnak területe fölött is ott keringenek minden irányban az aeroplánok és minden nehézség nélkül lebonyolítják a közlekedési Ezek volnának azok a tervek, melyeknek megvalósitása postulatumát képezi a Tátra korszerű fejlődésének, melyek az idegenforgalommal, a Szepesség gazdasági viszonyaival, tehát köztársaságunk érdekeivel szoros kapcsolatban vannak. — Szombathy Viktor előadása a Rimaszombati Szabadegyetemen. Rimaszombati szerkesztőségünk jelenti: A Polgári Olvasókör dísztermében csütörtökön este tartotta meg a Rimaszombalí Szabadegyetem harmadik szemináriumi estjét, mely alkalommal: „Társadalmi utópiák, társadalmi kérdések” címmel Szombathy Viktor, a Prágai Magyar Hírlap budapesti munkatársa ártott előadást nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. A szabadegyetem legközelebbi előadásán Mátrai-Makovits Jenő festőművész szerepel, aki a legújabb festészeti törekvéseket fogja a Kereskedelmi Testület nagytermében ismertetni. Ezt követő hét csütörtökjén Horváth Zoltán fog előadni r Katolikus Olvasóegylet nagytermében „ősember” címmel. A Rimaszombati Szabadegyetem előadásait állandóan nagyszámú közönség láto- | gatja. — öt korona egy menza ebéd ára: vendégelj meg havonta egyszer egy nvojnoraró magyar diákot!
