Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-01 / 26. (1653.) szám

A nyeioiórvény végrehajtása Szepsiben

Miniszteri válasz Gregorovits képviselő kérdésére

Gregorovits Lipót, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője néhány hónap előtt kérdést intézett a miniszterelnökhöz Szepsi község magyar lakossága nyelvjogi sérelmeinek orvoslása érdekében. A kérdésre Sramek miniszterelnökihelyettes most válaszolt. A válasz lényeges részeit a következőkben ismertetjük:

Szepsi vasútállomásán az alkalmazottak egy kivételével jól bírják — a válasz szerint — a magyar nyelvet A magyarul nem beszélő rak tára oknak magyarul beszélő m űn kasok állnak rendelkezésére. Az állomás egyes jelzőtáblái szintén magyar nyelvűek. Különben a kisebbségi nyelv használatáról szóló rendelkezések az állami vállalatokra nem vonatkoznak.

A Szepsiben székelő csendőrség utasítást kapott arra, hogy a magyar községgel való érintkezésben szigorúan a nyelvrendelet 47. cikke 2. bekezdéséhez alkalmazkodjék.

A szepsi adóhivatal főnöke magyarul ugyan még tökéletesen nem tud, azonban a hozzá beosztott hivatalnokodí közül három a •magyar nyelvet tökéletesen bírja, a negyedik már annyira megtanult, hogy magát a felekkel könnyen megérteti. Hasoriióan kielégítő a helyzet a jövedéki ellenőrző hivatal nál is.

A postahivatalnál megáll api tást nyert, hogy ennek főnöke egy Ízben a postautalvány feladó veoényét nem annak címzése érteimé ben magyarul, hanem szlovákul töltötte ki, de ezt nem rosszindulatból tette, s különben is a postaigazgatóság részéről már megfelelő kioktatásban részesült. Az a vád, hogy a posta egyik hivatalnoknője a magyar fejeket „ne: rozumim“ szóval elutasította volna, nem nyert bizonyítást. Tekintettel arra, hogy a nyelvtörvény a postára, mint állami vállalatra nem vonatkozik, a posíaigazgatás ragaszkodik ahhoz, hogy a szepsi postahivatal tiszta szlovák feliratain semmiféle változtatás ne eszközöl- tessék mindaddig, ómig a szlovenszkói posta- hivatalok feliratainak kérdése egyöntetűen s végleg rendezve nem lesznek.

Az igazságügyminisztórium a táblák elnökségeinek már 1927 május hóban újólag meghagyta annak megvizsgálását, vájjon a bíróságok megjelölése a nyelvremdelet 34 cikke rendelkezésének megfelel-e, s azt, hogy « talált hibákat távolítsák eL Ez a rendelet a szepsi járásbíróságnál a legközelebbi időben kerül végrehajtásra. A bíróságok az ügyvitel nyelvi részét illetőleg utasítást nyertek, hogy szigorúan az érvényes nyelvi rendelkezésekhez alkalmazkodjanak. A bíróságok, Így a szepsi járásbiróság is, a nyelvi rendelkezéseket valóban többnyire be is tartják. Az összes hibákat nem lehet egyszerre megszüntetni.

A bíróságok túlterheltségének s a személy- zelhiánynak tudandó be, hogy a magyar felek kivételesen csak államnyelvil elintézést kaplak.

Szepsiben az állami népiskola magyar tannyelvű osztályaiban a szlovák nyelvet heti bat félórában, illetőleg heti három órában ta- íitják. Hogy a jóváhagyott órarend e tekin- etben be nem tartatnék, erre vonatkozólag az skolaügyi hatóságokhoz panasz nem érkezett >e A csehszlovák tannyelvű osztályt ebben íz iskolában azért állították föl, hogy a szlo- ák gye-mekeket anyanyelvükön oktathassák.

L folyó tanévben ebbe az osztályba önként, s z iskolaigazgató által gyakorolt bármi nyomás nélkül 47 gyermek iratkozott be.

6848 menzaebéd 27 diák részére 34.240 korona értékben

A besztercebányai keresztényszocialfsta szervezet, a besztercebányai magyar nők és Petrogalli meg Göllner emlékének tisztelői 3720 koronát juttattak el a magyar menza whavi-egy-ebédM alapjára

MINDENKI A

SZINE-J AVA

SOROZAT KÖTETEIT OLVASSA

Prága, január 31. „Bavi-egy-ebód"akciómk kapcsán ma Petrogalli városának, Besztercebányának gyönyörű áldozatkészségéről számolhatunk be. Muiiczky István, a testvéri egyetértésben élő besztercebányai szlovákság és magyarság vezére, a ke resztén vszocial ista párt ottani elnöke, 3720 koronát küldött a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatala utján a magyaT menzának a következő levél kíséretében:

„Amikor megjelent a P. M. H.-ban a prágai magyar diákmenza havi ingyenebéd- akciója érdekében a magyarsághoz szóló fölhívása, én is hozzáláttam az akció gondolatának népszerűsítéséhez. Munkánk szép eredménnyel járt. Az önkéntes adományok össz- erediménye 3720 korona, vagyis 744 ingyen- ebéd ára. Ebből a keresztényszocialista párt kezdeményezésére 2010 korona, a lelkes besztercebányai hölgyek közreműködésére 1220 korona folyt be. Emellett emlékezésül Petrogalli Oszkár dr.-ra 390 koronát adományoztak: özv. Petrogalli Arthurné 50, Petro- galli Lajos dr. 60, Ozoródy A. 20, egy Asztal- társaság 260 koronát. Göllner Béla emlékére pedig barátai 100 koronát adományoztak a menzának. Akciónkkal egyidejűleg többen közvetlenül küldték be adományaikat Besztercebányáról Prágába. Mivel az adományozók közül sokan nem óhajtják, hogy nevüket a lapban közzétegyék, kérem a szerkesztőséget, szíveskedjék a nevek közlésétől eltek inteni. Magyar üdvözlettel Muiiczky István."

A legnagyobb mértékben sajnáljuk, hogy nem közölhetjük annak a 131 nemes adományozónak a nevét, akik Petrogalli városában, ezen az északra tolt magyar szigeten, elszigeteltségükben a magyar kultúráért való áldozatkészségben példát adnak az összefüggő magyar vidékek népének.

Alapy Gyula dx. közvetítésével' beérkezett: Komáromi Bencés Székház 200 K;

Tisztviselő, Komárom 50 és további (46) 230 korona. (Ez összegnél az adományozók nevét utólag közöljük.)

A menza pénztárába érkezett adományok: Tóth Imre, Oroszka (4) 20 K, Dudich Imre Oroszka (5) 25 K és Robár János gör.- kat lelkész, Nagykondát (10) 50 K (másodszori ugyanily összegű küldemény).

Mai elszámolásunk szerint tehát a „havi- egy-ebéd“-alap 809 újabb ebéddel gyarapodott. A most beérkezett pénzösszeg 4045 K. A menza rendelkezésére áll összesen 6848 ingyenebéd födözete 34.240 K értékben.

Kulturális munkánk

a magyarság őstalajában: a magyar faluban

Beszélgetés Egyed Aladárral, a magyar nemzeti párt knlturreferensé- vel — „A kultúra tartja össze a magyarságot és menti meg önálló népegyéniségét** — Egyesíteni kell a két párt kulturmunkáját I

Andal Ernő: Az álmok asszonya Dahl: Utazás egy házmesterfülke töröl Dekobra: Leányszöktetós Dominik: Atlantis feltámadása — Az égő piramis Dupuy—Mazuel: A sakkjátékos Fouchardiére: fia nagyjaink visszatérnek Frondaie: A fejedelmi autó Galopin: A vörös szandál IIulI: A sejk Mandelstain: Hollywood Maugham: A mágus Rosny: Gyönyörű Páris Schnitzlcr: Hajnali mérkőzés Színi Gyula: Homo doktor kísérlete Toudouze: Aki ellopta a Golfáramot

MINDEN KÖTET ÁRA FŰZVE Kc 10.- VÁSZONKÖTÉSBEN „ 17.Sajógőmőr, január vége.

(Déledovenszkdd szerkesztőségünktől.) A magyar népi kultúra ápolásának jelentősége ma már mindenki előtt ismerete*. Egy nép annyit ér, amennyit a kultúrája. Egy nép olyan hatalmas, amilyen legszélesebb rétegeinek kulturális ereje és alvója. A nagy népies nemzeti irány után ma ujj hullám Juttatja magasra ezt az igazságot: itt Szlo- veuszkón a magyar főiskolás cserkészek, a Szent György-Kör vezetésével már a magyarság életfeltételét látják a falubarát-mozgalomban és igazi értékére emelők jelentőségéL A regős mozgalom a magyar folklór újabb felvirágzására fog vezethetni s ezek az ifjak derék munkát és jő munkát vállaltak a kultúra területein.

A magyar nemzeti párt szintén nagy súlyt helyezett és helyez a falu kultúrájára. E célból kul- turreferátust létesített, mely nagy nehézségek közt bár, de máris számottevő, széles és jelentős munkásságot fejt ki Egyed Aladár sajógömöri ev. lelkész, kulturreferens lelkes, odaadó és szakavatott vezetése mellett Egyed Aladár, akit felkerestünk otthonában, kérdéseinkre a következőkben adott összefoglaló képet a reíerátus működéséről:

A párt kulturális működésének irányai?

— Pártunk kulturális munkásságának Irányát, tárgyát, célját a magyarság ős talajában, a magyar faluban találja.

Jövendő létünket csakis az apró tűzhelyek százezreinek a nemzeti kultúrában való meggyökereztetésében látjuk.

Hangsúlyozom, hogy'az egyetemes kultúra mellett főcélunk a nemzeti kulimra fejlesztése, mert a kulturális tényezők közül nekünk ma ez a legértékesebb. Amint valamire való ember sokkal nagyobb gonddal, féltőbb szeretettel őrzi azt a vékony gyűrűt, amit valamikor édesanyja hordott az u#án s most már csak örökségképpen bír, úgy mi előttünk is Nyugat csillogó kultúrájának minden ragyogása mellett

becsesebb a* a kukára, amely egyedüli örökségünk, amit magunkkal hozhattunk

e amely nemzeti szellemmel telíti meg Szloven- szkó magyar lakosságát. Különben is ez az egyediül! ut a megmaradásunkhoz, úgy, amint Acsády magyar történelmi müvében reá mutat, mikor a magyar kulturált úgy állítja szemünk elé, mint amely a XVI. százaid magyarságát, állami egysége szétbontása dacára is, összetartotta 8 megmentette önálló nép egyéniségért * pusztulástól.

— A nemzeti kultúra ápolása mint életfeltétel jelentkezik a szlovenszkói magyar Ifjúságnál, egyel jelent a magyar jövővel, a szlovenszkói magyarság

életibenma rád ásával.

— Nemzeti kultúránk Itteni fenmaradésa érdekében nekünk az iskolákon kívül is, társadalmi utón, az összes kulturális eszközök igénybevételével magunknak kell a* Ifjúsággal foglalkoznunk, részint az által, hogy a szülőket fölszereljük a családi nevelés nemzeti ágának segédeszközleivel.

Milyen eszközökkel dolgozik a kulturális szakosztály?

— Minden lehető eszközt, kihasználunk. Természeteséül elsősorban a már meglévőket .igyekezünk beállítani a fala kulturális életének erői közé.

— Örömmé* látjuk, hogy

• magyar falvak fiatalsága milyen nagy kedvvel és buzgalommal rendezi egymásután a műkedvelői előadás okáé

és tekintve, hogy a színpad ax emberi lélók mélyén szunnyadó indulatokat, vágyakat és akarásokat hívja életre, sokszor egy egész nép vágyait, fájdalmad t, vagy örömeit testesíti meg, elsőrendű eszköznek látjuk a színpadot a nemzeti munkában. Ezt s célt szolgálta népszinmüpályázatunk, amelynek 56 beérkezett pályaműve közül Nagy Dénes: Német szó c. darabját 1000 koronával tűntettük ki A darabot toinyomattuk s ma már Szlovenezkó magyarlakta községeiben lázasan készülnek előadására.

Hallottunk olyan panaszt egyházak részéről, hogy mióta a falvakban a műkedvelői előadások fellendültek, azóta a fala erkölcsi nívója aíábbszállt. Ént nem lehet a műkedvelői előadások terhére írni. Különben is, vegye kezébe az irányítást a pap, vagy tanító « elmúlik a képzelt veszedelem is.

— Nagyon jól tudom, hogy a kultúra emberi értéked egy abezohit értékbe, az Istenbe vetett hit nélkül a lélekben gyökértelenek, mert nincsen megnyugtató szentesítésük. Ezért

minden kul turál is tevék eng edésünkn ek megvan a vallásos oldala is.

Valié 8 o* színdarabokat éppen úgy a falu rendelkezésére bocsátunk, mint ahogy a kulturális esték műsorában, a Magyar Barátban is mindig helyet kapott a vallásos elem.

A „Magyar Barát1

Munkánkban nagyon beváltak a kulturális fületek. Ezekben teljesen kidolgoztam a kulturális esték anyagát,

úgy, hogy egy értelmesebb gazda ember is megrendezheti ebből a kulturális estéket. Bemutatóul felsorolom egy kulturális est műsorát: 1. Tatárjárás (történelmi felolvasás). 2. Galiamboskő (történelmi tárgyú szavalat). 8. Magyar dalok. 4. A ruházkodás (népies egészségügyi felolvasás). 5. Krisztus a gyárban (vallásos szavalat). 6. Magyar dalok. 7. A sekk (falusi tréfa egy felvonásban, 4 szereplővel). A télen kiadott negyedik kulturális füzetünk 112 oldalon öt kulturális est. anyagát tartalmazza.

— A magyar láng ébrentartására indítottuk meg Magyar Barát cím alatt azokat a 100 oldalas kis füzeteket, amelyek

történelmi, Irodalmi, vallásos, egészségügyi és ifjúsági rovataikkal szolgálták a magyar nép kulturális emelkedését.

Sajnos, hogy csak négy szám jelenhetett meg, anyagi készség hiánya miatt be kellett szüntetni mindaddig, amig a magyarság két pártja közös akarattal és erővel nem találja meg a modus vi/vendáVetítőgépek, rádiók és kufturhának

— Vetitettképes tudományos és gyermekeio- adások (meeedélütánok) céljaira

vetítőgépre több párttiitkárságnnk é» több pártszervezetünk is megkezdte a gyűjtést. Ahol

van vetítőgép, ott diapoziti vekről és felolvasásokról mi gondoskodunk.

— Újabb tervünk a falusi rádió-akció. Utóbbi időben ugyanis sokan fordultak hozzám azzal a kérdéssel,

hol szerezhetnének be megbízható rádió- készüléket.

Ez adia a gondolatot, hogy tárgyaljunk különféle cégekkel s

s ma már Szlovensrkó több részén vannak különféle típusa rádiókészülékek próbára kiadva, hogy minél előbb egy jó, olcsó és kedvező fizetési feltételek mellett beszerezhető rádiót szerelhessenek fel magyar falvainkban.

— Dicsekedve mutathatok reá azokra a kul- turháziakra, amelyek egymásután épültek fel ott, ahol a kultúráért lelkesedő párthíveink vannak.

Csák Göinört emlitcm, ahol rövid egymásutánban Mohi, Jánosi, Felsővály és Rimasimony! avattak kultárházakat.

Most ezeket a kulturházakat és a pártirodákat akarom felszerelni magyar történelmi képekkel, alattuk a kép tárgyának rövid ismertetésével.

— Pártlapunknak, a Barázdának állandó kulturális rovata van, de különben is, párthiveiník annyira igénybe veszik a kulturális osztály tanácsadó, segítő munkásságát, hogy már maga a levelezés i« sok munkát jelent.

Ami hiányzik

— Legnagyobb baj: a pénztelenség. Terv, eszme volna elég, de nincs pénz a kivitelhez. Nekünk, ha kellő eredményt akarunk elérni, a kínai misszionáriusok módjára kellene áttérnünk, akik a szülők között rizst osztanak ki, hogy azok gyermekeiket iskolába engedjék.

Nekünk is minden segédeszközt ingyen kellene a falu kezébe adnunk

s a színdarabért, a kulturális füzetekért, a Magyar BaráWüzetekért kénytelenek vagyunk pénzt kérni, hogy legalább a nyomdaköltségek egy részét fedezhessük belőle.

— Most indítok meg egy falusi mozgalmat: „Egy pékár bor árát a magyar kultúráért"

jelige alatt, hogy nyomniakölteégeinket rendezni tudjuk.

Tervek

— Hogy mi a tervünk? Az eddig vázolt munka folytatása mellett végrehajtatni minden magyar faluiban a községi könyvtár felállítására vonatkozó törvény rendelkezéseit s a magyarság két pártjának képviselői által keresztülvinni azt, hogy

az állampolgársági nevelésre vonatkozó törvény Szlovenszkón is végrehajtassak.

— Határozott tervünk még

a közös kulturális szerv által végzendő közös kulturális munka.

Erre vonatkozó javaslatunkat már átadtuk a kereszt én yszocdal ista párt vezetőségének s utóbbi időben Flachbarth Ernő dr. központi irodai igazgatóval és Szúklay Ferenc dr. kuIturreferensed folytattam ez ügyben levelezést, akik szintén fanatikusai az egyesülésnek, de, sajnos, még ma is vajúdik a dolog s közben soha vissza nem térő rohanással suhan el ezer és ezer munkaalkalom.

Egred Aladár egyházi fegyelmi ügyei

Még egy kérdést -- ami nem tartozik szorosan ide — tettünk fel: Mi van a két fegyelmi vei, amit az ev. egyetemes egyház indított meg a szlovák vizsga megtagadása és a titkári jelentés egyes kitételei miatt?

— Az eeperességí egyes, bíró, Cseh János dr. — mondotta — már kihallgatott.

A szlovák vizsgát nem teszem le, mert ez jogtalan kívánság.

A kritikát, amivel a hivatalos egyház működését jellemeztem, fentarlom és bizonyítom. ítéletet még nem kaptam, de az ügy minden bizonnyal az eeperességí törvényszék elé kerül. Nyugodtan nézek elébe.

— A kér. szoc. párt akciója Délabauj vizszabályozása érdekében. Kassáról jelentik: A délabauji Bódva és Kanyapta folyók áradásai úgyszólván minden esztendőben közel kétezer hold szántóföldet és legelőt tesznek •terméketlenné. Az országos keresztéuyszocia- lista párt az érdekelt vidék súlyos károkat szenvedő lakossága érdekében már két évvel ezelőtt erőteljes akciót indított úgy a parlamentben, mint Kassa nagymegye képviselőtestületében állandóan sürgetvén a délabauji vizszabályozást. Az akció eredményeként az illetékes vizimérnökség már elkészítette a vizszabályozás tervét és költségvetését, amelyeket jóváhagyás végett fölterjesztettek a földmivelésügyi miniszterhez. A keresztény- szocialista párt kassai központjának kezdeményezésére az akció folytatásaképpen az elmúlt napokban az érdekelt községek kiküldöttei megbeszélésre gyűltek egybe Szepsi- be. Az értekezlet, amelyen a pártközpont részéről Fleischmann Gyula dr. kerületi főtitkár és Ravasz István körzeti titkár vett. részt, egy állandó bizottságot alakított, amelyben a közigazgatási hatóságok számára is tagsági helyeket ajánlottak fel. A bizottság feladata lesz az ármentesitő munkálatok végrehajtását megsürgetni a földmivelésügyi minisztériumnál, a zsupanátuson és más illetékes hatóságoknál. A kér. szoc. párt akcióját természetesen az érdekelt abaujj vidék lakossága nagy örömmel fogadta.

— Kiállítás a francia forradalom emlékeiből. Párisból táviratozzék: Herriot kultuszminiszter ma nyitotta meg a francia forradalom emléktárgyainak kiállifását. A kiállításon rendkívül sok értékes történelmi emlék és okmány sorakozik fel a nagyjelentőségű időkből.' " >-ac a • ****** _________________________________. ----------------« ---------