Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)

1928-02-25 / 47. (1674.) szám

M af számunk 12 oldal VII. évf. 47. (1674) szám « Szombat ' 1928 február 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Ejfyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő; DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IU, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Palifika .'amplomisan írta: Alapy Gyula ár. Egyre sűrűbben érkeznek a panaszok a vegyes nyelvterületekről épp úgy, mint a ma- gyarnyelvü községekből, hogy a magyar ka- j tolikusok ellen hoznak döntéseket a szlovák ! nemzetiségű püspökök, akik előtt pedig min­den nemzetiségű hívőnek egyformán kedves- j nek és egyenlőnek kellene lennie. ógyalla! szinmagyar község, de határába pár évvel; ezelőtt cseh és szlovák telepesek jöttek, akik- nek többsége ágostai hitvallású. A néhány' család és a községben, lakó cseh nemzetiségű hivatalnok, pénzügyőr, csendőr aziránt indí­tott mozgalmat, hogy a' templomban szlovák nyelvű istentiszteleteket és szembeszédeket, is tartsanak. Ainig a községnek magyar nem- j zetiségü plébánosa volt, ez megkisérelteteít, i de a szlovák hívek részvétlensége miatt nem j lehetett valósággá, tehát az egyházmegyei i hatóság a magyar lelkészt más plébániára ne-j vezte ki és helyébe olyan lelkészt küldött,: akivel akaratát végrehajthatja. A nagyszom-j bati apostoli adminisztrátor úgy rendelkezett,; hogy a templomban minden negyedik vasár-1 napon szlovák istentisztelet tartandó. Fraii€ia®rszég, Görögország és a kisálltán! befolyására a népszövetségi tanács elnöke interveniált a magyar kormánynál •Mépssövetségl kSrfik szerint Cseng lo kOsbeavatkosása nem legeseit—A francia sajtó tovább folytatja támadó kampányát Genf, február 24. A népszövetség vezér- [ terelnökhöz a következő sürgős állaimi sür­lilkára Bethlen István gráf magyar miinisz-.gönyt intézte: Van szerencsém önhöz a következő sürgönyt továbbítani, amelyet a népszövetségi tanács jelenlegi elnökétől éppen most kaptam meg: Kérem, siirgönyözze meg a magyar kormánynak, hogy a népszövetségi tanács, amely a csehszlovák, román és jugoszláv kor­mány megkeresésével foglalkozik, a sajtó utján megtudta, hogy a magyar kormány el akarja árverestetni azokat a tárgyakat, amelyek a megkeresésnek anyagát képezik. A népszövetségi tanács megfelelőnek tartaná, ha ennek az intézkedésnek végrehajtását fel­függesztenék, mert ezt az ügyet a tanács rövid időn belül megvizsgálja. Drummond.4* Bethlen István gróf miniszterelnök Sir Erik Druimmond elmére azonnal a követke­ző választáviratot küldte: „Sürgönyének tartalma meglepte a magyar kormányt. Hivatalos forrásból származó sajtóhírek alapján már több hét óta ismeretes, hogy a kompetens hatóságok a fennálló előírások értelmében a szóban forgó anyagot használhatatlanná tették és árverés utján fogják értékesíteni, ha a jogos tulajdonosok idejében nem jelentkeznek. Mintán az ár­verés holnap délelőttre van kitűzve és azt a szentgotthárdi kompetens bírósági hatósá­gok jelenlétében az államvasuti rendszabály rendelkezései, értelmében szabályszerűen végre kell hajtani, az adott körülmények között lehetetlenség áz eljárás véghezvitelét elhalasztani. Bátorkodom megjegyezni, hogy az inveszigációs jog gyakorlására vonatkozó előírások ilyen esetekre nem tartalmaznak meghatározott rendelkezést Mindazonáltal a magyar kormány a jelenlegi tanácselnök szemlélye iránti figyelemből nem mulasztja el a vásárlók megkeresését, hogy a megvásárlandó tárgyakat a helyszínen hagyják,44 A gyajiai KatoiiKUs magyarság türelmire • jellemző, hogy nem tesznek kifogást az ellen, l ha a plébános akár minden vasárnap szlovák l istentiszteletet tárt. a' szlovák hivekríek, csak | a magyar istentiszteletek, rendjén és- százados í hagyományául ne'változtasson.. Énnek a .kü­lönleges utasításokkal ide küldött adminisz-; trátor nem akart eleget tenni és inkább engedi ■ és tűri, hogy a magyar hívek kivonuljanak aj szlovák istentiszteletekről és künn a templom j előtti téren énekeljék magyar szent énekéi- f két. Az ógyalíai magyar katolikusok védik egyházukban is magyar anyanyelvűket, ami-: hez Isten és ember előtt kétségtelen joguk j van. j Verebélyen a nagyszombati apostoli ad-; fninisztrátor rendelkezéséből eddig felváltva volt szlovák és magyar istentisztelet, most a - püspök utasítására a magyar miséket és! sz.entbeszédeket egyszerűen beszüntették. A j verebélyi és a plébániához tartozó három; magyar községnek magyarnyelvű katolikusai: tehát meg vannak fosztva attól, hogy magyar \ istentiszteleteket hallgathassanak, amihez pe-! dig szintén kétségtelenül joguk van, amint-j hogy a püspöknek sem tartozik jogköréhez; az, hogy híveit megfossza annak a nyelvnek! egyházi használatától, amely az anyanyelvűk: és amelyen eddig is tartották az istentiszte- I leteket. j A magyar katolikusok a legnagyobb tisz- í leletben tartják a püspöki jogkört, de fel kell emelniök tiltakozó szavukat az ellen, hogy a ■ szlovák nemzetiségű püspökök a templomot: az elnemzetlenités céljaiba állítsák és a tem-‘ plomok felszentelt falai közé belevigyék a po­litikát. Azzal, hogy a magyarokra olyan nyel­vű istentiszteleteket kényszeritsenek rá, ame-i lyet nem értenek, a templomból űzik ki őket,! mert amint a szlovákoktól nem kívánják, hogy magyarnyelvű istentiszteleteket hallgassa-, nak, úgy a magyaroktól sem kívánhatják en­nek az ellenkezőjét. Tudjuk, hogyan bántak a szlovák nemze­tiségű püspökök azoknak a nagyobb városok­nak magyarságával, ahol katolikus magyarok: számosabban élnek: Besztercebányán, Sel­mecbányán még magyarul imádkozni sem szabad hangosan a templomban. A szlovák püspök urak nem mérlegelik azt, hogy mind­ez in ódium religionis megy. amivel nem tesz­nek szolgálatot a katolikus vallásnak, ami pej dig egyetlen kötelességük. A városokban lakó magyarok, ha nem hallgathatnak magyar­nyelvű prédikációkat, úgy segítenek magu­kon, hogy elmennek a protestáns templomok­ba, ahonnan még nincsen száműzve a magyar nyelv az erősebb szlovák ilyelwklékeken sem. De ezt a falvak lakói nem igen tehetik. Keserűen fogja magát megbosszulni az a sovinizmus, amely bevonul a hitéletbe, mert az nem épít, hanem rombol A rombolásokért, Páris, február 23. Briand tegnap fogadta Cseng-Lo párisi kínai követet és a népszö- ; véts égi ianács jelenlegi elnökét. Ennek a ! tárgyalásnak folyamán fogalmazták meg a j magyar kormányhoz intézendő sürgönyt, amelyet azután Cseng-Lo Drumimondnak küldött át a magyar kormányhoz való továb- ; bitás céljából. Cseng-Lo intervenciója a genfi népszö- i vétség! körökben nagy feltűnést keltett. Az a körülmény, hogy a népszövetségi tanács : jelenlegi elnöke Parisban van, annak a fel- : tevésnek ad tápot, hogy beavatkozó lépése nem saját iniciativá- jából következett be. Cseng-Lo sürgö­nyét irányadó francia kormánykörök , befolyására vezetik vissza, | amelyek éppen úgy, mint a francia sajtó, már hosszabb ideje kívánják a magyar kor- ■ mánynál való beavatkozást. Ebben az összefüggésben szimptomati­kus az az interjú, amelyet Sauerweim, a Ma- : tin külpolitikai szerkesztője folytatott Polii- tis-szel és amelyet lapunk tegnapi számában ; teljes terjedelmében közöltünk. Politis az ! interjúban a népszövetségi tanács interven- j cióját követelte Magyarország ellen. Ebből világosan kitűnik, hogy Franciaország, a kisantant és Görögor­szág együttes eljárásáról van szó. Jól beavatott diplomáciai körökből ezzel a manőverrel szemben arra mutatnak rá, hogy a népszövetségi tanács elnökének nem állott jogában az ilyen irányú interven­ció. Az invesztigációs program első fejezete értelmében a népszövetségi ta­nácsnak az invesztigáció megindítására benyújtott indítvány után először tiz szótöbbséggel meg kell állapítania, hogy olyan esetről van-e szó, amelyben meg kell indítani a nyomozást ós csak ezután lehet megtenni a további intéz­kedéseket. Cseng-Lo tanácselnök tegnapi sürgönyét csalt úgy lehet értelmezni, hogy az érdekelt körök a közvéleményben a magyar kormány morális bűnösségének benyomását akarják ébreszteni és ezzel akarják az európai nyilvánosság előtt igazolná a nyomozási eljárás jogosságát. Olaszország Magyarország oldalán Róma, február 24 A Trrbuna párisi le­velezője polemizál a francia sajtóval azon támadások miatt, amelyek most Magyaror­szágot a szentgotthárdi affér fejleményei miatt érik. A cikkíró felveti a kérdést, miért izgulnak fél azon, ha. Magyarország egy egy­szerű eszközt alkalmaz, hogy a fegyverbevi­tel elleni európai tiltakozásnak eleget te­gyen. A valóságban a gépfegyverek iránt csak azok érdek­lődnek, akik ez alkalomból Magyaror­szág ellen lármát akarnak csapni, főleg azért, • mert a fegyverek Veronából jöttek. Amennyiben a francia sajtó a vero­nai arzenállal is foglalkozik, ebben az eset­ben meg kell állapítanunk azt, hogy Olasz­ország semmiféle ellenőrzés alatt nem áll és semmiféle békeszerződés nem tiltja meg Olaszországnak a fegyverkivitelt. A francia sajtó erős szankciókat követel Páris, február 24. A párisi sajtóban a magyar kormány negatív felelete óriási iz­galmat keltett. Bethlen István gróf minisz­terelnök váliaszsürgönyét úgy kommentálják, mint a népszövetség címére intézett kihi-! vast, amelyet semmi körülmények között nem szabad eltűrni. Most már nem arról van szó —- Írja a Journal —, hogy ezért Ma­gyarország ellen elhatározzák az inveszti- gációt. Most a szankciók, még pedig a legerő­sebb szankcióik fegyveréhez kell nyúlni. A Bethlen-ko rmány, amely eddig is sok skandalummal tűnt ki, most nemcsak a le- fegyverzési rendelkezéseket sértette meg, hanem a népszövetséggel szemben a köte­les tiszteletet is figyelmen kívül hagyta. A népszövetség minden komoly barátjának örültnie kell, hogy a botrány idáig fejlődött, mert most a népszövetségnek meg kell mu­tatnia, hogy mire képes. pedig Isten és ember előtt azok az egyházfők lesznek felelősek, akik híveiket megkülönböz­tetik és a magyar híveket az utolsó helyre so­rozzák. Különösen rosszul esik ez magyar­ságnak az esztergomi érseki főegyházmegyé­nek még eddig el nem választott dunáninneni részében, amelynek apostoli adminisztrátora kinevezése alkalmával Rómától megkapta azokat az utasításokat, hogy a vegyes és ne- gyedíélszázezer magyartól lakott egyházme­gyei részben milyen magatartást kövessen a különböző nemzetekkel szemben. A katolikus magyarság tiltakozik ez el­len az eljárás ellen, hogy rovásukra nyelvi tekintetben tegyen az egyházhatóság sérel­mes rendelkezéseket. Krisztus minden em­berért egyformán meghalt, az apostolok min­den nemzetnek hirdették az igét. Az apostolok utódainak is az apostoli példát kell követniök, ha azt akarják, hogy munkájukon Isten áldá­sa fakadjon. Ez a munka, ami most folyik, nem lehet áldásthozó, mert a népbe beleviszi a nemzetiségi villongásokat, a templomot ki­szolgáltatja a politikának, ami pedig elkerü­lendő, mert gyűlöletet visz be a szent falak közé, ahol lelki békét keresünk. A Petit Párisiéin szerint a szentgotthárdi affér ügyében kettős csalásról van szó. A leleplezett gépfegyverszálliltmány ugyanis egykor az osztrák-magyar had­sereg tulajdonát alkotta, tehát már ré­gen szét kellett volna azt rombolni. Ez\ azonban nem történt meg, hanem a gép­fegyvereket Olaszországba csempészték, ahol újból jó karba helyezték azokat és visszaszállították Magyarországba ré­gebbi birtokosuknak. A párisi sajtó egyebekben azt követeli, hogy most, miután az egész kérdés az élére van állítva, semmiféle eltussolási kísérlet ne történjék, hanem teremtsenek teljesen tiszta helyzetet. Elsősorban azt kell megállapítani, — mondja Sauerwein a Matinban, — kit ter­hel a felelősség azért, hogy a népszövetség idáig inaktív maradt. Sauerwein és a Petit Párisién egyformán Cseng-Lo tanácselnök­nek, a Mennyei Birodalom anarchiája kép­viselőjének veti szemére, hogy azonnal nem avatkozott az ügybe. Sauerwein azonkívül megvádolja a népszövetség állandóan ta­nácskozó leszerelési bizottságát is, hogy kö­telességét elhanyagolja. Pertinax az Echo de Parisban arra mutat rá, hogy az első hibát a kisantant követte el, mert Magyar- ország ellen beadott panaszában nem indít­ványozta a sürgősségi eljárást. Most, ami­kor a dolgok idáig fajultak, biztosra vehető, hogy Magyarország bün­tetlenül kerül ki ai afférból^ mert mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom