Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-28 / 49. (1676.) szám
EBBiüer mdla az emberhez A ssentgotthárcH affért és ax olasz-osztrák konfliktust diplomáciai kezek rendezték a kdzépeurópai helyzet összekuszálására A népssdvetségí tanács márciusi fllásssaka heves viharokat ígér — @iass hivatalos intés a kisántántnak A kisebbségi magyar élet minden vezető tényezője, de' az egész magyar nép egyeteme tisztában van azzal, hogy a magyarság éltető eleme népi és nemzeti üulturájának feotartá- sa. Csak az a nemzet őrizheti meg individualitását., csak az növelhet magasba gyönyörű; kulim értéket, amelynek kultúrája a.népi élet mély televónyföídjébe beágyazott, amely se- j hasem szakad el a nemzeti élet termőföldjétől, hanem Antheusként mindig abból meríti erejét Az a színes, gyönyörű valóság, amelyet világkultúrának mondunk, tulajdonképpen j tarka, gyönyörű mozaik, egyes népi kultúrák-1 ból tévedik össze és nincsen parányi darabka; sem ebben a. szellemi szőttesbeu, aniely nélkülözhető lenne, amelynek elpusztulásá, elhalványulása nem fenyegetné az egész nagyszerű műérték lényegét. De nemcsak esztétikai szempontból, nemcsak egy nemzetre való | vonatkozásban van értelme a népi knlturá-1 nak, hanem magasabb elhivatottsága is van j az emberi élét. univerzumában, mert a népi j kultúrán.keresztül ismerhetjük meg és tanul- j mányozhatjuk megértőén más. nenizetek lelki} öss'^eiétf iél .jsak a népi kultúrákon keresztül \ közeledhetünk más nemzetek félé és éppen ézért joggal mondhatjuk, hogy ember hídja az emberhez, a népi kultúrák téáge'rén éniéík’éPáris, február 27. Az osztrák-olasz konfliktus élénken foglalkoztatja, a párisi sajtót és ez alkalommal, miután a gyűlölt fasdsta- rendszer támadásáról van szó, a francia sajtó egyszei're a kisebbségi jogok védelmezőjének szerepében tetszeleg, amikről eddig! bizony nem igen vett tudomást, A szentgotthárdi affér után most az ősz- ! trák -ólasj konfliktus miatt veri félre Paris a vészharangokat. Általában igen pesszimisztikusán Ítélik meg a közép- európai helyzetet és most kezdik észre- tptirii, hogy éppen a kisebbségi probléma az, aniely a nemzetközi konfliktus legjobb jfp ujtóany&git szolgáltatja., Meg állápitfák hogy a kisebbségi problémák föltétlenül nemzetközi alapon rendezőn- dőfc és á kisebbségi szerződések határozatait tiszteletben kell tartani. aiir diadalmas viadmukepen magasoa. A kisebbségi magyarság sorsa, egész, jö vöj-é, szoros vonatkozásban áll népi kultúrájával, meri ha. ennek-' lehetőségéi megbénul nak, akkor az éltető nedv szakad ki belölünt és akkor elpusztulunk a különböző nemzetéi nagy konglbm$r át. urnában. A' magyar nép kultúra pedig olyan- ragyogó értéke- a világkultúra tarka mozaikjának, amely joggal tarthat igényt a megbecsülésre mindenki részéről.. A magyarság érzi és tudja -'is' kötelességét, ahléllyei népi kultúrájának feutártásáta s-fejlesztésére kell törekednie és minden erejével igyekszik ápolni,' virágzóvá tenni azt a szellemi és lelki kincset, amelyet évszázados trádiciók szűrője hozott létre kristálytiszta esszencia; alakjában, mint ahfogy az alchímtstá tégelye'' a sok fémből kiválasztja a nemes ércet És mert a magyarság tudatában van annak, hogy minő egyetemes, értéket is jelent kultúrája, méltán számíthat tehát arra, hogy azok részéről, akik a kultúra szeretőiét és a demokrácia elveit hangoztatják, ez a magyar .népj.kultúra köteles, elismerésben és támogatásban részesüljön. Belső hasábjainkon számolunk be arról, a nagyjelentőségű akcióról, amelyet a magyar nemzeti párt február 21.-én indított meg a magyar kultúra érdekében és amelyhez kikérte az országos keresztényszocialista párt és a szepesi német párt támogatását is: A magyar nemzeti párt akciót indított, hogy a törvény előírta keretekben huszonegy járásban alakítsák meg a magyar kisebbségi művelődési választmányt, azt a hivatalos szervet, amelynek-feladata és kötelessége a magyar népi kuitura.infenziv ápolása és fejlesztése, örömmel és; lelkesedéssel üdvözöljük ezt a nagyszerű akciót, amellyel a magyarság' méltón jubilál ja. még. kisebbségi' életének tizedik esztendejét, mert kimutatja az ebben az országban élő nemzeteknek, hogy van kultúrája és a lelki és szellemi kincsnek ápolását, fejlesztését elsőrendű nemzeti feladatának tartja. Az a törvény, amely köztársaságunkban előírja a művelődési választmányok kötelező megalak'- tását, világosan intézkedik a kisebbségi művelődés ügyéről is, a magyarság mostani akciója tehát nem haladja fül azokat a kereteket, amelyeket a törvény megszab és éppen ezért reméljük és jogosan elvárjuk a felelő? Ámbár , a párisi sajtó feltűnő gondossággá kerüli, hogy bármiféle kritikát gyakoroljor j.a déltiroli olasz politikával szemben, mer jmég a látszatát is ,el akarja kerülni annak | hógv Olaszország belő ügyeibe avatkozik, ál- j taláuptsságban azonban minden lap hang- I súlyozza a kisebbségi probléma egyetemes | jellegét és fontosságát. A francia sajté a fascista kfispelitfki ellen | .. A francia külpolitika fascistaeUenets iráí nvára jellemző, hogy még a hivatalos Petii i Párisién is az olasz külpolitika ellen fordul. I amikor kijelenti, hogy a bécsi olasz követ- ! nek esetleges visszahívását a fascizmus provokatív külpolitikája folytatásának kell felfogni. Ugylátszik, a bécsi követ túl udvarias ahhoz, hogy Ausztriával szemben a vasököl politikáját képviselje. Ha a követet viesza- | hívják, ez nem jelentené éppen a dipiomá- I ciai kapcsolatok megszüntetését, hanem az ; olasz külpolitika taktikájának folytatását, j amely eddig is a Bécsben ige® kedvelt Sora- j nia első követségi tanácsost és egész sor ' diplomáciai képviselőt eltüntetett és proani- ' nens fascistákkal pótolt. . Az Olaszország-ellenes hangulat szitásában természetesen tovább megy a baloldali sajtó. A Quotidien kijelenti, hogy Mussolini mostanában dühöng, mert in flagranti leplezték le, amikor Horthyval együtt a fennálló szerződéseket megsértette. Ausztria elleni dörgedelmes hangjával el akarja felejtetni, hogy a magyar fegyverszállításokban a tényezőktől, hogy nemcsak kerékkötői nem lesznek kulturtörekvéseinknek, hanem támogatni is fogják a magyarságot abban a legnemesebb pozitív munkában, amelyet népi és nemzeti kultúrájának ápolása jelent. Politikai és társadalmi akciónk mellett a moü megindított kulturális akció kisebbségi é- etünknek egyik legnevezetesebb fázisát matatja, amely minden magyar ember figyelmére érdemes. amely minden magyar ember lelkes támogatását megköveteli és amelyet egyesült eiövel, közös akarattal kell diadalra vinni, bűntárs szerepét játszotta. Ez a düh azonban teljességgel tehetetlen. Hasonlóképpen nyilatkozik a Volonté is, amely kifejezetten elítéli a Déltirolban megmutatkozó elne.mzetlenitési törekvést. A magyar fegyverszállítás ügyében a népszövetségnek kell' interveniálnia és. . ha Mussolini még inkább kiélésül Ausztriával való konfliktusát, a népszó vet ségnek valószínűleg nem lehet elkerülnie azt, hogy a déltiroli kérdésbe is ne avatkozzék l»e„ A Journal viszont kijelenti, hogy Mussolininak mindenben igaza van, almikor védekezik a meg nem engedhető osztrák beavat hozás ellen- El kell képzelni azt az esetet, ha a német birodalmi gyűlésen nWoníé interpellációk és hasonló kormánynyilatkozatok hangoznának el Elzász-Lothar ingiáról Egészen természetes, hogy olyan gok évszázados német uralom után még német nyomok maradtak vissza Tirolban, azonban a lakosságnak vagy lojálisán Olaszország mellé kell állania, vagy pedig ki kell vándorolnia. Németország keze A Gaulais egészen naivan az osztrák- olasz konfliktust megint csak Németországra vezeti vissza, és az a véleménye, hogy ebben az ügyben újból Németország kezenyoma mutatkozik meg. Éppen úgy, amint Elzászban is irányítja az autonomista mozgalmat, izgatja most fel Ausztriát Olaszország ellen. Amíg a lapok nagy többsége Mussolini ellen foglal állást, a Temps igyekszik Mussolini külpolitikáját védelmébe venni, sőt a déltiroli ügyet, éppen úgy, mint a szentgotthárdi affért, a csatlakozási politika elleni érvül használja fel, amennyiben azt fejtegeti, hogy az a tevékenység, amelyet Németország a német kisebbségek védelmére más országokban kifejt, a kölcsönös bizalom politikáját rendkívül megrendíti. Mussolini feleletét Seipel kancellárhoz, amelyet az olasz miniszterelnök hétfőre helyezett kilátásba, különösen Berlin pángermánistáinak kel] megérteniük. Az Édho de Paris arra mutat rá, hogy Olaszországnak az a törekvése, amellyel Déltirolt akarja biztosítani, össze nem egyeztethető azzal a támogatással, amelyet Olaszország a magyar kormánynak nyújt. Magyarország a revanche-háborut készíti elő, erre azonban csupán Németországgal együtt váBalkozhatük. Ha ez a revanche sikerülne, abban az esetben Olaszország feltétlenül elvesztené az Etsdh-völgyet. Olaszország nem tör beavatkozást Milánó, február 27. A Popolo dTtalia mai számában megerősíti azt a hirt, hogy a bécsi olasz követet csupán jelentéstétel céljából szólították Rómába. A kormánylap kifejezetten hangsúlyozza, hogy Itália számára nincs déltiroli kérdés, amjnt art egyszer már Mussolini Németország címére is megmondotta, Itália nem ig engedi meg, hogy ilyen kérdést mesterségesen teremtsenek. Itália nem is ismeri Déltirolt, az ö közjogában csak Bozen tartomány szerepel. A hivatalos Tribuna szerint Mussolini csupán figyelmeztet, anélkül, hogy erejével vissza akarna élni. Semmi sem igazolhatja Ausztria kihívó politikáját. A Giornale dTtalia szerint Olaszország állásifoglalása a német nemzeti tanácsban valószínűleg uj és még vadabb megnyilatkozásokra fog alkalmat szolgáltatni. Ausztriának azonban figyelnie kell arra, hogy a felelős tényezők állásfoglalását érdem szerint ellenőrzik, mig a sajtőkommentárok Olaszországot teljesen hidegen hagyják. A Lavoro dTtalia szerint ás Olaszországban éle német eredetű, eless polgároknak a többi olasszal egyenlő politikai és gazdasági jogot, biztosi toltak. Ez az osztrák kormány előtt is. jól tudott és meg-' dönthetétlen tény. Annál indokolatlanabb az az osztrák izgatás, amelynek célja csupá' abban rejlik, hogy Ausztria minden földrajzi, gazdasági, politikai és etnográfiai alap nélkül irredentizmust akar teremteni Déltirolban. Ebben az esetben fel kell deríteni azt, vájjon ezt az irredentizmust nem egy harmadik állam megbízásából szitják-e? A lap ezzel a kijelentésével természetesein Németországra céloz. Figyelmeztetés a kisántántnak Milánó, február 27. Míg az olasz sajtó a szentgotthárdi affér ügyében eddig kerülte a részletes állásfoglalást, abban a reményben, hogy az egész ügy hamarosan a feledés homályába merül, a hivatalos Popolo dTtalia mai számában a legélesebb hangnemben foglal állást Cseng Lo népszövetségi tanácselnök intervenciója ellen, amely az egész affért újra felszínre hozta a nemzetközi polb tükában, Mussolini hivatalos orgánuma azt írja, hogy Franciaország és a kisantant ösztönzésé re az egész ügyet felfújták és annak élét közvetlenül Magyarország, közvetve azonban Olaszország ellen irányították, Ezért az olasz közvéleménynek is állást kell foglalnia. A lap nem tudja megérteni, hogy milyen célból akarják megrendezni a népszövetség nyomozó eljárását. Alapjában véve ©gy egészen egyszerű és közönséges vámcsempészésről van szó. Mindenesetre szükséges hangsúlyozni, hogy Magyarország szempontjaiból a fegyverek elkobzása és szétrombolása után az ügy teljesen rendben van. Az olasz vasúti hatóságokat egyáltalán nean lehet felelősségre vonni. A népszövetség vizsgálata teljesen haszontalan, mivel a magyar hatóságok a hivatalos vizsgálatot megejtették és az anyag szétróanbolását elrendelték. Hárommégy államnak a szét- darabolt és lefegyverzett Magyarországgal szemben való eljárása tiranisztikus. Mielőtt a kisantant felháborodnék Magyarország ellen, teljesítse saját lefegyverzési kötelezettségéi A lőfegyverzet- tek megbénítása után a fegyverben ál....... Nal számank IS oldal El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, /t szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: ‘1 7, 12, !L emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl napilap/u felelős szerkesztő hivatal: Prágaiig Panskául 12/111. — Tehavonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 KJE 02URANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha
