Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-22 / 44. (1671.) szám
5 1988 február 22, sserda. Mister John Ágoston különös élményei szülőföldjén, ahová 25 évi távoliét után tért vissza A miksi nábob amerikás fia azt gondolta, hogy a köztársaságban polgárjoga van minden nemzet himnuszának — Hétnapi fogság után 20.000 korona kaució ellenében helyezték szabadlábra, de útlevelét elvették nuszéneklésről és elvezették a járásbíróság fogdájába. A porkoláb véletlenül Ágoston régi ezredbeli katonatársa volt, aki megrendülve ismerte fel a fogolyban hajdani jópajtását. de azután kötelességét teljesítve, rázárta kulccsal a cella ajtaját. Ágoston kissé elgondolkodott fogságába* helyzetéről, amelybe jutott és teljesen értetlenül állott az esettel szemben, mert hiszen úgy gondolta ö azt a himnusz eléneklésekor, hogy Amerikában szabad bármelyik nemzet himnuszát eldalolni... — A Prágai Magyar Hirlap kiküldött munkatársától Dehát ezen már nem tudott segíteni, ezért elüzent Lázár dr. losonci ügyvédnek, aki haLosonc, február 20. Különös történet kire érkezett Losoncra, vásárosok hozták magukkal a néhány kilométernyire fekvő Miksi falvából és különféle variációkban teregetik fel a piacon a többi falubelieknek, akik naírv fejcsóválgatva hallják az eseményt és visszatérve pátriájukba, bizonyos, hogy hetekig fognak rágódni rajta. Hogyne, hiszen a történet eery nagyon nevezetes ember fiáról szól, Ágoston Jánosról, akinek Írásai most John Ágoston névre szólanák s azt mondják, hogy 1916 óta az Egyesült Államok polgára. Ez a John Ágoston a híres, nevezetes miksi nábobnak, az 1927 elején elhunyt Ágoston István első fia, róla szói a különös történet, amelynek a helyszínén jártunk a végére s kutatásunk eredmé- nveké^en a história hiteles lefolyása a következőkben vetül elénk: A miksi nábob A történet kezdete messze időkbe, egy negyed évszázaddal előbbre nyúlik vissza. Ismert és becsült ember volt az egész környéken Ágoston István egyszerű miksi kisgazda, aki borzasztó szorgalommal túrta egész nap családjával együtt a rögöt, hogy kisajtoljon belőle mindent, ami pénzzé változtatható. Meg is volt a szorgalmas életmunkának eredménye, egyre gyűlt a vagyon a láda fiában és csakhamar az egész környék nábobnak nevezgette Ágoston Istvánt, mert köztudomású lett, hogy bankbetéte közel van a millióhoz. A vagyon azonban nem változtatta meg az életmódot a nábob házában, ott bizony le nem szúrtak egy csirkét, meg nem ittak egy köcsög tejet, nem készítettek tojásrántottát, nem kenték be a karéj kenyeret irós vajjal, minden a piacra vándorolt és pénzzé, változott. Két legényfiu növekedett az Ágost >n- Mzban, de valahogy megismétlődött a bibliai Ézsau és Jákob története. Még most is emlegetik Miksiben, hogy Jánost nem szeretnék a szülők és sok keserűségben volt része. Amikor házasuló korba került, azt akarták, hjgy gazdag leányt vegyen feleségül s igy is művelje a családi vagyont, János azonban megmakacsolta magát, hogy ö magának házasodik, nem a szüleinek s a kalondai harangozónak, Tóth Andrásnak leányát vezette oltár elé. A családi béke azóta teljesen megbomlott az Ágoston-portán, a civődások, perpatvarok állandóan napirenden voltak,* végül is Ágoston János elunta a dolgot és sok keserűséggel a szivében hátat fordított az apai háznak. Kiment Amerikába szerencsét próbálni. Széntapátolóból vasbeionváltalhozó Bizony sok szenvedésen, viszontagságon ment keresztül Ágoston János az Ígéret földjén, mig elmondhatta magáról, hogy révbe jutott. Először szenet lapátolt, azután egy képrámagyárban dolgozott, majd az északnyugati vasúttársaságnál kapott állást, ahol teherkocsikat javított. 1904-ben ment ki Amerikába s tíz hónap múlva kihozatta feleségét is. Berendezkedtek s az uj élet már sok reménységgel kecsegtetett, amikor 1907-ben bekövetkezett a nagy amerikai krach. Ágoston János is elvesztette munkáját, mindent elölről kellett kezdenie, de energiája nem hagyta el. A vasbetonmunkálatra tért át, szorgalmával, ügyességével csakhamar munkafeliigyelö lett, majd önállósította magát 3 ma önálló vasbetonvállalkozó Csikágóban. 1913-ban erőt vett rajta a honvágy, hazajött látogatóba, magával hozta megtakarított pénzét is, 8000 dollárt s ezt apósának gondozására bizta, maga pedig 200 dollárral ment vissza Amerikába, ahol ez a pénz is hamarosan elúszott, mert felesége állandóan betegeskedett. Már-már sötét gondolatok foglalkoztatták mindkettőjüket, amikor megjött a megváltás, kisleányuk született, Irénke, akinek mosolygása visszaadta életenergiájukat. Ma Ágoston János 99 százalékos amerik n, megbecsült tagja Csikáuó közgazlasági és társadalmi életének. Bár negyedszázada elszakadt a hazai rögtől, szive mindvégig ma- gyarérzésü maradt s az amerikai magyarság minden mozgalmában vezető szerepet visz, ö volt Bereginek, Királynak, K&s&rvnak, Berkesnek impresszáriója, honfitársai mindig bizalommal fordulhattak hozzá, mindenben segítségükre volt* A kis Irénke sok örömmel ajándékozta meg a szülei házat. Atyjának muzsikáiig hajlamát örökölte s mig atyja kitűnő zongorista s igen jól játszik orgonán, a kis Irénke máris művészi képességeket árul el a hegedűn. A 13 éves leányka a hires Babáry Jóskának a tanítványa, aki már a osikágói Kongress- Hotel kvartettjének első hegedűse és öt év óta, amióta künn van, tekintélyes vagyont hegedült össze. Vissza Európába Az öreg Ágoston 1927 elején elhalt s a fiatalabbik fiú ült be az apai örökségbe. John Ágoston gyakran kapott levelet hazulról, hívták vissza látogatóba. Szezonmunkája van, igy a nyári hónapokon nem mehetett. Végre december 6-án az Olympis fedélzetén útra kelt s december 16-án megérkezett Cherbourgba. Innen egyenesen szülőföldjére készült, hogy hagyatéki ügyeit rendezze. Prágán át, hol az amerikai követségen regisztrálás céljából megjelent, érkezett december 21-én Losoncra. Losoncon hamarosan összekerült faluja- beliekkel. Régi barátjával, az orgonistával is találkozott, aki meghívta őt december 26-ára a miksi-i templomba, ahol a délelőtti misén ő fog orgonázni. Ágoston János megígérte, hogy ott lesz s december 26-án tényleg kocsin ment Miksibe, ahol már állott a szentmise. A faluban természetesen hamarosan híre szaladt, hogy itt van az amerikánus Ágoston s mire a misének vége volt, az egész falu apraja-nagyja összegyűlt a templom előtti téren. Amikor Ágoston kilépett a templomból, lelkes éljenzés fogadta. Ágoston Jánosnak könnyek gyűltek a szemébe és szép beszédben üdvözölte falubeliéit. Beszélt nekik a honvágyról, amely az Óceánon túlról is visszavonja az embert, beszélt a kötelességről, a munkáról. Imádság és munka adja meg az élet értelmét és tartalmát. „Vegyetek példát Ghéczy Andrásról és Ignácról — mondotta, — akik szegények voltak, mint a templom egere, de egy élet szorgalmas munkájával vagyont gyűjtöttek össze.“ „Szabad-e itt a magyar himnuszt játszani ?“ Délután a litánián Ágoston János orgonáit, majd a kántor kíséretében a korcsmába ment, hogy kocsisának megadja a parancsot az indulásra. És itt kezdődik a különös história, amelybe Jolin Ágoston akaratán kívül keveredett. Mintegy húsz legény volt a korcsmában, fiatal, tejfelesszáju gyerekek, akik csecsszo- pók lehettek akkor, mikor Ágoston János kezébe vette a vándorbotot. Ezek a legények nem voltak ám a templomban s Ágoston János megtudta róluk, hogy kommunisták. — Korcsmáros, adjon ezeknek az embereknek bort és ételt Mindnyájan az én vendégeim. Természetes, hogy a korcsma hamarosan megtelt. Mindenki, aki belépett. Ágoston János vendége volt. A falusi zenekar is összeverődött s a fúvós hangszerekből ömlőitek az édes-bus magyar nóták. Ágoston Jánosnak különös hangulat szorította össze a szivét. Nagy-nagy melegség töltötte el és becséhez fordult: — Szabad-e itt a magyar himnuszt játszani? — Szabad, hogyne volna szabad! — Akkor játszátok az én kedvemért a magyar himnuszt Amikor Erkel klasszikus muzsikájának első akkordjai elhangzottak, mindenki felállt helyéről, a sapka s kalap lekerült a fejről. Csak egy fiatal legény ült ott közömbösen, sapkával a fején. Ágoston János hozzálépett. —. Vedd le fiam a sapkádat, ha a magyar himnuszt játszák. — Nem veszem le bizony, mert én kommunista vagyok, aki csak egy himnuszt ismer, az internacionálét. —. Kedves fiam, ha már nem tiszteled meg a magyar himnuszt, tisztelj meg engem, aki évtizedek után jöttem vissza a szülőföldemre s az én kedvemért vedd le a sapkádat. A legény felállt s lekapta a sapkát, így ment a mulatság. Ágoston János még beszédet is mondat!; a — Amerika az az ország, ahol csak a munkának van becsülete. Amerika az az ország, amely előtt mindenki leveszi a kalapját, még Masaryk elnök is. Ezeket mondotta. Ez a miksi-i december 26-ának hiteles története. Az amerikai polgár börtönbe kerül Az esetet talán már mindenki elfelejtette. Ágoston János január 11-én Budapestre utazott ottani rokonai látogatására s február 9-én ! tért vissza. Rappnál lépte át a határt s a rappi finánc, mikor megpillantotta útlevelét, felszó- ; litotta, hogy kövesse a postára, mert egy j ügyes-bajos dolgát kell ott elintézni. Ágoston i vonakodva bár, de követte a pénzügyőrt, aki midőn a postára értek, azonnal a telefonhoz ! lépett és telefonon beszélt valamit a cendör- 1 őrssel. Pár perc múlva megjelent két csendőr a postán és közre akarták venni Ágostont, hogy gyalogosan a hat kilométerre fekvő Losoncra vigyék. Ágoston a tisztességes emberek önérzetével tiltakozott ez ellen, majd vonaton bement a csendőrökkel a losonci járásbíróságra. Itt jegyzőkönyvet vettek fel vele a miksi himBudape$t? február 21. (Budapesti szer- kosz tő ségünik felei o n j ©Len tése.) A képvise- Iőház mai ülésén a numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában Lukács György szólalt föl. Mindig a szabad tanulás hivő volt — mondotta többek között. — Törvényeink a zsidóságot felekezetiek tekintik, viszont a numerus claususról szóló törvény fajnak mondja a zsidóságot. Az utódállamoknak szintén ez a felfogásuk. Az utódállamok a zsidóságot mint fajt különböztetik meg, ezt arra használva föl, bogy a zsidó tömegeket elkülönítsék a magyarságtól és gyöngítsék a magyarság pozícióit. Az egyik utódállam a zsidók által fön- tartott magyar iskolákat bezáratta azzal, hogy a zsidóság külön faj, tessék tehát vagy héberül, vagy az államnyelven tanítani. Ezt a példát követni méltatlan eljárás volna. Mikor a kisebbségi kérdésről van szó, a népszövetség az utódállamokban élő magyar kisebbség halálos sérelmeit nem látja meg, de nekünk még a numerus clausust is bünüí rójja lel. Kijelenti, hogy jobban szerette volna, ha a kormány egyszerűen eliminálta volna a felekezeti szelekciót a törvényből. Ehelyett a kormány most uj szelekciót állít föl, ami még jobban komplikálja a kérdést. Budapest, február 21. (Budapesti szer kesztőiségünk telefon jelentése.) Ma reggel a Ferenc József hídról Klein László 24 éves fiatalember a Dunába akart ugrani, azonban a szolgálatot teljesítő rendőr idejében közbelépett és az öngyilkosjelöltet bekísérte a főkapitányságTa. Itt kitűnt, hogy Klein László erdélyi menekült és már tizennegyedszer kísérletezett az öngyilkossággal. Hatszor a Dunába akart ugrani, háromszor gyatéki ügyeit is intézi, hogy igyekezzék öt kiszabadítani felette kényelmetlen fogságából. Húszezer korona kaució Az ügyvéd tárgyalásokba bocsátkozott a járásbiróval és hosszas huza-vona után keresztülvitte, hogy a járásbíróság Ágostont 20.000 korona kaució ellenében szabadlábra helyezze. Az óvadékot Ágoston hozzátartozóinak kellett váltón kezességben adniuk. így szabadult ki hét napi fogság után Ágoston, de amerikai utlevel nélkül. Ezt ugyanis elvették tőle s igy most szabadlábon ugyan, de megkötött mozgási szabadsággal kell bevárnia ügye elintézését. Kiszabadulása után felutazott Prágába, az amerikai konzulátusra, ahol előadta a történteket s bemutatta James R. Glass amerikai comis- sioner ajánlólevelét a csehszlovákiai amerikai konzulhoz, amelyben az Ágostont, mint az Egyeseíilt Államok becsületes polgárát, a legmelegebben ajánlja. A konzulátus azonban az ügyben saját hatáskörében nem tud eljárni s John Ágostonnak, az Egyesült Államok polgárának, más mód nem áll rendelkezésére, mint a bírák elé állni s kifejteni előttük az amerikai demokrácia alapelveit. Hátha használni fog ez, hiszen úgy tudjuk, hogy a csehszlovák köztársaság demokráciájának mintaképéül az Egyesült Államokét vették... Csak a tehetség alapján való szelektálást ismeri el és ajánlja a kormány figyelmébe, hogy ejts© el a törvény módosításában fölvett szelekciót. A javaslatot megszavazza, mert kevesebbet is elfogad, hiszen ez a javaslat lépcső az ennél több felé. Nem látja messze az időt, amikor megszűnnek mindazok az akadályok, amelyek a numerus clausu-s föntar- tását még szükségessé teszik. Egy olyan törvényt szeretne, amely kiküszöböli a felekezetek szerinti osztályozást és helyreállítja a régi tanszabadságot. Lukács György után Esztergályos János szociáldemokrata képviselő szólalt fel. A numerus olausus teljes eltörlése mellett szállt síkra és a módosító javaslatot nem fogadja el. Ezután Györki Imre szociáldemokrata képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett a kormány valamennyi tagja ellen azon az alapon, hogy a törvény kimondja, hogy aki a magyar hazához való hűség ellen vét, vagy kívülálló tényezőktől utasítást fogad el, az összeférhetetlenségi helyzetbe kerül, már pedig a numerus claumst módosító javaslat indokolása azt mondja, hogy a törvényjavaslat külföldi utasításra, a nép- szövetség nyomása alatt készült. mérget ivott és többször revolverrel és kötéllel próbálkozott. Édesapját pár évvel ezelőtt Erdélyben megölték, családját teljesen kifosztották és a hajdan gazdag família ■egy fillér nélkül jött át Magyarországba. Klein mindent megkísérelt, hogy foglalkozáshoz jusson, azonban semmi sem sikerült neki Szörnyű nyomorban volt és ezért akart mindenáron meghalni. A rendőrség saját érdekében őrizetbe vette. A tanszabadság helyreállítása melleit száüi síkra Lukács György a numerus ctaususmódosításának vitájában Tizennégyszer kísérletezett az öngyilkossággal, de sohasem siker ölt tettét végrehajtania Szörnyű nyomorában mindenáron meg akart halni egy erdélyi menekült
