Prágai Magyar Hirlap, 1928. február (7. évfolyam, 26-50 / 1653-1677. szám)
1928-02-22 / 44. (1671.) szám
Mal számunk 12 etclal VH. évf. 44. (1671) szám a Szerda * 1928 február 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Ejryes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinsz ellenzéki pártok Fosterke<aic: politikai napilapja . . r r relelős szerkesztő; DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÄCH 6ÉZA Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te- lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Veszélyes elmélet a nemzet közi bíráskodás fi£§@llens#ge ellen Irta: Wlassics Gyula báró. a magyar íelsőház és a m. kir. közig, bíróság elnöke. H nemet álláspont: előszűr leszerelés, aztán A francia álláspont: először biztonság, aztán leszerelés Budapest, február 21. Mindnyájunk élénk emlékében él még az a nagyjelentőségű beszéd, amelyben Apponyi Albert állást foglalt a nemzetek szövetsége tanácsa előtt a hevenyészen meghallgatott jogászok azon véleménye ellen, mely vélemény azt akarta elérni, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa a bíróság judika túr újának' függetlenségét megtámadó utasításokkal lássa el a magyar-román optáns-perben eljáró vegyes döntőbíróságot. De mindnyájunk élénk emlékében él az is, hogy a beszéd igazsága, annak kimagasló érvelése hatalmas visszhangot keltett az egész müveit világon. Megszólaltak a nemzetközi jog legelőkelőb művelői. A győző és legyőzött hatalmak nagy jogászi tekintélyei egyenesen elítélő állást foglaltak a nemzetek szövetsége tanácsa által meghallgatott jogászok elhibázott állásfoglalása ellen. Felismerték, hogy itt az „arbitrage“ nagy kérdése forog szóiban. A nemzetközi bíráskodás alapelvei vannak megtámadva, amelyeket ha aláásnak, akkor romba dől az az ideál, amit a kötelező nemzetközi bíráskodás várva várt meggyö- kerezése az emberi haladás, az igazi kultúra terén jelentene. A nagy visszatetszésre, azt 'gondoltuk volna, a belátás fog következni. Az a belátás, hogy adott esetben tett elhamarkodott lépés tévedését elismerve elhallgatnak azzal a lehetetlen véleménnyel, hogy a nemzetközi bíróságot a judikatura terén a nemzetek szövetségének tanácsa különböző jogi utasításokkal láthatja el. Visszavonják azt az elheveskedett nézetet, mely a politikumot akarja úrrá tenni a nemzetközi jogszolgáltatás területén. Ennek éppen ellenkezője történt. Most azon töri fejét a nemzetközi jogászok egy része, hogy uj elméletet teremtsen és látszólagos tudományos érvekkel építse fel azt a tant, hogy a nemzetközi bíráskodás, az eljárás, sőt az ítélet is a nemzetek szövetsége tanácsának ellenőrzése alatt áll. Előállott Po- lytis ur, a különben kiváló nemzetközi jogász, ki tud tóimmal a párisi Sorbonne-nak is tanára és francia és német tudományos folyóiratokban kenetteljesen megmagyarázza, hogy a nemzetek szövetsége tanácsának mindjg jogában áll a nemzetközi viszonyokat érintő minden oly körülménnyel foglalkozni, „mely azzal fenyeget, hogy megzavarja a békét, vagy a nemzetek között a Jó egyetértést, amelytől a béke függ.“ Ezen az alapon tehát, ha nemzetközi bíróság előtt van is az ügy, mind5 ~ megállíthatja a tárgyalás menetét, sőt a biróság Ítéletét. Ezzel az elmélettel veszi körül a nemzetek szövetsége egyezségokmányának 11. cikkét. Az elméletnek vannak máris hivei és ez az elmélet az, melyről e sorok fölé címül_ azt írtam: „Veszélyes elmélet a nemzetközi bíráskodás függetlensége ellen.“ Oly veszélyes, hogy ez ellen a legerőteljesebb állást kell foglalnunk, nézetem szerint, nemcsak az irodalomban, de a nagy nemzetközi egyesületekben is. Annyira át vagyok hatva ezen elmélet lehetetlenségének tudatától, hogy szinte res- tellek behatóbb ellenérveléssel élni. Oly erőszakosan bontakozik ki ennek az elméletnek a bírói függetlenséget aláásó gondolata, a bíráskodásnak politikai testület alá rendelése, a birói eljárás tekintélyének szétrombolasa, hogy ehhez igazán nem kell kommentár. ^ A bíráskodás függetlenségének igazsága ellen oly támadás ez, melyen ennek fénye túlragyog és hirdeti, vigyázzatok, ne köves™ ex el az emberiség egyik legnagyobb tevedeset. mert ha ez az elmélet jogosult, akkor alig lesz fontosabb vitás kérdés a nemzetek között, amelyeket nem lehetne a 11. cikk köpeny ebe bujtatni, mert igazán nem volna nehéz kiérőKűribe ■>kőrise a blslosisági fels®§8ssg tanácskozásain — A németek a rcgiesiéils szerződések eken — Genf, február 21. A biztonsági bizottság ; tegnap délutáni ülésén Simson államtitkár, német delegátus mondott nagy beszédet, amelyben a német kormány memorandumán I túl gyakorlati jelentőségű indítványokat tett | a biztonsági kérdés megoldására. A bizottság j tegnapi első ülése a párisi sajtó szkepszisét ! a népszövetség leszerelési munkáinak kilátá- | saira vonatkozólag még inkább megerősi- | tette. I A francia sajtó egyéríelmiilcg visszautasítja Németország tételét, amely szerint az általános leszerelésben van a védelem legjobb garanciája és szembeállítja ezzel a francia tételt, amely szerint a leszerelés csak akkor következik be. ha már elegendő biztosság van. A német delegátus azon kijelentésében, hogy a regionális biztonsági szerződések további szaporodása nem hozza meg az igazi megoldást, mert ezek a regionlis biztonsági szerződések csak a szerződéstkötő államokat kapcsolják egymáshoz a többiek hátrányára, a párisi lapok nem akarnak egyebet látni, mint Németország rosszakaratúnak újabb bizonyítékát. Németország ezzel mr-.•mutatta, hogv e^- ál tálában nem akarja Keletenrópában, a Duna-medencében és a Balkánon az ilyen biztonsági szerződések létrejöttét A Volonté éppen ezért azt követeli, hogy a népszövetség iniciativáját ki kell bővíteni. Teljesen esztelen dolog lenne, ha a népszövetség csupán lanpáliákkal foglalkoznék és a nagyobb vitákhoz csak akkor látna, amikor ezek már megoldhatatlannak mutatkoznak. A népszövetségnek módjában kell állania, hogy minden konfliktus esetén azonnal interveniálhasson. Megírtuk lapunk tegnapi számában, hogy Cushendom lord ~enfi nyilatkozata nagy szenzációt keltett, mert eszerint az angol kormány támogatja Finnországnak azt az ajánlatát, j houv azoknak az államoknak pénzügyi segítséget kell nyújtani, amelyek egy nem provo- kait támadó hadjárat áldozatául esnek. A Daily Express mai számában tiltakozik Cu- sheudom lord áüár-oglalása miatt és kijelent.:, hogy ez ,..y, ajánlat Angliában erős ellenállással találkoznék, mert az ilyen kötelezettség azc a juiszatot keltené, hogy az a;; ml adófizetőket újabb teherrel fórnak sújtani és az .ajánlat elfogadása esetén Angliának pénzügyi támogatásban kellene részesíteni Franciaországot, Itáliát vagy más kisebb államokat. A biztonsági bizottság kedd délelőtti tárgyalásai annyiban vezettek a helyzet tisztulásához, hogy de Marini olasz tábornok beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy Olaszország szövetségi politikáját minden körülmények között igazolni akarja. Nagyon ügyes okfejtésben világosan rámutatott az olasz delegátus arra, hogy a szomszédos államok között kötött szerződések különösen ajánlatosak,- mert ezeknek az államoknak közös érdekeik vannak, azonban konfliktusok is származnak közöttük. Másrészről az olasz delegátus elismerte azt is, hogy a tiszta defíenziv szövetségek veszélyesei: lehetnek, mert olyan más államok ellen- szövetségét idézhetik el, amelyek veszélyeztetve érzik magukat. Kifejtette, hogy a regionális szerződések csali olyan módon vesztik el veszélyes jellegüket, ha az összes államok számára nyitva állanak. Paul Boncour francia delegátus beszédében a biztonság és leszerelés egész problémáját újból felvetette és kijelentette, hogy a francia kormány azért nem terjesztett a biztonsági bizottság elé memorandumot, mert felfogását ebben a kérdésben tisztának és világosnak tartja. A francia kormány ini- ciativájából alakult meg a biztonsági bizottság is és ez a bizottág egy önmagában álló fejezet, mert éppen azt mondja, amit a legutolsó népszövetségi gyums is mecrállanitott, ho1^ a leszerelés és a biztonság egymással elválaszthatatlanul egybeíüzött problémák. Éo^en ezért csak fokozatosan lel et őket végrehajtani. Utolsónak Erich professzor finn delegátus beszélt, aki megköszönte az angol delegátusnak a finn javaslat támogatását. A finn kormány ajánlatát a biztonság jelentékeny garanciájának tartja. Hosszabb jogi fejtegető azt ajánlja, hogy a népszövetségi tanács mellé egy jogi bizottságot létesítsenek, amely az összes politikai és jogi természetű konfliktusok, n tárgyilagos álláspontot foglalna el és javaslatát a népszövetségi tanács elé terjesztené. Kedden délután a biztonsági bizottság nem tartott ülést és szerdán két ülésben fejezik be az általános vitát. London, február 21. A Daily Telegraph mai számában a népszövetségi székhely elhelyezésének kérdésével foglalkozik. Egész komoly formában gondolnak arra, hogy a népszövetség székhelyét Géniből Becsbe vagy Brüsszelbe ! övezzék. A á.jci kormányt nagy mértékben nyugtalanítják' a kérdés körül felmerült jelenségek és éppen ezért megfelelő lépéseket tesz a hatalmaknál, hogy a népszövetségi székhely áthelyezését megakadályozza. A lap szerint Angikb an nagyon szitunétüni* a gondolat, hogy a népszövetségi székhelyt Brüsz- szelbe helyezzék át, mert ilyen módon oc.^am tökéletes semlegessége ismét biztosítva volna. Csehszlovákia emlőre mm nevezi ki vatikáni feov&fát Prága, február 21. A modus vivendi megkötésével aktuálissá válik Csehszlovákia vatikáni követének kinevezése. Értesülésünk szerint a kormány később, mintegy negyed év múlva akarja a kinevezést megejteni, már csak azért is, mert Benes külügyminiszter legalább két hónapig külföldön marad. A Vatikánnál jelenleg Jelen kö- vetségi tanácsos vezeti az ügyeket. Rövidesen Rómába helyezik azonban követség! tanácsosi minőségiben Roztooll miniszteri tanácsost, aki most a külügyminisztériumban teljesít szolgálatot s a követ kinevezéséig ő lesz a vatikáni csehszlovák követség ügyvezetője. szakolni bármily fontos általános érdekeket érintő jogi kérdésnek oly természetét, hogy az zavarja a békét, zavarja a jó egyetértést. így teljesen illuzóriussá válnék a nemzetközi jogszolgáltatás. Minden állam gondolkozóba esnék. hogy érdemes-e az .Arbitrage“ kötelékébe lépni, ha jogát a bíró előtt a 11. cikkre hivatkozással a politikum rabjájvá teszik. Polytis ur és társai szeretik hangoztatni azt is, hogy a hozott birói Ítélet végrehajtásába is beleavatkozhatiik a nemzetek szövetségének tanácsa — annál is inkább beavat- kozhatik a tárgyalás folyamán. Valamely birói Ítélet után, ha a felek^ kérik, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa a végrehajtás terén közbenjárjon — ez ellen senki sem tehet elvi észrevételt. Ez a dolog természetétől függ. A nyertes^ állam is tehet engedményeket és mint a példák mutatják, tesz is. De midőn jogát keresi az egyik állam és az ügye biróság előtt van, akkor ez a független biróság ügye. Rendületlen bizalommal fordul a jogában sértett fél a bíróhoz, kit számára nemzetközi szerződés biztosit. Ez a bizalom gyökerében rendül meg, ha a bíróság tartozik engedelmeskedni a politikai természetű testületeknek. Ha pedig ez a bizalom rendül meg. a nemzetközi jogélet mestergerendája uül össze, összedül a nemzetközi kapcsolatnak a legbiztosabban működő, legerősebb intézménye, a kötelező nemzetközi bíráskodás. Mert aki igazán akarja a tartós béke nevében a nemzetközi világkapcsolatot, annak gondosan kell őrködni a kötelező nemzetközi bíráskodás sérthetetlenségén, politikai függetlenségén. Annak a _ Polytis-féle témát a legerélyesebben kell visszautasítom és nem kétlem, hogy már a népszövetségi ligák uniója és az interparlamentáris unió is már ez évi összejöveteleiben teljesíteni fogja, a nézetem szerint, ez irányban elmulaszthataílan kötelességét Azok a tudósok pedig, akik jelenleg a nemzetek szövetsége megbízásából az uj nemzetközi jog kodifikációjával foglalkoznak, az én reményem szerint a Polytis ur és társainak témáját lomtárba küldik. Ha pedig a nemzetközi jogtudomány foglalkozik a vegyes döntő bíróságok kérdésevei, akkor az .igaz], politikamentes tudós törekvések arról fognak éppen gondoskodni, miképpen lehet a birói függetlenség irányában még tökéletesíteni a rendszert és miképpen lehetne intézményesen megakadályozni, hogy a nemzetközi biró előtt folyamatba tett ügyet a nemzetek szövetsége tanácsa kivonhassa a jogszolgáltatás medréből. A nemzetközi jogtudomány tudós művelői közül máris többen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a vegyes döntőbíróságok és általában a választott bíróságok eljárásában nem volna-e helyes a hatásköri túllépés (excés de pouvoir) esetén a hágai állandó nemzetközi biróság hatáskörét biztosítani. Ez a kérdés bizonyára nem fogja elkerülni nagy nemzetközi társulataink figyelmét Polytis úrral, ki tudományos színbe öltöztetett elméletével a magyr-román optánsper román érdekeit kívánja szolgálni, nem polemizálok. Ha saját, több értékes nemzetközi jog tanulmányait kezébe veszi és gondosan el is olvassa, azokban megtalálja a legmeggyőzőbb cáfolatot azokra a tétekre, melyeket a nemrég megjelent folyóiratban mint uj elméletet hirdetett»
