Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-28 / 49. (1676.) szám

EBBiüer mdla az emberhez A ssentgotthárcH affért és ax olasz-osztrák konfliktust diplomáciai kezek rendezték a kdzépeurópai helyzet összekuszálására A népssdvetségí tanács márciusi fllásssaka heves viharokat ígér — @iass hivatalos intés a kisántántnak A kisebbségi magyar élet minden vezető tényezője, de' az egész magyar nép egyeteme tisztában van azzal, hogy a magyarság éltető eleme népi és nemzeti üulturájának feotartá- sa. Csak az a nemzet őrizheti meg individua­litását., csak az növelhet magasba gyönyörű; kulim értéket, amelynek kultúrája a.népi élet mély televónyföídjébe beágyazott, amely se- j hasem szakad el a nemzeti élet termőföldjé­től, hanem Antheusként mindig abból meríti erejét Az a színes, gyönyörű valóság, amelyet világkultúrának mondunk, tulajdonképpen j tarka, gyönyörű mozaik, egyes népi kultúrák-1 ból tévedik össze és nincsen parányi darabka; sem ebben a. szellemi szőttesbeu, aniely nél­külözhető lenne, amelynek elpusztulásá, el­halványulása nem fenyegetné az egész nagy­szerű műérték lényegét. De nemcsak esztéti­kai szempontból, nemcsak egy nemzetre való | vonatkozásban van értelme a népi knlturá-1 nak, hanem magasabb elhivatottsága is van j az emberi élét. univerzumában, mert a népi j kultúrán.keresztül ismerhetjük meg és tanul- j mányozhatjuk megértőén más. nenizetek lelki} öss'^eiétf iél .jsak a népi kultúrákon keresztül \ közeledhetünk más nemzetek félé és éppen ézért joggal mondhatjuk, hogy ember hídja az emberhez, a népi kultúrák téáge'rén éniéík’é­Páris, február 27. Az osztrák-olasz kon­fliktus élénken foglalkoztatja, a párisi sajtót és ez alkalommal, miután a gyűlölt fasdsta- rendszer támadásáról van szó, a francia sajtó egyszei're a kisebbségi jogok védelme­zőjének szerepében tetszeleg, amikről eddig! bizony nem igen vett tudomást, A szentgotthárdi affér után most az ősz- ! trák -ólasj konfliktus miatt veri félre Paris a vészharangokat. Általában igen pesszimisztikusán Ítélik meg a közép- európai helyzetet és most kezdik észre- tptirii, hogy éppen a kisebbségi problé­ma az, aniely a nemzetközi konfliktus legjobb jfp ujtóany&git szolgáltatja., Meg állápitfák hogy a kisebbségi problémák föltétlenül nemzetközi alapon rendezőn- dőfc és á kisebbségi szerződések határo­zatait tiszteletben kell tartani. aiir diadalmas viadmukepen magasoa. A kisebbségi magyarság sorsa, egész, jö vöj-é, szoros vonatkozásban áll népi kultúrá­jával, meri ha. ennek-' lehetőségéi megbénul nak, akkor az éltető nedv szakad ki belölünt és akkor elpusztulunk a különböző nemzetéi nagy konglbm$r át. urnában. A' magyar nép kultúra pedig olyan- ragyogó értéke- a világ­kultúra tarka mozaikjának, amely joggal tart­hat igényt a megbecsülésre mindenki részé­ről.. A magyarság érzi és tudja -'is' kötelessé­gét, ahléllyei népi kultúrájának feutártásáta s-fejlesztésére kell törekednie és minden ere­jével igyekszik ápolni,' virágzóvá tenni azt a szellemi és lelki kincset, amelyet évszázados trádiciók szűrője hozott létre kristálytiszta esszencia; alakjában, mint ahfogy az alchímtstá tégelye'' a sok fémből kiválasztja a nemes ér­cet És mert a magyarság tudatában van an­nak, hogy minő egyetemes, értéket is je­lent kultúrája, méltán számíthat tehát arra, hogy azok részéről, akik a kultúra sze­retőiét és a demokrácia elveit hangoztatják, ez a magyar .népj.kultúra köteles, elismerés­ben és támogatásban részesüljön. Belső ha­sábjainkon számolunk be arról, a nagyjelen­tőségű akcióról, amelyet a magyar nemzeti párt február 21.-én indított meg a magyar kul­túra érdekében és amelyhez kikérte az or­szágos keresztényszocialista párt és a sze­pesi német párt támogatását is: A magyar nemzeti párt akciót indított, hogy a törvény előírta keretekben huszonegy járásban ala­kítsák meg a magyar kisebbségi művelődési választmányt, azt a hivatalos szervet, amely­nek-feladata és kötelessége a magyar népi kuitura.infenziv ápolása és fejlesztése, öröm­mel és; lelkesedéssel üdvözöljük ezt a nagy­szerű akciót, amellyel a magyarság' méltón jubilál ja. még. kisebbségi' életének tizedik esz­tendejét, mert kimutatja az ebben az ország­ban élő nemzeteknek, hogy van kultúrája és a lelki és szellemi kincsnek ápolását, fejlesz­tését elsőrendű nemzeti feladatának tartja. Az a törvény, amely köztársaságunkban előírja a művelődési választmányok kötelező megalak'- tását, világosan intézkedik a kisebbségi mű­velődés ügyéről is, a magyarság mostani ak­ciója tehát nem haladja fül azokat a kerete­ket, amelyeket a törvény megszab és éppen ezért reméljük és jogosan elvárjuk a felelő? Ámbár , a párisi sajtó feltűnő gondossággá kerüli, hogy bármiféle kritikát gyakoroljor j.a déltiroli olasz politikával szemben, mer jmég a látszatát is ,el akarja kerülni annak | hógv Olaszország belő ügyeibe avatkozik, ál- j taláuptsságban azonban minden lap hang- I súlyozza a kisebbségi probléma egyetemes | jellegét és fontosságát. A francia sajté a fascista kfispelitfki ellen | .. A francia külpolitika fascistaeUenets irá­í nvára jellemző, hogy még a hivatalos Petii i Párisién is az olasz külpolitika ellen fordul. I amikor kijelenti, hogy a bécsi olasz követ- ! nek esetleges visszahívását a fascizmus pro­vokatív külpolitikája folytatásának kell fel­fogni. Ugylátszik, a bécsi követ túl udvarias ahhoz, hogy Ausztriával szemben a vasököl politikáját képviselje. Ha a követet viesza- | hívják, ez nem jelentené éppen a dipiomá- I ciai kapcsolatok megszüntetését, hanem az ; olasz külpolitika taktikájának folytatását, j amely eddig is a Bécsben ige® kedvelt Sora- j nia első követségi tanácsost és egész sor ' diplomáciai képviselőt eltüntetett és proani- ' nens fascistákkal pótolt. . Az Olaszország-ellenes hangulat szitásá­ban természetesen tovább megy a baloldali sajtó. A Quotidien kijelenti, hogy Mussolini mostanában dühöng, mert in flagranti lep­lezték le, amikor Horthyval együtt a fenn­álló szerződéseket megsértette. Ausztria el­leni dörgedelmes hangjával el akarja felej­tetni, hogy a magyar fegyverszállításokban a tényezőktől, hogy nemcsak kerékkötői nem lesznek kulturtörekvéseinknek, hanem támo­gatni is fogják a magyarságot abban a legne­mesebb pozitív munkában, amelyet népi és nemzeti kultúrájának ápolása jelent. Politikai és társadalmi akciónk mellett a moü megindított kulturális akció kisebbségi é- etünknek egyik legnevezetesebb fázisát ma­tatja, amely minden magyar ember figyelmé­re érdemes. amely minden magyar ember lel­kes támogatását megköveteli és amelyet egye­sült eiövel, közös akarattal kell diadalra vinni, bűntárs szerepét játszotta. Ez a düh azonban teljességgel tehetetlen. Hasonlóképpen nyi­latkozik a Volonté is, amely kifejezetten el­ítéli a Déltirolban megmutatkozó elne.mzet­lenitési törekvést. A magyar fegyverszállítás ügyében a népszövetségnek kell' interveniál­nia és. . ha Mussolini még inkább kiélésül Ausz­triával való konfliktusát, a népszó vet ségnek valószínűleg nem lehet elkerül­nie azt, hogy a déltiroli kérdésbe is ne avatkozzék l»e„ A Journal viszont kijelenti, hogy Musso­lininak mindenben igaza van, almikor véde­kezik a meg nem engedhető osztrák beavat hozás ellen- El kell képzelni azt az esetet, ha a német birodalmi gyűlésen nWoníé in­terpellációk és hasonló kormánynyilatkoza­tok hangoznának el Elzász-Lothar ingiáról Egészen természetes, hogy olyan gok évszá­zados német uralom után még német nyo­mok maradtak vissza Tirolban, azonban a lakosságnak vagy lojálisán Olaszország mel­lé kell állania, vagy pedig ki kell vándo­rolnia. Németország keze A Gaulais egészen naivan az osztrák- olasz konfliktust megint csak Németországra vezeti vissza, és az a véleménye, hogy ebben az ügyben újból Németország kezenyoma mutatkozik meg. Éppen úgy, amint Elzászban is irányítja az autonomista mozgalmat, izgatja most fel Ausztriát Olaszország ellen. Amíg a lapok nagy többsége Mussolini ellen foglal állást, a Temps igyekszik Mus­solini külpolitikáját védelmébe venni, sőt a déltiroli ügyet, éppen úgy, mint a szentgott­hárdi affért, a csatlakozási politika elleni érvül használja fel, amennyiben azt fejte­geti, hogy az a tevékenység, amelyet Német­ország a német kisebbségek védelmére más országokban kifejt, a kölcsönös bizalom po­litikáját rendkívül megrendíti. Mussolini feleletét Seipel kancellárhoz, amelyet az olasz miniszterelnök hétfőre helyezett kilátásba, különösen Berlin pángermánistáinak kel] megérteniük. Az Édho de Paris arra mutat rá, hogy Olaszországnak az a törekvése, amellyel Déltirolt akarja biztosítani, össze nem egyeztethető azzal a támogatással, amelyet Olaszország a magyar kormánynak nyújt. Magyarország a revanche-háborut készíti elő, erre azonban csupán Németországgal együtt váBalkozhatük. Ha ez a revanche si­kerülne, abban az esetben Olaszország fel­tétlenül elvesztené az Etsdh-völgyet. Olaszország nem tör beavatkozást Milánó, február 27. A Popolo dTtalia mai számában megerősíti azt a hirt, hogy a bécsi olasz követet csupán jelentéstétel cél­jából szólították Rómába. A kormánylap ki­fejezetten hangsúlyozza, hogy Itália számára nincs déltiroli kérdés, amjnt art egyszer már Mussolini Né­metország címére is megmondotta, Itália nem ig engedi meg, hogy ilyen kérdést mesterségesen teremtsenek. Itália nem is ismeri Déltirolt, az ö közjogában csak Bozen tartomány szerepel. A hivatalos Tribuna szerint Mussolini csupán figyelmeztet, anélkül, hogy erejével vissza akarna élni. Semmi sem igazolhatja Ausztria kihívó politikáját. A Giornale dTtalia szerint Olaszország állásifoglalása a német nemzeti tanácsban valószínűleg uj és még vadabb megnyilatkozásokra fog al­kalmat szolgáltatni. Ausztriának azonban figyelnie kell arra, hogy a felelős tényezők állásfoglalását érdem szerint ellenőrzik, mig a sajtőkommentárok Olaszországot teljesen hidegen hagyják. A Lavoro dTtalia szerint ás Olaszországban éle német eredetű, eless polgároknak a többi olasszal egyenlő politi­kai és gazdasági jogot, biztosi toltak. Ez az osztrák kormány előtt is. jól tudott és meg-' dönthetétlen tény. Annál indokolatlanabb az az osztrák izgatás, amelynek célja csupá' abban rejlik, hogy Ausztria minden földrajzi, gazdasági, politikai és etnográfiai alap nélkül irredentizmust akar teremteni Déltirolban. Ebben az esetben fel kell deríteni azt, váj­jon ezt az irredentizmust nem egy harmadik állam megbízásából szitják-e? A lap ezzel a kijelentésével természetesein Németországra céloz. Figyelmeztetés a kisántántnak Milánó, február 27. Míg az olasz sajtó a szentgotthárdi affér ügyében eddig kerülte a részletes állásfoglalást, abban a reményben, hogy az egész ügy hamarosan a feledés ho­mályába merül, a hivatalos Popolo dTtalia mai számában a legélesebb hangnemben foglal állást Cseng Lo népszövetségi tanács­elnök intervenciója ellen, amely az egész affért újra felszínre hozta a nemzetközi polb tükában, Mussolini hivatalos orgánuma azt írja, hogy Franciaország és a kisantant ösztönzésé re az egész ügyet felfújták és annak élét közvetlenül Magyarország, közvetve azonban Olaszország ellen irányították, Ezért az olasz közvéleménynek is állást kell foglalnia. A lap nem tudja megérteni, hogy milyen célból akarják megrendezni a nép­szövetség nyomozó eljárását. Alapjában vé­ve ©gy egészen egyszerű és közönséges vámcsempészésről van szó. Mindenesetre szükséges hangsúlyozni, hogy Magyarország szempontjaiból a fegyverek elkobzása és szétrombolása után az ügy teljesen rendben van. Az olasz vasúti hatóságokat egyáltalán nean lehet felelősségre vonni. A népszövet­ség vizsgálata teljesen haszontalan, mivel a magyar hatóságok a hivatalos vizsgálatot megejtették és az anyag szétróanbolását el­rendelték. Hárommégy államnak a szét- darabolt és lefegyverzett Magyarországgal szemben való eljárása tiranisztikus. Mielőtt a kisantant felháborodnék Ma­gyarország ellen, teljesítse saját lefegy­verzési kötelezettségéi A lőfegyverzet- tek megbénítása után a fegyverben ál­....... Nal számank IS oldal El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, /t szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: ‘1 7, 12, !L emelet Telefon: 30311 - Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl napilap/u felelős szerkesztő hivatal: Prágaiig Panskául 12/111. — Te­havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 KJE 02URANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom